Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-08-11 / 31-32. szám
1984 augusztus 11 ajjBummsi A főváros rendet teremt a színházi dzsungelben Megszigorítják a szinháznyitásl engedélyek kiadását, csökkentik a külföldi vendégjátékok számát, de a főváros nem kivan beleavatkozni a színházak gazdasági életébe és nem akar kauciókat kezein! Olcsóbb lett! — Az Uj Budapest tudósítójától — Mint minden nyáron, ez idén is, szinházálapitási tervek egész légiója lóg a levegőben. Nemcsak azok a színházak támadnak fel, amelyek az elmúlt szinházi évad vég'én, vagy még vége előtt túlnyomó nagy részben dicstelenül csuktak be, uj színházak alapításáról, uj színigazgatók és állítólagos tőkeérdekeltségek bekapcsolódásáról olvasunk a napilapok szinházi rovataiban. Mondanunk sem kell, hogy az újdonsült igazgatók legnagyobb része a vállalkozási kedven kívül egyébbel alig rendelkezik, hacsak az előre kiadandó ruhatárak és büffék bérleti jövedelmét, nem egy esetben az alkalmazotti kauciókat, nem tekintjük olyan alapnak, amelyen a színigazgató ur karrierje megindulhat. A kultuszminisztérium és a főváros illetékes ügyosztályai között esztendők óta folynak a megbeszélések abban a tekintetben, hogy megfelelő szabályrendelettel szorítsák vissza a színházak és színigazgatók gombamódra való elszaporodását. Ezek a tárgyalások most konkrét formát kezdenek ölteni: úgy a színigazgatói, mint a színészérdekeltségek kifejtették már álláspontjukat ebben a kérdésben, a főváros precízen ismeri a kultuszminisztérium álláspontját is és igy nincs akadálya annak, hogy a színházi szabályrendelet napvilágot lásson. Erről a színházi és kulturális szempontból nagyfontosságu problémáról illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Minden valószínűség amellett AZ ÜZEMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK AZ EGÉSZ VONALON uj emberekből állanak, alig egy-kettő maradt meg a régiek közül, akiket nem söpört el a viharos idők szele. Ezek között a régiek között vezetőpoziciót foglal el Szakái Géza, aki pártja és a fővárosi törvényhatóság bizalmából ismét tagja lett a Községi Takarék igazgatóságának. Barátai azt mondják, hogy Szakái Gézának valóban könnyű arra vigyáznia, hogy rend legyen a Községi Takarék portáján. Szakái Géza fotocikkszaküzlete ugyanis pontosan szemben van a Községi Takarék Dorottya-utcai főkapujával. Szakái Gézának csak ki kell tekintenie elölülő üzlete ajtóján, hogy lássa, pontosan bejárnak-e a hivatalnokok és hozzák-e az adósok a jelzálogos hitelek kamatait. (Zárójelben megjegyezve: túlnyomó nagyrészben: hozzák...) De félre a tréfával! Valóban megtiszteltetés Szakái Gézára, hogy ismét feléje fordult a közbizalom. Az is kétségtelen azonban, hogy az ö munkássága értéke a köznek, azok a nagy érdekek, amelyek a főváros bankjának jó vezetéséhez fűződnek, maradéktalanul védelemre találnak Szakái Géza tisztes kereskedői gondosságában, pompás és allruisztikus működésében. ÚGY VOLT, HOGY MUZSIKÓ tanácsnok, aki néhány nappal ezelőtt, julius 28-án ünnepelte hatvanadik születésnapját, augusztus elsejével nyugalomba megy. Tekinti ítél azonban arra, hogy most nincs közgyűlés, amely Muzsikót nyugdíjazhatná, abban történt megállapodás, hogy Muzsikó a Ferencváros vezetésének zavartalan ellátása céljából, az első őszi közgyűlésig megtartja pozícióját és csak szeptember közepetáján, amikor a közgyűlés őt már nyugdíjazhatja, fog távozni barátainak és tisztelőinek nagy bánatára hivatalából. szól, hogy a nyár alatt elkészüljön és az őszi hónapokra érvénybe léphet már a készülő szinházi szabályrendelet. Meghallgattuk az érdekeltségeket, itt