Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-04 / 9. szám
XL évfolyam S. szám Budapest, 1933 március 4ir r BUDAPEST áT,oqi Nyilvános Könyvtár, Tek. Főváros y Revitzky-u. 1. Bpest, Vili., ^ WAROSPOUTIKAJ ElAflzetétl Arak: Egén évre ..................................................30 pengd Eé l évre ............ 13 pengd Egyet tzAm Ara OO filier Waammmmmmammamammmmsemmmmmm FELELŐS SZERKESZTŐ : DOB V ANDOR DB Szerketztdtég ét kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca 9. Telefon: Aut. 828-23. Potlalakarékp. chequetzémla 30013 Minden tizennegyediK embernek a főváros ad ingyenebédet Beszélgetés Liber alpolgármesterrel az egyre súlyosbodó szociális problémákról Uj vizek leié A főváros üzemi vitájában ezen a héten uj fórumon harcoltak a küzdő felek: a budapesti büntető törvényszék egj/ik főtárgyalási termében, ahol a királyi ügyész a rágalmazás vádjával ültette a vádlottak padjára Éber Antal országgyűlési képviselőt, a Kereskedelmi és Iparkamara elnökét. A közismert rekedt gramofonlemez az untig ismert melódia trombitálása közben fals hangot vett, személyes becsületébe gázolt két főtisztviselőnek, akik a polgár- mester felhatalmazása alapján bírói segédlettel kívánják a becsületükön esett foltot kireparálni. Az éremnek ez az oldala jelen alkalommal azonban nem érdekel bennünket; a bíróság Ítélni fog. Már most azonban közérdeklődésre tarthat számot Éber Antalnak kihallgatása alkalmával tett azon kijelentése, hogy a Temetkezési Intézet a temetkezési ipar teljes elkommunizálása után most már a koporsó és az egyéb temetkezési cikkek árusítását is ki akarja venni a magánipar és kereskedelem kezéből. Az ipari szabadságnak az a foka, amelynek Éber Antal szánalmasan fanatikus don- kizsótéja, a közérdek megvilágításában azt jelenti, hogy három-négy kart elvállalkozó üzleti haszna fontosabb mint az, hogy a temetkezés szomorú szertartása a kegyelet jegyében. üzletet szimatoló halálkeselyük vészes vijjogása, és egymással való marakodása nélkül folyjon le. Az Éber-féle rágalmazást ügy aposztrofálását illetően megvártuk volna a bíróság ítéletét, ha egy kartelszeü merénylet nem történt volna az elmúlt napokban a közönség zsebe és idege ellen. A pékekről van szó, Ruzicska úrról és társairól. akik a maguk hatszáz tagú ipar- testületének önző haszonlesését állították szembe a legkomiszabbul egymillió ember érdekével. A pékek, belefáradva hársfautcai kaszinójukban a kártyajátékba és a gabonatőzsde határidős üzleteibe, minden rizikó nélkül akarják jövedelmeiket szaporítani és felemelik a kenyér árát, a liszt drágulására hivatkozva, ugyanakkor, amikor a burgonya és a tüzelőfa árának le- csÖkkenése alkalmával mélyen hallgattak és nem siettek a kenyér és a péksütemények árainak hasonló leszállításával, hanem kartelszokás szerint szó nélkül zsebrevágták a megnövekedett konjunkturális hasznot. Nem sporadikus jelenségekről, hanem nagy közgazdasági válságról van szó úgy az Éber-féle rágal- mazási perben, mint a sütőmesterek áremelési törekvéseinél. Jogtalan vagy kevésbé jogtalan magánérdekek, az üzleti tisztességeyi túlmenő haszon akarása, titkos és nem titkos kartelszerü alakulatok ütköznek itt a tömegek érdekével és akaratával. Az a szabad ipar, amelynek lobogója alatt harcolja konok harcát Éber Antal, rég a múlté, ez a jelszó az elsőrendű közszükségleti cikkeidet illetően elsüllyedt, aminthogy