Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-07-28 / 29-30. szám
1934 julius 28. lUBUDAPEST i Tut a mélyponton ... Szemelvények a fővárosi statisztikai hivatal legutolsó gazdasági jelentéséből óta fokozat osa a apasztotta, úgy hogy a Beszkárt illetményszámlája az elmúlt négy év alatt több mint 28 százalékkal, közel 10 millió pengővel csökkent. A Beszkárt azonban nem elégedett meg pusztán a kiadások apasztására irányuló intézkedésekkel, hanem az üzem gazdaságosságának fokozására szolgáló intézkedésein felül oly gyökeres reform életbeléptetésére tett kísérletet, amelyalkalmasnak mutatkozott a gazdasági helyzet és a kereseti viszonyok romlása következtében visszaesett utasforgalom és bevételek további csökkenésének enyhítésére. Beliató tanulmányok és előzetes számítások alapján életbeléptette a közönség körében oly népszerűvé vált kisszakasz-rendszert, amellyel nemcsak az volt a célja, hogy a megcsappant utasforgalom növelését és ezáltal a kocsipark jobb kihasználását elősegítse, hanem egyúttal a bevételek nagymérvű csökkenését is enyhítse. A kisszakasz-rendszer életbeléptetése által az utazó közönségnek 25 százaléktól 62 százalékig terjedő díjmérséklést, nyújtott a Beszkárt; ezt a rendkívüli kedvezményt a közönség általános rokonszenvvel és örömmel fogadta s ma már az utasoknak mintegy 40 százaléka kisszakasszal utazik és az 1934. évben az utazó közönség több mint 77 millió kisszakasz-érmét használt utazásra. A kisszakasz-rendszer kedvezően hatott az utasforgalom alakulására s igy az üzemben levő kocsik számát is fokozatosan növelték. A Beszkárt e nagyjelentőségű újítását élénk figyelemmel kisérték a külföldi nagyvárosok közúti vasutjai is. Mint ismeretes, Bécsben és Berlinben budapesti mintára léptették életbe a kisszakaszrendszert s ezenkívül számos középeurópai nagyváros szakemberei jöttek i el Budapestre a kisszakasz-rendszer tanulmányozása céljából. A kisszakaszrendszert 1933 augusztus 21-ével léptette életbe a Beszkárt. Ugyancsak az elmúlt év augusztusától kezdve rendszeresítette a Beszkárt, valamint kezelésében levő valamennyi közlekedési vállalat összes vonalaira érvényes, korlátlan utazásra jogosító kétpengős napijegyet. ■■■■■ — WW"--------Drága-e a Széchenyistrand büfféje? — Az Uj Budapest tudósítójától — A Széchenyi-fürdő a székesfőváros egyik legszebb és legértékesebb objektuma. Strandfürdője fürdőváros-politikai és idegenforgalmi szempontból egyike a legfontosabb tényezőknek. A Budapesten üdülő és szórakozó külföldiek, vidékiek, de meg a pesti polgár is szivesen híisiil a Széchenyi-strand vizeiben. Minthogy panasz merült fel arra vonatkozólag, hogy a strand büfféjének árai a kelleténél magasabbak, szükségesnek tartottuk személyesen meggyőződni, helytálló-e ez a panasz. Mint fogyasztók, elsősorban a kiszolgálásról s az ételek és italok mennyiségéről és minőségéről tehettünk megállapítást s ez a megállapítás a büjfé gazdáit dicséri. Figyelmes, szolgálatkész, nesztelenül dolgozó pincérhad, remek ételek, tökéletesen jegelt üdítő és hüsitő italok állanak a vendégek rendelkezésére. A fizetésnél pedig kellemes csalódással állapítottuk meg, hogy az árak megfelelnek egy polgári vendéglő árainak s egyetlen ételnél vagy italnál sem haladják meg ezeket az árakat egy fillérrel sem. A főváros szerencsés kézzel választotta meg a strand büfféjének bérlőjét, kinek tökéletes szakértelemre valló üzletvezetése csak még kedveltebbé, népszerűbbé teszi a strandot és nagymértékben hozzájárul látogatottságának fokozásához. Budapest Székesfőváros Elektromos Művei figyelmezteti az augusztusi negyedben lakást változtató fogyasztóit, hogy a költözések nagy tömegére való tekintettel a folytatólagos áramszolgáltatást csak az esetben tudja biztosítani, ha a fogyasztók a költözést legalább két héttel előbb személyesen jelentik be az Elektromos Művek bejelentési osztályánál: V„ H o n v é d - u t c a 22. szám alatt. A helyes adatok könnyebb megszerzése végett célszerű, ha a fogyasztó a legutolsó áramszámlát magával hozza. Ha a fogyasztó a bejelentések elvégzésére megbízottját küldi el, a megbízottnak Írásbeli felhatalmazást kell felmutatnia. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Budapest életének, gazdasági, népesedési és szociális viszonyainak alakulását úgyszólván lépésről lépésre követik nyomon a székesfővárosi statisztikai hivatal havifüzetei. A hivatal igazgatójának, Illyefalvi I. Lajos dr.-nak szerkesztésében megjelenő statisztikai havifüzetekből egyaránt kitűnik a mindenkori közállapotok jobbra vagy roszszabbra fordulása. A napokban megjelent május havi számban közzétett adatok különösen figyelemreméltók, mert belőlük a gazdasági válság enyhülésének és a forgalom emelkedésének számos biztató tünete bontakozik ki és igy minden remény meg lehet arra, hogy a viszonyok lassú, de tartós javulása általánosságban be fog következni. Néhány részletet idézünk itt a legutóbb megjelent havifüzetből és megszólaltatjuk a számokat, vájjon mit tudnak beszélni a főváros életéről? Budapest idegenforgalma évről évre növekedik jelentőségében. A folyó év május hónapjában különösen sokan keresték fel a magyar fővárost. Részben a Nemzetközi Vásár, részben a tornász-világbajnokság hozta ide az idegenek százait; de egyre jobban kiépülő idegenforgalmi szervezetünk és propagandánk nyomán Budapest szépségeit is sokan kívánták megismerni. A pünkösdi ünnepek idején vasúton és hajón, gépjárműveken egyaránt érkeztek az idegenek csoportjai. A havifüzet adatai szerint 24.471 idegen szállt) meg május hónapban a budapesti szállodákban és pensiókban és az általuk itt töltött éjjelek száma 72.247 volt. íla nem csupán május hóban, hanem az év eleje óta érkezett 77.040 idegen számát a múlt év május végéig érkezettek 73.065-ös számával egybevetjük, kitűnik az idegenforgalom növekvő aránya. Ez a növekedés teljesen a régi Nagymagyarország határain kivül eső területekről érkezőkre esik, akiknek száma májusban 10.705, az év eleje óta pedig 27.064 volt. Ezenkívül az év eleje óta érkezett 38.251 személy a vidékről és 11.725 személy a megszállt területekről. * A gazdasági viszonyok javulása természetesen nem egyszerre bontakozik ki minden téren. A posta forgalmában még nem mutatkozik a várható emelkedés. A feladott levélpostai küldemények számában év eleje óta némi hanyatlás mutatkozott, a múlt évi 86.5 millióról a folyó évben 84.3 millióra esett vissza. Emelkedés csupán legutóbb, május hónapban tapasztalható, melyben a feladott levélpostai küldemények száma a múlt évi 14.7 millióval szemben 15.2 millió volt. Teljesen hasonló a helyzet a feladott táviratoknál is, miután múlt év májusában 70.504, ez év májusában pedig 73.360 táviratot adtak fel a postahivataloknál. A csórna gforgalomban már állandó emelkedés mutatkozik. Az 1933. évben május végéig 1,583.000 csomagot, ez évben pedig az első öt hónapban 1,692.000 csomagot vettek át továbbításra a budapesti postahivatalok. Némi csökkenés mutatkozik a postautalványforgalom összegében, év eleje óta a folyó évben 44.8 millió pengőt adtak fel postautalványon Budapesten; — 1.7 millióval kevesebbet, mint tavaly — de viszont a 231.8 millió pengő összegű postatakarékpénztári csekkbefizetés 11 millió pengővel múlta felül a tavalyit. Nagy emelkedést mutat a telefonbeszélgetések száma a múlt évihez képest. Az előfizetők telefonjainak és a postahivatalok nyilvános telefonállomásainak helyi beszélgetési forgalma a múlt év első öt hónapjában 42.8 millió, a folyó év május végéig pedig 44.2 millió volt. Az ez évi május havi 9.4 millió beszélgetés is hatszázezerrel múlta felül a