Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-05-26 / 21. szám

2 UJ BUDAPEST 1934 május 26 Hasznos tudni, mm Schmidthauer természetes K * * *§ 16 ;c2Ó»*SSJ^öáíi2 keserűvize, gyorsan megszabadítja a romlott ételek káros következ­ményeitől. TA RJÁ N ÍMmm-Umíhm MEGNYÍLT Nagy- és kisadag New- York koszi és kiszolgálás Ebéd, vacsora a forraszon és étieremben Bejárai a Zsigmond-utcai kapun üszfafrendelés: 56-0-80 Budútoesti flúmak ltja: jéms A köfy# & sm$a UuMm A nő, akiről a címben szó van: a te­lefonáló hölgy. Található: minden utcai telefonfülkében, különösen akkor, amikor hivatalod, — irodád — vagy üz­letedből jövet hirtelen a homlokodra csapsz és felkiáltasz: — Ó de feledékeny vagyok! Elfelej­tettem Szisztin-Gajdy Hutyutyu grön­landi főkonzuli a mai vacsoráról értesí­teni. Szólsz magadban és rohansz az első „sárga bank“: az utcai telefonfülke felé. Azért nevezhetjük sárga banknak, mert sokszor ingyen nyeli el pénzeinket. Háttal áll a sárga bank feléd: azzal az oldalával, amelyre a készüléket sze­relték. Mig rohansz áldod a vállalatot, a polgármestert és a nagytekintetü ta­nácsot: milyen jó, hogy vannak ilyen utcai telefonfülkék! Milyen jó, ejnye be jó! Ellentétben az iménti megállapí­tásoddal, hogy feledékeny vagy, már önmagádat is dicséred: be jó, hogy eszedbe jutott a sürgős telefonálás, Neki rohansz a fülkének, már nyitnád is az üvegajtót, — de vissza, nem lehet! Bent egy hölgy csicsereg és mosolyog. Ne tévedj kedves barátom, nem rád mosolyog, hanem arra, aki a drót má­sik végén lóg, aki most őnagysága csi­csergését hallgatja. Egy-két odatekintéssel, vagy a bőr­­patkó-pénztárcád előhúzásával és az ezüst pénzek között húsz fillér utáni kotorászással kiildsz diszkrét figyelmez­tetést a sárga kasztniban álló hölgy felé, hogy: te is telefonálni szeretnél! ... Múlnak a percek, egyik villamos a másik után robog el a körúti fülke mellett, de a hölgy bent az iivegkasztni­­ban talán még zavartalanabbá, még bájosabban telefonál. Fel és alá sétálsz, majd egyik lábadról a másikra állsz, mindezt azért, hogy a hölgy is lássa, milyen sürgős lenne a beszélgetés és mikor már megunod, kevésbbé diszkré­ten előrántod a zsebórádat, feltűnő hosszasan nézed a percmutató futását, de azt is csak azért, hogy figyelmezte­tést, jelzést adjál, hogy mint szegény földi halandó, te is telefonálni szeret­nél. A válasz? a telefonáló hölgy elnéz a fejed felett, majd látván, hogy állan­dóan sürgetőleg mozogsz a fülke körül, fél fordulatot csinál, az úttest felé fordítja az arcát, hogy csicsergése köz­ben méregesse: milyen magasak az utca túlsó során a házak, meg azért, — hogy továbbra se vegyen rólad tudomást. Újabb két, három, öt perc. De az ár­­gyélusát! gondolod magadban — jó volna, ha őnagysága már befejezné, hisz lekések a napi programomról — morfondírozol magadban. Mit sem használ; a nő rendületlenül beszél. Megunod a dolgot; kinyitod az üvegajtót: — Bocsánatot kérek, nagysád, igen sürgősen kellene beszélnem. DEBRECEN ÉTTEREM Déli mens, a polgári egeremben P Minden szombaton disznótoros vacsora, pénteken este halászlé. 1.20 A válasz rövid, de annál velősebb: — Rögtön! ... Újabb villamosok robognak el, a körút mo3t már szemeid előtt jobbról, balra fordul, az egyik oldal átsétál a másikra, de a nő csak beszél és beszél. Végre a hölgy — kijön. Végig néz úgy mint akit vérig sértettél és rövid intéssel, igen erős hangsúllyal mondja: — Tessék! De ez a jobbik eset, mert lehet, hogy semmit sem mond, csak végig néz raj­tad, de úgy, hogy elfelejted, miért is akartál a Szisztin-Gajdy Hutyutyu grönlandi főkonzullal beszélni. * A néphit azt tartja, hogy a galam­boknak és a hölgyeknek általában nincs sok mondanivalójuk. A néphit továbbá azt is tartja, hogy a nők általában nem a maguk akarata szerint élik életüket, hanem, hogy őket a férfiak irányítják. Ne tessék haragudni mélyen tisztelt Hölgyeim, de az utóbbi megállapítás téves, mert, amint