Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-09-22 / 37. szám

1934 szeptember 22, UJ BUDAPEST 7 GAZDASÁGIMÉI I homtóizö niitia meg a nemzeti muiMaiieiet Hódoló ünnepély, a TESz jubiláns díszközgyűlése és ünnepi lakoma az eseménydús programmon Nappal építkezés, éjjel reklámoszlop Mi íörlénik a Rákóczi'úíon ? — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Rákóczi-út külső része hovatovább az áruházak útjává kezd átváltozni. A Nagy-kőrúttól a Baross-térig egyre­­másra nyílnak a különféle filléres áru­házak, amelyek a Rákóczi-út és a pálya­udvar nagyszámú közönségét csalogat­ják óriási méretű kirakataikkal üzle­teikbe. Természetes, hogy ezek az áru­házak hatalmas portálokkal és megfelelő reklámeszközökkel dolgoznak, annál is inkább, mert náluk nem is annyira az áruk különlegesen jó minősége, hanem az árak olcsósága kapcsán a nagy forgalom a fontos. A külső Rákóczi-úton fekszik a Magyar .Divatcsarnok, amely bizonyos Ruttkai­­testvérek tulajdona. Ez az áruház állan­dóan terjed: úgyannyira, hogy a tava­­. szí hónapokban emeleti lakások áruházi helyiségekké való átépítésére kért és ka­pott engedélyt a főváros városrendezési ügyosztályától. A megkapott engedély kapcsán Ruttkaiék hatalmas építő-tornyot .emeltek az áruházuk előtti járdán; ez a torony, amelynek fölállítására minden 'valószínűség szerint megkapták az enge­délyt a kerületi elöljáróságtól, arra szol­gál, hogy a maga lift-berendezésével az átalakítás alatt álló helyiségekbe szállítsa az építési anyagot és onnan lehordja a törmeléket. Az építő-torony építése kapcsán, amely tulajdonképen nem egyéb, mint állvá­nyokkal körülvett liftakna, az az ötlete támadt az áruháznak, hogy a torony esti reklámszerű kivlágítására kért engedélyt a fővárosi hirdető-vállalattól. Ezt az en­gedélyt a hirdető-vállalat meg is adta, még pedig igen olcsón, mert hiszen nincs egyébről szó, mint arról, hogy Ruttkaiék a saját tulajdonukat képező fatomyon hirdessenek. Hónapok óta a legfeltűnőbb reklám a Rákócz-úton a Ruttkai-testvérek építke­zési tornya, amely minden valószínűség szerint a maga tagadhatatlanul ügyes és igen-igen olcsó reklámötletével már be is hozta az összes építkezési költsége­ket. Az elöljáróságnak azonban meg kell vizsgálnia, hogy a több mint féleszten­deje tartó építkezés szokatlan elhúzódása nincs-e összefüggésben az építő-torony éjszakai felhasználásával? Miért tűri a hatóság a Rákóczi-úton ez a forgalmi akadályt, amely a többi kereskedő rová­sára pár fillérért monopóliumszerű rek­lám-lehetőséget biztosít a Magyar Divat­­csarnok számára? Vagy talán már be is fejeződött az építkezés és csak a torony maradt ott, hogy éjszakákint legyen mivel hirdetni az áruházat? Ezekre a kérdésekre sürgősen feleletet kell adnia az erzsébetvárosi elöljáróságnak és a fő­város városrendezési ügyosztályának! AZ ÚJ KÖZSZÁLLITÁSI SZABÁLY­ZAT A VÁROSHÁZÁN. Jelentette az Uj Budapest, hogy Felkay Ferenc dr. ta­nácsnok, a közgazdasági ügyosztály új vezetője, ankétra hívta össze a műszaki ügyosztályok és az üzemek vezetőit, hogy megbeszélje velük azokat a módozatokat, amelyek alapján az október 1-től a fő­városra vonatkozóan is érvényes új Közszállítási Szabályzat életbeléptethető lesz. A megtartott ankéton élénk vita in­dult meg a közszállítás új rendje felett, melynek során az üzemi szakemberek spe­ciális javaslatokat terjesztettek elő. A ' megbeszéléseket a jövő héten fogják folytatni. — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Nemzeti Munkahét ünnepélyes megnyitására, a Társadalmi Egyesüle­tek Szövetségének jubiláns ünnepi közgyűlésére és a Tesz ünnepi lako­­.májára az elmúlt napokban bocsájtóttá Jd a meghívókat a Társadalmi Egyesü­letek Szövetségének elnöksége nevé­ben vitéz jákfai Gömbös Gyula mi­niszterelnök, mint a TESz. orsz. elnö­ke, szörcsei Szörtsey József, a TESz. országos ügyvezető elnöke és bellusi Baross Gábor, a TESz. országos el­nöke. A meghívó kapcsán ragyogó ké­pe bontakozik ki az ünnepségeknek, amelyek alkalmasak arra, hogy úgy társadalmilag, mint gazdaságilag im­pozáns képét nyújtsák a mai Magyar­­országnak. A Nemzeti Munkahetet a kormányzó nyitja meg szeptember 30.