Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-06-23 / 25. szám
1934 junius 23. UJSUDAPESI 8 Fürdők és idegenforgalom Egy törvényjavaslat margójára Irta: SZŐKE GYULA A belügyminiszter a gyógyfürdőkről szóló törvénynek a fővárosba való életbeléptetése előtt törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint gyógyfürdői és üdülőhelyi dijak helyett Budapesten a fürdőjegyet és ásványvizet terheli meg. Nemcsak a kormány, de a főváros és a ^társadalom is egyaránt akarja a főváros gyógytényezőinek kihasználásával fejleszteni az idegenforgalmat és ezzel az országnak olyan jövedelmet biztosítani, amely a természeti kincsek felhasználásával javitja a kereskedelmi mérlegünket. Erre szükség van azonban a belső gazdasági helyzet javitása szempontjából is és nagyon jól látta már boldogult Vass József népjó: léti miniszter, valamint az akkori fővárosi intéző körök, hogy a Balaton környékének fejlesztése mellett és a Bükk hegység vadregényességének az idegenforgalom szolgálatába állításán kiviil elsősorban a főváros és környékének gyógyereje és természeti széysége az, amely az idegenforgalom fellendítése szempontjából számbajöhet. A gazdasági nehézségek közepette természetesen minden fejlesztés, amely beruházással és vállalkozással jár, sokkal nehezebb és nehéz főleg akkor, amikor az úgynevezett illetékes tényezők egy része nem értékeli kellőleg, vagy talán nem is ismeri ezeket az adottságokat, mások pedig csak nagy tervek elgondolására képesek és mert annak azonnali keresztülvitele lehetetlen, megtorpannak olyan részletalkotások keresztülvitele előtt, amelyek a nagy átfogó berendezkedés részleteiként már most keresztülvihetők volnának, ügy is, mint a Szent érdemeiről. Szem nem maradt szárazon! Amikor másnap beszédének nagy sikerét előtte szóvátették, a polgármester igy felelt: — Könnyű feladat volt számomra hatásos beszédet mondani. A tavaszi napsugár besütött az ablakon a szép fiatal párra. Csak a gyönyörű menyasszonyra, kellett néznem. Folytonosan arra gondoltam, hogy olyan menyasszony áll előttem, aki magán viseli az igazi menyasszony összes tulajdonságait. Olyan volt a menyasszony, mint ahogy Írva v a n, hogy egy menyasszonynak lennie kell... * Wolff Károly beszél a Prohászka-szobor leleplezési ünnepélyén. Gellért üzem igazgatósági tagja és h. elnöke, ott működött társaimmal együtt gyakran sürgettem a gyógyfürdők kérdésének a megoldását és egyike voltam azoknak, akik ahelyett, hogy a nagy tervek elkészítésére és azok keresztülvitelére szükséges rengeteg költségnek az előteremtésére várnék, a részletekben való megalkotás gondolatát helyeztem előtérbe és igy sürgettük elsősorban a főváros gyógyfürdőivel kapcsolatos, még a mai viszonyok között is megoldható fejlesztésnek a gondolatát. A belügyminiszter mostani törvényjavaslatának az indokolása mintegy igazolni látszik ezt a felfogásunkat. Megállapítja, hogy az egész Budapest nem vonható be a fürdőváros körébe, a budapesti idegenforgalom nem köthető le csak a gyógyfürdők számára, viszont a gyógy jelleg kiépítése nem függhet a költségek egyszerre való előteremtésétől és nagyon helyesen megállapítja,, hogy a fővárosnak csak egyes részei azok, amelyek gyógyjellegüknél fogva hathatnak a vidékre és külföldre, mig a főváros többi része a természeti szépségével, építési kiválóságaival, művészeti alkotásaival és muzeális értékeivel van hivatva az idegenforgalmat is előmozdítani. A főváros vezető tényezői a mai gyógyforrások rendszerének