Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-25 / 8. szám
aJMODAi VÉL 5 1933 február 25. A Keresztény Községi Párt nivés szereplése a rendkívüli közgyűlés adóvitájában Szemelvények Szőke Gyula, Cselényi Pál, Spur Kálmán, Nagy László és Csík László felszólalásaiból — Az Uj Budapest tudósítójától — Az íi határozati javaslat, amelyet a kormány uj adórendeletei ügyében összehívott rendkívüli törvény- hatósági bizottsági ülés elfogadott, a maga komoly és méltóságos hangjával, aggodalmas tiltakozásával megfelelő módon fejezi ki a mai idők fojtott és nyomott hangulatát. Megállapította az egyhangúlag elfogadott határozati javaslat, hogy a közgyűlés a legújabb adóemeléseket a. közönség teherbírása, szempontjából elviselhetetleneknek, az államháztartás tervezett rendezése szempontjából pedig teljesen alkalmatlanoknak és célttévesztetteknek tartja. Ez a határozati javaslat, amelyet hasonló állásfoglalás végett a társtörvényhatóságoknak is megküldöltek, igazolja, hogy a székesfőváros az ország első törvény- hatósága, nemcsak kivételes helyzetére való tekintettel, hanem hangadó tekintélyét és elhatározásainak súlyát illetően is. Abban a mindvégig nívós harcban, amelyet a törvényhatósági bizottság minden pártja a kormány uj adórendeletei ellen inditott, derekasan kivette részét a Keresztény Községi Párt. A Keresztény Községi Pártról újból bebizonyosodott, hegy nemcsak számra legnagyobb, de legtekintélyesebb pártja is a közgyűlésnek: a párt szónokait a közgyűlés minden oldalán feszült figyelemmel hallgatták annál is inkább, mert ezeknek a szónokoknak volt mondanivalójuk. Az adórendeletek ügyében összehívott rendkívüli közgyűlés bizonyságát szolgáltatta annak, hogy Wolff Károly háta mögött tudásra, képzettségre és értékre olyan férfiak sorakoznak, amilyenek a törvényhatósági bizottság egyetlen másik pártjában sincsenek. A magasnivóju vitának reprezentáns harcosai voltak a kereszténypárti felszólalók, miért is fontosnak tartjuk, hogy ezekben a felszólalásokban foglalt legfigyelemreméltóbb gondolatokat kiragadva a vita szétfolyó anyagából Városohftlzségeii stb. részére autóbuszok, utca' seprőgépek // Automobilok különleges célokra // Teher-, öntöző- és locsoló-automobilok, vizhordó- és öntözőkocsik // Utépitőgépek // Teudioff-Dittrich-féle armatúrák, tűzoltósági szerek kút- szivattyúk és kutfelszerelési alkatrészek, házi vízellátó- berendezések. Ipari stabilmotorok, lokomo- bilok, mezőgazdasági gépek, traktorok // Különféle hengerelt áruk, acél- es vasöntvények, öntött vascsövek. Jobbágy-féle folytonégű hályháinh hivatalokban, középületekben és háztartásokban nélkülözhetetlenek. mOGYAR KIR. ÁLLAmi uns-, ACÉL- ES GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai-ut 21. sz. TELEFON: JÓZSEF 46-0-29. külön is figyelmébe ajánljuk olvasóközönségünknek: * Lehetetlen dolog, hogy tovább is ural- kodhassék az az államgazdasági elv, hogy nekünk legfontosabb az állami pénzügyek látszólagos egyensúlya, viszont a magángazdaságokkal nem törődünk. Minden állam, amely a magángazdaságot és az adófizető polgárságot nem védi, végeredményben a saját sirját ásta meg. És amikor mi ezek ellen az adórendeletek ellen akarunk védekezni, akkor az ellen védekezünk, hogy az állam a polgárság tönkretételével a saját sirját megássa. (Szőke Gyula dr.) Amint nekünk, a városi törvényhatósági bizottság tagjainak, a város