Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-03-04 / 9. szám

XL évfolyam S. szám Budapest, 1933 március 4­ir r BUDAPEST áT,oqi Nyilvános Könyvtár, Tek. Főváros y Revitzky-u. 1. Bpest, Vili., ^ WAROSPOUTIKAJ ElAflzetétl Arak: Egén évre ..................................................30 pengd Eé l évre ............ 13 pengd Egyet tzAm Ara OO filier Waammmmmmammamammmmsemmmmmm FELELŐS SZERKESZTŐ : DOB V ANDOR DB Szerketztdtég ét kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca 9. Telefon: Aut. 828-23. Potlalakarékp. chequetzémla 30013 Minden tizennegyediK embernek a főváros ad ingyenebédet Beszélgetés Liber alpolgármesterrel az egyre súlyosbodó szociális problémákról Uj vizek leié A főváros üzemi vitájában ezen a héten uj fórumon harcoltak a küzdő felek: a budapesti büntető törvény­szék egj/ik főtárgyalási termében, ahol a királyi ügyész a rágalmazás vádjával ültette a vádlottak padjára Éber Antal országgyűlési képvise­lőt, a Kereskedelmi és Iparkamara elnökét. A közismert rekedt gramo­fonlemez az untig ismert melódia trombitálása közben fals hangot vett, személyes becsületébe gázolt két főtisztviselőnek, akik a polgár- mester felhatalmazása alapján bírói segédlettel kívánják a becsületükön esett foltot kireparálni. Az érem­nek ez az oldala jelen alkalommal azonban nem érdekel bennünket; a bíróság Ítélni fog. Már most azon­ban közérdeklődésre tarthat számot Éber Antalnak kihallgatása alkal­mával tett azon kijelentése, hogy a Temetkezési Intézet a temetkezési ipar teljes elkommunizálása után most már a koporsó és az egyéb te­metkezési cikkek árusítását is ki akarja venni a magánipar és keres­kedelem kezéből. Az ipari szabad­ságnak az a foka, amelynek Éber Antal szánalmasan fanatikus don- kizsótéja, a közérdek megvilágításá­ban azt jelenti, hogy három-négy kart elvállalkozó üzleti haszna fon­tosabb mint az, hogy a temetkezés szomorú szertartása a kegyelet je­gyében. üzletet szimatoló halálkese­lyük vészes vijjogása, és egymással való marakodása nélkül folyjon le. Az Éber-féle rágalmazást ügy aposztrofálását illetően megvártuk volna a bíróság ítéletét, ha egy kartelszeü merénylet nem történt volna az elmúlt napokban a közön­ség zsebe és idege ellen. A pékekről van szó, Ruzicska úrról és társai­ról. akik a maguk hatszáz tagú ipar- testületének önző haszonlesését állí­tották szembe a legkomiszabbul egymillió ember érdekével. A pé­kek, belefáradva hársfautcai kaszi­nójukban a kártyajátékba és a ga­bonatőzsde határidős üzleteibe, min­den rizikó nélkül akarják jövedel­meiket szaporítani és felemelik a kenyér árát, a liszt drágulására hi­vatkozva, ugyanakkor, amikor a burgonya és a tüzelőfa árának le- csÖkkenése alkalmával mélyen hall­gattak és nem siettek a kenyér és a péksütemények árainak hasonló leszállításával, hanem kartelszokás szerint szó nélkül zsebrevágták a megnövekedett konjunkturális hasznot. Nem sporadikus jelenségekről, hanem nagy közgazdasági válság­ról van szó úgy az Éber-féle rágal- mazási perben, mint a sütőmesterek áremelési törekvéseinél. Jogtalan vagy kevésbé jogtalan magánérde­kek, az üzleti tisztességeyi túlmenő haszon akarása, titkos és nem tit­kos kartelszerü alakulatok ütköznek itt a tömegek érdekével és akaratá­val. Az a szabad ipar, amelynek lo­bogója alatt harcolja konok harcát Éber Antal, rég a múlté, ez a jelszó az elsőrendű közszükségleti cikke­idet illetően elsüllyedt, aminthogy a