Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-09-29 / 38. szám
2 UJ BUDAPEST 1934 szeptember 29: retorikai produkcióiban az ezeréves alkotmányos hagyományokról és a klasszikus jog hazájáról zengedez. Továbbá a régen levitézlett egységespártból úgynevezett nemzeti egységet akar formálni. Szóval a kört akarja négyszögesíteni. — Azután a városi politikában Kozma Jenő pártjára támaszkodik, de azért szívesen látja, ha közben o,z egység kurucai ezt a pártot tűz alá veszik. A fővárosra meg ráfogta egyszerűen, hogy szanálni kell. Erre kinevezték az egyik alpolgármestert szanáló diktátorfőpolgármesterré. Csakhogy rövidesen kitűnt, hogy tényleg nincs szanálnivaló. Erre hát hozzá akarnak fogni a városháza politikai problémáinak a megoldásához. Ekkor azonban megint arra jönnek rá, hogy Borvendég minden, csak nem politikai stratéga. Vége: teljes káosz, szánalmas fortvurstlizás. — Hegyek vajúdtak hónapokig és egy nyomorúságos egérkét szültek. Egy tízmilliós deficit jelentéktelen kérdését, amelyet a háttérben bujkáló lesipuskások azért fújták fel elefánttá, hogy annak hátán belovagoljanak a kiiildözött autonómia helyére. És mert az elefánt itt áll a városházakapuja előtt, hátán már ott büszkélkednek a kiszemelt vezérkurucok, csak kivkellene nyitni a kaput, de erre nem vállalkozik senki se. Micsoda felsülés! Micsoda komédia! — Most itt vagyunk a rendkívüli közgyűlés előtt! Kíváncsi vagyok, hogy kik fogják a kormány OTBA-intézkedéseit megvédeni? Melyek azok a politikai erőtényezök, amelyekre Borvendég generalisszimusz a háborúban támaszkodni kíván? Kik lesznek a kurucok? Csupa olyan kérdés, amelyekre felelni senki se tud. Olyan nagy a homály. És ezt mind együttvéve úgy hívják konszolidált honunkban, hogyű újjáépítés! Végezetül az iránt intéztünk kérdést Friedrich Istvánhoz: lehetségesnek tartja-e a közgyűlési teremben szorosabb együttműködés kifejlődését a Keresztény Községi Párt és a Keresztény Ellenzék között? — Ügy mint a múltban — fejezte be nyilatkozatát Friedrich István — természetesen a jövőben is készek vagyunk adandó alkalmakkor a Keresztény Községi Párttal együtt harcolni. íme, most is itt van mindjárt az OTBA-ügy, amelynek tárgyalásakor egy fronton leszünk. Valószínűnek tartom, hogy a jövőben is fognak ilyen alkalmak adódni. Annál is inkább, mert azt sejtem, hogy a legközelebbi jövő nagyon mozgalmas életet fog hozni a közgyűlési terembe. El fog dőlni rövidesen, hogy a diktátor-főpolgármester csakugyan fog-e olyan nagyon diktálni? Mekkora a pouvoir-ja? Jobb lesz-e az ő parancsuralma, mint amilyen az önkormányzat volt? Azután arra is kíváncsi vagyok, hogy az Eszterházy-uccára vagy pedig az Akadémia-uccára fog-e támaszkodni, vagy csak egyedül és kizárólag az Uri-ucca az, amire támaszkodik? —- Mondhatom fatálisán suta az egész helyzet. Stílustalan és összevissza kuszáit. Csupa Janus-arc, csupa tépelödő Hamlet, csupa farizeus mindenütt. Igazán nem lehet azon csodálkozni, ha a dolgozó társadalom nagy része undorral fordul el mindattól, amit ebben az egységespártosított honban országos vagy városi politikának csúfolnak. Babarczy tanácsnok az uj elemi iskolai tantervről A tehánről vagy a főváros közlekedési rendjéről tanitsanak-e többet a budapesti iskolákban? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az a népvándorlás, amely szeptember első napjaiban indul meg minden esztendőben a közoktatási ügyosztály felé, megszűnt: megkapták beosztásaikat a kenyerükért aggódó ideiglenesek és helyettesek. Babarczy István báró, az ügyosztály új vezető tanácsnoka, tanács jegyző korában hosszú időt töltött a tanügyi osztályban is és így természetes, hogy az ö szakértelme és mindenre kiterjedő figyelme jelentékeny mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tanügyi beosztás nagy munkája az új éra alatt minden zökkenő nélkül folyt le. Az ügyosztály legközelebbi célkitűzéseiről Babarczy István báró tanácsnok a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Most, hogy végétért a beosztás nagy munkája, a hetekig tartó megfeszített elfoglaltság után kezdhetünk hozzá tulajdonképen az előttünk tornyosuló problémák megoldásához. E tekintetben a legfontosabb, hogy folytassuk és befejezzük a Szendy alpolgármester úr által kezdeményezett nagy munkát: az elemi iskolai tanterv megfelelő módosítását. — A helyzet e tekintetben az, hogy a kultuszminisztérium által készített állami tanterv, amely az egész országban egységes, nem felel meg a budapesti tanulók életszempontjainak. Mást kell tanulnia egy istenhátamögötti kis alföldi faluban a hatesztendős elemi iskolai tanulónak, mint a fővárosban. Az állami tanterv szerint például, hat héten át kell foglalkozni az elemi iskolában a tehénnel, ezzel szemben Budapesten sokkal fontosabb a közlekedési rend megtanulása, amire vonatkozóan az álalmi tanterv nem tan'talmaz intézkedést. Számos ilyen ellentét van az állami tanterv és a fővárosi közoktatás szempontjai között, amelyeket természetszerűen ki kell küszöbölni a budapesti elemi iskolák tantervéből. •— A munka első fejezete, az adatgyűjtés, már véget ért, most kezdődik az anyag feldolgozása és annak kapcsán a készítendő új tantervnek az állami felügyeleti hatósáiggal való megbeszélése. SZEHESMKISI FÜLŰM WEIR6RUBER UáROSLIBET m?mu flTOiiZEÜE! "'Illilllillilllllllllíllill!iiiiiiiiiliülilüililliíijllilllllli imimmimmmiiiimniimiimiiiimiiiiiiiiiimmimimimimmmimmmiiiHmimc iHunvadiüinos termiszgfesüeserüníz az emészíőszervek legkiválóbb gyógyvize. Egy háztartásban sem hiányozhat. Hatásában felülmúlhatatlan, SeXLEHHER AR8R$S. BBBAPESf mmsMnmTEsi Liber alpolgármester hatodik gimnazista korában, amikor tudvalévőén budapesti árvaházi növendék volt. A képet abból az alkalomból közöljük, hogy a nemesszívű alpolgármester harmincezer pengős alapítványt tett az árvaházak részére, hogy megfizesse adósságát a maga jóságos érzülete szerint árva-testvéreivel szemben. * A JÖVŐ HÉT ELEJÉN kezdődik a városháza izgalmasnak ígérkező nagyhete. Délelőtt tizenegy órakor ma,ga S ip ő ez polgármester fogja megnyitni o,z újonnan megalakult pénzügyi szakbizottság első őszi üléséi, hogy elmondja expozéját a jövő | esztendei előirányzatot illetően. Ezen az őszön színesebbek és egyben forróbbbak is lesznek a költségvetési vita napjai, mint a boldogult törvényhatósági tanács idejében, amikor tudniillik szigorúan zárt ajtók mögött folyt az a vérszegény költségvetési vita, amelyről a sajtó munkatársai csak a sovány kommünikékből, illetőleg az egyes tanácstagok pártállás szerint megvilágított előadásából szerezhettek tudomást. A pénzügyi szakbizottságban a költségvetési vita mindvégig nyilvános lesz, érdemes lesz tehát a szónokoknak beszélni. Hogy azután érdemes lesz-e jegyezni és a lapokban közzétenni az