Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-11 / 10. szám
1D33 március 11. ujmmAPEsr 3 Kisipari Közüzemek Irta: Müller Antal országgyűlési képviselő, törvényhatósági tanácstag A törvényhatósági tanács múlt heti ülésén részletesen foglalkoz tam a kisipari közüzemek kérdésé vei. Azt indítványoztam, hogy > polgármester nyolc nap alatt tér jesszen a tanács ele pontos jelen lést arról, hogy tíz esztendő lefo lyása alatt az egyes műhelyek mi ként terjeszkedtek, mennyi mun húst foglalkoztattak, mennyi anya got dolgoztak fel és munkanemen ként milyen értékű munkát végeztek. Javasoltam azt is, hogy a tör vónyhatósági tanács elvileg mondj* ki azt, hogy a jövőben csakis olyan közüzemi műhely állhat fenn, amelyre a monopolisztikus jellegű üzem üzemképessége szempontja ból elengedhetetlenül szükség van Mivel a törvényhatósági _ tanács ülései az uj fővárosi törvény ér telmében zártak és az arról ki adott hivatalos kommünikék tér mészetesen nem foglalkozhattak részletesen felszólalásommal, szükségesnek tartom, hogy ebben az ügyben álláspontomat az Uj Budapest utján közöljem a nyíl vánossággal, annál is inkább, mer' a nagy monopolisztikus üzemek tárgyában elfoglalt álláspontom több oldalról támadás tárgyává tétetett, holott én úgy a nagyipari, mint a. kisipari üzemek kérdésében vltozatlan energiával képviselem meggyőződ ésemet. Köztudomású, hogy a százkilenc verihét házi üzemi műhelyből a ki küldött bizottság csak hármat ja vasol megszüntetni, amelyeknek megszüntetéséhez megelőzően már a polgármesteri javaslat és a kiküldött üzemi bizottság is hozzájárul. A többit mind összevonja és íjzt mondja, hogy ezentúl marad harmincöt ilyen műhely. Nagyon nehéz elbírálni, hogy hol kezdődik és hol végződik az üzemvitel érdeke abban a tekintetben, hogy egy műhely fenntartassék-e vagy nem. Nehéz élbirálni, hogy egy műhely nek a fenntartását mennyiben in dokolja az üzemvitel érdeke és mi lyen stádiumban mennyire lehet azt a műhelyt fejleszteni, vagy mennyire kell fejleszteni az iizemzett Gallina tanácsnok ravatalára és az elhunyt özvegyének távirati lag fejezte ki részvétét. * A KEMÉNY LEGÉNYEK TÁRSASÁGÁNAK hétfői összejövetelén a vidám hangulatot e g y m e g- h at ott perc váltotta fel. Nagy- Ferencnek a kitűnő kapitánynak felkérésére T ö r ö k Zoltán dr. pa- rentálta el néhány meleg szóval Gallina Frigyest a leghűségesebb és legbarátibb szivü bajtársat. A Kemény Legények koszorút helyeztek a ravatalra és részvétirattal fordultak Gömöry Vilma asszonyhoz, az elhunyt özvegyéhez. A SAS-KÖR SZOMBATON ESTE nagysikerű tarka estet rendezett N a g y Ferenc törv. tanácstag, ügyvezető elnök és K er ez sy György dr. a vigalmi bizottság elnöke vezetésével szépszámú és előkelő közönség jelenlétében. Tóth K u- rucz János dr. felolvasásával, Berczelly László dr., akit S á r- k ö z y Endréné kisért zongorán, gyönyörű magyar dalaival, Kelii- dad Deák Jenő virtuóz tilinkó- játékával, M e sk ál János és S t am p f l Mihály kacagtató tréfás jelenetükkel és Schönviszky László bűvészmutatványaival aratott igen szép sikert. Áz estély sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy a Sas-Kör, élén Nagy Ferenc ügyvezető elnökkel, elhatározta, hogy a tarka estet rendszeresíteni fogja. Az előadás után, vig hangulatban a hajnali órákig együtt maradtak még a Kör tagjai és•' a nagyszámban megjelent vendégek s a baráti hangulat és együttérzés igen sok reményre jogosít a Sas-Kör jövőjét illetően. vitel érdekében. A polgármester ur és az üzemi bizottság jelentése azt mondja minden olyan munkát, amit csak el lehet végeztetni a magániparral, azt a magániparnak kell juttatni. Ezzel a kristálytiszta és határozott felfogással szemben mit látnak az iparosok, akiknek nincs munkájuk? A hatósági műhelyek állandóan és mindig szaporodnak. Itt számos részletkérdés van, amelyekre csak futólag terjeszkedhetek ki. A szabó ipartestület nevében épp a napokban fogok a polgármester úrhoz egy küldöttséget vezetni, amely azt sérelmezi, hogy a legutóbbi napokban újból felállítottak egy műhelyt a Dolog- ház-utcában 20—25 varrógéppel és