Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-10-13 / 40. szám

8 UJ BUDAPEST 1934 október 13.. ilovszky előadása a FOuárosí Kereskedők Egyesületeken — Az Uj Budapest tudósítójától. — Ilovszky János, a Baross-Szövet­­ség országos elnöke, szerdán este a Fő­városi Kereskedők Egyesületében elő­adást tartott a karteljog időszerű és sür­gős reformjáról, az árházi adó beveze­téséről és köz- valamint a magánalkal­mazottaknak nyújtandó egyszeri segély­ről. Fejtegetéseit a nagyszámban meg­jelent hallgatóság tetszéssel fogadta. Az előadást Vértes Emil elnök köszönte meg, akinek felhívására Ilovszky János ígére­tet tett, hogy a gyárak detailárusításá­­nak leküzdésében közös harcra indul az érdekképviseletekkel. A GÁZMÜVEK KOKSZKAZÁNPÁ­­LYÁZATA. A Gázművek igazgatósága központi fűtésre alkalmas kokszfűtő be­rendezésre hirdet november 30.-i határ­idővel pályázatot. A pályázaton mindazon ujrendszerü és már a gyakorlati fűtésre alkalmazhat6an elkészített kokszkazánok­kal, illetve ilyenek terveivel lehet részt­­venni, amelyek az 1934. évi augusztus 1.­­ig elterjedt kokszkazánoktól eltérnek, vagy a fenti kelet előtt forgalomban volt kazánok lényeges módosítása révén szer­kesztettek. A kész a már megépített ka­zánnal pályázók kzül a legjobb pályáza­tok díjazására első díjul 4.000.— má­sodik díjul 2.500.— harmadik díjul 1.500 pengőt tűztek ki. A csak rajzzal és leírás­sal résztvevő legjobb pályázatok díjazása 1.000.—, 600.— illetve 400 pengő. A KÖZSZÁLLITÁSI SZABÁLYZAT MAGYARÁZATOS KÉZIKÖNYVE A HONI IPAR kiadásában megjelent. A mű a hatóságok és közszállítók nélkülöz­­heettlen segédeszköze. Közli az október 1-én életbelépett új Szabályzat pontos szövegét. A gyakorlati életből merített bőséges útbaigazításokat fűz az egyes intézkedésekhez. Megadja a homályosabb rendelkezések helyes értelmezését. Rámu­tat a régi Szabályzattal szemben fenn­álló eltérésekre. Ismerteti a Szabályzat­tal összefüggő régi és újabb törvénye­ket, rendeleteket és határozatokat. Köz­zéteszi a közszállításoknál figyelembe jövő 'táblázatokat. A 400 oldalas köny­vet Gyárfás Oszkár, a Honi Ipar köz­szállítási rovatvezetője szerkesztette. Ára fűzve 5.—, kötve 6.— pengő. Megrendel­hető a HONI IPAR kiadóhivatalánál. (Budapest, V., Sas-u. 29., félemelet; telefon: 26—1—55.) Zománciáblák a legolcsóbban Beér Sándor V., Gróf Tisza Islván-u. 5. Telelőn: 82-4—29. jfumMiMmmfiiiiHfiHiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiHtiiiiiiiiMiiiitiiiiHiiiiiiHHtiniimimimiiiiimnmiHu i KRÁLGYÜIAI I KŐFARAGÓMESTER | 1 1 SÍREMLÉK 1 i Budapest, itt.. Latos-utca 77-79, Tel. 624-8a. I iüUmWMHHmiUllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIWIIIhlllllllMIIIIIHHIIIIIIIIHIIKHimilllllllllllllllHIMIIIIHHIHMNtltK gmwwmHmnTwiHiitiiiHniMiHiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiniiiiitiiiiiniHiiiiiiiimiiiinniiiiMiiiiiiiitiHiiH^iiHHiiic Tóth Lajos | pala- és cserépfedö-mester | | Vállal: Eternit*, cserép*, facement* és bőrle* 1 | mezfedést,tetők jókarbantartását és tatarozást 1 [ Budapest, ix. Kdzrahtar.u. 24. Telefon 87-7-26 ) Illetékes hely nyilatkozik a Magyar Aszfalt ellen elhangzott vádakról Miért kerül a városházán négy pengő harmincba, ami az Elektromos Műveknél egy pengő hatvan ? