Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-11-17 / 45. szám

6 ZU BUDAPEST 1934 november 17, HÍREK A városházi ujságirók uj vezetősége — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Fővárosi Rovatvezetők Testületé Kelemen Géza elnöklésével tisztújító köz­gyűlést tartott. A testület Schwét Hen­riket (Pester Lloyd) örökös díszelnökévé, György Endrét (Újság), Kelemen Gézát (Uj Nemzedék) és Rátkai Károly dr.-t (Esti Kurír) elnökeivé választotta. A vá­lasztás egyhangú volt. A tisztújítás után a közgyűlés rendes tagjai sorába felvette Papp Jenőt (Uj Magyarság) és Szirmay Ödön dr.-t (Magyarság). A megnyilvánult bizalom­ért Rátkai Károly dr. mondott köszöne­tét és kijelentette, hogy a vezetőség leg­főbb feladatának tekinti a testület egy­ségének megóvását és valamennyi tag közös érdekeinek képviseletét. i reumás skandinávokat hozzuk Budapestre i József Ferenc Hirowi Herceg eióadósa a Baross Szöveisógüen — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Baross Szövetség országos idegen­­forgalmi- és fürdőügyi főcsoportja Hoc­­szky János kezdeményezésére előadás­­sorozatot rendez az idegenforgalmi kér­désekről. Az előadássorozat ünnepélyes megnyitása szerdán este volt a szövetség székházában, ahol megjelent Senn Ottó, a MÁV elnöke, Tormay Géza államtit­kár, Liber Endre alpolgármester, Kovács­­házy Vilmos, Felkay Ferenc dr. tanács­nokok, Ripka Ferenc nyug. főpolgármes­ter, Szalag Gábor báró, a posta vezér­­igazgatója, Szviezsényi Zoltán, Széli Jenő dr., a Kisipari Hitelintézet vezér­­igazgatója, Anker György kamarai tit­kár, Szablya János, az Iparművészeti Társulat elnöke, Züahy Dezső, az Idegen­­forgalmi Hivatal igazgatója és sok más előkelőség. József Ferenc királyi herceg nyitotta meg az előadássorozatot, amelytől ■— mint mondotta — sok ígéretet és ered­ményt vár. Tíz éve folyik lankadatlanul a küzdelem az idegenforgalom növeke­dése érdekében és ma már a fürdőváros és idegenforgalom gondolatában élünk, küzdünk s dolgozunk. Magyarországnak legfontosabb, hogy a skandináv félsziget reumás betegei ideözönöljenek Budapest­re. Ide kell irányítani a kelet országai­nak népét is, amelyek értékesebb dolgo­kat találnak nálunk, mint saját hazájuk­ban. A lelkesen fogadott megnyitó szavai után Csámnann Ferenc nyug. főváros: tanácsnok a házhelyparcellázásokról tar­tott előadást. Új igazgatót kapott a Pedagógiai Szeminárium és a Szemere-uícai leány­­liceum. A polgármester elrendelte Ozoray Frigyes dr.-nak a Pedagógiai Szeminárium igazgatójának nyugdíjaz­tatását. Ozoray már hosszabb idő óta betegeskedik, ami akadályozta működése zavartalan ellátásában. A polgármester egyidejűleg intézkedett a Pedagógiai Szeminárium megüresedett igazgatói ál­lásának betöltése iránt is. Haltenberger Mihály dr., a Szemere-utcai leányliceum eddigi igazgatója veszi át a pedogógiai szeminárium vezetését, a Szemere utcai leánygimnázium igazgatójává pedig Pár­kányi Norbert dr.-t nevezte ki a polgár­­mester. Stirn es Davidovics adóimén nap ádáz pereskedés egy garancia levél kerül a főváros és a magyar-olasz dank között — Az Uj Budapest tudósítójától. — Egy vidéki borkereskedő cég: Stirn és Davidovics 1931 januárjától decembe­réig feltételesen a borfogyasztási adó hitelezését kérte a fővárostól. Kérelmé­hez csatolt egy 5000 pengőről szóló ke­zességi okiratot is, melyet a Magyar- Olasz Bank állított ki. A vállalat meg is kapta a kért kedvezményt a főváros pénzügyi ügyosztályától és mikor de­cemberben a kedvezményt lejárt, a cég vezetői újból megjelentek a főváros ille­tékes ügyosztályánál és kérték, hogy a főváros hosszabbítsa meg a már egyszer megadott feltételes borfogyasztásiadó­mentesítést. Mivel a főváros arról értesült, hogy a Magyar-Olasz Bank idevonatkozó ke­zességi okirata még hatályban van, pro­longálták a Stirn és Davidovics