látjuk, általában a nőtől függ, hogy szóhoz juthasz-e a te­lefonfülkében? LÁNG J. FIA LÁNG IMRE oki. mérnök motorkerékpár, kerékpár, varrógépek és alkatrészek, műszaki-gumik, autó-gumik, acetylen-lámpák és gyermek­kocsik gyári raktára Budapest, VI. Teréz-körut 3. Remetehegy platóján Doberdó-ut 10—16. sz. alatt. József Ferenc főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédsá­gában, szépfekvésü, befásitott 300 négyszögöles üres villateikek és villa­épületek eladók A parcellák a 72-es villamostól néhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelithetök. Remek kilátás, elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszínen, vagy T.: 83-2- 89 alatt. imosMummi K1PKA FERENC NYUGALMA­ZOTT FŐPOLGÁRMESTER lesz a törvényhatósági bizottság uj örökös tagja B ó cly Tivadar elárvult örö­kében — természetesen csak abban az esetben, ha Gömbös miniszter­elnök kitér a megtiszteltetés elől és nem vállalja Budapest örökös tör­vényhatósági bizottsági tagságát. Erre vonatkozólag e pillanatban pozitív értesülésünk nincsen, bár valószínűnek tetszik, hogy a minisz­terelnök egyéb elfoglaltságára való hivatkozással elhárítja magától a megválasztást. Amint a felsőházban is tisztviselőtársa, Harrer Ferenc foglalja el Bódy Tivadar székét, ózonképpen a törvényhatósági bi­zottságban is a sors furcsa rendelé­séből szintén egy nyugalmazott vá­rosi főtisztviselő kerül az ő helyére. Ripka Ferenc örökös tagságát sze­retettel és méltánylással veszi tudo­másul nemcsak az Egységes Községi Polgári Párt, amelyet a szóbanforgó örökös tagság megillet, hanem a tör­vényhatósági bizottságnak úgyszól­ván minden tagja. Mindenki érzi, hogy Ripkának, aki férfikora teljé­ben távozott a főpolgármesteri szék­ből, az alkotó munkásságra tág tere nyílik a törvényhatóság közgyűlési termében, ha nem is az elnöki emel­vényen, mégis a legelső, a pártvezéri padsorban... Főpolgármesteri működését ille­tően lehettek tévedései Ripkának, de eltévelyedései nem voltak, lehettek ellenfelei, ezek azonban sohasem vál­tak az ő személyes ellenségeivé. Nagy közigazgatási, főleg üzemi tudása arra predesztinálják Ripkát, hogy egyik vezető tagja legyen annak az autonómiának, amelyet legutoljára a, felsőházban általános feltűnést kellő beszédével az uj fővárosi tör­vényjavaslat tárgyalása során ő is igyekezett megvédeni... * A NYOMDA ÖRDÖGE INCSEL­KEDETT az U j Budapest pün­kösdi számának városházi noteszé­ben: a főpolgármester születésnapi ünnepségével kapcsolatosan úgy je­lent r meg a híradás, mintha 59-ik életévét töltötte volna be Huszár fő­polgármester. Természetszerűen mindenki tisztá­ban volt azzal, hogy az 59-es szám a jelen esetben csak — sajtóhiba lehet, azonnal észrevehető és igy külön korrigálásra alig szoruló sajtóhiba! Akik Huszár Aladár energikus ak­tivitását, temperamentumos és lel­kes egyéniségét ismerik, egyetlen pillanatig sem kételkedhettek abban, hogy a fiatalos megjelenésű főpol­gármester — innen van az ötvenen, akiről a ténylegesen elért ne gy­ve n kilencedik életév is alig hi­hető el. * A PÜNKÖSD ÁLTALÁBAN CSENDBEN TELT EL a városhá­zán. Az ünnep előtti napokban már köztudomású volt, hogy a szanálási tervezet közzétételét illetően csak az ünnepek után fog intézkedni a belügyminiszter és hogy pár hétre, legalább is a belügyi költségvetés képviselőházi letárgyalásáig elha­lasztódott az uj fővárosi törvény életbeléptetése. Általánosságban te­hát nyugodt pünkösdje volt a fővá­rosnak, hogy azután ujult erővel lángoljon fel minden vonalon az izgalom. Sipöcz polgármester Budapes­ten töltötte az ünnepeket, reprezen­­tacionális kötelezettségei tartották itthon. Liber alpolgármester fe­leségével a két ünnepnapra lerán­­d.ull Balatonkenesére, menyecske lányukhoz. Borvendég alpol­gármester és a tanácsnokok is Bu­dapesten töltötték a két pünkösdi ünnepnapot. # A PÜNKÖSD UTÁNI HÉTEN az­után ujidt erővel indultak meg a kombinációk: mit hoz a közelebbi és a távolabbi