Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-11 / 10. szám
1933 március 11. IV£DBáflESr Pártélet A Saskor közgyűlése és szabadság-lakomája. A főváros legpatinásabb keresztény társasköre, a Sas- kör március 18-án tartja ezéví rendes közgyűlését és hagyományos szabadság-lakomáját. Nagy Ferenc törvényhatósági tanácstag, a kör ügyvezető elnöke, már összeállította a közgyűlés és az azt követő lakoma szónokainak sorrendjét. A közgyűlésen Bednárz Róbert prelá- tus. belvárosi apátplébános fogja üdvözölni a kör uj elnökét, Sipőcz Jenő polgármestert, aki közgyűlési beszédében felavatja a Saskör százötven újonnan felvett tagját. Az újonnan felvett tagok nevében Muzsikó István tanácsnok fog beszélni. A közgyűlést, amely este nyolc órakor kezdődik a Központi Katolikus Kör Molnár-utcai helyiségében, ünnepi vacsora követi, melynek első szónoka Szőke Gyula dr. felsőházi tag. A polgármester az ünnepi vacsorán szintén hosszabb beszédet mond. A vacsorán a teríték ára két pengő ötven fillér. A vacsorán való részvételt március 17-én estig lehet a körben vagy Konta József Ferencnél (telefon 832—44) bejelenteni. A kör elnöksége felkéri azokat a tagtársakat, akik a vacsorán részt akarnak venni, hogy helybiztosítás céljából részvételüket okvetlenül idejében jelentsék be. * A nyolcvanéves csepreghi Horváth János ünneplése. Most ünnepelte csepreghi Horváth János dr. örökös törvényhatósági bizottsági tag nyolcvan éves születésnapját a VIII., Kálvária-tér 22. szám alatti keresztény polgárok köre helyiségében. Wigh János elnök üdvözölte a vendégeket, fílieszner Ágoston prépost-plébános a Szent József egyházközség, Istvánffy Lajos a „Chrysanthemum“, Petrovácz Gyula a keresztény pártközpont. Müller Antall a VIII. kér. párt, Bernát István felsőházi tag• a szövetkezetek, Ilovszky János a Baross Szövetség, Katona. János a kör, Gömöry Albert dr. tanácsnok a VIII. kér. elöljáróság nevében üdvözölte az ünnepeltet. * Stenger Ottó előadása a Belső Lipótvárosi Keresztény Társaskörben. A Lázár Ferenc dr. felsőházi tag elnöksége alatt álló Belső Lipótvárosi Keresztény Társaskörben e hó 3-án Stenger Ottó takarékpénztári igazgató tartott „Aktuális gazdasági kérdéseik“ dinien ellőadást. Az előadó megvilágította a mai gazdasági válság eredetét, majd a hittel- és banktoérdéssel1 fogHallkozott. Rámutatott, hogy a hazai pénzintézetek a mai gazdasági viszonyok között sokkal jobban állták meg helyüket, mint a bankok a szomszédos államokba ni. Végezetül a:z egyes országok valutáris és gazdasági helyzetével és a munkanélküliség kérdésével foglalkozott. A nagy számmal megjelenít hallgatóság mindvégig feszült érdeklődéssel kisérte a kitűnő előadást. Jelien voltak: Lázár Ferenc dr., Koós Jenő, Domonkos Oyula dr., Nagy László dr. sztfov. bizottsági tagok, B a 11 1 a y Imre, gróf Csáky István és neje, S z t a n k o v i e a Viktor dr. és neje, Bresovsky Emil dr., Mark o- vitis Aladár dr., Kálnay Béla és sokan mások. ❖ A keresztény tanárság kívánságai. A keresztény tanügyi bizottság kerületi szervezete a Kápolna-utcai helyiség dísztermében szakértekezletet tartott. CJrbányi C. József, a fővárosi uj tanterv és utasításról tartott előadást. Zerenszky Károly igazgató a gyermek erkölcsi neveléséről adta elő megfigyeléseit. Zänker Aranka dr. Budapest fejlesztését ismertette történeti alapon. Lang- hoffer Pál dr. a tanoncvédelemről tartott előadást. A vitában részt vett Marton József igazgató és Bombay István tanár. Az indítványok során elhatározták, hogy az állandó fizetéscsökkentések folytán támadt nagy elkeseredésre való tekintettel felkérik az illetékes tényezőket, álljanak el a nyugdíjtörvény revíziójától és hagyják azt nyugod- tabb időkre. Egyben kérik, hogy a gyakornoki állások betöltésénél a pedagógusok gyermekei közül is nevezzenek ki néhányat. Ilovszky János koncepciózus terve a közmunkák megindítására Filléres hozzájárulásokból tizenöt esztendős hatalmas munkaprogram alapjait rakta le a Baross Szövetség országos elnöke — Az Uj Budapest tudósítójától — A szinte határatalan agilitásu