cégnek adott adóhitelt. Utóbb azonban kiderült, hogy a Magyar-Olasz Bank a későbbi, mintegy 12.500 pengőig felnövekedett adóhitelre már nem vállalt kezességet és nem volt hajlandó megfizetni a főváros­nak a kezességi levele értelmébe# ere­detileg garanciaként adott 5000 pengőt sem. Ilyen előzmények után a főváros pert indított a Magyar-Olasz Bank el­len és keresetében 12.500 pengő megfize­tését követelte a banktól. A per során a bank 8000 pengőt meg is fizetett a fővárosnak, azonban az ere­deti 5000 pengőről szóló eredeti garan­cialevél ellenértékét nem voltak hajlan­dók kifizetni. Az első bíróság azzal uta­sította el a főváros keresetét, hogy az alaptalan, mert a Magyar-Olasz Bank már megfizette a garancialevele értel­mében vállalt kötelezettségeinek ellen­értékét. Az ítélet ellen a főváros fellebbezésé­re most került az ügy tárgyalásra a táb­la Gönczy-tanácsa elé, ahol a főváros jogi képviselője azzal érvelt, hogy az üz­leti tisztességgel nem egyeztethető össze a bank eljárása, mert a főváros csak úgy hitelezett a Stirn és Davidovics cég­nek, ha a hitelezésért a bank, amint azt az elfekvő garancialevele is bizonyítja, kezességet vállal. A Magyar-Olasz Bank a kezességi levél összegét rögtön bekebe­lezte a vállalat két ingatlanára és a Stirn és Davidovits cég azóta is min­­rnáig kamatot és jutalékot fizet az 5000 pengőről szóló garnacialevélért. Ha te­hát ez a garancialevél nincsen érvény­ben, akkor miért fizet érte még ma is a vcdlalat? A bank jogtanácsosa ezzel szemben azt igyekezett bizonyítani, hogy a vállalat tartozása igen tekintélyes a banknál, ezért volt szükség a bekebelezésre. Egyéb­ként is nekik sohsem volt módjukban be­tekinteni a főváros könyveibe és így nem tudhattak arról, hogy a főváros illeté­kes osztályán a garancialevél további prolongációját válelmezik. A legkellemet­lenebb helyzetbe került a bank igazga­tója, — mondotta a Magyar-Olasz Bank jogtanácsosa — mikor a főváros illeté­kes osztályán érdeklődni merészkedett, a tanácsnok ugyanis csaknem kidobta. A fővárost terheli gondatlan eljárásá­ért a mulasztás és nem lehet azt most a Magyar-Olasz Bankra hárítani. A fellebbezési bíróság hosszas tanács­kozás után megváltoztatta a törvény­szék elutasító ítéletét és kötelezte a Ma­gyar-Olasz Bankot a garancialevél ér­telmében a még hátralékos 5000 pengő megfizetésére. Az indokolás szerint a bank a garancialevél kitöltésekor elmu­lasztotta pontosan precizírozni azt, hogy a kezességi okirat csa.k záros határidőre érvényes. ülsz RiM Kimegy a iparíán milyen feltételen mellett adjad öéröe a Fővárosi oirkuszt? — Tíz százalékkal mérsékelik a uírositázi dolíüéreket és az IBUSZ ház­dérét a pesti Vigadéhan — Az Uj Budapest tudósítójától. — A városgazdasági szakbizottság a jövő hét szerdáján tartja Szendy alpolgái’­­mester elnöklése mellett az első őszi ülését, melynek napirendjén egész sereg fontos tárgy szerepel. A polgármester előterjesztése alapján a szakbizottság meg fogja határozni azo­kat a feltételeket, amelyek mellett a pol­gármester nyilvános pályázatot hirdet a Fővárosi Cirkusz bérletére. Az ügyosz­tály által elkészített tervezet szerint, amennyiben megfelelő jelentkező akad, egy esztendőre is bérbeadják a cirkusztt amelynek bérét különben a változott gaz­dasági helyzethez képest jelentékenyen mérsékelni kívcinja a főváros. Tudomásul fogja venni a szakbizott­ság Weisz Richárdnak, a városligeti Néparéna bérlőjének azon bejelentését, Jeszenszky János papi Ss polgári szabó TriSIiHftaün cég volt papi szabásza. — SZOlíd áPüX, pontos kiszolgálás. Budapest, tu„ irányi utca 21. sz. télemelet 7. (Irányi-utca és Veres PáJnc-utca sarok). hogy megválik a kiscirkusz bérletétől. Weisz Richárdnak bértartozása van és mielőtt a főváros szerződéses jogával élt volna Weisz Richárddal szemben, jobbnak látta a