jövendő. Bárki le­gyen is az uj főpolgármester, két­ségtelennek tetszik, hogy a főpolgár­mesteri hivatal személyzeti lét­száma — természetesen a most oda beosztottak hatáskörének érintetle­nül hagyásával — erősen meg fog növekedni. A szanálási tervezet oly nagyarányú feladato­kat ró az uj főpolgármesterre, hogy azoknak ellátására különleges sza­nálási ügyosztályra van szükség. Ez a szanálási ügyosztály az uj városházán fog székelni, és abba a legkiválóbb szakerők lesznek majd beosztva. Nyilt titok a városházán, hogy F elkay Ferenc tanácsnok, aki a polgármester különleges meg­bízatása alapján a racionalizálás ügyeit intézi a városházán, lesz a főpolgármesteri szanálási ügyosz­tály vezetője. Felkay tanácsnokot kiváló képességei, páratlan szaktu­dása és nagy szorgalma predeszti­nálják arra, hogy uj és minden ed­diginél fontosabb munkakörét kellő rátermettséggel töltse be. Szó van arról is, hogy a pénzügyi ügyosztályból B eliczay Imre dr. tanácsi főjegyző, aki jelenleg is a főváros mindennapos pénzügyi éle­tének Jő irányítója és egyik legala­posabb ismerője, fog átkerülni az újonnan felállítandó szanálási ügy­osztályhoz. Felkayn és Beliczayn | kívül még több szakember áthelyezéséről beszélnek: elsősorban a mérnöki, orvosi és számvevőségi szakokról. * ENNEK A BÁJOS KIS TÖRTÉ­NETNEK három hőse van: Jó­zsef Ferenc királyi herceg, egy arany cigarettatárca és egy négy­­levelii lóhere. A történet színhelye a Vigadó nagyterme. Statisztéria: ezer budapesti iparos és kereskedő, akik a Baross Szövetség jubiláris közgyűlése alkalmával a fehér asz­tal mellett is akartak egymással néhány barátságos szót váltani. Ilovszky János, a Baross Szö­vetség népszerű és közszeretetben álló elnöke a vacsorán József Fe­renc királyi herceg és F ab in y i miniszter között foglalt helyet. Ter­mészetes, hogy Ilovszky volt a. va­csorán a lelke mindennek: éber szemmel vigyázott, hogy rendben folyjon minden, ott üljön mindenki, ahol őt a rangja megilleti, jól szól­janak a megafonok, ne tartson tul­­nágy pauzákat a zenekar. Mint, ilyen nagy izgalmaknál szokásos, Ilovszky is egyik cigarettáról a másikra gyújtott rá, hogy a va­csora közben idegeit csillapítsa. Rágyújtott pedig a kitűnő Ilovszky egy kis arany cigaretta­­tárcából, amelyet évekkel, ezelőtt az Ezer év hires városi színházi előadás-sorozata alkalmából ka­pott ajándékba. Ott állt a kis arany szelence Ilovszky tányérja előtt, nem kerülve el természetesen a mel­lette ülő két előkelőség figyelmét sem. Amint azután Ilovszky egy pilla­natra felállt, hogy egy érkező nota­­bilitás elé siessen, aki csak későn tudott az ünnepi bankettre eljönni, egy pillanat alatt földre sodródott a tárca, József Ferenc királyi her­ceg sodorta le a könyökével a dóz­­nit, azután mosolyogva saját maga lehajolt érte és felemelte a földről. Ilovszky egy másodperc alatt visszaérkezve a helyére, sasszemei­vel természetszerűen rögtön felfe­dezte, hogy a tárca — nincs a he­lyén! Azonban mosolyt látván ját­szadozni szomszédjai ajkai körül, belement a tréfába és egyetlen szó­val sem árulta el, hogy tudomása van az aranytárca eltűnéséről. Alig telt bele néhány perc, a tárca — csudálatos módon! — visszake­rült a helyére... Egy óvatlan pilla­natban a királyi herceg csempészte vissza Ilovszky tányérja mellé tör­ténetünk második számú hősét: az arany dóznit. Amint Ilovszky meg­látván a tárcát, automatikusan utánakap és kinyitja: mit lát benne? Egy négylevelü lóherét, amelyet félig tréfa, félig jókívánság­képpen József Ferenc helyezeti el az arany cigarettatárcában. ... A négylevelü lóhere szépen lejméselve egy könyvben Ilovszky legszebb emlékei közé tartozik. Ta­lán nem is e m lék, inkább jóslat, amelynek beteljesültél József Ferenc királyi herceggel és Fabinyi Tihamér dr. kereskedelem­ügyi miniszterrel az élén a jósze­rencsét illetően meleg szívvel kí­vánja Ilovszkynak hívei és barátai sohezerfőnyi tábora! *

Next

/
Thumbnails
Contents