Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-11-03 / 43. szám
4 1934 november 3. UJ BUDAPEST RacionallzáljáK agyermekvádeimet Gyermehuédeimi Központot állít lei a főváros, meiyneü felügyelete alatt a Stefánia Szövetség, a Gyermekvédő Liga és a Vöröskereszt intézik a gyermekek szociális védelmét — a lűméitöságu asszony vállalta az akciö vezetését, amely halálra ítéli a bevételük túlnyomd nagyrészét adminisztrációra költő aprő-cseprö egyesületeket — Az Uj Budapest tudósítójától. — Egyre több a jogos és minden vonatkozásban alapos panasz a különféle közjótékonysági egyesületek működése ellen. A fővárosban jelenleg mintegy száz jótékonysági egyesület működik, amelyek közül az egyik a hajléktalan gyermekek, a másik a tüdőbeteg csecsemők, a harmadik a süketnéma középiskolások megsegítését tűzte zászlajára. Mivel törvény ma sem szabályozza az egyesületek működését, csak több évtizedes rendeletek és a jogszokás, a hatóság: elsősorban a kerületi elöljáróságok és a fővárosi közjogi ügyosztálya nincs abban a helyzetben, hogy megfelelő állandó felügyeletet gyakoroljon az egyesületek működését illetően. Minden oka megvan tehát annak, hogy ezeknek az igen nagy számban a vezetőség önsegélyezésére alakult egyesületeknek működése ne elégítse ki a közjótékonysághoz fűződő kívánalmakat és valóban eljött az ideje annak, hogy rendet teremtsenek a közjótékonysági egyesületi dzsungelben. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ezek a különféle közjótékonysági és szociális célokat hangoztató egyesületek, amelyek rendszerint kiváló neveket találnak maguknak elnöki vagy védnöki fedezékül, a szó szoros értelmében szipolyozzák a társadalmat, a maguk különféle gyűjtőnapjaival, jelvényküldéseivel, könyörgő leveleivel, piócaként tapadnak a társadalom testére A főváros nemrégiben bizalmas statisztikát készített az elöljáróságok által megejtett vizsgálatok alapján a különféle gyermekmentéssel és közjóté— Az Uj Budapest tudósítójától. — Csorba Ferenc dr., nyug. államtitkár még 1896-ban megvett egy, a budai I. kerületi Farkasvölgyben lévő ingatlantömböt. Az ingatlan telekkönyvének alapos áttanulmányozása után az államtitkár arra a meggyőződésre jutott, hogy téves és helytelen kataszteri felmérés és téves betétszerkesztés folytán a tulajdonát képező és az államtitkár tényleges birtokában lévő területeknek egy része a telekkönyvben a főváros közönségének tulajdonául kebeleztetett be, más része pedig telekkönyvezetlenül hagyatott. Kerek 27 évvel a vétel után, 1923-ban, az államtitkár pert indított a székesfőváros közönsége ellen, a budapesti kir. törvényszék előtt, arra kérvén kötelezni a székesfőváros közönségét, hogy két katasztrális hold és 1474 négyszögöl területet, amelynek értékét 3 millió koronában jelölte meg Csorba Ferenc dr., a főváros az ő tulajdonába bocsássa át, azon a címen, hogy az mindig Csorba, illetőleg jogelődjének ingatlanához tartozott, illetőleg, mivel arra a főváros évtizedek konysággal foglalkozó egyesületek működéséről. Kiderült, hogy van olyan egyesület, ahol a bevételek 80—90 százaléka adminisztrációra megy el és alig 10—20 százalék marad azon célok előmozdítására, amelyek lobogója alatt az egyesület működését folytatja. Az is kétségtelen, hogy vannak bizonyos — elsősorban gyermekvédelmi — momentumok, amelyek sürgetően teszik parancsodévá, hogy a mai dzsungelben rendet csináljanak és ha az általános közjótékonysággal foglalkozó egyesületeket nem is sikerül teljesen megszüntetni, legalább azok a komoly erők fogjanak össze, amelyek mentesen minden egyéni érdektől, a gyermekvédelemmel foglalkozó egyesületek kebelében igyekeznek céljaikat megvalósítani. A gyermekvédelem racionalizálásáról és a gyermekvédelemmel foglalkozó hatósági szervek öszszevonásáról, nemkülönben