vezetőinek, kötelességünk figyelmeztetni a polgárságot az ő adófizetési kötelezettségére, illetve az ő adófizetési moráljára, ugyanúgy kötelesek vagyunk felfelé a kormányt is figyelmeztetni arra, hogy az adómorál őt is köti és olyan rendelkezéseket köteles kiadni, amelyek be is tarthatók és amelyek nélkül itten az egész adófizetési technika megáll. (Szőke Gyula dr.) Ha az államháztartás kátyúba kerül, ha a költségvetés deficitessé válik, akkor a legelső gondolat: hozzányúlni a legközelebb álló és a legkönnyebben megfogható jövedelemhez: a fix jövedelemhez. Ez kényelmes pénzügyi politika, melynek nincsen semmiféle szüksége különösebb tudományra, és amelynek legelső lépése az, hogy a köztisztviselői fizetéseket leszállítja és miután a magántisztviselői és magánalkalmazotti fizetésekre nincsen ingerenciája, ott az adó utján végzi el ugyanazt, amit a köztisztviselőknél a fizetéscsökkenés révén elvégez. (Cselényi Pál dr.) Az adómorálnak nemcsak lefelé, az adófizető felé van vonatkozása, hanem felfelé, az államhatalom felé is. Az adómorál nem az adóalany tulajdonsága, hanem az adót előiró hatalomnak és az adózónak az irányitó elve. Kettejük felett áll az adómorál. Következetlenségbe esik az a kormányzat és az az állam- hatalom, amely az adózótól számonkéri a rávonatkozó adómorált, viszont azonban ő maga nem áll morális alapon akkor, amikor olyan kamatokat szed, amelyekért a magángazdaságban uzsora ci- mén büntetés jár. (Cselényi Pál dr.) Jogi biztosítékokkal is meg kell teremteni a társulati adónál annak lehetőségét, hogy az elrejtett vagyonjövedelmek megfelelően kinyomoztassanak és napvilágra hozassanak. Németországban hivatalos hites szakértő utján megvan a lehetősége annak, hogy ne csak a kisebbségi részvényes biztosítsa a maga jogait a nagyobb tőkével szemben, hanem az adóhatóságok is megfelelően betekintve a könyvekbe, meg tudják ál- lapitani azt, valóban mennyi annak a társulatnak az évi jövedelme. Hites állami revizorok intézményével megvan a lehetősége annak, hogy kikeressük a szindikátusi jövedelmek összegeit és haszonélvezőit is. (Spur Kálmán dr.) A közetika szempontjából különösen indokolt a monopolisztikus iparágaknál az állam részesedése. Amikor a,z állam milliókat és milliókat áldoz a mezőgazdaság megsegítésére, amikor úgy a főváros, mint az állam hóna alá nyúl a mezőgazdának, hogy megtermelhesse azt a répát, amelyből a cukorgyár a maga cukrát előállítja, akkor méltányos, hogy részesedjen az, aki a termelést elintézte és lehetővé tette pl. annak a cukorgyárnak a hasznából. (Spur Kálmán dr.) A pénzügyminisztériumban a hitel és költségvetési osztály tultengése és diktatúrája folyik az egyes adóosztállyal és általában a józan ésszel szemben. A költségvetési osztály szoroz és kivon és ez az egyetlen tehetsége, amellyel Magyarország pénzügyeit és jövőjét biztosítani akarja. (Nagy László dr.) Amig a pénzügyi kormányzat nem gondoskodik a kétszáznegyven millió pengőt kitevő adóhátraléknak a költségvetésből való kiemeléséről és annak mobilizálásáról, addig itt minden néven nevezendő intézkedés csak arra fog szolgálni, hogy a hátralék növekedjék és a kétszáznegyven millió pengőből a jövő esztendőben már háromszáz millió legyen. (Nagy László dr.) Feltétlenül követelni kell, hogy a társulatok is fizessenek már egyszer va- gyonváltságot, mert az egyszázalékos vagyonváltság is huszonötmillió pengőt