Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-09-16 / 37. szám

1933 szeptember 10 Az iskolanővérek es asszisztensnők 80 százaléka jőiszltnáit terjes asszony Személgzefl és anyagi fulioigésben szemed az iskolaorvosi intézmény, amelynek végleges szabályrendelete esztendők óta nem tud, vagy nem akar megszületni —Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Uj Budapest szeptember 2-iki számában szóvátettük azt a vérsze­gény jelentést, amellyel a főváros tiszti főorvosa számol be az iskola­orvosi intézmény legntóbbi félesz- tendejéről. Rámutattunk arra, hogy esztendők hosszú sora óta nem tud megszületni az iskolaorvosi intéz­mény végleges szabályrendelete, ami első sorban az oka annak, hogy az eredetileg szépen elgondolt intéz­mény öncélúvá merevedett, amely nem tud, talán nem is akar egye­bet produkálni, mint hogy jóldotált mellékfoglalkozása legyen protek­ciós orvos-házaspároknak és egyné­hány egyébként is igen jólszituált egyetemi professzornak. Megálla­pítottuk, hogy az iskolaorvosi intéz­mény gyógyítási értéke majdnem a nullával egyenlő, mert az iskolaor­vosok csak megállapítják a bajt, a betegeket azután gyógykezelésre utasítják, legeredményesebb tevé­kenységük a gyógyítás terén fogak plombálásában és a szemüvegek rendelésében merül ki, de ez is oly­képpen történik, hogy a szemüveg- rendelés például a szemüveg meg­vásárlása nélkül jóval többe kerül, mintha az arra valóban rászorult szegény gyermek valamelyik kór­ház vagy klinika rendelésén vizs­gáltatta volna meg magát és meg­vásárolta volna azután a gyógyító segédeszközt. Az iskolaorvosi intézmény tudva­lévőén működésében az iskolanővé­rekre támaszkodik. Az iskolanővé­rek és asszisztensnők feladata, hogy az orvosokat a gyermekek megvizs­gálásában és a betegségek diagnosz- tálásában támogassák, ők végzik az úgynevezett környezet-tanulmányo­kat, melynek során megállapítja az iskolaorvos, hogy például a tüdőbe­teg gyereket csakugyan el kellene különíteni a többiektől, abban az irányban azonban, hogy a gyerme­ket tényleg' elkülönítsék, természet­szerűen már intézkedni nem képes. Mivel az iskolaorvosi intézmény személyzete még mindig ideiglenes, a polgármester az iskolanővéreket és asszisztensnőket most újból egy esztendőre ideiglenes minőségben állásukban megerősítette. Az illeté­kes polgármesteri szerv az iskolaév küszöbén közreadta az állásukban megerősített iskolanővérek és asz- szisztensnők névsorát. Ez a névsor annyira érdekes, hogy — természet­szerűen minden személyes vonatko­zástól eltekintve — érdemes azzal külön is foglalkozni! Az iskolanővérek és asszisztensnők nyolcvan százaléka férjes asszony. A férjek igen jelentékeny százaléka doktori diplomával is rendelkezik, bizonyságául annak, hogy jelen A margilszigeii palatínus sirandiurdoii szeptember 1-től kezdve vasár- és hétköznapokon egyformán 1 pengős ulőszezsn éren lépnek életbe. © STEINER és SZIMPER Cégtulajdonos: SteSner Már Disz*, templom-, szobafestőn es mazoiűH Budapest, IX., Üilöi-ut 57 Telefon: 39-6-29 esetben nem akárkik feleségeiről van szó, hanem társadalmilag jelen­té kény, egyes esetekben a névből is kitünően jólszituált úriemberekről, akiknek felesége korántsem azért végzi az iskolánővéri vagy asszisz­tensnői teendőket, mert ezzel egy családnak nyújt egzisztenciát, ha­nem azért, hogy úri mellékfog­lalkozása legyen a feleségi el- lartottságcm felül, amely a család fenntartásához nem okvetlenül szükséges, de hozzájárul egy maga­sabb életstandard fenntartásához. Anélkül, hogy az iskolaorvosi és asszisztensnői intézmény működését ez alkalommal kritizálni akarnók, vagy leg-távolabbról is szándékunk­ban állna az intézményben javadal­mazást élvező uriasszonyok értéke­lése munkateljesítmény szempont­jából, megállapítjuk, hogy ezek az uriasszonyok nincstelen senkik szá­raz kenyerét eszik el, állást és jöve­delmet halmoznak, mindezt annak a fővárosnak a támogatásával, amely néni akart, vagy nem volt ké­pes az intézmény megszervezése al­kalmával olyképpen disztingválni, hogy az — és ez vonatkozik úgy az — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Uj Budapest állandóan