három szabásszal. Vagy itt van az épületek karbantartása. Ezeket a munkálatokat most a műhelyek végzik. Miért lett hirtelen sürgős érdeke a fővárosnak az épületek karbantartásának műhelyekkel való végeztetése, amikor a múltban a magánipar ezeket a. munkálatokat igen jól elvégezte? Vagy itt van a nagy közüzemek nagyobb műhelyeinek a ténykedése. Az én szerény véleményem szerint a nagyobb üzemek átlépték azt a hatáskört, amit egy üzemnek végeznie kell1? A Gázmüveknél háromszázhat szerelő van, aki belső szerelési munkát végez. A bádogos ipartestület most azt közli velünk, hogy amikor az üzemi bizottság jelentése megjelent, még csak háromszázhat szerelő volt, ma már ellenben háromszázhetvennyolc szerelőről van szó és ez a szám még mindig dagad. Hogy mekkora összeget von itt el a hatósági üzem a magánipartól, mi sem mutatja jobban, mint az a körülmény, hogy a Gázgyár szerelőmunkája az elmúlt esztendőben hétszáz- nyolcvanezer pengőt reprezentált. Kétségtelennek tartom, hogy a törvényhatósági tanács, amikor beérkezik hozzá a polgármester ur uj jelentése, minden melléktekintet nélkül le fog építeni minden olyan alakulatot, amely a kisiparosságnak árt. Azok az ellenvetések, hogy az üze meknél a város vagyonának meg védéséről van szó, igen okos^ és szép jelszavak lehettek a törvényhatósági bizottság üzemi vitájában, ezek a szempontok nem játszanak szerepet, amikor aránylag csekély befektetésekről van szó, amelyeknek munkakörét a kisemberek a kis adófizető polgárok tudják át venni. Itt nincsen szó gazdasági elméletekről, közgazdasági világnézetekről, itt a kis- és legkisebb iparosok élet-halálharcáról van szó a százszámra elszaporodott házi és egyéb műhelyek ellen. Itt arról van szó, hogy a kenyérkereset lehetősége visz- szajusson a kispolgár kezébe! Kétségtelennek tartom, hogy f kisiparosság érdekében folytatott akcióm, amelyben karöltve járok Ilovszky János barátommal, aki törvényhatósági tanácsban csak azoknak a műhelyeknek a fenntartását javasolta, amelyek a nagy üzemek üzembiztonságát szolgálják, sikerrel fog járni és a törvény hatósági tanács, nemkülönben i törvényhatósági bizottság be fogja látni, hogy az üzemi éremnek ez az oldala, a kisipari közüzemek dolga Budapest kispolgársága szempontjából sokkal, de sokkal fontosabb, mint a nagyüzemeknek a törvényhatóság által immár megoldott problémája. A kisüzemeknél a kisemberek vannak elsősorban érdekelve, azokat a kisembereket, akiket egyes fővárosi monopolisztikus nagyüzemek a ftart elek mohó törekvéseitől, a nagytőke kilengéseitől akarnak megmenteni, Budapest törvényhatósági bizottsága akkor teljesiti Budapest közönségével szemben való kötelezettségét, ka minden melléktekintet nélkül leépítené kivétel nélkül minden olyan alakula tot, amely a kisiparosságnak árt! Mennyit ér és mennyibe kerül az iskolaorvosi intézmény? A közérdek helyes medrébe kell visszaterelni a drága luxust jelentő intézmény elburjánzott öncéluságát! — Az Uj Budapest tudósítójától A fővárosi iskolaorvosi intézmény működését az 1932—33. tanév első felében külön jelentésben taglalja a főváros tiszti főorvosi hivatala. A jelentést különlegesen aktuálissá teszi az a körülmény, hogy a közoktatási ügyosztály vezetőjének elnöklésével a közel jövőben szakértekezlet fog összeülni, amely az iskolaorvosi szabályrendelet megalkotására most már minden való- szinüség szerint megteszi a döntő lépéseket. Az a huza-vona, amely az iskolaorvosok véglegesitése és ezzel kapcsolatosan az intézmény megszabott határok közé szorítása körül esztendők óta folyik, ennek a legújabb ankétnak lezajlása után remélhetőleg végetér és az intézmény nem lesz drága luxuscikk, hanem a főváros szomorú pénzügyi viszonyaihoz mért olyan nélkülözhetetlen segítőeszköz, amely méltó módon egészíti ki a főváros egyéb irányú szociális tevékenységét. Az iskolaorvosi intézmény működéséről szóló legújabb jelentés unalmas és vérszegény statisztikában merül ki. Megtudjuk belőle (ha nem tudtuk volna), hogy a gyermekkor a testi és szellemi élet kialakulásának az a fontos szaka, amikor az észlelt hibák és