fekszenek előttünk úgy a színigazgatók, mint a színészek érdekképviseleteinek memorandumai és tervezetei. Az érdekeltségi kívánságok egybevetése után folytatjuk le a még szükséges tárgyalásokat a kultuszminisztérium illetékes ügyosztályával és azután a tervezet majd a közművelődési bizottság elé fog elsősorban kerülni. — A színigazgatók és a színészek memorandumaiból megállapítható, hogy valamennyien azt szeretnék, ha a főváros a másik fél kárára az ő különleges érdekeiket védelmezné meg a szabályrendeletben. Erről azonban nem lesz szó. A fővárosnak feladata a közérdeket megvédelmeznie, azonban a színigazgatók irodáiba nem akar behatolni, nem lfiván semmilyen formában beleavatkozni az igazgatók és a tagok egymásközötti kapcsolataiba.-- Ez okból szó sem lehet arról, amit a színészek kívánnak, hogy a szinháznyitási engedély, illetve a színigazgatói működés a jövőben valamely, a fővárosnál leteendő kaucióhoz; legyen kötve. Az a fura helyzet állana elő, hogy az első hónap végén a színigazgatók és a színészek közös küldöttsége kérné a fővárost a kaució kiadására, mert egyébként a szinházi tagok fizetés nélkül maradnának. Nos, a főváros nem hajlandó efajta küldöttségeket fogadni, nincs kedvünk kauciókat felszabadítani, egyáltalában efajta biztosítékok kezelésével bajlódni. Főszempontunk: a színházak belső gazdasági élete a fővárost nem érdekli! — Kizárólag általános érdekű szempontok lesznek tehát a most készülő szinházi szabályrendeletben, így elsősorban szabályozni fogjuk a szinháznyitási engedélyeket és a komoly színészet védelmében, a lehetőség szerint, meg fogjuk akadályozni a kisebb színházak és mulatók elszaporodását. Ami a színházi műsorokat illeti, a fővárostól távol áll, hogy a szabályrendelet kapcsán a műsorcsinálásba beleavatkozzon. Bizonyos közerkölcsiségi szempontokon túlmenően — ez is inkább a rendőrség feladata lenne a jövőben is — a hatóságoknak nem lesz beleszólásuk a színházak műsorának alakulásába, mert senki nálunk nem tisztelheti jobban a művészeti szabadságot. Szó sincs tehát arról, hogy az uj szinházi szabályrendelet — amint egyesek hire,íztelik — a főváros messzemenő ccnzurajogát léptetné életbe a színházi műsorokat illetően. — A szinháznyitási engedélyek megszigorításán kívül még egy feladata lesz az uj szabályrendeletnek: a külföldi vendégjátékok elharapózásának meggátlása. A jövőben kizárólag valóban művészi értékű és a hazai kultúrát szolgáló külföldi vendégjátékok lesznek a polgármester és a felettes hatóságok által engedélyezve. Az sem fog előfordulhatni a jövőben, hogy a főváros által az erkölcsi szempontok figyelemben tartásával betiltott külföldi vendégjátékok engedélyezését más hatóságnál azon az alapon lehessen kiküldött ségezni, hogy egyébként tönkremennek a színházak. A főváros —_ ismételjük — rendet teremt (. szinházi dzsungelben, anélkül azonban, hogy a színházak belső éleiét megzavarná. ANGOL PARK A terrasz étteremben főúri------------------------------------------ételek, magyar-francia ■ BssheSíemesebb esti sídrakoséhaSy konyhai poIgári árak| kitűnó italok. ^parkban napestként szimfonikus zenekar hang« versenyez, hetenként csütörtökön elsőrendű művészek felléptével egész estéket betöltő opera- és operettelőadások. Sitttő diktál! Miért marad egy teljes esztendeig csonka a Mátyás-templom tornya — Az Uj Budapest tudósítójától — Megemlékezett az Uj Budapest arról a versenytárgyalásról, amelyet a Mátyás-templom tornyának átépítési munkájára hirdetett a főváros. A versenytárgyaláson, amely még junius második felében zajlott le, legolcsóbb a Müller Ernő cég volt 172.585 pengő