-án vasár­nap délelőtt az uj ügetőpályán. A Nemzeti Munkahét ünnepélyes meg­nyitása a kormányzó Budapestre való bevonulásának tizenötödik évfordulója — Az Uj Budapest tudósítójától. — Régi panasza az agrárérdekeltségek­nek, hogy a főváros élelmezésének tem­pója mögötte marad a technikai hala­dásnak és a nyolcmillió pengős befekte­téssel létesült új nagyvásártelep műkö­dése és gazdasági szerkezete egyáltalá­ban nincs modern alapokra helyezve. Az új nagyvásártelep létesítésénél az volt a cél, hogy annak kizárólag a nagybani kereskedelmet kell szolgálnia, abból a cél­ból, hogy a nagyvásártelepen belül ala­kuljon ki Magyarország exportélelmiszer­­tőzsdéje, egy hatalmas piac, amely a maga szerkezetével a legteljesebb mér­tékben a mezőgazdaság szolgálatában áll. Az érdekeltségek egyre nagyobb saj­nálkozással állapítják meg, hogy ez a tiszta célkitűzés nem valósult meg, mert a nagyvásártelepen megmaradt a régi, felemás rendszer: a nagyban való és a detail-kereskedelem egymásmellett való fekvése, de megmaradtak a vidékispeciá­lis piacok is. Általános a panasz, hogy a budapesti nagyvásártelepen nincs meg az erős központi kéz, amely arra ügyel­ne, hogy a típusok osztályozása és a cso­magolás korszerűsége az export emelése és fejlesztése érdekében megfelelő módon történjen. A gazdasági forgalom nem tud megbarátkozni a felemás megoldásokkal és így természetes, hogy nem képes iga­zodni a nagyvásártelep grosszista­­detailista rendszere után. — Erről a problémáról Rosta János dr. tanácsi főjegyző, a főváros közélelme­zési ügyosztályának agilis vezetője a gimuiuiiiiiiiihiinmiiiiiiiiiimiiiiiiiHiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiimiiiiiiimi!iiMiiiiiUi Tóth Lajos | pala- ós cserépfedő-mester | | Vállal: Eternit-, cserép», facemenl» és bőrle» 1 | mezfedést, tetők jókarbantartását és tatarozást | I Budapest, IX, KOzrahtar.u. 24. Telefon 87-7-26 1 jftt/MMiJtUUilUUUUtUUUJiUUlUlllltllMIJtlUJUJUWUJtUJIUMIIlUUllUJUllUÚJIItJJtilHiHUMlUUJillMtUUnJM«-: alkalmából a vármegyék és városok díszküldöttsége jelenlétében hódoló ün­nepély lesz, amelyen a kormányzót a miniszterelnök, mint a TESz elnöke üdvözli, tolmácsolva a magyar nemzeti társadalom hódolatát és hálás ragasz­kodását. Az ünnepség az ipari propa­ganda-menetek a kormányzó előtt való elvomdásával végződik. Másnap, október 1.-én, délután a TESz jubiláris díszközgyűlését tart­ja a Vigadó nagytermében. Ez alkalom­mal a miniszterelnök mond a kormány­zó jelenlétében elnöki megnyitó beszé­det, Szörtsey József és Baross Gábor beszélnek még. A beszédeket a Vigadó előtti térségre megafonok közvetitik. Októben 2.-án este a TESz elnöksége országos vezérelnökének, vitéz jákfai Gömbös Gyulának a tiszteletére a Gel­­lért szállóban ünnepi lakomát rendez. Ez alkalommal a kormányzót Baross Gábor, a TESz országos elnöke kö­szönti. Az ünnepi beszédet vitéz jákfai Gömbös Gyula a TESz vezérelnöke tartja. következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Magunk is érezzük azoknak a pana­szoknak a jogosságát, amelyek az új nagyvásártelep bizonyos rendszertelensé­geivel és hibáival kapcsolatban felmerül­nek. Azt is jól tudjuk, hogy a legnagyobb mértékben szükség van a vásárcsarnoki szabályrendelet reformjára, amely ides­tova negyven esztendős lesz, tehát el­avult és nem követte a gazdasági élet­nek ezen idő alatt történt nagymértékű átalakulását. — A probléma azonban nagyon kényes, nagyon vigyázni kell arra, hogy semmi­féle jogos kereskedői érdeket a megrend­­szabályozásnál ne sértsünk. Régóta fog­lalkozunk a szükséges reformintézkedé­sekkel, de az a meggyőződésünk, hogy amíg megfelelő raktárház és hűtőház nem épül az élelmiszer-nagyvásártelepen, a probléma