Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-10-20 / 41. szám
1934 október 20. UJ BUDAPEST 5 A megszanált idegenforgalom Itovszhy János a láthatatlan import fontosságáról — Az Uj Budapest tudósítójától. — A pénzügyi bizottság költségvetési vitájában jelentékeny rész jutott a főváros idegenforgalmának. A városgazdasági ügyosztály költségvetése kapcsán valamennyi pártból hozzászóltak az idegenforgalom nagy és fontos problémájához és valamennyi szónok kárhoztatta a költségvetés szükmarkságát, amelynek során kerek 200 ezer pengővel csökkentették a főváros idegenforgalmi kiadásait a jövő esztendőben. Valamennyi felszólaló teljes elismeréssel adózott a városgazdasági ügyosztály tanácsnokának, Kovácsházy Vilmosnak és a fővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatójának, Zilahy Dezsőnek, akik mindketten valóban tehetségesen és szívós energiával vetik fel és valósítják meg az újabb és újabb ötleteket a főváros idegenforgalmának fejlesztése céljából. Az idegenforgalom fejlesztésének problémájához elsőnek Ilovszky János szólalt fel, aki mint a Baross Szövetség elnöke, azt a bejelentést tette a pénzügyi bizottságban, hogy a szövetséghez tartozó négyezer kereskedelemmel és iparral foglalkozó kereskedő hajlandó arra, hogy ha a főváros olyan idegenforgalmi levélpapirost bocsájt rendelkezésükre, melynek egyharmadrésze a fővárost propagálja képekkel és jelmondatokkal, német, olasz, francia és angol nyelven, akkor a Baross Szövetség tagjai üzleti levelezéseiket ezeken a papirokon fogják lebonyolítani. Ilovszky indítványa anynyit jelent, hogy ezek az üzleti papírok dossziéba kerülnek, nem jutnak a szemétkosárba, vagyis az a külföldi kereskedő azon a cégpapiroson, amelyet a budapesti cég ír a külföldi cégeknek, rögtön megkapja Budapest propagandáját is. Erről az érdekes ötletről és az idegenforgalom aktuális kérdéseiről Ilovszky János a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Az az ötlet, amelyet a pénzügyi bizottság ülésén előadtam, olyan propaganda, amelyet magánúton megszerezni nem lehet, és megvalósítása esetén méltóan kapcsolódnék ahhoz a valóban ötletes és értékes propagandához, amelyet körlevelek, naptárak, számolócédulák stb, a világ minden tája felé való szétküldésével a főváros idegenforgalmi hivatala kifejt. Én, mint kereskedő ember, kétszeresen érzem és hirdetem a reklám fontosságát és e tekintetben nem győzök eléggé utalni az idegenforgalmi propaganda fontosságára, amely a leghatékonyabb eszköz a láthatatlan import: a külföldről a vendégek zsebében bejövő valuta szempontjából. —• Nyitott szemmel járom a világot, gyakran járok a külföldön és mindenütt megfigyelem az idegenforgalmi propagandát. Minden erőnket meg kell feszítenünk, hogy az idegenforgalom megfelelő propagandája révén idegenforgalom tekintetében megszerezzük azt a helyet, amelyet Budapest szépsége megérdemel. Nálunk egyrészről Budapest szépsége, másrészről fürdőink jelentenek nagy vonzást. Olaszország reklámjában hivatkozhatik többezer esztendős kultúrájára, Ausztria a maga 900 idegenforgalom szempontjából figyelembe ötlő helyével, nagyszerű vendéglátó iparára, Svájc a nyári és téli üdülés lehetőségeire. Mi, sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy minderre hivatkozhassunk, mi csak fővárosunk szépségével és balneologiai értékű fürdőivel vehetjük