a messze múlté a céhek színes világa. A nagy közgazdasági evolúció, amely Berlintől Michiganig terjed, uj elveket és uj célkitűzéseket forral méhében. Többek között az iizemesités gondolatát is, amely maholnap Európaszerte fogja kimondani, hogy a tömegeknek bizonyos elsőrendű szükségletekkel való ellátása: a köz illet monopolisz- iikus joga. Akár elektromos áramról, akár temetésről, akár húsról, tejről vagy kenyérről van szó! — Az Uj Budapest tudósítójától — A tavasz közeledése a szociális gondok enyhülését jelenti a városházán. A tél folyamán rendkívüli méreteket öltött a nyomor a főváros területén, aminek következtében a különböző ínség-akciókat az eddigieknél nagyobb mértékre kellett kiterjeszteni. Érthető, hogy a főváros erőforrásai, amelyek a nyomoreny- hités rendelkezésére állanak, kezdenek kimerülni. Tavasszal mindig csökken az ínségesek száma, nemcsak azért, mert az éghajlati viszonyok megjavulása csökkenti a szükségleteket, hanem amiatt is, mert tavasszal rendszerint uj munka- alkalmak és uj kenyéi'kereseti lehetőségek nyílnak a munkanélküliek részére. Az Uj Budapest munkatársa beszélt ezekről a szociális kérdésekről Liber alpolgármesterrel, akihez azt a kérdést intéztük, hogy mikor kerülhet sor az ingyenebéd-létszám csökkentésére. mennyiben teljesíthette a főváros vezetősége a tél folyamán a nyomorenyhitéssel kapcsolatos feladatokat és általában miként alakul a nyomorenyhitő tevékenység leglcözelebbi programja. Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A nyomorenyhitő tevékenység középpontjában az ingyenebédakció áll. Az ingyenebéd-létszámot mindig a szükséglethez képest állapítjuk meg és pedig az elöljáróságok jelentései alapján. Novembertől februárig állandóan emelkedni szokott az ingyenebédeknek a száma, amely a leg megbízhat óbb képet adja a nyomor mindenkori nagyságáról. Tavaly 65.000 volta maximális létszám, az idén már az átlag is megközelítette a 65.000-et. A főzőkonyhák számát is emelnünk kellett. Az idén már 100 főzőkonyhán folyt az ebédkiosztás. A február 13-tól 19-ig terjedő héten a napi ingyenebédeknek a száma 67.361 volt, ugyanez a létszám szerepelt a február 19—26-ig terjedő héten is. a következő héten azonban már ismét emelést kellett végrehajtanunk. Március első hetében a napi létszám 72.000 fölé emelkedik. A főváros még soha nem osztott ki ennyi ingyenebédet. —- Természetesen másirányu akciók is enyhítik az Ínséget. Átlagban hetenként 25.000 drb. különböző élelmiszerutalványt osztunk ki a kerületi elöljáróságok népjóléti osztályai révén. Ezek az iitalványok hentes- és lóhusáruk vásárlására vonatkoznak. Ide tartozik a tejakció is. A szoptatós anyák, valamint az egy-három éves csecsemők és gyermekek között naponként 7000 liter tej kerül kiosztásra. Ezen a vonalon kapcsolódik a fővárosi inség- akciókba az Országos Stefánia Szövetség működése. Az ingyenebédben nem részesülő ínségeseknek ugyanis a, kerületi népjóléti osztályok és az Országos Stefánia Szövetség szervezetei 75.000 drb. lóhus-, ugyancsak 75.000 drb. hentesáru- és 120.000 tej- utalványt, összesen tehát 270.000 drb. jótékonysági utalványt osztottak ki egy hónap alatt ingyenesen. Ha megemlítem még, hogy 337 gyermek részesült az elmúlt hónapban cipő- javitási segélyben, egész télen át 12 melegedő szoba volt üzemben, ahol naponta kétszer 4 deci rántott- levest és 10 deka kenyeret