a hivatásukat be nem töltő gyermekvédelmi egyesületek megszüntetéséről hetek óta folynak a bizalmas tanácskozások a belügyminisztérium és a főváros illetékes szervei között. Az elgondolás az, hogy elsősorban felállítsák azt a gyermekvédelmi központot, amely a főváros hatósága kebelében belül működő különféle gyermekvédelmi intézményeket és célkitűzéseket egyesíti. E tekintetben elsőhek a főváros szociálpolitikai ügyosztálya, az árvaszéken működő hivatásos gyámság, továbbá a különféle ügyosztályok keretében működő gyermekvédelmi akciók jönnek szóba. Egyetlen nagy gyermekvédelmi közhosszú során át nem támasztott igényt, ezt az 5000 négyszögölet Csorba és tulajdonos-jogelődei a fővárostól elbirtokolták. A különböző bíróságok előtt lefolyt per 12 esztendőn keresztül váltakozó szerencsével folyt. A törvényszék, majd az ítélőtábla a tanuk egész légióját hallgatta ki, akik amellett vallottak, hogy a szóbanforgó terület, amely tulajdonképpen egy meredek árokpart, nem volt sohasem a főváros tulajdona. A főváros arra gondot nem viselt. Ezen az alapon kihallgatott a bíróság egész sereg szakértőt is, akik szintén arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a speciális helyi viszonyok szerint a szóbanforgó területek mindig a Csorba-féle ingatlanhoz tartozandóknak voltak gondolhatok. Ezen az alapon azután úgy a törvényszék, mint az ítélőtábla Csorba Ferencnek adtak igazat, kötelezték a fővárost a terület telekkönyvi átadására' és a perköltségek fizetésére A főváros tiszti ügyészsége azonban nem hagyta abba a két egybehangzó ítépont működne a városházán, amelynek keretében helyet találnának az egészséges és beteg gyermekek mindenirányú védelme, szociális célkitűzései, kezdve a csecsemőkortól egészen a 16 esztendős korig. A gyermekvédelmi központ megalakításával kapcsolatosan a belügyminisztérium a legszigorúbban rendet teremtene az összes gyermekvédelemmel foglalkozó egyesületek között, amelyek vagy kötelesek lennének megszűnni és felszámolni, vagy pedig azokba a jelenleg is félhivatalos szervként működő egyesületekben tömörülni, amelyek a jövőben is fennmaradnak. Ez a három intézmény: a Gyermekvédő Liga, a Stefánia Szövetség és a Vöröskereszt. Az elgondolás az, hogy a gyermekvédelmi központ ezzel a három intézménnyel karöltve intézményesítené a gyermekvédelmet olyképen, hogy a Stefánia Szövetség a születéstől és még az azt megelőző időtől kezdve is hat esztendős korig, a Gyermekvédő Liga a hat esztendőtől a 12 esztendős korig, a Vöröskereszt pedig a 12 esztendős kortól a 16 esztendős korig intézné a gyermekvédelmet. A gyermekvédelmi központ természetesen megszüntetné a jelenleg is működő gyermekvédelmi bizottság működését. A nagyarányú és valóban nagyszabású akció élén a kormányzó fele- v sége áll. A főméltóságú asszony a tőle megszokott szeretettel és buzgalommal törekszik azon, hogy a valóban korszakos jelentőségű kezkeményezés eredményeket érjen el. let után szinte kilátástalannak tetsző küzdelmet. Szálka Béla dr. tiszti ügyész, aki az ügyet a 12 esztendeje húzódó per során átvette, részletes és alaposan megindokolt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a táblai ítélet ellen a Kúriához. Szálka tiszti ügyész, aki a fiatal jogászgeneráció egyik legkitűnőbb tagja és elsőrendű magánjogász, szívós és nem fáradó küzdelmével elérte azt, hogy a Kúria feloldotta a táblai ítéletet, új ,eljárásra és új ítélethozatalra utasítván egyben a budapesti ítélőtáblát. Az elmúlt napokban foglalkozott a kir. ítélőtábla újból a 12 esztendős perrel és szenzációs ítéletében megváltoztatva előbbi álláspontját, az elvi jelentőségű perben a fővárosnak adott igazat, egyben Csorba államtitkárt kötelezte a perköltségek viselésére, A táblai ítélet a maga különleges