gyökeresen meg nem oldható. Ugyanezen az állásponton van a földmí­­velésügyi minisztérium is, amely állan­dóan unszol bennünket a szükséges rak­tárház és hűtőház megépítésére. — Az ügyosztály erre vonatkozó elő­terjesztése Szendy alpolgármester úr előtt fekszik. Hatszázezer pengőbe ke­­rülne a raktárház, négy-öt millió pengőbe a hűtőházak megépítése. Hogy erre a ha­talmas költségre lehet-e fedezetet találni a mai viszonyok között, azt én természe­tesen nem tudhatom. Azt a megoldási módozatot, hogy a hűtőházak a magán­érdekeltségek bevonásával épüljenek fel, el kell vetni, mert a raktár és hűtőház felett százszázalékosan a fővárosnak kell parancsnokolnia. Menczer Gusztáv tisztitű ruháit egy évi jótállással fényteleniti Budapest, II., töpöh-u. 10. Tel.: 56-4-93. Irgalmasokkal szemben. Vidékre is szállít. Gallér, frakk»ingek, ruhák tisztításában vezet A Németvölgyi-úti új református temp­lom telke. A Buda-hegyvidéki reformá­tus egyházközség kérelmére a főváros a közelmúltban megfelelő nagyságú terü­letet jelölt ki a Németvölgyi-úton, az ott tervezett református templom és papiak építésének céljára. Miután az építési tervek módosultak, az egyházközség most azt kérte a fővárostól, hogy az átenge­dett területet bővítse ki. A polgármester további százötven négyszögöl terület át­engedésére tesz javaslatot a törvényható­sági bizottság legközelebbi közgyűlésé­nek. Elhalasztódik a zuglói elöljáróság fel­állítása? A XI. kerületi elöljáróság fel­állítása kapcsán elhatározták a főváros illetékes tényezői, hogy a legközelebb fel­állítandó elöljáróság Zuglóban lesz, ahol az új elöljárósági épület felépítésére a főváros szempontjából kedvező pénzügyi lehetőség nyílott. Úgy volt, hogy a fő­város jövő esztendei költségvetési elő­irányzata már megfelelő fedezetet fog kimutatni az új elöljáróság megvalósí­tása céljaira. Az elnöki ügyosztály jövő évi költségvetése azonban a zuglói elöl­járósági épületet illetően semminemű utalást nem tartalmaz. A zuglóiak — ér­tesülésünk szerint — most nagyarányú akciót kezdenek az immár halaszthatat­lan sürgősségű elöljárósági kirendeltség felállítása céljából. Ezeknek a kívánsá­goknak a főváros illetékes fórumain Pet­­rovácz Gyula fog kifejezést adni. Több jogot követet az átépítési bizottság — Az Uj Budapest tudósítójától. — Lapunk legutóbbi számában Petrovácz Gyula nyilatkozata alapján részletesen ismertettük az önkormányzat álláspont­ját a középítési szakbizottság hatásköre tekintetében. Ugyanez a téma merült fel az útépítési szakbizottság legutóbbi ülé­sén, amelyen Müller Antal, a népszerű iparos-képviselő tett nagyfontosságú in­dítványt. Müller megállapította az ülésen elő­terjesztett indítványában, hogy az új fő­városi törvényben a szakbizottságok ha­tásköre a nagyobb munka-kiadások hatás­körében kitérj esztetett. Az új törvény ugyanis kötelezi a polgármestert, hogy az ötvenezer pengő értéket meghaladó intézkedései tekintetében az ügy tárgya szerinti szakbizottságot meghallgatni kö•* teles. Minthogy a törvény életbeléptetése óta az út- és csatornaépítési ügyosztály ha­táskörében is kiadásra kerültek ötven­ezer pengőnél nagyobb összegű közmun­kák, anélkül, hogy a polgármester ar­ról a szakbizottság véleményét megkér­dezte volna, Müller Antal felkérte a pol­gármestert, hogy a jövőben minden olyan jogügyletet, illetőleg közmunkát, amely ezt az értékhatárt meghaladja, javaslat­tétet végett terjessze a szakbizottság elé, mert a bizottság törvényben biztosított jogával élni kíván. Az elnöklő Szendy alpolgármester meg­állapította, hogy Müller indítványa azo­nos szellemű a közigazgatási bizottságban elhangzott felszólalásokkal. Kijelentette az alpolgármester, hogy ez a probléma a felettes hatóságokkal egyetértésben ke­rül megoldásra. miért késül a vásárcsarnoki szakálitrendeiet relormja? A nagyvásártelepen raktárház és hűtőházak építését tervezi a közélelmezési ügyosztály

Next

/
Thumbnails
Contents