napi­renden tartja a Városi Szinház ügyét: legutóbbi számunkban vezető helyen tettük kritika tárgyává a fő­város azon eljárását, hogy amikor Bernardo Labriola már jogilag a kapukon kívül van, méltányos és engedékeny tárgyalásokat folytat vele a bíróság előtt a főváros tiszti ügyészsége. Ugyanezt az álláspon­tot fejezte ki a közigazgatási bizott­ság hétfői ülésén Lázár Ferenc sir. a Keresztény Községi Párt nagy­tekintélyű tagja is, aki a következő álláspontot foglalta el a Labriola- féle tárgyalások ügyében: — Amennyiben a hírlapi közlemé­nyekből ítélhetünk — mondotta Lá­zár Ferenc — szóvá kell tennem a Városi Szinház körül folyó tárgya­lások anyagát. Ha igaz az, ami a la­pokban van, akkor a legsúlyosabb kritikával kell illetni a fővárosi ad­minisztráció magatartását. A fővá­rosnak joga volt a szerződést felbon­tani, a főváros ezzel a jogával élt is. Liber alpolgármester egyik leg'- utóbbi kérdésemre a lehető legkor­rektebb választ adta, amit az egész tanács elfogadott, tehát most ennek a határozatnak a végrehajtásáról lett volna szó. — Nemcsak arról van szó — foly­tatta Lázár Ferenc — hogy egy adó­sommal, akinek haladékot adtam, de notóriusan nem fizet, most egyezke­dem — ez jogilag nonsens — hanem a főváros akkor, amikor elhalaszt- gat ilyen tárgyalásokat, tulajdon­képpen a maga perjogi pozícióját adja fel. Ha jól képviselik a fővá­rost, akkor én páholyban ülök és egészen más erejű pozícióban tár­gyalok, ha egyáltalában tárgya­lok! Ellenben az a körülmény, hogy a főváros a maga elvitatha­tatlan igazának tudatában és ab­ban a jogi helyzetben, amelyben a főváros van, tárgyalási halasztáso­kat ad, azt jelenti, hogy hetekkel, sőt hónapokkal elhúzódhat a dolog, iskolaorvosokra és orvosnőkre, mint az iskolanővérekre és asszisztens- nőkre — ne jóldotált jövedelem és állás'halmozási alkalom legyen, ha­nem egzisztenciális lehetőség a diplomás női fiatalság elhelyezésére, amely esztendők és évtizedek óta hiába kilincsel és kopogtat a lezárt sorompókon kívül. Reméljük, hogy annyi esztendei előkészítés és albizottságosdi után végre az illetékes fórumok elé fog kerülni az iskolaorvosi intézmény megszervezéséről szóló szabályren­delet-tervezet. A törvényhatósági tanácsnak, amikor a személyzetileg és pénzügyileg túltengő, protekciós álRáshalmozó orvosok, jólszituált férjes asszonyok kényelmes asylu- mát vizsgálja felül, módjában lesz az intézmény orvosi programjának felülvizsgálásán kívül az irányban is intézkednie, hogy az intézmény személyzeti kiadásaira jelenleg for­dított évi 600 ezer pengő ne olyan zsebekbe folyjon be, ahol az bőséges mellékjövedelemnél nem egyéb, ha­nem egzisztenciális lehetőséget nyújtson az arra valóban rászorult diplomás fiatalságnak! amivel belenyúlunk a szinház meg­nyitásának időpontjába. Ez a fővá­rosnak nemcsak anyagi, hanem er­kölcsi presztízsét is nagyon érinti, a főváros jogi képviselete szem­pontjából pedig annyira rossz és el­hibázott magatartás, ami csak a leg­súlyosabb kritikával illethető. A fő­város presztízsét és vagyonát igy megvédeni nem lehet! Lázár Ferenc feltűnően éles fel­szólalására a polgármester tudva­lévőén azt válaszolta, hogy a Vá­rosi Szinház ügye a törvényiható­sági tanács elé kerül, amikor a ta­nácsnak módjában fog állani, hogy ezzel a problémával behatóan fog­lalkozzék. Értesülésünk szerint a Labriola-íigyben a bérlővel a tár­gyalások annyira előrehaladtak, hogy már a jogi formula is kész, amely szerint a bérlő, dacára a pol­gármester a szerződést azonnali ha­tállyal felbontó rendeletének, mégis az épület bérletében marad. Az el­terjedt hírek szerint messzemenő, a főváros életében egészen szokat­lan támogatások léptek sorompóba Labriola érdekében, amelyek követ­kezménye, hogy a főváros, feladva jogi álláspontját és igen rossz pre­cedenst teremtve többi bérlői szá­mára, megváltoztatja kimondott szavát és olyképpen hagyja bent Labriolát a bérletben, hogy ha az meg is űzeti a hátralékos bért, a jövőben csak f havonként köteles fizetni és lakbérbiztositékának ki- egészitéséről sincs jelenleg szó. Kétségtelen, hogy a törvényható­sági tanács legközelebbi ülésén szóvá