Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-07-14 / 28. szám

XII. évfolyam 28. szám >'7 Budapest, 1934 julius 14 MIT BUDAPEST fővárosi Nvii ' *'***' VIIÍ-■ ar, 1. VÁROSPOLITIKAIVto - .ÜUmAOLDA ElOtlzelétl Arak t Egész évre....................................30 pengő Fél évre............................... 13 pengő Egye* szám Ara 60 filléri FELELŐS SZERKESZTŐ: D O B Y ANDOR D« Szerkesztőség és kladölrlvatal: Budapest. IV.. Ka as Ivor-uicn 9. Telefon: 82-8-23. Postatakarékp. chequeszámla 30913 Őszi prognosztikon * Petrovácz Gyula súlyos alkotmányjogi aggodalmai Nicsevó? A városháza fáradt nyári csend­jében az őszi programmot érleli az idő méhe. A szürke és eseményte­len napok alkalmasak a meditá­cióra, a múlt és a jövő összeveté­sére. Amint a jó gazda a tél nyu­godt hónapjaiban előre megalkotja magéinak nyári tennivalóinak so­rozatát, a városházán a nyár az az időszak, amikor kontemplativ szem­­lőlédésben elvonulnak az illetékes vezetők előtt a jövendő munkála­tai, kijegecesednek az eszmék, céllá sűrűsödnek a kavargó gondolatok, formát öltenek az ötletek és az el­gondolások. A városházi nyár a munkapro gramm készítésének az ideje, a tervezgetéseké, a fogadko­zásoké, amelyeket ha meg is szürkit az idő vasfoga, mégis szép róluk álmodni, annál is inkább, mert nagy dolgokban akarni is elég, és ha hiá­nyoznak is az erők, mégis dicsé­rendő az elhatározás! Ezen a nyáron azonban néma a városháza, üresek a szivek és vágy­­talanok az emberi elmék. Fojtó köd ül a határon, a szanálás fekete fel­lege lebeg a mélységek felett, te­remtő akarat helyett pusztító lég­től és vihartól terhes az égalja messze sötétlő perspektívája. Noha szerte a világon mintha enyhülne a gazdasági válság, bár ég a szom­széd háza, de azontúl békés és nap­fényes a tájék, mégis ijesztő és két­ségbeeséssel telt a magyar hori­zont, elsősorban a városházi csil­­lagtalan éjszaka. A szanálásnak üt­ött már érezni a nyomát, lecsökken­teti különmunkadij, megrövidített remuneráció képében, de a jövő még szomorúbbnak ígérkezik, any­­nyira feketének és reménytelennek, hogy már terveket szőni sem érde­mes semmikép sem! ... Ezekben a csendes napokban az autonómia poraiból megelevenedett fórumának, a szakbizottságoknak gyorsírói feljegyzéseit olvasgatjuk. A közlekedési szakbizottság egyéb­ként lapos és unalmas megnyitó ülésén elhangzott egy felszólalás, amelynek mottóját a szanálási Programm gerincévé szeretnők ten­ni. Ezt a beszédet Wolff Károly mondotta el, aki túlmenően a vici­nális jelentőségű kerületi közleke­dési érdekeken, magasabb szem­pontú irányelvet akart szabni a fő­város közlekedési politikájának. Azt mondotta Wolff, ne rendezkedjünk be koldus-standardra, higyjünk Bu­dapest fejlődésében és jövőjében, ehhez szabjuk célkitűzéseinket és elhatározásainkat. Szeretnők, ha Wolff Károly ezen a szöget annyira fején találó meg­állapítása lenne a szanálási akció zászlajára írva. Nem nicsevó­­programmra van itt szükség, sebe­ink mutogatására, a reménytelenség megkövesitésére, hanem friss és erős elszánásra a kormányosi hí­don. Ha túlterhelt a léghajó, ki kell belőle dobni a felesleges nehezéke­ket, le a homokzsákokkal, ki a bal­lasztokkal, hogy könnyebbüljön a biztonságát elveszített gondola! Fontos azonban, hogy a sulyoktól való megszabadulás után frissen, merészen és elszántan lebbenjen a magasba a léghajó, melyet néhány perccel azelőtt a haláltól szabadí­tott meg a sulyveszteség. A szaná­lás szabadítsa meg a felesleges ter­hektől a főváros hajóját, amely ezután szabadon, vidoran és bátran lendüljön uj és boldogabb horizon­tok felé!