Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-05-05 / 18. szám
9 L'«TÍ562Cfc5W 1934 május 5 éké UJ BUDAPEST Sajtó-korlátozás helyett — Sokozott nyilvánosság! Az elsorvasztó törekvésekkel szemben uj lendületet kap a városházi újságírás Ságokat. Az a tervünk, hogy ezt a kihágást bíráskodást elvonjuk az egyes elöljáróságoktól és valamelyik elöljáróságon központosítjuk egész Budapest területét illetően az ipari jogszolgáltatást. Az élelmiszer-hamisítási ügyek első fokon ma már a főváros egész területéi illetően a belvárosi elöljáróság hatáskörébe tartoznak. Ugyanígy egyetlen elöljáróság hatáskörébe kívánjuk utalni az összes ipari kihágást ügyeket, az építésrendőri kihágási ügyeket és a vízügyi kihágások ügyét. Ezzel szemben vannak bizonyos, jelenleg a központ hatáskörébe tartozó feladatok, amelyek az elöljáróságokhoz fognak kerülni. így semmi szükség nincs arra, hogy például a gépfelállitási engedély-ügyek első fóruma ne az elöljáróság, hanem a polgármesteri ügyosztály legyen. Tervezetünk szerint a gépfelállitási ügyeket a jövőben. első fokon a kerületi elöljáróságok mérnöki szakhivatalai fogják elintézni. Elmondotta még munkatársunknak Liber alpolgármester, hogy a jövő héten még egy szakértekezletet tart, amelyen a kerületi mérnöki adminisztrációt illetően szükséges uj intézkedéseket fogják megbeszélni. Ezután Flaxmayer tanácsjegyző, akit az alpolgármester és Farkas tanácsnok a kerületi közigazgatás racionalizálásával bízott meg, Felkay tanácsnok intenciói szerint össze fogja állítani az értekezleteken elhangzott felszólalások kapcsán azt a szabályrendeletet, amely azután a kerületi közigazgatás uj alapokra való helyezését, illetőleg az 1993-as törvény revízióját fogja magában foglalni. Liber alpolgármester úgy tervezi, hogy ez a szabályrendelet még a nyári, hónapok előtt az autonómia illetékes fórumai elé kerül. Amon MM €§ fiai ot-, csatorna- és betonéplíési vállashoz® Piieiapesf, ¥111., ffnio-ialca IQ léiéi on: 30-3-S5 ______ ____________ — Az Uj Budapest tudósítójától. — Jelentette az Uj Budapest, hogy azon állítólagos törekvésekkel szemben, hogy a fővárosnak is legyen egy hivatalos vagy félhivatalos sajtó-tájékoztató irodája, egyhangúan állást foglalt a Városházi Újságírók Testületé, de a Magyar Újságírók. Egyesülete is. Ezen értesüléssel kapcsolatban kifejeztük azon véleményünket is, hogy a városházi újságírást, amely mindig a főváros vezetőségével teljes egyetértésben állította minden tudását és tehetségét a főváros közérdekének szolgálatába, amely pártvezéreket és polgármestereket ajándékozott Budapestnek, nem szabad béklyóba szorítani, annál kevésbbé, mert az uj törvény alapján jobblétre szenderült törvényhatósági tanács működésének meddőségéhez jelentékeny mértékben hozzájárult az a köriiimány, hogy a tanácsülésekről ki volt zárva a nyilvánosság, arról csupán a semmitmondó hivatalos kommünikéken felül egyes tanácstagok jó vagy rossz tendenciájú indiszkréciója folyományaképpen értesülhetett a sajtó. Mint az Uj Budapest munkatársa illetékes helyen értesül, a legutóbbi napokban tényleg konkrét megbeszélések indultak a városházi hírszolgáltatás ügyében. Ezek az egyelőre intern jellegű megbeszélések azonban korántsem a sajtó megrendszabályozását, hanem a sajtó működésének a városházi hírszolgálatban való megkönnyítését célozzák. Ezekről a megbeszélésekről illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Az az állítólagos hír, mintha a főváros vezetősége a jelenlegi félhivatalos kőuyomatos-szolgálaton es a főváros hivatalos közlemények kiadásán felül bármiféle sajtó-intézkedéseket tervezne a városházán, célzatos híresztelés. Semmiféle _ sajtóiroda vagy sajtóosztály felállításáról