Ilovszky János úgy is mint a Baross Szövetség országos elnöke, az elmúlt napokban nagyfontosság’u javaslatot nyújtott át Gömbös miniszterelnöknek, amelyben közli, hogy a Baross Szövetség mérnöki szakosztálya az ő elgondolása alapján a Balaton-vidék fellendítése érdekében szükséges közmunkák kivitelére olyan fedezeti alapot és olyan javaslatot dolgozott ki, amely az állam költségvetését több kiadással nem terheli, ellenben az ügyek vitelét leegyszerüsiti. Ilovszky elgondolása szerint ez a fedezeti alap egyes jogi vagy természetes személyekre eső csekély hányadával nemcsak biztos fejlődési irányt jelöl ki, hanem az egész Balaton-vidék értékét az egyének lelek- és viliatelep-tulajdoniosok és a nemzeti vagyon számára a beruházások összegénél jóval magasabb értékre emeli. Az elgondolás szerint már ez év tavaszán az emberek ezreit lehet a Balaton mellékén munkába állítani, ha a miniszterelnök elfogadja az Ilovszky által javasolt külön fedezetet. Ilovszky a Balaton-vidéket három övezetre osztja, az övezeteken belül eső összes területre: 113,650.01)0 négyzetölre eddig bármely célt szolgáló terület minden négyszögöle után, hasonlóan a vizitár sulatok járulékához, tizenöt éven keresztül négyszögölenként 0.2 fillértől hat fillérig terjedő járulékot kíván kivetni. Évenként 2,39-1.300 pengő, az 1933—1946 évekre mintegy huszonnyolc millió pengő állhat az Ilovszky által javasolt szerv a Balatoni Intézőbizottság rendelkezésére, amely összegből az évről- évro kidolgozott beruházási terve mellett gyors iramban megvalósíthatók a kitűzött célok: a Balaton- vidék kiépítése és fellendítése. Ilovszky tervezete, amely hetekig tartó nagy és lelkiismeretes munka eredménye, élénk érdeklődést és feltűnést kelt a városházán is, mert várospolitikai körökben kétségtelennek tartják, hogy az a három és fél millió pengő, amelyet a 'befolyó filléres járulékokból Ilovszky már a folyó esztendőben felhasználhatóknak tart, jelentékeny mértékben csökkenti a munkanélküliséget és hozzájárul a közmunkák megindításához. m na s emMätt! miniszis riom iniése ez oi üéiéesseppi-Mieien Mise Offenen? Rengeteg protekció és politikai presszió igyekszik felforgatni a főváros listáját — Az Uj Budapest tudósítójától — A törvényhatósági bizottság a belügyi és a kereskedelemügyi kormányzat jóváhagyásával tudvalévőén elhatározta a fővárosi kéményseprő kerületek hússzal való szaporítását. Az uj húsz kerületet elsőfokon Szente Miklós tanácsnok, akit a kereskedelemügyi miniszter és a polgármester együtt bíztak meg ezzel a kényes feladattal, töltötte be, másodfokon pedig a polgármester eszközölt jelentéktelen változtatásokat a listán. Az érdekeltségek fellebbezése következtében azután az uj kéményseprőkerületek betöltésének ügye még december havában felkerült a keres- ke delem ügyi mi n iszté ri umb a. Közel három hónapja, azonban még mindig nincs meg a jogerős harmadfokú döntés arra vonatkozóan, kik lesznek a mesterek a húsz uj kerületben? A városházán és az érdekeltség körében egyre növekvő aggodalommal nézik a jogerős döntés elhúzódását, és egyre hangosabban suttognak arról, hogy a döntés azért késik, mert a protéktorok minden eddiginél erőszakosabb hadjárata következtében az illetékes tényezők a döntést nem merik nyilvánosságra hozni. Sok szóbeszéd folyik arról is, hogy politikai pressziók is érvényesülnek a minisztériumban ebben a tisztán gazdasági jellegű kérdésben, pedig ha már megcsinálták a busz uj kertiletet, akkor a kerületek betöltését illetően nem lehet egyéb az illetékes tényezők feladata, mint hogy a húsz, szolgálati időben és korban legidősebb, egyébként kifogás alá nem eső öreg kéményseprő-segédnek juttassák az uj stallu- mokat és nem a hangos fiataloknak. Arról is szó van állítólag, hogy amint a kereskedelemügyi miniszter a húsz kerület dolgában kimondja a döntő szót, a főváros azonnal utasítást kap újabb tiz kémény seprőkerület felállítására. Az érdekeltség természetesen már csirájában igyekszik elfojtani ezt a tervet, amely szakértők véleménye szerint, a különleges