fel a küzdelmet. De büszkén állapítom meg: ebben a tekintetben egyetlen városa vagy országa a világnak sem veheti fel velünk a versenyt! —• Én a magam részéről a legmesszebbmenő formában elítélem az idegenforgalmi propaganda csökkentését a főváros jövő esztendei költségvetésében és ezen az úton is kérem az illetékes tényezőket, hogy a költségvetés egyeztetése kapcsán találjanak módot ennek a redukciónak a megszüntetésére. Az én szerény nézetem szerint nem kétszázezer pengővel csökkenteni, hanem százezer pengővel az ez évi költségvetés felé kell emelni a főváros idegenforgalmi büdzséjét! Ennek a százezer pengős plusznak a felhasználására, még pedig a valóban okos, céltudatos és hasznos felhasználására száz és száz eshetőség mutatkozik. Azokat a diapozitivokat, amelyek a bécsi iroda bejáratát oly nagyszerűen díszítik, sokszorosítani kell, kópiákat kell róluk készíteni, meg kell szervezni az előadási anyagot és ezt Francia, Német, Olaszországban, Svájcban és máshol mindenütt alkalmas megállapodásokkal le kell vetíteni, megfelelő előadások keretébe beállítani. — Bizton hiszem, hogy az a százezer pengő plusz, amelynek felvételét kértem a törlés helyett a főváros jövő esztendei idegenforgalmi költségvetésébe, sokszorosan viszsza fog térülni, a főváros kereskedelmének és iparának forgalma növekedik ezzel a többlettel, és így a keletkező többforgalom kö— Az Uj Budapest tudósítójától. — A Sas Kör szombatesti összejövetelén Nagy Ferenc távollétében, aki a Barosstelepi keresztény kaszinó jubileumi ünnepségén vett részt, Konta József alelnök köszöntötte a nagy számban megjelent tagokat, majd Miklós Ferenc dr. törvényhatósági bizottsági tag tájékoztatta a tagokat az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. — Jóllehet, — mondotta — hogy a főpolgármester még nem nyilatkozott szanálási terveiről, reméli, hogy a szanálás nem a tisztviselők és alkalmazottak fizetésének leszállításában merül ki. Nem merülhet ki, mert éppen az eddigi tapasztalat mutatta, hogy a köztisztviselők fizetésének leszállítása csak az iparnak és kereskedelemnek volt kárára. Ezzel kapcsolatban ad hangot annak az általános óhajnak, hogy a kormány azzal az elánnal fog sietni a kereskedelem és ipar segítségére is,amint azt tette a mezőgazdaság felsegítésével is. Szerinte a kereskedelem és ipar régi tartozásaira ötéves moratóriumot kellene vetkeztében a százezer pengő bőségesen visszatérül a főváros jövedelmeihez. — Ehelyütt is elismerésemet nyilvánítom a főváros idegenforgalmi hivatalával szemben. Az a tény, hogy7 Magyarországra több idegen jön a statisztika adatai szerint, mint bármely más országba, a főváros idegenforgalmi hivatalának több mint egy évtized óta kifejtett nagyszerű munkájának az eredménye. Utalok arra, hogy amikor Németország sok milliót állít be az idegenforgalmi propagandára, amikor Ausztria kétségbe van esve, hogy az idegenforgalom megcsökkent, amikor azt látjuk, hogy ezzel a csökkenéssel szemben az idegenforgalom szempontjából mi állandóan haladunk, akkor rossz helyen alkalmazott takarékosság a kétszázezer pengő törlése, akkor az nem egyéb, mint annak a kereskedőnek az eljárása, aki a legjobban menő árucikkét dobja ki az ablakon. * Elmondotta még munkatársunknak Ilovszky János, hogy a főváros kenesei üdülőtelepét is bele kellene kapcsolni az idegenforgalmi propagandába. A