uj fúrásokkal való kibővítésével képzelték a gyógyjelleg kialakítását. Mások ezzel karöltve, a legdíszesebb külföldi fürdők mintájára, egész városrészt akartak mindjárt életrehivni, ismét mások pedig a ma meglévő értékek megsemmisitésével egyenest Velencét akarják a Duna partján elővarázsolni és a legtöbben uj fürdőket és szállodákat akarnak építeni, mintha bizony ezek adnák a gyógyjelleget és tennék Budapestet világvárossá és az idegenforgalomra vonzóvá. Ha azonban közvetlenül beleéljük magunkat a mai adottságokba és lehetőségekbe, igazat kell adnunk azoknak, akik, mint a belügyminiszter és a polgármester, az anyagi lehetőségek figyelembevételével akarják a meglévőket folytonosan fejleszteni. Ha a vagy mindent, vagy semmit jelszó helyett ezt a fokozatosságot tesszük iránytűvé, adva van a munka, amelyet ma végeznünk kell és lehet. Voltaképpen a Szent Gellért gyógyszálló és fürdőtől a Lánchidig, illetve a. Tabán felső részéig eső terület az, amely Budapest fővárost, mint fürdővárost állíthatja a külföld vonzó tükrébe, amikor az ottani gyógyforrásokat, mint gyöktényezőket hozza a világ tudomására. Ha a főváros e felett a terület felett és az itt lévő források felett rendelkezik, ha a Gellérthegyen lévő Citadella és a Szent Imre-fürdő is bevonható a főváros szabad rendelkezéseként a terveinkbe, úgy már adva van a mai teendő. Még pedig nem úgy, hogy megszüntetjük a budai oldalon a villamosforgalmat, vagy belesülyesztjük a Dunába, vagy átvisszük a Nagyboldogasszony útra és itt a közlekedést elzárjuk, sem az, hogy folyton újabb és újabb forrásokat nyitunk meg, amelyeket nem tudunk kihasználni, sem az, hogy fantasztikus tervekkel mulatókat és luxusszállókat épitíink a Szent Gellérthegyre és a Tabánba, hogy ezzel egyúttal a ma meglévő köz- és magánszállodákat tönkretegyük, hanem egyrészt módot kell nyújtani a meglévő források gyógyhatásai érvényesülésének, másrészt a Tabánban olyan építkezést, — nagy sétahelyek és terek felhasználásával, — vigyünk keresztül, amelyben villarendszer szerint építkezve, mintegy állandó pihenőhelyet nyújthassunk a gyógyulást keresőknek, fenntartván a szórakozást kereső idegenforgalomnak a ma meglévő dunaparti szállókat. A Rudasfürdő mellett lévő források gyógyhatásainak a kihasználására a Rudasfürdő előtt és a Döbrentei-téren javasolt sétatérnek kedvezőtlen időben való használhatása céljából gondoskodásra a Kolonád-szerü térzáró építkezés olyan lehetőségét nyújtja a Hung áriaforrás kihasználásának, amely tényleg feleslegessé teszi Karlsbad félkeresését a belföldieknek, viszont a külföldieknek ezt vonzóbbá teszi, mint Karlsbad volt, mert itt a gyógyuláson kivül megkapják a, pihenést, a gyógyhelyek mellett megkapják a világváros művészeti és természeti szépségeit és nemcsak egyirányú gyógykezelést nyújt és gyógyulást ad, hanem a belgyógyászat mellett megadja a reumatikus bántalmak gyógyulási lehetőségét és a hegyes vidéknek a légzési szervek és tüdőbajok gyógyításával szemben nyújtotta gyógyulási lehetőségeket is. Ezeknek a rendezése s az itt szükséges beruházásoknak mai viszonyok között is lehető keresztülvitele az első lépés, amely a fejlődés lehetőségét adja, mert ezek olyan beruházások, amelyek a változó viszonyok között is mindig szükségesek, helyesek, (felhasználhatók és fenntartandók. A majdani gazdasági fellendülésben bárhogyan fogja a jövő nemzedék Budapestet fejleszteni, ez a része a munkának soha sem lesz felesleges és az itt végzendő beruházás