Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-10-20 / 41. szám
1934 október 20. XU BUDAPEST 7 A törvényszék elrendelte a bizonyítási az Ágotayperben — Az Uj Budapest tudósítójától. — Háromnapos erős és megfeszített tárgyalás után valóban impozáns győzelmet aratott a főváros tiszti ügyészsége az Ágotay-perben. A budapesti királyi törvényszék Bándy-tanácsa a felszámolás alatt lévő Pedagógiai Filmgyár Rt. jogi képviselőjének kérelmére Ágotay volt filmgyári vezérigazgató ügyében az egész vonalon elrendelte a bizonyítást, kötelezte Ágotayt, hogy harminc napon belül válaszoljon a főváros, illetőleg a felszámolók jogi képviselőjének előkészítő iratára, aki viszont további harminc napon belül köteles erre a válaszra észrevételeit megtenni. A királyi törvényszék ezen valóban feltűnő és szenzációs határozatával kapcsolatosan, amelynek során a nyilvános előadásról a bizonyítás felvételére tért át a bíróság, megállapítható már most, hogy a járásbíróság azon döntése, amely szerint a fővárossal, illetőleg a felszámolókkal szemben a szigorú jog leg merevebb alkalmazásával kellett megállapítani a kártérítés kötelezettségét, nem fog megállani a felsőbb bírói fórumoknál. Ágotaynak a felszámolók azon vádjaira kell most felelnie, hogy sohasem volt jogérvényesen megválasztott vezetője a részvénytársaságnak, soha nagyobb fizetése havi 440 pengőnél nem volt, jogalap nélkül vett igénybe lakást, vett fel közlekedési és karácsonyi segélyt, nemkülönben remunerációt. A törvényszék ezen határozata politikai szempontból is nagyjelentőségű. A törvényszék előtt lefolytatandó bizonyítás során világosság fog derülni a Pedagógiai Filmgyár egész üzletvitelére, megállapítást fog nyerni, mégpedig, ami a legfontosabb: bírói úton, hogyan vezetnek egy fővárosi üzemet a gazdasági leromlás idején, mekkora hatalmat adnak egyetlen ember kezébe, hogyan lehet utalványozni, drága felszerelést vásárolni és miképen lehet azután efajta üzletvitelt az autonómia kiküldötteiből álló közgyűléssel jóváhagyatni. Az Ericcson-gyár készíti az Uj Szent János-kórház telefonberendezését. A főváros vezetősége már a múlt évben elhatározta, hogy a hatalmas kiterjedésű Szent János-közkórházban modern telefonhálózatot létesít. Eddig az Uj Szent -János-kórháznak csak néhány telefonvonalja volt, az egyes pavillonokat pedig kezdetleges házitelefonok kötötték össze, ami a külvilággal való érintkezést nagyon megnehezítette és ez úgy a gazdasági vezetés, mint az orvosi ellátás szempontjából nehézságeket okozott. A néhány hónappal ezelőtt meghirdetett versenytárgyalás a közelmúltban járt le és a meglehetősen nagyszámú ajánlatok között szerepelt a m. kir. postáé is. A posta ajánlata látszott a legelőnyösebbnek, de a magánipar részéről élénken tiltakoztak az ellen, hogy ezt a jelentős munkaalkalmat közüzem kapja. A polgármester méltányolta ezt az álláspontt, új versenytárgyalást hirdetett, amelyen az Ericcsongyár 37£00 pengős ajánlata volt a legelőnyösebb és így ez a gyár kapta meg a telefonberendezés elkészítésére a megbízást. A Szent János-kórház telefonhálózatának és háziközpontjának felszerelését rövidesen megkezdik. Ha ön ideges vagy szívbeteg, fogyasszon Mézmaltin tápszert kávé helyett. Kapható minden drogéria és fűszerüzletben. GA lD A M G lE lE T A szénkaríell és a főváros Mátyásfalvy Erich leleplezései a bányák haszonkulcsáról — Az árak leszállítására kell kényszeríteni a szénbárókal! — Az Uj Budapest tudósítójától. — Általános feltűnést keltett a pénzügyi bizottság vitájában az az indítvány, amelyet vitéz Mátyásfalvy Erich dr. tett. Mátyásfalvy arra kérte fel a polgármestert, tegye megfontolás tárgyává, miképpen lehetne a székesfőváros szénbeszerzését a szénkartel önkényétől függetleníteni és lehetségessé tenni azt, hogy a székesfőváros intézményeinek és üzemeinek szükségleteit olyan módon fedezze, amint az a