nincsen szó, az errevonatkozó híresztelések hátterében nem állhat egyéb, mint hogy bizonyos illetékes tényezők végig hallgattak egyes véleménynyilvánításokat, anélkül azonban, liogy ezen vélemény-nyilvánítással szemben a maguk álláspontját bármilyen formában leszögezték volna, vagy bármilyen megjegyzést is megkockáztattak volna. — Szó van ellenben arról, hogy a főváros vezetősége a városházi sajtószolgálatot bizonyos mértékben meg akarja könnyíteni. Erre az első intézkedés azon polgármesteri tilalom viszszavonása lesz, amely a tanácsnokoknak megtiltja, hogy a polgármester külön felhatalmazása nélkül a sajtó tudósítóinak információkkal szolgálhassanak. A közeli napokban életbelépő fővárosi törvény bizonyos vonatkozásokban visszaállítja az ügyosztályvezető tanácsnokok pozíciójának fontosságát, hiszen például a törvény 5. szakaszának első bekezdése szerint a szakbizottságok elnöke is tisztviselő lesz, mégpedig’ a tanácsnokok. Nincs semmi ok tehát arra, hogy a fokozott hatáskörhöz jutó tanácsnokokat — természetesen egyéni felelősségük fenntartásával — a város vezetősége fel ue. hatalmazza arra, hogy a sajtó akreditált képviselőinek nyilatkozatot adjanak. ~ A sajtó fokozott működésének igénybevételére a főváros ügyeinek érdekében annál is inkább szükség van — fejezte be nyilatkozatát in formátorunk —, mert a törvényhatósági tanács megszűnése kapcsán leifokozódik az amúgy is nyilvános üléseken tárgyaló törvényhatósági bizottság közgyűlésének jelentősége. Utalunk e tekintetben még arra a körülményre is, hog-y a szakbizottságok jelentősége is a jövőben jelentékeny mértékben megnő, vagyis a városházán visszaáll a sajtó-szolgálat terén az a rend, amely az 1930-as törvény előtti időben érvényben volt. ■ülnai Imre ohl. mérnöh, hövezömester Budapest, ix„ Guöi-ut 55 Telelőn: 38-6-93 Uthengerlést vállal elsőrangú eredet! hengereivel WOIFF EKNŐ Budapest, I., Kelenföldi-ut 1. Tel.: 59-9-68. Merni János IX., Ferene-körut 46 Telefon: 87-8-03 Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. MROSIliU NOTESZ AMENNYIBEN EGYÁLTALÁBAN SZÓ LEHET az izgalmak fokozásáról, ez a hét volt az utóbbi húsz esztendő alatt a városházán a legidegesebb időszak. Még a nagy polgármester-választó küzdelmek túlfűtöttsége sem hasonlítható ezekhez a kora-kánikulai napokhoz, amelyeken egyébről sem beszéltek a búrokban és a folyosókban, mint a közeljövő aktualitásairól. Hogy ilyen körülmények között a városházi munka folyamatossága szenvedett, az egészen természetes. Erre a rovatra csak az izgalmi állapot festése tartozik csupán, korántsem az annak részleteibe való behatolás. Mellőzzük a különféle híreszteléseket, pletykákat, információkat, amelyekkel ezen a héten tele voltak a városházi hivatalok. Annál is inkább mellőzünk minden efajta híresztelést, mert hiszen azok legnagyobb része — ma már egyáltalában nem. is aktuális . . . ❖ A SZERETETNEK, A TISZTELETNEK, AZ ÖNZETLEN és érdektelen ragaszkodásnak valóban impozáns megnyilvánulása volt Liber alpolgármester leányának szombat-esti esküvője. H á s z tábori püspöknek olyan segédlete volt az esketési szertartáshoz, hogy azt a legfőuribb esküvőn sem lehet összetoborozni. A fővárosnak két esperese és négy plébánosa segédkezett a szertartásnál, demonstrálva a fővárosi lelkészkedő papság ragaszkodását az alpolgármester népszerű személyéhez. A fényes esküvői szertartáson az ódon belvárosi főplébánia-templomban ott volt mindenki, aki a városházán él és lélegzik. A főpolgármester, a polgármester, nagyszámú előkelő meghívott közönség, a városházi főtisztviselők teljes számban, a. a vőlegény részéről pedig egy hadseregnyi ragyogóbbnál-ragyogóbban dekorált tüzértiszt. * EGY ÉRDEKES