fogyatékosságok a legkönnyebben elháríthatok. A jelentés az intézmény legfontosabb feladatának a megelőző egészség- ügyi munkát tartja: nem törődve azután azzal, hogy a vizsgálaton túlmenően történik-e, történhetik-e intézkedés a gyógyításra vonatkozólag? Ha valamely bajt megállapít az iskolaorvos, akkor ajánl. Mit ajánl? Műtétet vagy kórházi felvételt. Arról azonban hallgat a jelentés, hogy a kórházi felvétel tanácsolása sikerül-e, vagy pedig a gyerekeknél a betegség megállapitása nem egyéb-e, mint megbélyegzés, hogy a többi gyerekek tudják társuk gyógyításra váró, de az iskolaorvosok által nem gyógyított csak kórházi felvételt tanácsoló baját. Megtudjuk a statisztikából, hogy a most folyó iskolaév első felének I., BÖSZÖRMÉNYI-GT 28 SZ. (59, 75. villamos mentén, 2-es autóbusz) ÉitermeR - Sörözd - Briűgeszaion KUlönierem 5 órai tea 'TÁ'NJí^'í délután és este -*• « CHARLES LAX jazz-zenekara vegén 90.606-ra emelkedett az iskola- orvosi felügyelet alatt álló gyermekek száma. 18.551 esetben tartottak szükségesnek iskola-szakorvosi vizsgálatot, a tüdőbeteg gondozó intézetek szakvizsgálatát 5899 esetben vették igénybe, 4499 gyermek volt rajz, kézimunka, ének és torna alól felmentve, gyógytornára jártak 5200-an és golyvája van 715 fiúnak és 2305 leánynak. Mélységesen hallgat az iskola- orvosi jelentés arról, hogy mennyibe kerül ez a mai formájában valóban luxus-intézmény a fővárosnak. Erről azonban felvilágosítást szerezhetünk a kölségelőirányzatból. Személyi kiadások címén az iskola- orvosi intézményre a folyó esztendőben 799.432 pengő van előirányozva. Ebből a szorosan vett iskolaorvosi intézmény 422.251 pengőbe, az iskolanővérek 281.128 pengőbe, a gyógytorna-oktatás 126.053 pengőbe kerül. Egy iskolaorvos törzsfizetése évi 3240 pengő, ezzel szemben a vezető iskolanővérnek, akinek nem doktori diplomája, hanem a legjobb esetben tanítónői oklevele van, összfizetése évi 5814 pengőre rúg, vagyis többre mint akármelyik iskolaorvosé. A központi iskolanővérek valamennyien, a körzetek legnagyobb része szintén jóval többet keres, mint akármelyik iskolaorvos. Természetesen a gondozónővérek fizetése is felül van az évi 4000 pengőn. A szakfelügyelet (ugyan kinek a jól dotált mellékfoglalkozása ez?) évi 6662 pengőjébe kerül a fővárosnak. Az iskolaorvosi Intézmény dologi kiadása megközelíti az évi százezer pengőt: végeredményben olyan egymillió pengőjébe kerül az adózó polgároknak ez a luxus-intézmény, mint annak a rendje. Szóvátettük egy Ízben, most sem tudjuk elhallgatni, hogy az iskola- orvosi intézmény protekciós orvos- házaspárok és nem kevésbé protekciós OTI-orvosok kedvenc mellék- foglalkozása, sőt az iskolanővérek legnagyobb része is asszony, akiket a férjük amúgy is eltart, — az álláshalmozások elleni közhangulat nagyobb dicsőségére! De a legjellemzőbb az iskolaorvosi intézmény orvosi berendezkedésére az ismert egyetemi tanár esete, aki egyéb bokros elfoglaltságai mellett, egyrészt mint szakorvos, másrészt mint ellenőrző orvos működik az iskolaorvosi intézménynél. Kétségtelen, hogy az iskolaorvosi intézmény mai ideiglenes formájában is öncéllá nőtte ki magát, mert valóban nem lehet közcél jó összeköttetésekkel rendelkező orvos-urak és doktor-hölgyek mellékfoglalkozási lehetősége. Az intézmény pedig, leszámítva a most napvilágot látott félévi jelentés hangzatos számait, távolról sem éri meg az évente belefektetett egymillió pengőnyi közpénzt. Az iskolaorvosi intézményt olyképen kell megszervezni, hogy a betegségeket ne csak megállapítsa, hanem gyógyítsa is, kapcsolatosan a főváros kórházaival, amelyeknek ambulenciáin kevesebb luxussal, de mindenesetre kisebb költséggel gyógyíthatók a beteg iskolás gyermekek, mint az iskola-szakorvosok heti néhány órás rendelésén. Minden reményünk megvan arra; hogy a szabályrendelet bizottsági és közgyűlési tárgyalásai alkalmával ezt azelburjánzott öncélt: az iskolaorvosi intézmény mai formáját a közérdek helyes mesgyéjére nyesik vissza! Schalter Károm ohleveles mérnöh vasul-, ul-, belonépllést vállalhozö hövezömesier iu„ Kecskemeii-utea 13. Tel.:84-1-12