jelentene, tehát az igy befolyó összeg feltétlenül morálisabb bevételi forrás, mint az a huszonöt millió pengő, amit a kormányzat az ipari vállalatoknál a kincstári váltóknak a Nemzeti Bankhoz való transzferálásával szerez. (Nagy László dr.) Ebben az országban a gazdasági egyensúlyt addig helyreállítani nem lehet, mig a kormányzat nem függetleníti magát azoktól a tényezőktől, amelyek tudattal vagy tudat nélkül kivonják a tőkét a gazdasági vérkeringésből vagy kimentik ezt a tőkét külföldre. Keresztény körélet a Lipótvárosban A Külső-Lipótvárosi Keresztény Kör tisztújító közgyűlése — Az Uj Budapest tudósítójától A Külső Lipótvárosi Keresztény-Kör tisztújító közgyűlését Tor may Géza dr. államtitkár, a kör elnökének vezetése alatt tartotta meg. A nagyszámban megjelent körtagok megilletődéssel hallgatták Tormay államtitkár megemlékező szavait a magyar nemzetet Apponyi A1 bort gróf halálával ért mélységes gyászról. — Apponyi Albert — mondotta — a nemzet azon kiváló reprezentánsai közül való volt, aki hazájától távol, csatamezőn vesztette életét, ahol az ő nagy tudása és finom egyénisége mindenkor elismerést szerzett a magyarnak! — Majd elnöki megnyitójában annak a reményének adott kifejezést, hogy a világ- krizis megpróbáltatásai, amelyek ma már a győzteseket is utolérték, át fog ják formálni ellenségeinket és a mai tarthatatlan állapotoknak egészséges irányban való változtatását fogják eredményezni. Hiszi, hogy a józanabb belátás felülkerekedésével a világ is kilábol bajaiból, ezért ne veszítsük el hitünket, dolgozzunk kitartással a szebb jövőért, a magyar feltámadásért! A nagy lelkesedéssel fogadott elnöki megnyitó után Pápai József dr. terjesz tette elő a kaszinó multévi tevékenységét és a kör kebelében működő szakosztályok munkásságát részletesen ismertető nívós beszámolóját, kiemelve a kaszinó havi értesítőjének, a Keresztény Lipótváros-nak jelentős szerepét a kör célkitűzései megvalósításában. Az elismerő tapssal fogadott jelentés, a multévi zárszámadás és a folyó évi költségvetés letárgyalása után a kör 3 évre újra megválasztotta vezetőségét és választmányát. Domonkos Gyula dr., ny. főkapitányhelyettes, a kör társelnöke a megválasztott tisztikar nevében mondott köszönetét. Bízik a szebb jövőben, programúi- jául továbbra is a közélet tisztességéért való harcot hirdeti és ehhez a munkához kéri a kaszinó minden tagjának támogatását. Jakab János szfőv. bizottsági tag az iparosság nevében fejezi ki hálás köszönetét Tormay elnöknek és kéri, hogy továbbra is támogassa különösen a kisiparosságot, mert akármilyen rongyosak is vagyunk, fáradt hadsereggel is lehet csatát nyerni, ha vállvetve indulunk a szebb élet felé. Nekünk nagy múltúnk van s hinni kell nagy jövőnk- ben is. Hosszú a golgota és nehéz a kereszt, azért az ősök szellemében dolgozzunk tovább. A magyar igazságot ugyanúgy akarták eltemetni, mint Jézus Krisztust, akinek sírjára még követ is hengeritettek. Minket sem lehet eltemetni, itt az ezüst Duna mentén csak magyarok élhetnek. Ha rongyokba vagyunk is burkolva, tiszta lélekkel harcoljunk a magyar jövőért. A szebb jövőbe vetett hittel eltelve távoztak a kaszinó hetedikévi közgyűléséről a szép számban megjelent körtagok. Biehn János IX., Ferenc-höru! 4fi Telefon 87-8-03 Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. (Vitéz Csik László dr.) TUNGSRAM 1 % i % ; I 1 s MEGBÍZHATÓ', JO'