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Uj Budapest legutóbbi számában Müller Antal országgyűlési képviselő szóvátette, hogy a városházán egyes vonatkozásokban vállalkozói hitbizo­­mányok uralkodnak, amelyek a kis­iparosság elől a szó szoros értelmében elorozzák a közmunkákat. Müller An­tal rámutatott arra, hogy különösen a Magyar Aszfalt Rt. az, amelyre rá­illik a hitbizomány kifejezés. Azt is közölte még Müller Antal, hogy amíg a városházán négyzetméterenként négy pengő harminc fillérért végzik a Magyar Aszfalt a burkolási munkát, ugyanazért a munkáért az Elektromos Műveknél négyzetméterenként mind­össze egy pengő hatvan fillért kérnek. Müller Antal vádjait illetően illetékes helyen a következőket mondották az Uj Bu­dapest munkatársának: —- A főváros az aszfaltjavítási és fektetési munkálatokat minden eset­ben a Közszállítási Szabályzat előírá­sainak megfelelően adja ki s a munká­latokat nyilvános versenytárgyalásnál feltüntetett bánatpénznek megfelelő arányban és az előirányzattal megegye­zően végezteti. — Próbaburkolat fektetésére a múltban ismételten tettek különböző cégek ajánlatot; folyó évben a Magyar Aszfalt Rt. tett az újságcikkben jel­zett munkákra ajánlatot. Az ajánlatot az autonómia részéről az útépítési szakbizottság behatóan tárgyalta és egyhangúan elfogadta. Megbízás alap­ján a Magyar Aszfalt Rt. több uccá­­ban próbaburkolatot fektetet; a mun­kálat költsége a szükséges élőmunká­val együtt a cikkben említett 60.000 pengővel szemben csupán Jjl.600 P. A hitelezési alapon végzendő munkálat egységárai oly olcsók, amilyen egység­árat a főváros még nem kapott; a költségek öt év alatt törlesztendők. — Ezen uccák (Csantavér-, Pálma- és Névtelen-ucca) erős beépítése meg­kívánta, hogy burkolattal látassanak el; a kisebb értékű telekár mellett ezen olcsóbb burkolatnem alkalmazása indokolt. A költségek részben burko­lási járulék, részben az ingatlanokra telekkönyvileg feljegyzett kötelezett­ségek alapján legnagyobbrészt meg­térülnek. —- Megjegyzendő, hogy a szóban­­forgó burkolással nemcsak a kocsiköz­lekedést, hanem egyúttal a gyalogos forgalom igényeit is kívánja a főváros szolgálni. Ugyanis ily elenyésző kis kocsiforgalommal bíró mellékuccában ezentúl nem kívánunk aszfalt gyalog­útat létesíteni, hanem ahogy azt kül­földön (pl. Münchenben is) újabban szokásos, a gyalogos forgalmat az áthatlan kocsiútburkolaton bonyolít­ják le. — Az Elektromos Művek burkolat­­javítási munkálatait a fővárosi út­fenntartási feltételektől eltérően írták ki. Ugyanis a fenntartási munkáknál adott 30%-os anyagérték visszatérítés az Elektromos Művek munkáinál elmarad. A főváros rendesen ott javít­tat, hol az aszfalt már majdnem a betonig lekopott, itt tehát a vállalkozó újból használható anyagot elenyészően keveset nyer vissza. Ezzel szemben kábelfektetésekor felbontott burkolat általában ép s így a burkolat helyre­­állításakor már csak kevés anyag pót­lására van szükség. Ez mindenesetre lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a két egységár nem lehet ugyanaz. A székesfővárosi aszfaltjavítási mun­kákra vonatkozó egységár reális. Az ideális inségmunka típusa Gondolatok egy útépítés körül — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros útépítési ügyosztálya a kö­zelmúltban mutatta be a legutóbb elké­szült fontosabb kivezető utakat. Ezek kö­zül a legszebb, a legjobb, a legörvende­­tesebb, a Nemzeti Munkahét igazi pro­duktuma, a fehérvári új útszakasz buda­pesti része, a balatoni vikendezők és autósok öröme. Modern utak világában élünk, autóknak építünk utat, topeká­­zunk, betonozunk, de igen ritkán épí­tünk olyan utat, mint a mostani Fehér­­vári-út! Nem ma találták fel az