Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-07-14 / 28. szám
XII. évfolyam 28. szám >'7 Budapest, 1934 julius 14 MIT BUDAPEST fővárosi Nvii ' *'***' VIIÍ-■ ar, 1. VÁROSPOLITIKAIVto - .ÜUmAOLDA ElOtlzelétl Arak t Egész évre....................................30 pengő Fél évre............................... 13 pengő Egye* szám Ara 60 filléri FELELŐS SZERKESZTŐ: D O B Y ANDOR D« Szerkesztőség és kladölrlvatal: Budapest. IV.. Ka as Ivor-uicn 9. Telefon: 82-8-23. Postatakarékp. chequeszámla 30913 Őszi prognosztikon * Petrovácz Gyula súlyos alkotmányjogi aggodalmai Nicsevó? A városháza fáradt nyári csendjében az őszi programmot érleli az idő méhe. A szürke és eseménytelen napok alkalmasak a meditációra, a múlt és a jövő összevetésére. Amint a jó gazda a tél nyugodt hónapjaiban előre megalkotja magéinak nyári tennivalóinak sorozatát, a városházán a nyár az az időszak, amikor kontemplativ szemlőlédésben elvonulnak az illetékes vezetők előtt a jövendő munkálatai, kijegecesednek az eszmék, céllá sűrűsödnek a kavargó gondolatok, formát öltenek az ötletek és az elgondolások. A városházi nyár a munkapro gramm készítésének az ideje, a tervezgetéseké, a fogadkozásoké, amelyeket ha meg is szürkit az idő vasfoga, mégis szép róluk álmodni, annál is inkább, mert nagy dolgokban akarni is elég, és ha hiányoznak is az erők, mégis dicsérendő az elhatározás! Ezen a nyáron azonban néma a városháza, üresek a szivek és vágytalanok az emberi elmék. Fojtó köd ül a határon, a szanálás fekete fellege lebeg a mélységek felett, teremtő akarat helyett pusztító légtől és vihartól terhes az égalja messze sötétlő perspektívája. Noha szerte a világon mintha enyhülne a gazdasági válság, bár ég a szomszéd háza, de azontúl békés és napfényes a tájék, mégis ijesztő és kétségbeeséssel telt a magyar horizont, elsősorban a városházi csillagtalan éjszaka. A szanálásnak ütött már érezni a nyomát, lecsökkenteti különmunkadij, megrövidített remuneráció képében, de a jövő még szomorúbbnak ígérkezik, anynyira feketének és reménytelennek, hogy már terveket szőni sem érdemes semmikép sem! ... Ezekben a csendes napokban az autonómia poraiból megelevenedett fórumának, a szakbizottságoknak gyorsírói feljegyzéseit olvasgatjuk. A közlekedési szakbizottság egyébként lapos és unalmas megnyitó ülésén elhangzott egy felszólalás, amelynek mottóját a szanálási Programm gerincévé szeretnők tenni. Ezt a beszédet Wolff Károly mondotta el, aki túlmenően a vicinális jelentőségű kerületi közlekedési érdekeken, magasabb szempontú irányelvet akart szabni a főváros közlekedési politikájának. Azt mondotta Wolff, ne rendezkedjünk be koldus-standardra, higyjünk Budapest fejlődésében és jövőjében, ehhez szabjuk célkitűzéseinket és elhatározásainkat. Szeretnők, ha Wolff Károly ezen a szöget annyira fején találó megállapítása lenne a szanálási akció zászlajára írva. Nem nicsevóprogrammra van itt szükség, sebeink mutogatására, a reménytelenség megkövesitésére, hanem friss és erős elszánásra a kormányosi hídon. Ha túlterhelt a léghajó, ki kell belőle dobni a felesleges nehezékeket, le a homokzsákokkal, ki a ballasztokkal, hogy könnyebbüljön a biztonságát elveszített gondola! Fontos azonban, hogy a sulyoktól való megszabadulás után frissen, merészen és elszántan lebbenjen a magasba a léghajó, melyet néhány perccel azelőtt a haláltól szabadított meg a sulyveszteség. A szanálás szabadítsa meg a felesleges terhektől a főváros hajóját, amely ezután szabadon, vidoran és bátran lendüljön uj és boldogabb horizontok felé!