EPIZÓDJA is volt a szombati esküvőnek, amelyet Liber alpolgármester, a boldog örömapa, mesélt el a Városházi Notesz számára: —- Mint a belvárosi plébániatemplomban tartott esküvőknél szokás, rengeteg kiváncsi torlódott össze a Váci-utcában a piaristák épülete előtt, hogy megbámulja a templomból jövő fényes autósort. Én az utolsó kocsiban ültem. Bözsike leányommal. Amint a Váciutcára befordult autónk, egy öreg hölgy egészen hangosan, ugyanynyira, hogy mi is meghallottuk, odaszólt a mellette álló barátnőjének: — Szép, szép a menyasszony, de ha az igazat akarom mondani, — a vőlegényt egy kissé öregnek tartom . . . — Nem tudom, hogy bosszankodjak-e ezen a megjegyzésen, hogy öregnek tart valaki, vagy pedig büszke legyek arra, hogy — összetéveszthettek még a saját lányom vőlegényével . . . * ÖZVEGY SIPÖCZ LÁSZLÓNÉ, Sipőcz polgármester édesanyja, dédnagymama lett: unokájának, Schindler Pál dr. székesfővárosi tanácsi fogalmazónak és feleségének, Rihmer Évának a múlt hét szombatján leánya született. A kisleány a szent keresztségben a Judit nevet, kapta. Schindler Juditka nagy höl g y nek indul: 71 centiméter magas volt, amikor megszületett, örökölvén szüleinek magas testalkatát. Keresztszülök: R i h m e r László, a Községi Takarék igazgatója, a, fiatal anya testvér báty ja és Zlinszky Istvánné. Az ifjú házaspárt az örvendetes családi esemény alkalmából barátaik és ismerőseik nagy serege szerencsekivánataival halmozta el. * A most férjhezment Liber Böske Bandi bátyjával és édesapjával, Liber Endre tanácsjegyzővel, 1913-ban, az utolsó boldog békeévben. * FÉNYES ESKÜVŐ VOLT CSÜTÖRTÖKÖN este a Krisztinavárosi plébánia templomban: Mayer Erzsébetet, Mayer Kálmán székesfővárosi tanácsjegyzőnek és nejének, Tót h Jolánnak leányát vezette oltár elé Honffy István, a Segitőalap tisztviselője, Honffy Lajosnak, Budapest székesfővárosi adóhivatali igazgatójának és nejének, somoskeői és királyhelmeci Kiss Margitnak a fia. Az esketési szertartást fényes segédlettel Mészáros János dr. érseki helynök végezte. Tanuk voltak: a vőlegény részéről Bódy László dr., székesfővárosi tanácsnok, a menyasszony részéről Tóth Jenő államvasuti felügyelő. * SZIGETI JÁNOS, a főváros törvényhatósági bizottságának a felsőházba kiküldött tagja, az ismert nagytekintélyű várospolitikus, s ul y o s betegen fekszik az Ujszentjános kórházban. * MEGEMLÉKEZTÜNK AZ ELMÚLT SZÁMBAN Baján Gyula, a Fővárosi Közlöny érdemes szerkesztője apósának, lévai K o ó s Gyula, nyugalmazott honvédezredesnek a múlt hó 24.-én bekövetkezett elhunytár ól. Az érdemes és előkelő törzstiszt életéből elevenítjük fel az itt következő kedves epizódot: — A hős ezredes, aki mellén dekorációk egész sorozatával tért haza a háború végén a lövészárokból, a forradalom kapcsán megunta az uniformist, és elhatározta, hogy hazamegy a birtokára, gazd átkod n i. Annyira nem szerette a hős ezredes az egyenruhát, hogy a civilben járó katonatisztek szokásos merev tartásával polgári ruhában sétált 1919-ben egy őszi napon a Kossuth Lajos-utcában. Amint komótosan járkál, elébe kerül ám egy jól megtermett hadfi, szintén civilben s összevágja a bokáját: _ Ezredes urnák alásan jelentem, itt vagyok. Hogy és mint szolgál az egészsége méltóságos uram? — Hát csak megvolnék valahogy — mondja fáradtan Koós ezredes. — Mint látod, levetettem az egyenruhát, hazamegyek a birtokomra. Parasztnak. Hát te mit csinálsz itt, fiam, Pesten? . Kihúzza magát a hadfi es így válaszol: — Hát én meg, ezredes uram, feljöttem. a kis földemről ide Budapestre — honvédelmi államtitkárnak . . . A szóbanforgó honvédelmi államtitkár P at ácsi Dénes volt. Egyébként a világháborúban Koós ezredesnek derék és érdemes őrmestere.