érdekességü indokolásában magáévá teszi azt a jogi okfejtést, amelyet Szálka tiszti ügyész a legfelsőbb bíróság, majd az ítélőtábla előtt is kifejtett. Szálka ügyésznek ugyanis sikerült bebizonyítani a kihallgatott tanukkal, hogy a perben vitás területeket a főváros 1885 táján befásította, azokat újította, gondozta, őrizetben tartotta, azok használatától másokat eltiltott és így azok a per indításáig 82 évet meghaladó időn át a főváros zavartalan és békés birtokában voltak. Azt is sikerült a főváros tiszti ügyészségének bebizonyítania, hogy sem Csorba, sem az ő jogelődei ezeken a területeken semmiféle birtoklási cselekményeket nem végeztek és azokat tulajdonokul nem tekintették. Nincs adat arra sem, hogy ezeket a vitás területeket a főváros birtoklása mellett a Csorba-féle ingatlan mindenkori tulajdonosai használták volna, annál kevésbbé, mert ezek a területek nagyrészt közterületek, amelyek az összlakosság tulajdonát képezik és amelyeket a főváros közérdekből a közönség számára köztulajdonban is akar tartani. A bíróságok előtti 12 éves harc egyes fázisaiban bővelkedett izgalmas momentumokban. Csorba államtitkár — állapítja meg a főváros egyik perirata, — fáradtságot nem ismerve, télviz idején keresett tanukat és mint nagytekintélyű államtitkár, erdőszolgákat, napszámosokat tüntetett ki nagybecsű látogatásával, hogy magának tanukat szerezzen. így látogotta meg Glück Jakabot, Madarász Györgyöt, Szabiár Istvánt. A főváros illetékes kerületi mérnöke az egyik helyszín eljárás alkalmából megállapította, hogy Csorba államtitkár bérlője által épített kerítés nem áll a telek telekkönyvi határán, hanem a perben vitás területeket is bekerítette. A főváros igy a kerítés lebontását rendelte el, amiért a per során az államtitkár jogi képviselője súlyos szavakkal támadta meg a főváros tiszti ügyészségét, azt is állitván, hogy a főváros nyomást gyalcorolt a tanukra és a tanuk ezen nyomás hatása alatt a való tényeknek nem megfelelő vallomást tettek. A főváros tiszti ügyészsége természetesen megfelelő élességgel utasította viszsza ezeket a támadásokat, amelyeket Csorba álamtitkár részéről vakmerőségnek bélyegzett meg. Micsoda nyomás érvényesülhetett — mondja a főváros —• Koréin Ödön 75 éves nyugalmazott főerdő. mérnöknél, Madarász György 59 éves és Metzger Ágoston 61 éves mezőőröknél, akik a székesfővárossal már nem állanak szolgálati viszonyban, amennyiben teljes szolgálati idejüket kitöltötték? Ezekről a közszolgálatban megöregedett becsületes közalkalmazottakról tételezi fel Csorba államtitkár azt, hogy hamis vallomást tettek? A tanuk egész soránál, akik a fővárossal szemben soha semmiféle viszonyban nem voltak, elképzelhetetlen, hogy lehetett volna valami kényszerítő vagy megfélemlítő eszközt alkalmazni az irányban, hogy ne a valót mondják meg, hanem a fővárosra kedvező valótlan vallomást tegyenek. A táblai ítélet jogászi körökben is élénk feltűnést keltett, mert az az elbirtoklás lehetőségére vonatkozóan tartalmaz fontos megállapításokat. Kétségtelennek látszik, hogy a tiszti ügyészség által bravúrosan megnyert elvi jelentőségű Csorba-féle per el fogja riasztani azokat a perlekedőket, akik hasonló igényeket támasztanak a fővárossal szemben. ^uiiimniiiiinmiiiiiiuuiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíniiiiiiiiiiinir HunyadiJánosi (természetes Heserüuizj az emésztőszervek legkiválóbb gyógyvize. Egy háztartásban sem hiá^ nyozhaf. Hatásában felülmúlhatatlan. ISAXLEHNER ANDRÉS, BUDAPEST) íihiNiiiiiiiimiiiiiiiiiitiiiiiuiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiitiiiiiiitmiiiiiitiiiiimuuiiiiiiiKiiii'iiiiiiiiiuuiiiiiiimuiR Csorba államtitkár tizenkét éves elkeseredett harca a főváros ellen Nagyfontosságu elhirtoklási pert nyert meg a főváros tiszti ügyészsége