székesfőváros érdekeinek a legjobban megfelel. Azok az indokok és számadatok, amelyeket Mátyásfalvy beszéde során felsorakoztatott, szükségessé teszik, hogy az alábbiakban részletesen foglalkozzunk a fővárosi nagyüzemek szénbeszerzésével. Az önálló vagyonkezelésű intézmények közül az Elektromos és a Gázművek maguk fedezik szükségletüket, emellett azonban a Gázművek még a fővárosi intézetek és intézmények szénszükségletét is fedezi. Az Elektromos Műveknél az a helyzet, hogy három nagy bányától szerzi be a szénszükségletét, még pedig olyan arányban, hogy egyiktől szükségletének körülbelül a felét, a másik kettőtől pedig egynegyed-egynegyed részét szerzi be. Ha figyelembe vesszük, hogy a három bánya által szállított szénnek mekkora a kalóriatartalma, azt látjuk, hogy annak a bányának a szene, amelyik az Elektromos Művek szénszükségletének a felét nyújtja, nem nagyobb kalóriájú, mint a másik kettőé, amellett talán drágább is. Önként felvetődik tehát a kérdés: miért fedezi az Elektromos Művek ennél a bányánál szénszükségletének nagyobb részét? Erre a válasz nagyon egyszerű: o bányák körteiben állanak és az a megállapodásuk, hogy ebben az említett arányban szállítják a szenet az Elektromos Műveknek, mégpedig úgy, hogy akár akarja a főváros, akár nem, ebben az arányban kapják a szenet és ettől a három bányától kell azt átvenniök. A legdrágább szén még ezelőtt négy évvel 2 pengőbe került métermázsánként. Az Elektromos Művek vezetőinek szukcesszíve sikerült ezt az árat lenyomnia két pengőről 1.70 pengőre, ami igén lényeges megtakarítás, mert hiszen 21 ezer vagonnál vagononként 30 pengői számítve, kereken több, mint 600 ezer pengőt tesz ki. Az a szén, amely négy évvel ezelőtt két pengőbe, most pedig egy pengő hetven fillérbe kerül, békében egy korona 17 fillérbe került, szóval átszámítva egy pengő 35 fillérbe kerül. úgyhogy még mindig 36 fillérrel drágább, mint amilyen volt a békében. A Gázműveknél és a Gázművek által ellátott intézményeknél a szükséglet kereken nem egészen 12 ezer vágón. Az Elektromos Művekkel szemben a Gázmüveknek magas kalóriatartalmú szénre van szüksége. Nyolc bányától fedezi szükségletét a Gázművek és a fővárosi intézmények: a legalacsonyabb ár métermázsánként 9U fillér, még pedig bizonyos szénfajta ára, az 5—20 milliméteres daraszén ára, míg ugyanez a fajtájú szén más válalatoknál két pengőbe, sőt két pengőnél többe is keiül. Ezeknél a kalóriatartalom is magasabb. Mindennek figyelembevétele mellett is csak körülbelül 30—35 százalékos áremelkedés volna indokolt. Hogy mindamellett ennyivel magasebi) árat követelhetnek ezek a bányák a fővárostól, annak nagyon egyszerű magyarázata a vasúti tarifa különbsége. A messze fekvő bányák lényegesen magasabb fuvardíjjal vannak megterhelve és így a közelebb fekvő bányák lényegesen magasabb árat követelhetnele, mint a távolabbi viszonylatban fekvő, a fővárosnak eladó bányák. Fontos megállapítás a szénárak alakulását illetően, hogy a termelési költség a békebelivel szemben nem változott. Egy vájár munkabére békében négy korona húsz fillér volt, ez ma négy pengő 87 fillér, ezzel szemben a legtöbb ilyen bányánál a vájár napi bére hat korona húsz fillér volt a jobb időkben, beleértve a szociális és jóléti intézmények fenntartásával kapcsolatos megterhelését a vállalatnak. Ezzel szemben áll az a körülmény, hogy a bányák műszaki felszerelése sokkal tökéletesebb, mint amilyen a békében volt, ennek következtében igen lényeges megtakarítást érnek el ezen a címen. A préselőgépek alkalmazása a szénbányákban lényegesen emelte a vájár teljesítményét és ezzel lehetségessé tette a vájárok létszámának csökkentését. A termelési költségek végeredményben a békebeli termelési költségekhez képest nem emelkedtek és így indokolatlan, hogy a bányák mindamellett 30—40 százalékkal magasabb árakat követelnek a békebeli áraknál. Mátyásfalvy