tavalyit. * A fogyasztás válságának enyhülésére és a termelő munka megindulására engednek következtetni azok az adatok, melyek az áruforgalom növekedéséről számolnak be. 1933 első negyedében 14.6 millió, 1934 első negyedében már 16.6 millió métermázsa áru érkezett vasúton és hajón a fővárosba. De emelkedett a fővárosból elszállított áruk mennyisége is, az 1933. évi 2.9 millióról ez évben 3.8 millió métermázsára. Lényegesen nőtt a gabonanemüek forgalma és az élelmicikkek felhozatala. Emelkedett azonban az ipari nyers-, segédanyagok és készáruk forgalma is. A budapesti lakosság élelmiszerfogyasztásának emelkedésére jellemző a nagyvásártelep forgalmának alakulása, ahova 1933 első öt hónapjában 328.000, 1934 első öt hónapjában pedig már 406.000 mázsa élelmiszert hoztak fel. Különösen megnövekedett a burgonya, zöldfőzelék, déligyümölcs és a tejtermékek felhozatala. * A munkanélküliség alakulásáról sajnos nem tudunk teljes képet adni, azonban annak csökkenésére jellemző néhány adat. A budapesti hatósági munkaközvetítőhöz 1933 májusában 2049, 1934 májusában pedig már 3187 munkaadói megbízás érkezett. Az év eleje óta adott 11.408 megbízás 4279-cel haladta meg a múlt évi megbízások számát; igaz, hogy a munkásmegbizások száma is emelkedett, de ennél kisebb mértékben. Elhelyezést nyert ez utón 1933 májusában 1811, 1934 májusában pedig 2960 munkakereső. Év eleje óta 4349-cel .több elhelyezés történt, mint fiz plőző évben. A munkanélküliség csökkenését mutatták a szakszervezetek nyilvántartásai is. A magyarországi szakszervezeti tanács által nyilvántartott munkanélküli szakmunkások száma 1933 májusában Budapesten és környékén 16.156, 1934 májusában pedig már csak 13.520 volt. A keresztónyszocialista szakszervezetek 1933 májusában 1184, 1934 májusában pedig 948 munkanélkülit mutattak ki. A legtöbb" szakszervezeti munkanélküli az építőiparban, a faiparban, a nyomdaiparban és a vasiparban van, de számuk a faipart kivéve mindenütt lényegesen csökkent. * A munkaalkalmak emelkedésére és a munkanélküliek fokozatos elhelyezkedésére vall a kerületi elöljáróságok által kiadott munkakönyvek száma. Az 1932. év első öt hónapjában 2582, az 1933. évben ugyanezen idő alatt 2754. 1934-ben pedig már 4284 munkakönyvét adtak ki a kerületi elöljáróságok. Tanoncszerződések is nagyobb számban köttettek, mint a múlt évben: 1934 május végéig az év elejétől 489 tanoncszerződést kötöttek, ugyanezen idő alatt 1933-ban csupán 369-et. * Az ipari termelés alakulására kétségtelenül kedvező hatással lesz az a körülmény, hogy a gazdasági válságban igen nagy szerepet játszó agrárolló a legutóbb lényegesen öszszébb csukódott. 1933 május végén 12.80 pengő volt a 80 kilogramos pestvidéki búza tőzsdei ármaximuma, 1934 januárjában 7.20, május végére pedig 14.30 pengőre emelkedett. Hasonlóképen nagy emelkedés volt a többi szemestermények (rozs, árpa, stb.) árában is. A magyar tisztántuli tengeri ármaximuma a múlt év májusában 7.10 pengő volt, ez év május végéig 11.75 pengőre emelkedett. * A gazdasági válság kimélyülésével járó elszegényedés és bizonytalanság megállította a bankokban elhelyezett takarékbetét-állomány gyarapodását. A postakarékpénztár és a 12 legnagyobb budapesti pénzintézet takarékbetétállománya 1932 májusában 510.1 millió, 1933 májusában pedig 509.1 millió pengő volt. A takaréktőkeképződés megindulását jelzi tehát a fenti pénzintézeteknek 553.2 millió pengős takarékbetétállománya 1934 május havában. Nem hallgatható el azonban emellett a folyószámlabetétek állományának csökkenése sem, mely állomány az 1933. évi 679.2 millióval szemben 1934 májusára 644.2 millió pengőre apadt. Ez utóbbi jelenség oka a valutaforgalmi korlátozások következtében a külföldi értékekben elhelyezett folyószámlabetétek állagának csökkenésében rejlik. * A