vállalati összeggel, utána következett az Áprily Testvérek cég 180.383, Král Gyula 197.517, Müller Rezső 202.622, a Dunántúli Mésztégla és Kőipari rt. 203.507, Seenger Béla cég 231.530 és végül a Weisinger György cég 236.602 pengő vállalati összeggel. ^ A kétszázezer pengős munkáért éles harc indult meg, amelynek során a budapesti ajánlattevők harcba indultak a legolcsóbb Müller Ernő cég ellen, amelynek Süttőn van a telepe. Hosszú tárgyalások folytak a vállalkozók és a főváros között, amelyek végül is azzal az eredménynyel jártak, hogy a polgármester az elmúlt héten megsemmisítette a versenytárgyalást. Most uj versenytárgyalást fognak kiírni a munkára, amely ily körülmények között az idén meg sem kezdődhet, vagyis a Mátyás-templom gerendaszerkezettel körülvett tornya a jövő év nyaráig okvetlenül csonka marad. Érdekelt iparoskörökben nagy megdöbbenéssel fogadták a főváros azon határozatát, amely uj versenytárgyalást rendel el. Az érdekeltség a fővárossal folytatott tárgyalások során rámutat arra, hogy a legolcsóbb Müller Ernő cég azért lehetett a legolcsóbb, mert saját kövével dolgozik, arról nem is beszélve, hogy a süttői munkabérek természetesen jóval alacsonyabbak, mint a budapestiek. Közölték az érdekelt budapesti vállalkozók a főváros illetékes tényezőivel, hogy az a körülmény, miszerint a pályázati feltétel süttői követ irt elő, teljesen ki kell, hogy elégítse ^ a süttői bányatulajdonosok igényét. Süttőn két kőbánya van, az egyik a pályázaton résztvett Müller Ernő cég, ezek rendes szállítói a budapesti kőfaragóknak. A fővárosi versenytárgyalás meghirdetése kapcsán azután ezek a vállalkozók azt az értesítést kapták a süttői bányakart elltől, hogy nem mint addig, 110 pengőért, hanem a Mátyás-templom restaurálási munkálataira 190 pengőért kapják a követ. Természetes ily körülmények között, hogy a budapesti vállalkozók nem tudtak, nem is tudhattak olcsóbbak lenni, lévén a versenytárgyaláson a süttői kő használata kötelezően előírva, a közvetlenül szállító és saját árban kalkuláló süttői céggel. A budapesti kőfaragók szerint a süttői bányatulajdonosoknak meg kellett volna elégedniök a fővárosi szállítással, és nem ragaszkodniok ahhoz, hogy ők közvetlenül építsenek is a fővárosban, amire annál kevésbbé van szükség, mert hiszen a főváros iparos-politikája szerint budapesti munkásoknak kell elsősorban munkaalkalmat juttatni és nem a süttőieknek. A vállalkozók szerint a főváros azon intézkedése, amely szerint a versenytárgyalást megsemmisítette, szükségtelen volt, mert azt a problémát, hogy helyi vagy süttői vállalkozó kapja-e a kétszázezer pengőnyi közmunkát, a már kiirt versenytárgyalás kapcsán is el lehetett volna dönteni, amikor nem állt volna elő az a helyzet, hogy Szent István napjára csonka marad a torony, sőt teljes esztendeig nem is kerül felépítésre! állandó butorklállitás. Köztisztviselőknek árengedmény ! 17 jí fi-» «Iaw Budapest, VII. JT UllfCrj Rákóczi-ut 6. II. 9. CALDERONI ÉS TÁRSA láíszerészeh Budapest, V., Vörösmarty-tér 1. Telelőn: Alit. 811-48. Remetehegy platóján Doberdó-ut 10—16. sz. alatt. József Ferenc főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságában, szépfekvésü, befásitott 300 négyszögöles üres villatelkek és villaépületek eladók A parcellák a 72-es villamostól néhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelithetök. Remek kilátás, elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszínen, vagy T.: 83—2—89 alatt Szemüvegek, orresiptefők, lorgnettek, szinházi- és versenylátcsövek a legjobb kivitelben. fénuhépészell cihheh. A Székesfővárosi Segitőalap szállítója.