fogják tenni a tanácstagok ezeket a titokzatos befolyásokat, amelyek messze tulmennek a szo­kásos protekció határain és^ vég­eredményben Labriola diadalát je­lentik. A tanács ülésén aziránt is kérdést fognak intézni, hogyan volt lehetséges, hogy a polgármester fel­bontó határozatának birtokában a tiszti ügyészségnek a bírósági tár­gyaláson résztvevő képviselője: egy ideiglenes hivatalnok, aki mindösz- sze huszonötéves és alig két éve áll a főváros szolgálatában, egyezségi ajánlatokat hallgathatott meg és jogadhatott elvileg el? A főváros végeredményben nem­csak jogilag, hanem anyagilag is sokkal hátrányosabb helyzetbe ke­rül a Labriola-féle egyezségi aján­lat elfogadásával. A helyzet ugyan­is az, hogy a múlt tanulságait véve figyelembe, nem sok remény van arra, hogy Labriola ezentúl jobb és a közönséget nagyobb számban von­zó előadásokat produkálna, mint az elmúlt esztendőben. Ha pedig érvé­nyesül a Városi Szinház bérlőinek az a tradicionális szokása, hogy ka­rácsony táján zárják be a kapukat, akkor a folyó szezon a főváros kö­zönsége számára a bérfizetés szem­pontjából végérvényesen elveszett, nem maradván egyéb, mint a szo­kásos küldöttségjárása a kenyerü­ket vesztett alkalmazottaknak, akik a fővárostól kérnek szorult helyze­tükben pénzbeli támogatást és ebéd­jegyet ... UárosgazdasAoi vagy tudományos inozmény-e az államén? Reorganizállak a KSzmMOdAsi ügy- osztály iogRörei — Az Uj Budapest tudósítójától. —­A közművelődési ügyosztály mellé rendelt szakbizottság legutóbbi ülé­sén Csilléry András dr., a szakbi­zottság elnökhelyettese, érdekes és figyelemreméltó indítványt tett. Szóvátette Csilléry, hogy a közmű­velődési ügyosztály hatáskörében az adminisztrációnak több olyan ága van, amely az ügyosztálynak címében is kifejezett működési te­rületéhez semmi köze nincsen, vi­szont más ügyosztályok keretében foglalnak helyet olyan intézmé­nyek, amelyeknek célja és rendelte­tése minden vonatkozásban a köz­művelődés terén mozog. Csilléry indítványára el is határozta a bi­zottság, hogy külön albizottságot küld ki, amelynek feladata lesz, hogy végigmenjen a fővárosi ad­minisztráció egész területén és en­nek kapcsán a közművelődési ügy­osztály munkakörének megfelelő reorganizációját kérje a polgármes­tertől, olyképpen, hogy a közigaz­gatás minden ágazatát illetően a közművelődési ügyek és csak a köz­művelődési ügyek legyenek az ügy­osztály hatáskörében. A szóbanforgó albizottság a kö­zeli hetekben már meg is kezdi működését, de a bizottság összeülé- sét megelőzően már beszélnek arról, melyek lesznek azok az intézmé­nyek, amelyek távoznak az ügy­osztály hatásköréből, és melyek fog­nak odakerülni. A polgármester azon intézkedése, amely a tűzoltó­ságot a városrendezési ügyosztály hatásköréből a közművelődési ügy­osztály hatáskörébe utalta át, már azon célt szolgálja, hogy a színhá­zakkal szoros kapcsolatban levő tűzoltói intézmény ugyanazon ügy­osztályban vétessék központi fel­ügyelet alá, amely ügyosztályhoz a színházi ügyek is tartoznak. Ugyan­ez az álláspont az Allatkertre vo natkozóan is, amelyet a városi kö- zületek mindenütt mint tudomá­nyos intézményt kezelnek, ez az in­tézmény tehát szintén a közműve­lődési ügyosztályhoz tartozik és nem a városgazdaságihoz, amely­nek keretében most van elhelyezve. Viszont szó van arról, hogy az iparrajziskola, amely a közművelő­dési ügyosztály, illetve ateelőtt a szo­ciálpolitikai és közművelődési ügy­osztály hatáskörébe tartozott, a tan­ügyi osztályhoz kerüljön át. Ebben az irányban még éles küzdelem van a két ügyosztály között: a közmű­velődési ügyosztály azt vitatja, hogy az iparrajziskola művészi cél­kitűzéseinél fogva par excellence közművelődési ügy, a tanügyi osz­tály pedig azon az állásponton van, hogy az iparrajziskola: iskola, te­hát a tanügyi ügyosztály fennható- sága alá kell hogy tartozzon. SCHUBAUER JÓZSEF órás és ékszerész BUDAPEST, IV-, HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON : 80-5-03. Titokzatos befolyások Labriola érdekében Lázár Ferenc súlyos kritikája: A főváros presztí­zsét és vagyonát igy megvédeni nem lehet!

Next

/
Thumbnails
Contents