elhangzott beszédeket, az más lapra tartozik . . . AZ ELMÚLT HÉTEN a következő névmagyarosítási engedélyek érkeztek le a városházára: Hügel Jenő dr. tanácsjegyző H er - nád y-ra, Vagner Leó dr. tanácsi fogalmazó Vásárhely i-re, Frischfeld Ede műszaki főtanácsos Füstös y-re, Kimer Vilmos dr. árvaszéki jegyző D ö b r ö s y-re, Günther Tivadar dr. tanácsi főjegyző Buday- G ünth e r-re változtatta nevét a belügyminiszter engedélyével. * CSANÁDY GUSZTÁV dr. tanácsjegyző, a polgármesteri hivatal érdemes és népszerű vezetője, aki tudvalévőén augusztxis utolsó napjaiban házasodott meg, szabadságáról hazaérkezett és átvette hivatala vezetését. AZ ELNÖKI ÜGYOSZTÁLY MÁR ELKÉSZÜLT azzal az előterjesztéssel, amellyel a törvényhatósági bizottság közgyűlése nyugdíjazni fogja a ferencvárosi elöljáróság érdemes vezetőjét: M uz s ik ó István tanácsnokot. Az első őszi közgyűlésen már tárgyalja a törvényhatósági bizottság a nyugdíjazást, amely a közgyűlés után azonnal érvénybe is lép. A nyugdíjazással kapcsolatban megemlítjük, hogy azok a hírek, amelyek a ferencvárosi elöljáróságról történt elhelyezést, illetőleg odahelyezést már az új elöljáró személyével hozzák összefüggésbe, alaptalanok. A polgármester még nem döntött a tekintetben, hogy ki kerül a IX. kerületi elöljáróság élére és így pletyka az a hír is, mintha egy másik kerületet ma is vezető tanácsnok kerülne a Ferencvárosba. Illetékes helyről szereztük azon értesülésünket, hogy a polgármester a ferencvárosi elöljáróság vezetői pozícióját nem tanácsnoki áthelyezéssel kívánja betölteni. * ABBÓL AZ ALKALOMBÓL, hogy immáron mindenki visszaérkezett szabadságáról, essen szó azokról, akik ezen a nyáron egyáltalában nem voltak szabadságon: Szendy Károlyról, N é m ethy Károlyról és Rosta Jánosról. i Szendy Károly alpolgármester szabadságát alaposan elrontotta az a panasz, amelyet megválasztása ellen nyújtott be egy nyugdíjas városi mérnökember a közigazgatási bírósághoz. Hogy ez a panasz alaptalan volt, az az első látásra kiderült, a polgármester azonban, akinek jogtisztelete a maga hűvös érinthetetlenségében a legmagasabb csúcsokon is felülemelkedő nívón mozog, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszt nem utasítja viszsza, amire pedig joga lett volna, hanem érdemi elbírálás céljából felterjeszti a közigazgatási bírósághoz. Ez a polgármesteri intézkedés kéthetes késedelmet jelentett Szendy Károly polgármester számára, aki ily körülmények között m in d ö s s z e h á r o m napot tölthetett visegrádi nyaralójában. Közben elmentek szabadságra S ip ö c z és L i b e r is és Szendynek az egész hosszú nyáron át el kellett új hivatalát látnia. Nem volt szabadságon N é m ethy tanácsnok sem. Lázas betegség szegezte öt szabadságideje legnagyobb részében ágyba, amikor pedig meggyógyult, itt volt a Városi Színház ügye, melynek fontossága nem engedte Budapestről távozni a népszerű tanácsnokot, aki ily körülmények között pasarétiúti villájából egyáltalán ki sem tudott mozdulni. Ami Rosta János dr. főjegyző, a közélelmezési ügyosztály fiatal és máris népszerű vezetőjét illeti, őt a genius loci: a hely szelleme ihlette meg, amikor —- egyáltalán nem ment szabadságra. Rosta főjegyző ugyanis Vájná Öméltósága hivatali szobájának a lakója, az immár nyugalomban lévő Vájná Ede pedig arról volt nevezetes, hogy sohasem ment szabadságra, Rosta tehát a hagyó-