előadása során igen érdekesen mutatott rá a legnagyobb magyar szénbányának, a Magyar Általános Kőszénbányának belső ügyeire. Ennek a vállalatnak 1910-ben négymillió korona volt a kimutatott tiszta jövedelme, 1925- ben (3,670.000 korona, 1926-ban 9,985.000, 1927-ben 12,179.000, 1928-ban 13,171.000, 1929-ben pediglen 14,566.000 pengő, amely a következő években azután fokozatosan ismét csökkent. Kétségtelen, hogy abban a nehéz időben, ami most nyomorgatja az egész ország közgazdaságát és lakosságát, nem lehetnek olyan vállalatok, amelyek békebeli jövedelmük háromszorosát érik el és jövedelmüket még ezidőszerint is állandóan fokozni tudják. Ami a fővárost illeti, a mai viszonyok közepette nem lehet ezt a főváros közönségének és vezetőségének szó nélkül eltűrnie és meg kell tenni az intézkedést aziránt, hogy a legközelebbi versenytárgyalÓLSok kiírása kapcsán megfelelő tárgyalásokkal érjék el a szénárak csökkentését. Hi az igazi matyó-menyecske ? Megrendszabályozzák a bankettek rettegett, tolakodó fényképészeit is — Az Uj Budapest tudósítójától. — Felkap Ferenc dr. tanácsnok, a közgazdasági ügyosztály új vezetője, okosan és energikusan igyekszik megoldani az ügyosztálya keretébe tartozó iparos és kereskedői problémákat. A tanácsnok akciója most a maty6-kézimunka-piac és abanketteken nyüzsgő fényképészek megrendszabályozását célozza. Felfcsy Ferenc dr. tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának terveiről: — A közgazdasági bizottság legközelebbi ülésén, amely a jövő héten lesz, két érdeklődésre számottartó ügyet tárgyal: a matyó-asszonyok és a banketteken alkalmatlankodó fényképészek dolgát. — A matyó-árusítást illetően az a helyzet, hogy hova-tovább már nemcsak a Blaha Lujza-téren, hanem az egész Rákóczi-úton árusítani fognak matyóasszonyok, akiknek legnagyobb része azt sem tudja, merre van Mezőkövesd. A legtöbb ilyen ál-matyó-asszony budapesti gyárak selejtes produktumait árusítja, természetesen alaposan becsapva a közönséget, úgy művészeti, mint anyagi szempontból. A közgazdasági bizottság elé a polgármester úr azon javaslata kerül, hogy a Blaha Lujza-téri matyópiacot a vásár felügyelőség hatáskörébe utalja a főváros. A józsefvárosi vásárfelügyelőnek lesz a dolga azután, hogy rendet teremtsen az ál-matyók között és csak azokat engedje árusítani, akik úgy saját személyükben, mint árujukat illetően valódi mezőkövesdiek. — A másik érdekes probléma a közgazdasági szakbizottság jövő heti ülésén a banketti fényképészek ellen elhangzott panaszok orvoslása lesz. Ma nincs érettségi találkozó, bankett, vagy bármiféle összejövetel, amelyet meg ne rohanna és magnéziumos petárdáival el ne biidösítene a fényképészek egész serege, akik azután tolakodóan kínálják képeiket a résztvevőknek. A jövőben csak szakképzett, iparigazolvánnyal bíró fényképészek készíthetnek banketten vagy estélyeken felvételeket, kizárólagosan a rendezőség előzetes írásbeli engedélye aalpján. A temetőkben pedig csak a temetőigazgatóság előzetes engedélye alapján szabad fényképezni. A fényképészek megrendszabályozása természetszerűen nem érinti a turistákat és az amatőröket, akik saját kedvtelésükre készítenek felvételeket, csupán azokat kívánja a főváros ráncbaszedni, akik ipar szerűen űzik a mesterséget. Modern szigeteléseket, aszíastuíepií ésefeeí, szinessszfaltburttoiaíoüai és e szakmába vágó min* nemű munkálatokat a legelcnyösebbcnvégzi; CSATÓ PÁL Sudanese,Eudadrsl-at 18 - lei.: 58-8-81 „üsaífaar hidegaszfalt törv. védve ! mérnökök, építési vállalkozók BUDAPEST, Vili., NÉPSZÍNHÁZ-UTCA 13. TELEFON 43-1-44. Állandó DutorHieiiitas. Köztisztviselőknek árengedmény ! FÜHRER Budapest, um. RdHOczi-út 6. ti. 9. | KRÁLGYUIA { | KŐPARAGÓMESTER | 1 síremlék U*” I | Boüaoest, IH., Lajos-utca 77-79. Tel. 624-ee. | SnnmumnmimnmiHmnmnnirmmmcnwfflmnuimniuimnjnOTTiiniuiT’rairanHniittiTianmnntHr