nyári Balatont ismeri már egész Európa, a téli Balatont még nem. A kenesei üdülőtelep télen deficittel dolgozik, azonban muszáj az üzemet fenntartani, holott téli kihasználhatóság szempontjából alig jön számításba. Az Idegenforgalmi Hivatalnak kellene a téli balatonkenesei üdülőtelepet is erősebben propagálnia és tárgyalásokat kellene folytatnia abban az irányban, hogy amint Svájcba téli sportokra mennek az emberek, ugyanúgy jöjjenek a Balaton végtelen nagy sík jégmezőjére jégvitorlázni, fakutyázni, amire nincsen alkalom sehol a világon. Ezáltal elérhetnők azt, hogy hosszabb időre jönnének az idegenek, ami azért fontos, mert azt a pénzt, amit az idegenek itt elköltenek, száz százalékban ebben az országban marad. engedélyezni, mert a remélhető gazdasági javulás következtében ezeket a tartozásokat ez idő alatt könnyen rendezni lehet. A hitelellátás tekintetében is sok panasz merül fel. Azok a bankok, melyeknek elsősorban kellene teljesíteni kötelességüket, nem sietnek a közgazdaság segítségére. A régi kölcsöntőke részletei hozzájuk befolynak és ennek ellenére sem folyósítanak újabb hiteleket. Nem csoda tehát, ha a kamat oly magas. Példaképül Belgiumot említi meg, hol hasonló nehéz helyzetben maga az állam gondoskodott a közgazdaság védelméről, amikor az ipari hitelkamatot 4—5 százalékra szállította le, a tartozásokat pedig kötvényesítette. Amerika pedig a takarékbetétek garantálásával indította meg az egészséges folyamatot, amit nálunk az ipar és kereskedelem oly régóta vár. Altorjay Sándor dr. a távollevő Nagy Ferencről emlékezett meg meleg szóval. Örvendetes, — mondotta többek között — hogy rajongásig szeretett ügyvezető elnökünk az az elhivatott ember, aki után Ötéves moratóriumot Stér a Sas-Kör a Kereshedelem és ipar régi tartozásaira nyugodt lélekkel mehetünk, mert hiszen ma is a kötelesség szólította abba az egyesületbe, amelynek huszoTiöt évvel ezelőtt megalapítója volt. 6 tehát már huszonöt évvel ezelőtt is lelkes harcosa volt annak a keresztéiig és nemzeti irányzatnak, melyet a mi körünk is képvisel. Ha értékehü tudjuk ezt az időt, ezzel azt a becsületes munkát értékeljük, amelyet Nagy Ferenc végzett és végez ma is, a mi legnagyobb örömünkre. A nagy tetszéssel fogadott felszólalás után igen hosszú és értékes vita fejlődött ki arról, hogy a fővárosi ínségsegélyezés milyen formában történjék. A felszólalók: Várhidy Lajos, a Városok Kongreszusának igazgatója, Mihály hegyi Géza dr. főorvos és Bencze István főparancsnok példákkal illusztrált hozzászólásai általános véelményként hangzottak el, hogy a segélyezés csak munkaszolgáltatás ellenében történhet, anélkül azonban, hogy közmunJca elvonását eredményezné. KŐSZÉNBANYA ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) Budapest, V., Klotitd-utca 3. Telelőn : 25-5-54 25-5-55 és 25-5-56 LISKA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK VÁLLALKOZÓ Budapest, Vili., Baross-u. 77. KOHN GYULA kefe é s ecseígyáros Aranykoszorus mester QVAfUSJÍI.. RÚZSA-UTCA 20. Telefon: 30—2 — 45. Jeszenszky János papi és polgári szabó TrunKhafin cég volt papi szabásza. — szolid SP3M, pontos kiszolgálás, Budapest, !U., irányi utca 21. sz. félemelet 7. (Irányi-utca és Veres Pálné-utca sarok). UiGSSäLl RAFAELLO bronzösiíéi BUDAPEST Lakás Peínenazy-irtca 73 D. Gyár öl, JáSZ-UÍOa 7«. SZ. TELEFON 91-9-12.