bérlő, ha önként távo­zik a bérletből. A szakbizottság végezetül le fogja szállítani a városházi boltok béreit. A városházán levő üzlethelyiségek bére most tudvalévőén négy sző gméter-alapon van megállapítva. Ezeket, a legutóbb az elmúlt esztendőben megállapított béreket szállítja le tíz százalékkal a főváros. Ugyancsak ezen az ülésen kerül sor az Ibusz azon kérelmének tárgyalására, hogy a pesti Vigadóban levő helyiségei bérösszegének mérséklését kéri a fővá­rostól. A polgármester azt javasolja, hogy az Ibusz bérét is tíz százalékkal mérsékeljék. KŐIN GYULA kefe és ecsetgyáros Aram.ykoszorús mester BVAR: Ul!.. RÓZSA-UTCA 20. Telefon: 30—2—45. A Sas-hör lüktető őlele nagy Ferenc es minies Ferenc neszedéi — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Sas-kör szombat esti összejövetele ismét a keresztény nemzeti eszme mel­letti kitartás bizonyságtétele volt. A ta­gok hatalmas száma és a tartalmasabb­nál tartalmasabb felszólalások a kör lük­tető életéről tettek tanúságot. Nagy Ferenc bizottsági tag, a kör ügyvezető elnöke köszönte meg a tagok, elsősorban pedig Miklós Ferenc dr. bi­zottsági tagnak és Altorjay Sándor dr. ügyvédnek, hogy betegsége alatt is oly szép számmal jelentek meg a rendes heti összejöveteleken, illetve vezették eze­ket a fontos megbeszéléseket. Bejelen­tette, hogy a kör a keresztény és nem­zeti eszme ápolására és könnyítésére idő­közönként teaestélyeket rendez, amely a tagok női hozzátartozóinak áldozatkész­ségét dicséri. Miklós Ferenc dr.-t illeti a köszönet, hogy hölgyeinket ennek a szép eszmének megnyerte és közreműkö­désüket biztosította. Majd visszapillantást vetve a Sas-kör eddigi múltjára és azt három részre osz­totta: arra az időre, amikor a kör az országos politikában is fontos tényező volt, élén Polónyi Gézával, a háború utáni időkre, amikor a kör ezt a befolyá­sát elvesztette, végül a fejlődés korát, amikor a politika hullámai csapdosták ennek az erős épületnek falait. — De bármikép is íitögessék ezt a sziklafalat — mondotta nagy lelkesedés közepette —, csak a vakolatot bonthatják le, de az ütések erről a gránitkemény­ségű sziklafalról hatástalanul lepattan­nak és a kör fejlődését nem akadályoz­zák meg. Ehhez a fejlődéshez szükség van továbbra is a tagok lelkesedésére és arra, amit mindannyian magunk elé tűz­tünk: egy mindnyájunkért, mindnyájan egyért! Én mindig ezt a jelmondatot tar­tom szemem előtt s mindig is igyekszem gyakorlatilag is megvalósítani. Altorjay Sándor dr. köszönte meg me­leg szavakkal Nagy Ferencnek áldozat­kész munkásságát, ki mindig értünk dol­gozik és fáradozik, örömének ad kifeje­zést, hogy betegségéből felgyógyulva, is­mét megjelent közöttünk, kéri Isten ál­dását további munkásságára. Miklós Ferenc dr. az összejövetelek fontosságáról beszélt, bejelentette, hogy a tagok széleskörű érdeklődésének bizto­sítására folytatni fogják a tavaly meg­kezdett munkát s előadás-sorozatokat fog. nak rendezni. Az összejövetel után, amelyen még Kovácsevics Milenkó, Biróczky Károly és mások szólaltak fel, még sokáig együtt maradtak a tagok. Hangverseny a Pálosok budai kolostora javára. A Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetsége a hazatért ősi magyar Pálosrend budai kolostora javára 1934 november 18-án, vasárnap délután 6 órai kezdettel, VIII., Gyulay Pal-ucca 13, szám alatt Toperczer Ákosné központi elnöknő védnöksége mellett hangversenyt rendez, melyen a Pálosrend alperjele: P. Besnyö Gyula fog ünnepi beszédet mondani. A budapest-esztergomi személyhajójá­­ratok megszüntetése. A M. kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. budapest-eszter­gomi személyhaj ójáratokat a folyó évben akként szüntette meg, hogy az utolsó menet Budapestről Esztergomba novem­ber 15-én, Esztergomból Budapestre pe­dig november 16-án volt.

Next

/
Thumbnails
Contents