-- Az Uj Budapest tudósítójától. — Borvendég főpolgármester kelle­mes nyári pihenést kívánt a tör­vényhatósági bizottság igen tisz­telt tagjainak a legutolsó közgyű­lésen és ezzel a jókívánsággal meg­kezdődött a városháza két hónapos nyári szünete, amely szeptember közepéig tart. Sem a törvényható­sági bizottság, sem a szakbizott­ságok — kivéve az állandóan mű­ködő építkezési szakbizottságokat — nem tartanak a nyári szünet alatt ülést. A főváros nyári szüne­tének aktuális problémáiról Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt vezető­ségének tagja a következő nyilat­kozatot tette az Uj Budapest mun­katársának: — A főváros nyári szünete csak felfüggeszti és elodázza, de nem oldja meg azokat a súlyos ter­mészetű alkotmányjogi és vá­rospolitikai problémákat, ame­lyek az uj fővárosi törvény életbelépése óta felmerültek. Elsősorban azokra az egyre élesebb formában megnyilvánuló különb­ségekre utalok, amelyek az auto­nómia képviselői és annak vezető tisztviselői között támasztanak sza­kadékokat. Ez az ellentét a tör­vény értelmezése körül a Mátyás­templom torony sisakjának restau­rálására vonatkozó ügyosztályi előterjesztés tárgyában robbant ki a középitési bizottság egyik ülésén, ahol az volt vita tárgya: a szakbi­zottság hatáskörébe tartozik-e a vállalatbaadás, ha az értékhatár 50.000 pengőn felül van, és mi tör­ténik azokkal az ügyekkel, amelyek 100.000 pengőn felül vannak? — A törvény miként való értel­mezése a megmaradt fővárosi autonómiának egyik legfonto­sabb problémája és az önkor­mányzat sarokpillére. Amennyiben a törvény által az autonómia részére biztositott jogo­kat az autonómia tisztviselői az az autonómiával szemben meg akarják szüntetni, akkor a Keresztény Községi Párt. a törvényhatósági bizottság leg­nagyobb pártja, amint erre tör­vényes lehetőség nvilik. rend­kívüli közgyűlést hivat össze, amelyben utasítani fogja a polgármestert, hogy a törvényt olyan értelmezéssel hajtsa vég­re, ahogyan az az önkormány­zati szabadságjognak megfelel. Meggyőződésem, hogy az autonó­mia választott tagjai között ebiben a nagy fontosságú kérdésben semmi­féle pártkülönbség nem lesz és amennyiben a közgyűlési határozat sem hozna eredményt, kénytelenek lennénk a közigazgatási bíróságnak ga­ranciális oer formájában Ítéle­tét provokálni, hogy a törvénynek ezt az intenció­ját a legkomolyabban biztosítsuk. — Pontosan és joghatályosan kell precizirozni a polgármesteri jog­kört, a szakbizottságok javaslatát, nagyobb ügyek tárgyalásánál pe­dig a közgyűlés döntését illetően. Ezért nem áll meg és nem helyes Liber alpolgármester ur azon nézete, amely a vállalatbaadási szerződési és hasonló jogügyleti kérdésekre vonatkozik (Az alpolgármester ur ezen véleményét a műszaki szak­­bizottság elnöki székéből nyilvání­totta.) Nem kétséges ugyanis, hogy a törvényhozásnak, amikor eze­ket a szakaszokat megalkotta, az volt az intenciója, hogy min­den ügyben, amelynek jelentő­sége van, a polgármester tar­tozik a szakbizottságokat meg­hallgatni és minden ügyben, tekintet nélkül arra, hogyf ez kezdeményezés, vagy végrehaj­tás-e, amikor jogügyletről van szó és az bizonyos értékhatáron túl van, akkor annak eldöntése nem a polgármester, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartozik. — A polgármester feladatkörét az 1930: XVIII. t.