ipartörvényi védelemben részesülő kémény- sepi'ők anyagi romlását idézné elő. IDEÁLIS OTTHONA BETEGNEK ÉS ÜDÜLŐNEK a Dr. Pajor Szanatórium és Vizgyógyintézet Budapest, VIII., Vas-utca 17. szám Bel-, ideg-, asztma-, szívbetegek stb. felvétele SEBÉSZET, SZÜLÉSZET, ORTOPÉDIA, ZANDER RádiumkezeBés, bélfürdők (Darmbad) Zavarok a Lenke-uti uj tisztviselői társasház építése körül. A fővárosi tisztviselők egy csoportja, élén C z i p- rián Gyula műszaki tanácsossal tud valevően akciót indított aziránt, hogy a I.cnke-ut legelején, közvetlenül a Len ke-téren felépült tárfeasliáz mellett újabb társasházat építhessenek a fővárosi alkalmazottak, olyképpen, hogy a telket a főváros olcsó áron és részlet - fizetésre boesájtja az építkezők rendelkezésére. Liber alpolgármester, úgyis mint a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének elnöke, teljes kész séggel járt közbe a pénzügyminiszternél a tekintetben, hogy az építkezéshez szükséges tőke egy része a MABI ál tál kölcsönözhető legyen. Ehhez a kölcsönmegállapodáshoz azonban, amelyet a MABI igazgatósága egyhangúlag szavazott meg, a pénzügyminisztérium nem járult hozzá és az érdekelt fővárosi tisztviselők végeredményben a szükséges háromszázötvenezer pengő kölcsönt a LÁB utján voltak kénytelenek felvenni, sokkal drágábban, mintha a MABI tói kapták volna a pénzt. A törvényhatósági bizottsági tanács már hozzájárult az épitési telek átengedéséhez az erre vonatkozó törvényhatósági tanácsi határozat szerint az építtetőknek február elsején kellett volna a telket átvenniök. A kölcsöntárgyalá- sok elhúzódása következtében azonban erre az átvételre február elsején nem kerülhetett sor. Az időközben megalakult szövetkezet most arra kérte a polgármestert, hogy az átvételre j u- riius elsejéig adjon haladékot. A polgármester a kérést teljesiti és igy az építkezés a nyár folyamán megindulhat. DONAU HAMUI© bromOatO BUDAPEST feiíicasssrftisa TELEFON i AUTOMATA Mt-tt. A Hitelbank mérlege. A Magyar Altaláinos Hitelbank igazgatósága e hó 8-án Harkányi János báró elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az 1932. üzletév mérlegét. A nyereség-^. és_ veszteség§^ám-/ ía a javasolt leírások keresztülvi- tele^ előtt a nyereségéthozat betudásával 4,871.216 pengő 17 fillér nyereséggel zárul. Ebből az öszegből az igazgatóság egyes vagyontételek értékelésénél 2,481.499 pengő 64 fillért kitevő rendkívüli leírásokat foganatosított, amely leírások keresztülvitele után 2,389.746 pengő 53 fillér marad a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság elhatározta, hogy az e hó 18-ra egybehívott rendes közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy ezen összegből 500.000 pengő a rendes tartalék- alap növelésére, 200.000 pengő az értékcsökkenési tartalékalap erősbi- tésére, 1,000.000 pengő az alkalmazottak nyugdíjalapjainak javadalmazására fordittassék:, a fennmaradó 689.746 pengő 53 fillér pedig az 1933. üzletévre vitessék elő. Ezen javaslat alapján az idén sem kerül sor osztalékfizetésre és ennek folytán tantiéme fizetésére sem. Az Általános Takarék mérlege. A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága március 4-én tartott ülésében megállapította az 1932. iizletév mérlegét, amely 614.763.78 pengő tiszta nyereséggel zárult, miután az intézet a vállalati nyugdíjpénztárnak az év folyamán mérlegen belül cca 150.000 pengőt átutalt és miután 368.095.81 pengőt veszteségek leírására fordítottak. Az igazgatóság a március 18-ra egybehívandó 51. rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy osztalék fejében részvényenként 1 pengő kerül- jön kifizetésre, a tartalékalap növelésére, úgy mint tavaly, 100.000 pengő fordittassék, ami által az 13,650.000 pengőre emelkedik, a vállalati nyugdíjpénztár erősítésére, hasonlóan az előző évhez, 50.000 pengő utaltassák át, mig 39.763.78 pengő (1931-ben 35.005.29 pengő) uj számlára vezettessék elő. A javaslatok elfogadása után az intézet saját tőkéi 33,650.000 pengőre fognak rúgni. ram m M BfiftStai wszitő, (81- te teüiöiJBrtftti Su4W6várce: éa BÚD.