-- Az Uj Budapest tudósítójától. — Borvendég főpolgármester kellemes nyári pihenést kívánt a törvényhatósági bizottság igen tisztelt tagjainak a legutolsó közgyűlésen és ezzel a jókívánsággal megkezdődött a városháza két hónapos nyári szünete, amely szeptember közepéig tart. Sem a törvényhatósági bizottság, sem a szakbizottságok — kivéve az állandóan működő építkezési szakbizottságokat — nem tartanak a nyári szünet alatt ülést. A főváros nyári szünetének aktuális problémáiról Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt vezetőségének tagja a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A főváros nyári szünete csak felfüggeszti és elodázza, de nem oldja meg azokat a súlyos természetű alkotmányjogi és várospolitikai problémákat, amelyek az uj fővárosi törvény életbelépése óta felmerültek. Elsősorban azokra az egyre élesebb formában megnyilvánuló különbségekre utalok, amelyek az autonómia képviselői és annak vezető tisztviselői között támasztanak szakadékokat. Ez az ellentét a törvény értelmezése körül a Mátyástemplom torony sisakjának restaurálására vonatkozó ügyosztályi előterjesztés tárgyában robbant ki a középitési bizottság egyik ülésén, ahol az volt vita tárgya: a szakbizottság hatáskörébe tartozik-e a vállalatbaadás, ha az értékhatár 50.000 pengőn felül van, és mi történik azokkal az ügyekkel, amelyek 100.000 pengőn felül vannak? — A törvény miként való értelmezése a megmaradt fővárosi autonómiának egyik legfontosabb problémája és az önkormányzat sarokpillére. Amennyiben a törvény által az autonómia részére biztositott jogokat az autonómia tisztviselői az az autonómiával szemben meg akarják szüntetni, akkor a Keresztény Községi Párt. a törvényhatósági bizottság legnagyobb pártja, amint erre törvényes lehetőség nvilik. rendkívüli közgyűlést hivat össze, amelyben utasítani fogja a polgármestert, hogy a törvényt olyan értelmezéssel hajtsa végre, ahogyan az az önkormányzati szabadságjognak megfelel. Meggyőződésem, hogy az autonómia választott tagjai között ebiben a nagy fontosságú kérdésben semmiféle pártkülönbség nem lesz és amennyiben a közgyűlési határozat sem hozna eredményt, kénytelenek lennénk a közigazgatási bíróságnak garanciális oer formájában Ítéletét provokálni, hogy a törvénynek ezt az intencióját a legkomolyabban biztosítsuk. — Pontosan és joghatályosan kell precizirozni a polgármesteri jogkört, a szakbizottságok javaslatát, nagyobb ügyek tárgyalásánál pedig a közgyűlés döntését illetően. Ezért nem áll meg és nem helyes Liber alpolgármester ur azon nézete, amely a vállalatbaadási szerződési és hasonló jogügyleti kérdésekre vonatkozik (Az alpolgármester ur ezen véleményét a műszaki szakbizottság elnöki székéből nyilvánította.) Nem kétséges ugyanis, hogy a törvényhozásnak, amikor ezeket a szakaszokat megalkotta, az volt az intenciója, hogy minden ügyben, amelynek jelentősége van, a polgármester tartozik a szakbizottságokat meghallgatni és minden ügyben, tekintet nélkül arra, hogyf ez kezdeményezés, vagy végrehajtás-e, amikor jogügyletről van szó és az bizonyos értékhatáron túl van, akkor annak eldöntése nem a polgármester, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartozik. — A polgármester feladatkörét az 1930: XVIII. t.