-c. 48. §-a kiegészi­­téseképen 1934: XII. t.c. 7. §-a ha­tárolja körül. Ennek a törvénynek említett szakasza a polgármester hatáskörét illetően korlátokat ál­lít fel, de korlátot állít fel a tör­vény 4-ik szakasza is, amely sze­rint a polgármester az illetékes szakbizottságot meghallgatni köteles, ha a költségvetés ke­retén belül 50.000 pengő értéket meghaladó intézkedést kíván tenni. Vagyis még abban az esetben is, ha nem jogügyletről van szó, ha­nem bármilyen intézkedés esetében tartozik a polgármester a szakbi­zottságot meghallgatni. — Ez a törvénymagyarázat nem hagy fenn kétségeket atekintetben, hogy mikor kell meghallgat­­n i a és mikor hallgathatja meg a, polgármester a szakbizott­ságokat. Azt látom ellenben, hogy nemcsak a középitési bizottságot, hanem a magánépitési albizottságot is meg akarják szüntetni, holott az 1870-es törvény 19. §-a értelmében, amelyet időközben semmiféle más törvény meg nem szüntetett, a pol­gármesternek meg kell hallgatnia minden építési engedély ügyében a magánépitési albizottságot, mert ez világosan ki van fejezve a hatvan­­negyedik életévét élő, — ismétlem — mindezidáig más törvény által meg nem szüntetett, tehát érvény­ben levő törvényben. —5 De egyéb közjogi aggodal­maink is vannak az uj törvényt il­letőleg annak végrehajtását ille­tően, amelyek felhánytorgatásával nem szándékozom a városháza nyári csendjét megzavarni, de bi­zonyosra veszem, hogy az ősz folyamán nehéz és elke­seredett politikai harcok előtt fogunk állani. Bizonyos, hogy ez a nyári szünet csak az] a bizonyos vihar előtti csend, amely a felzaklatott városházi helyzetben az őszi nagy zivatarokat megelőzi. Meg fogjuk találni a módját annak, hogy ezeknek az aggodalmainknak megfelelő helyen kifejezést adjunk. — Ami most már a városháza nyári menetrendjét illeti, vélemé­nyem szerint a legfontosabb teendő a tör­vényhatósági bizottság döntése után a tabáni közmunka-pro­gram oly módon való végrehaj­tása, hogy abból a lehető leg­gyorsabban csakugyan közmun­ka legyen. Ez a feladat a városházi adminisz­trációra hárul és szeretném hinni, hogy a főpolgármester és a polgár­­mester urak távollétében Liber helyettes polgármester ur megfelelő energiával fog ügyelni arra, hogy az admi­nisztráció a tabáni probléma végleges megoldását illetően ne csinálja a szokásos bürokra­tikus formaságokat. Természetes, hogy a tabáni program a Fővárosi Közmunkák Tanácsának döntése előtt nem valósítható meg, meg vagyok azonban győződve ar­ról, hogy ez az előkelő testület a lehető legrövidebb időn belül felfüg­geszti nyári szünetét, ha a Ta­bánra vonatkozó iratok beér­keznek az elnöki segédhiva­talba. Nem kétséges ugyanis, hogy úgy a pénzügyi bizottság, mint a főváros közgyűlése elsősorban azon okból végzett annyira gyorsan, mondhat­nám a részletekbe nem menően a polgármester ur előterjesztésével, ínért az volt a célja, hogy még részletekbe menő tárgya­lással sem kívánta késleltetni a tabáni munkaalkalomra váró iparos-érdekeltségeket és a mun­kanélküliek várakozó nagy tö­­geit. — Egyéb jelentős közmunka-al­kalmat, — fejezte be nyilatkozatát Petrovácz Gyula — sajnos, nem lá­tok a városházán. A szokásos kar­bantartási munkálatok annak rend­je és módja szerint kiadattak, épi­­tik a városszéli telep folytatását, tatarozzák a kórházakat és az isko­lákat egyéb munkaalkalomra nincs kilátás. Éppen ezért fokozott kötelessége az adminisztrációnak, hogy a Tabán dolgát a lehető legrövidebb időn be­lül olyan stádiumba hozza, hogy a fővárosnak immár több mint húsz millió pengőjébe került ingatlan-komplexumán megtör­ténjen az a bizonyos első kapa­vágás !

Next

/
Thumbnails
Contents