kapott minden jelentkező igazolás nélkül, ha figyelembe vesszük továbbá, hogy naponta 20.000 ember kap fejenként félkiló kenyeret, akkor megállapíthatjuk, hogy sikerült megközelítenünk azt a célt, amit a tél beköszöntésekor éppen az Uj Budapest hasábjain tűztem ki magam elé, hogy Budapesten nem szabad éhező embernek lennie. Természetesen felruházást akciókat is megindítottunk, amelyek során a tél folyamán 3500 gyermek kapott kereken 15.000 féle különböző ruházati cikket. Ezek között volt fiú- és leányruha, fehérnemű, szvetter. télikabát, cipő, harisnya. A felnőttek közül 5600-an kaptak ruhanemiieket, az elzálogosított ruhadarabok kiváltására 30.000 pengőt fordítottunk. A legutóbbi napokban már végrehajtásra került az a régebbi tanácsi határozat is, amely szerint magán- házakban szobakonyhás lakásokat bérelünk ki a hajléktalanok részére. Március elsején már várják ezek az uj lakások azokat a hajléktalanokat, akik itt fedél alá jutnak. A lakásokat úgy utaljuk ki, hogy a hajléktalanak régebbi lakásához lehetőleg közel legyen az uj lakás. A főváros a maga befolyását ezekre a lakásokra nézve teljes egészében fen- ■t art ja, ami azt jelenti, hogy a miniszteri biztos javaslatai és előterjesztései alapján a főváros vezetősége adja ki az összes ilyen lakásokat az Ínségeseknek. A miniszteri biztos személyét azért kellett bevonni, mert ő lakoltatja ki a nem fizetőket és igy tőle tudunk leghitelesebb adatokat kapni. — A nyomorenyliitésnek másik módja, — munkaalkalmak teremtése. A főváros kezét ebben a vonatkozásban erősen megkötik a pénzügyi nehézségek. A legszámottevőbb szociális természetű tavaszi közmunka a városszéli telepítés megkezdése lesz. Ha beválik a 60 ikerház, akkor az akció további folytatására teszünk előterjesztést. Sok gondot okoz a városszéli telepítéssel kapcsolatosan az ivóviz-probléma. Tény az, hogy talajkutakat kell létesítenünk és erre a célra 60.000 pengőt kell fordítanunk. Szó volt vízvezetékkel való ellátásról is. ez azonban 120.000 pengőbe kerülne. Egyelőre kénytelenek vagyunk a ta- lajkutak létesítéséhez ragaszkodni, mert ez feltétlenül szükséges az építkezés megindításához. Az Uj Budapest munkatársa a beszélgetés további során szóba hozta a tisztviselői státusrendezéssel kapcsolatos kérdéseket. Érdeklődtünk egyben az iránt is, hogy a racionalizálás munkája mennyiben haladt előre és nem kell-e tartani nagyarányú késedelmektől, — Gallina Frigyes tanácsnok betegsége miatt Liber alpolgármester igy felelt: — A státusrendezést feltétlenül meg kell előznie a racionalizálásnak. A racionalizálási munkálatok előrehaladott stádiumban vannak, amennyiben Gallina tanácsnok, mint racionalizálási biztos, az előkészités munkáját már teljes egészében befejezte és most már csak a konkrét javaslatok elkészítése van hátra, sőt több irányban már elhatározó lépések is történtek. Ilyen például a tudakozóiroda felállítása. Ez az uj szerv kitünően működik. Ami a státusrendezést illeti, ebben a tekintetben sem változott a helyzet; amennyiben létszám- csökkentésről nincsen szó, legfeljebb bizonyos aránytalanságok megszüntetéséről. Ezek a kérdések, amelyek nem kis gondot okoznak a főváros vezetőségének, még a tavaszi hónapokban rendeződnek. Liber alpolgármester közölte még az Uj Budapest munkatársával, hogy a belügyminiszteri jóváhagyás megérkezése után azonnal kiírják a pályázatot a közigazga-