székesfővárosi statisztikai hivatal legutóbb megjelent havifüzetóből kiragadott néhány adat kétségtelenül azt mutatja, hogy a reánk nehezedő válságos idők mélypontját már elértük, sőt azon talán már túl is haladtunk és ha a viszonyok javulása, mely a gazdasági élet egyes területein már hónapok óta tart, még nem is következett be minden téren, a biztató előjelekből remélnünk kell, hogy életviszonyaink a jövőben, habár lassan, de mégis javulni fognak. ß Vásár hirdetései Ul bonyodalom a Hirdető uaiiaiai turcsa szerepe «űrül — Az Uj Budapest tudósítójától — Ezelőtt három hónappal szóvátettük azokat a kifogásokat, amelyek a Fővárosi Hirdető Vállalatnak a Nemzetközi Vásár területén való hirdetései körül felmerültek. Illetékes helyről származó nyilatkozat kapcsán közöltük azt is, hogy a Nemzetközi Vásáron a hirdetési jog hasznosításáért a Vásár vezetőségének hatezer pengőt fizetett a főváros — szemben azzal a ténnyel, hogy a Vásár vezetősége a múltban tulnyomórészben csak ígéretet kapott, pénzt annál kevesebbet. Ezen közlemény során -— amelyről hangsúlyozzuk, hogy annak információját illetékes helyen kaptuk — a Balogh Sándor hirdetőiroda most annak közlésére kér fel bennünket, hogy nem való, miszerint az előző években, amikor a hirdetési jogosítvány magánhirdetőirodák kezében volt, ezek a magánhirdetőirodák a vásár igazgatóságával szemben fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. A Balogh Sándor hirdetőiroda, amely egyike a szakma legjobb nevű cégeinek, az előző években a Nemzetközi Vásár hirdetőterületének egyedüli bérlője, a Nemzetközi Vásár igazgatóságával szemben fennállott anyagi kötelezettségének mindenkor eleget tett. Ennék bizonyítására megküldötte az iroda jogi képviselője szerkesztőségünkbe a Nemzetközi Vásár hozzájuk intézett levelét, amely megállapítja, hogy az Uj Budapestben közölt adatok csak téves információk alapján jelenhettek meg és közli azt is, hogy három egymásután következő éven át bérelte a Balogh-iroda a Nemzetközi Vásár területén a hirdetési jogot és úgy ezen, mint egyéb kapcsolataik során az iroda a Nemzetközi Vásárral szemben vállalt kötelezettségeit mindenkor, mindenben a legpontosabban teljesítette. Az Uj Budapest minden vonatkozásban jóhiszemű cikkének illetékes helyről származó azon állításával szemben, hogy a Fővárosi Hirdető Vállalat nem kereste a Nemzetközi Vásár területén való hirdetési jog megvásárlását és a Vásár vezetősége kérte fel a főváros illetékes tényezőit, hogy a Vásár területén monopóliumszerűén rábízhassa a hirdetések felvételének jogát hatezer pengőért a főváros üzemére, azt állapítja meg a Nemzetközi Vásár vezetősége nevében Vértes ügyvezető alelnök és Hallóssy igazgató, hogy a tényállás nem igy van. A Nemzetközi Vásár vezetőségének tudomása szerint a Fővárosi Hirdető Vállalat azzal a kéréssel fordult a Vásár előtt a főváros polgármesteréhez, hogy a Vásár céljára kijelölni szokott városligeti közterületet csak abban az esetben engedje át vásárrendezés céljaira, amennyiben a Vásár vezetősége ezen a területen a hirdetés jogát a Hirdetővállalat rendelkezésére fogja bocsájtani. Ezen előzmények után indultak el a főváros közvetítésével a tárgyalások, amelyek a Fővárosi Hirdető Vállalat megbízásához vezettek. Ily körülmények között természetszerűen megállapítjuk, hogy cikkünknek a Balogh-iródára vonatkoztatható kritikai része tárgytalan, aminthogy cikkünk a szóbanforgó iroda nevét sem említette s azt is megállapítjuk, hogy a Balogh-iroda a fővárosi napilapokban megjelent attól a hirdetéstől, amelyben egy ismert lipótvárosi ügyvéd jelentkezésre szólitja fel mindazokat, akiknek a főváros hirdetővállalatának működését illetően a Nemzetközi Vásárral kapcsolatosan kifogásuk van, távol van, azt nem kezdeményezte és ahhoz semmi köze nincs.