minden körülmények között meghozza a maga gyümölcsét. Ha a belügyminiszter mostani élgondolása a gyakorlati életben valóra válik és a felállítandó gyógyfürdőbizottságnak meg lesz a hatalma is, hogy a munkáját kifejthesse és ha a főváros vezető körei ezt az elgondolást magukévá teszik, nem fogunk délibábot kergetni, nem fogunk állandóan csak tanácskozni és terveket szőni, hanem olyan gyakorlati munkát végiünk, amely a kívánt gyakorlati eredményt, a fürdőváros kiépítését és az idegenforgalom fejlesztését már most biztos ősit ja. Önmagát licitálja lefelé a Hunnia r. t. A Csengeri-utca 11. számú ház csudálatos története ZOLTÁN ERNŐ FÖPÉNZTÁROS felesége, született Ali Gizella iskolai kezelőnő hosszú szenvedés után elhunyt. A megboldogult hosszú ideig a közegészségügyi ügy osztály - hun, legutóbb pedig az elnöki ügyosztályban teljesített szolgálatot. Az élete virágjában elhalálozott fiatalasszony temetésén pályatársai nagy számmal jelentek meg. — Az Uj Budapest tudósítójától — Részletesen foglalkozott az Uj Budapest a polgármesternek a városgazdasági szakbizottság legközelebbi ülése elé kerülő azon előterjesztésével, hogy a főváros vegye meg a Csengery-utca 11. sz. házat, ahol a VII. kerületi elöljáróság most is el van helyezve, elöljáróság céljaira. A főváros 450 ezer pengőre értékelte a magasépitési ügyosztály szakértői véleménye alapján a telket olyképen, hogy a főváros által fizetett bérösszeget tőkésítették, noha a háznak forgalmi értéke, arra való tekintettel, hogy a lakások visszaállítása esetén maximum 30—32 ezer pengőt fog jövedelmezni évente az ingatlan, többre, mint 220 ezer pengőre semmi körülmények között nem tehető. Noha az ügyosztály előterjeszmm lein NA6V &MIHÁZ tése olyképpen szól, hogy a Hunnia Rt., szemben a főváros felértékelésével,^ 38 ezer pengővel még az értékelésnél is olcsóbban akarja eladni az ingatlant, senkisem várta, hogy a Hunnia Rt. önmagát fogja alálicitálni és valóban túlzott gavallériával a főváros iránt további engedményeket fog megajánlani.^ a csudálatos eset bekövetkezett: a Hunnia a lefelé való licitációban mái- ott tart, hogy legújabb ajánlatában mindössze 380 ezer pengői kér, ami természetesen még mindig lényegesen több, mint a háznak tényleges forgalmi értéke. A fentiek alapján a városgazdasági szakbizottság- nem tehet egyéb javaslatot a polgármesternek, minthogy^ a békebeli bérek kellő megállapítási és a környékbeli lakások béreinek szemügyre vétele után, nemkülönben a ház köbmétertartalmának figyelembevételével történjen meg úgy a Csengery-utca 11. sz. ház, mint a többi felajánlott ingatlan értékelése. Arra is kiváncsi a közvélemény, mi fog történni a Dob-utca és Csengery-utca sarkán tizenöt esztendeje az uj elöljáróság építésére fenntartott több, mint ezer négyszögöles telekkel. Mit fog ezzel a hatalmas telekkel kezdeni a főváros, ha mégis abban a szerencsében fog részesülni, hogy a Csengery-utca 11. számú házat elöljáróság céljaira megvásárolják*? STEINER és SZIMPER Cégtulajdonos: Steiner Mór Disz-, templom-, szobafestőn es mázolúH Budapest, IX.f ÜMöi-ut 57 Telefon: 30-6-29 Kínig, Román „stein mérnökök, építési vállalkozók DUDAPEST, Vili., N£pszinliáz-D. 13 Telefon: 43-1-44 LOPOS GYULA BUDAPEST III-, BÉCSI-UT 85. SZ. Iskolapadok, tornaszerek, játszótéri berendezések, teniszútők és hajlított sportcikkek TELEFONSZÁM: 62-5-05 ECEI PE“ szellözö„CoLLul berendezések Srtiubauer Ferenc magánmérnök BUDAPEST. III., TÖLD-UTCA 31 Telelőn: 62-2-06