-c. 48. §-a kiegészitéseképen 1934: XII. t.c. 7. §-a határolja körül. Ennek a törvénynek említett szakasza a polgármester hatáskörét illetően korlátokat állít fel, de korlátot állít fel a törvény 4-ik szakasza is, amely szerint a polgármester az illetékes szakbizottságot meghallgatni köteles, ha a költségvetés keretén belül 50.000 pengő értéket meghaladó intézkedést kíván tenni. Vagyis még abban az esetben is, ha nem jogügyletről van szó, hanem bármilyen intézkedés esetében tartozik a polgármester a szakbizottságot meghallgatni. — Ez a törvénymagyarázat nem hagy fenn kétségeket atekintetben, hogy mikor kell meghallgatn i a és mikor hallgathatja meg a, polgármester a szakbizottságokat. Azt látom ellenben, hogy nemcsak a középitési bizottságot, hanem a magánépitési albizottságot is meg akarják szüntetni, holott az 1870-es törvény 19. §-a értelmében, amelyet időközben semmiféle más törvény meg nem szüntetett, a polgármesternek meg kell hallgatnia minden építési engedély ügyében a magánépitési albizottságot, mert ez világosan ki van fejezve a hatvannegyedik életévét élő, — ismétlem — mindezidáig más törvény által meg nem szüntetett, tehát érvényben levő törvényben. —5 De egyéb közjogi aggodalmaink is vannak az uj törvényt illetőleg annak végrehajtását illetően, amelyek felhánytorgatásával nem szándékozom a városháza nyári csendjét megzavarni, de bizonyosra veszem, hogy az ősz folyamán nehéz és elkeseredett politikai harcok előtt fogunk állani. Bizonyos, hogy ez a nyári szünet csak az] a bizonyos vihar előtti csend, amely a felzaklatott városházi helyzetben az őszi nagy zivatarokat megelőzi. Meg fogjuk találni a módját annak, hogy ezeknek az aggodalmainknak megfelelő helyen kifejezést adjunk. — Ami most már a városháza nyári menetrendjét illeti, véleményem szerint a legfontosabb teendő a törvényhatósági bizottság döntése után a tabáni közmunka-program oly módon való végrehajtása, hogy abból a lehető leggyorsabban csakugyan közmunka legyen. Ez a feladat a városházi adminisztrációra hárul és szeretném hinni, hogy a főpolgármester és a polgármester urak távollétében Liber helyettes polgármester ur megfelelő energiával fog ügyelni arra, hogy az adminisztráció a tabáni probléma végleges megoldását illetően ne csinálja a szokásos bürokratikus formaságokat. Természetes, hogy a tabáni program a Fővárosi Közmunkák Tanácsának döntése előtt nem valósítható meg, meg vagyok azonban győződve arról, hogy ez az előkelő testület a lehető legrövidebb időn belül felfüggeszti nyári szünetét, ha a Tabánra vonatkozó iratok beérkeznek az elnöki segédhivatalba. Nem kétséges ugyanis, hogy úgy a pénzügyi bizottság, mint a főváros közgyűlése elsősorban azon okból végzett annyira gyorsan, mondhatnám a részletekbe nem menően a polgármester ur előterjesztésével, ínért az volt a célja, hogy még részletekbe menő tárgyalással sem kívánta késleltetni a tabáni munkaalkalomra váró iparos-érdekeltségeket és a munkanélküliek várakozó nagy tögeit. — Egyéb jelentős közmunka-alkalmat, — fejezte be nyilatkozatát Petrovácz Gyula — sajnos, nem látok a városházán. A szokásos karbantartási munkálatok annak rendje és módja szerint kiadattak, épitik a városszéli telep folytatását, tatarozzák a kórházakat és az iskolákat egyéb munkaalkalomra nincs kilátás. Éppen ezért fokozott kötelessége az adminisztrációnak, hogy a Tabán dolgát a lehető legrövidebb időn belül olyan stádiumba hozza, hogy a fővárosnak immár több mint húsz millió pengőjébe került ingatlan-komplexumán megtörténjen az a bizonyos első kapavágás !