messze múlté a céhek színes vi­lága. A nagy közgazdasági evolúció, amely Berlintől Michiganig terjed, uj elveket és uj célkitűzéseket forral méhében. Többek között az iizemesités gondolatát is, amely ma­holnap Európaszerte fogja kimon­dani, hogy a tömegeknek bizonyos elsőrendű szükségletekkel való ellá­tása: a köz illet monopolisz- iikus joga. Akár elektromos áramról, akár temetésről, akár hús­ról, tejről vagy kenyérről van szó! — Az Uj Budapest tudósítójától — A tavasz közeledése a szociális gondok enyhülését jelenti a város­házán. A tél folyamán rendkívüli méreteket öltött a nyomor a főváros területén, aminek következtében a különböző ínség-akciókat az eddi­gieknél nagyobb mértékre kellett ki­terjeszteni. Érthető, hogy a főváros erőforrásai, amelyek a nyomoreny- hités rendelkezésére állanak, kezde­nek kimerülni. Tavasszal mindig csökken az ínségesek száma, nem­csak azért, mert az éghajlati viszo­nyok megjavulása csökkenti a szük­ségleteket, hanem amiatt is, mert tavasszal rendszerint uj munka- alkalmak és uj kenyéi'kereseti le­hetőségek nyílnak a munkanélkü­liek részére. Az Uj Budapest munkatársa be­szélt ezekről a szociális kérdésekről Liber alpolgármesterrel, akihez azt a kérdést intéztük, hogy mikor ke­rülhet sor az ingyenebéd-létszám csökkentésére. mennyiben teljesít­hette a főváros vezetősége a tél fo­lyamán a nyomorenyhitéssel kap­csolatos feladatokat és általában miként alakul a nyomorenyhitő te­vékenység leglcözelebbi programja. Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A nyomorenyhitő tevékenység középpontjában az ingyenebédakció áll. Az ingyenebéd-létszámot mindig a szükséglethez képest állapítjuk meg és pedig az elöljáróságok je­lentései alapján. Novembertől feb­ruárig állandóan emelkedni szokott az ingyenebédeknek a száma, amely a leg megbízhat óbb képet adja a nyo­mor mindenkori nagyságáról. Ta­valy 65.000 volta maximális létszám, az idén már az átlag is megközelítette a 65.000-et. A főzőkonyhák számát is emelnünk kellett. Az idén már 100 főzőkonyhán folyt az ebédkiosztás. A február 13-tól 19-ig terjedő héten a napi ingyenebédeknek a száma 67.361 volt, ugyanez a létszám szere­pelt a február 19—26-ig terjedő hé­ten is. a következő héten azonban már ismét emelést kellett végrehaj­tanunk. Március első hetében a napi létszám 72.000 fölé emelkedik. A főváros még soha nem osz­tott ki ennyi ingyenebédet. —- Természetesen másirányu ak­ciók is enyhítik az Ínséget. Átlag­ban hetenként 25.000 drb. különböző élelmiszerutalványt osztunk ki a kerületi elöljáróságok népjóléti osz­tályai révén. Ezek az iitalványok hentes- és lóhusáruk vásárlására vonatkoznak. Ide tartozik a tejakció is. A szoptatós anyák, valamint az egy-három éves csecsemők és gyer­mekek között naponként 7000 liter tej kerül kiosztásra. Ezen a vonalon kapcsolódik a fővárosi inség- akciókba az Országos Stefánia Szö­vetség működése. Az ingyenebédben nem részesülő ínségeseknek ugyanis a, kerületi népjóléti osztályok és az Országos Stefánia Szövetség szerve­zetei 75.000 drb. lóhus-, ugyancsak 75.000 drb. hentesáru- és 120.000 tej- utalványt, összesen tehát 270.000 drb. jótékonysági utalványt osztottak ki egy hónap alatt ingyenesen. Ha megemlítem még, hogy 337 gyermek részesült az elmúlt hónapban cipő- javitási segélyben, egész télen át 12 melegedő szoba volt üzemben, ahol naponta kétszer 4 deci rántott- levest és 10 deka kenyeret kapott minden jelentkező