alkalmazott burkolat-nemet, csak modernebb formá­ba öntötték, de egy bizonyos, nem fogunk vele úgy járni, mint a balatoni utak egy részével, mert ez el fog tartani évtize­dekig, a mai tükörsima felülettel. Az építői ellen sem lehet kifogást találni, a főváros a kivitelezésre legrégibb és leg­jobb vállalkozói közül választott Helfen­­stein Antal és Schaffer Antal személyé­ben és csak örvendetes, hogy végre ipa­rosemberek is be tudtak az ínségmunká­ba kapcsolódni. A főváros igen jól járt ezzel a mun­kával. Amerikai gyorsaság, magyar szí­vósság jellemezte a munka haladását, pá­rosulva a régi magyar iparos szolidsá­gával, szakemberek elösmerésével. Az el­készült út reklámja az igazi útépítésnek, típusa az ideális ínségmunkának, ahol a nagytőke zakatoló, hatáskeltő gépei he­lyett a szorgalmas munkások százait le­hetett látni dolgozni! Ez ínségmunka! Kenyér a nyomorgó munkanélkülieknek, fuvarosnak és ipa­rosnak egyaránt, pénz az adóhivatalnak, ügy tudjuk, a főváros illetékesei is tel­jesen meg voltak a munkával elégedve, éppen ezért csodálkozva kell kérdeznünk: miért készül ilyen munka annyira kevés? Mikor az iparos munkája, mint jelen esetben is, méltán arat elösmerést, miért van az, hogy még sem adatik elegendő alkalom produkálni, miért hallani iparos­gondokról, miért látni csak a nagytőkét és a kartelleket erősödni ott, a kis- és középipar olyan területén, hol erre még ma nincs szükség? A főváros szanálás előtt áll, takaré­koskodni kell, miért nem takarékoskod­nak ott, hol legjobban lehet, oly kiadá­soknál, melyeket csökkenteni kellene úgy, hogy abból még haszon is legyen. Sajnos, ezek oly kérdések, melyekre feleletet évek óta nem kapunk, ösmerjük jól az út­építő iparosok mai helyzetét, ez az ipar végvonaglásait éli, ha elpusztul, úgy an­nak legnagyobb kárát a főváros fogja vallani. Szendy alpolgármester még nem ösmerheti ezt az ipart, az idő még rö­vid volt a megösmeréséhez, de ösmernie kell, legszorosabb hatáskörébe tartozik, a főváros érdeke, hogy mielőbb és ala­posan megösmerje, segítsen ott, hol leg­jobban kell, az útépítés puritán, a fő­város szolgálatában megőszült, kis- és középiparosain ! fiWttHmwmuHmtMwmmmMMmiHHiiHHitmmiiuiHmiimiimHHumiwinmHninnnimiiuwutiHniii I j m. Kir. Állami Inas-, Acei-, as Gépgyárául |______Budapest______• I HÁZI UIZELLATASHOZ I | KEHTOmOZESHEZ j Kézi és géphallésu! szivattyún= | (Kitűnő tartós kivitel) Olcsó árak Nagy készlet i 1 Forgalomba hozza : I Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi j Képviselete Rt. [Budapest V.. Uimos császár-űt 28. Telefon: 2Z--3--20 SMiimHMiiiiii..iitmimmHimmmtimim»tiH»iiiHiiHii«iiiminiiHiiiiiim»niiitHiimmmiiiimuiKtrauiiR Uj kiírások: Uj lábbeliek (altiszti férficipők és munkásbakancsok) elkészítésére és szál­­látísára a Köztisztasági Hivatal alkal­mazottai részére. Határidő: 1934. évi október hó 19-én (pénteken) d. e. 11 óra. Friss déligyümölcs (narancs és cit­rom) árverések útján való értékesítésé­re vonatkozó kizárólagos jog bérbeadá­sára. Határidő: 1934. évi október hó 22-én (hétfőn) déli 12 óra. Lófogatú fuvarozási munkálatokra a. Budapest székesfőváros Vízmüvei ré­szére. Határidő: 1934. évi október hó 22-én (hétfőn) d. e. 11 óra. Az Uj Budapest minden héten szom­baton reggel jelenik meg és egyes példá­nyok a kiadóhivatalban kaphatók. * A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. Wesselényi-könyvnyomda (Friedmann Á.), Budapest, VII., Kertész-ucca 20.

Next

/
Thumbnails
Contents