igazolás nélkül, ha figyelembe vesszük továbbá, hogy naponta 20.000 ember kap fe­jenként félkiló kenyeret, akkor megállapíthatjuk, hogy sikerült megközelítenünk azt a célt, amit a tél beköszöntése­kor éppen az Uj Budapest ha­sábjain tűztem ki magam elé, hogy Budapesten nem szabad éhező embernek lennie. Természetesen felruházást akciókat is megindítottunk, amelyek során a tél folyamán 3500 gyermek kapott kereken 15.000 féle különböző ruhá­zati cikket. Ezek között volt fiú- és leányruha, fehérnemű, szvetter. téli­kabát, cipő, harisnya. A felnőttek közül 5600-an kaptak ruhanemiieket, az elzálogosított ruhadarabok kivál­tására 30.000 pengőt fordítottunk. A legutóbbi napokban már végre­hajtásra került az a régebbi tanácsi határozat is, amely szerint magán- házakban szobakonyhás lakásokat bérelünk ki a hajléktalanok részére. Március elsején már várják ezek az uj lakások azokat a hajléktalanokat, akik itt fedél alá jutnak. A lakáso­kat úgy utaljuk ki, hogy a hajlék­talanak régebbi lakásához lehetőleg közel legyen az uj lakás. A főváros a maga befolyását ezekre a laká­sokra nézve teljes egészében fen- ■t art ja, ami azt jelenti, hogy a mi­niszteri biztos javaslatai és előter­jesztései alapján a főváros vezető­sége adja ki az összes ilyen lakáso­kat az Ínségeseknek. A miniszteri biztos személyét azért kellett be­vonni, mert ő lakoltatja ki a nem fizetőket és igy tőle tudunk leghite­lesebb adatokat kapni. — A nyomorenyliitésnek másik módja, — munkaalkalmak terem­tése. A főváros kezét ebben a vonat­kozásban erősen megkötik a pénz­ügyi nehézségek. A legszámottevőbb szociális természetű tavaszi köz­munka a városszéli telepítés meg­kezdése lesz. Ha beválik a 60 iker­ház, akkor az akció további folyta­tására teszünk előterjesztést. Sok gondot okoz a városszéli telepítéssel kapcsolatosan az ivóviz-probléma. Tény az, hogy talajkutakat kell léte­sítenünk és erre a célra 60.000 pen­gőt kell fordítanunk. Szó volt víz­vezetékkel való ellátásról is. ez azonban 120.000 pengőbe kerülne. Egyelőre kénytelenek vagyunk a ta- lajkutak létesítéséhez ragaszkodni, mert ez feltétlenül szükséges az épít­kezés megindításához. Az Uj Budapest munkatársa a be­szélgetés további során szóba hozta a tisztviselői státusrendezéssel kap­csolatos kérdéseket. Érdeklődtünk egyben az iránt is, hogy a raciona­lizálás munkája mennyiben haladt előre és nem kell-e tartani nagy­arányú késedelmektől, — Gallina Frigyes tanácsnok betegsége miatt Liber alpolgármester igy felelt: — A státusrendezést feltétlenül meg kell előznie a racionalizálás­nak. A racionalizálási munkálatok előrehaladott stádiumban vannak, amennyiben Gallina tanácsnok, mint racionalizálási biztos, az előkészités munkáját már teljes egészében be­fejezte és most már csak a konkrét javaslatok elkészítése van hátra, sőt több irányban már elhatározó lépések is történtek. Ilyen például a tudakozóiroda felállítása. Ez az uj szerv kitünően működik. Ami a státusrendezést illeti, eb­ben a tekintetben sem változott a helyzet; amennyiben létszám- csökkentésről nincsen szó, leg­feljebb bizonyos aránytalansá­gok megszüntetéséről. Ezek a kérdések, amelyek nem kis gondot okoznak a főváros vezetősé­gének, még a tavaszi hónapokban rendeződnek. Liber alpolgármester közölte még az Uj Budapest munkatársával, hogy a belügyminiszteri jóváhagyás megérkezése után azonnal kiír­ják a pályázatot a közigazga-

Next

/
Thumbnails
Contents