Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-02-11 / 6. szám

1983 február 11. UJ BUDAPEST ä Apponyi, a díszpolgár és városatya A törvényhatósági bizottság I921=ben Szigeti János indítványára választotta meg Apponyit Budapest disz= polgárává — Apponyi szereplése a nyomorenybitő akció bizottságának ülésén és éleshangu felszólalása a törvény= hatósági bizottság közgyűlésén — Az Uj Budapest tudósitójától Apponyi Albert gróffal, a nemzet halottjával, egyetlen élő díszpolgá­rát és éveken át volt bizottsági tagját vesziti el Budapest székes- fővárosa. Azok a meghatott sza­vak, amelyekkel Wolff Károly a Keresztény Községi Párt keddi ér­tekezettén, Huszár Aladár főpol­gármester pedig a főváros tör: vényhatósági bizottságának szerdai közgyűlésén parentálták el a genfi hotelszoba nagy halottját, méltó- képen reprezentálják a hivatalos főváros kegyeletét Apponyi Albert iránt. Kegyeletes kötelezettségének vél eleget tenni az Uj Budapest, amikor a tragikus haláleset alkal­mából feleleveniti Apponyi díszpol­gárrá választásának és törvény- hatósági bizottsági szereplésének relikviáit. ... Tizenkét esztendővel ezelőtt, 1921 március 6-án a főváros közgyűlé­sén Sipőcz Jenő, mint h. főpolgár­mester ül az elnöki székben, aki be­jelenti, hogy van egy inditvány a mai napirenden, amely tárgyának ünnepélyessége folytán, valamint a kitüntetendő férfiúnak egyéni és politikai nagyságára, való tekin­tettel, elkülönített tárgyalást igé­nyel. Azt javasolja ezért a polgár- mester, hogy Szigeti János bizott­sági tagnak Apponyi Albert gróf díszpolgárrá való megválasztására vonatkozó indítványát a napirend előtt és a többi indítványoktól füg­getlenül tárgyalják le. A közgyűlés egyhangúan elfo­gadta: az elnöki indítványt, mire az I. kerületi bizottsági tagok érte­kezletének nevében és a Keresztény Községi Párt hozzájárulásával Szi­geti János előterjesztette azon in­dítványát, hogy a főváros törvény- hatósági bizottságának közgyűlése Apponyi Albert grófot Budapest Egy igazi magyar ur, a békevi­lág egy ittfelejtett, szimpatikus je­lensége távozott el vele. Temetésén a Keresztény Községi Párt nevé­ben hűséges barátja és kartársa, Lázá r Ferenc dr. felsőházi tag mondott utolsó Isten hozzádot Ja- nits Imrének. * SAJÓ SÁNDORRAL a tragikus körülmények között elhunyt kiváló költővel a másik S a j ó is jobb- létre költözött. Testvére, Sajó J á- n os, a derék kőbányai lakatos- mester, aki évtizedekig volt tagja a törvényhatósági bizottságnak, az el­múlt esztendőben halt el, most kö­vette őt testvérbátyja, a kőbányai gimnáziumnak főigazgatói rangot viselt direktora, aki egy cikluson át 1920 23-ig szintén tagja volt a főváros parlamentjének. Csakúgy mint J a ni t s Imre, Sajó Sándor is a csendes őre g- urak közé tartozott a főváros törvényhatósági bizottságóiban. No­ha már a békében is bizottsági tag volt egy alkalommal (1906-ban) a plénumban igen ritkán szerepelt, a közoktatási bizottságban, ahová szakértelme révén beválasztották, játszott csupán jelentősebb szere­pet. Mindvégig hűséges kato­nája volt a keresztény várospoli­tikának és tagja a Keresztény Köz­ségi Pártnak. * A MÚLT HÉT PÉNTEKJÉN HELYEZTÉK a Kerepesi-ut mel­leti temető halottasházából örök nyugalomba B exhef t Ármin ke­rületi orvost, a városházi orvostár­sadalom nagy képzet ségü és szim­patikus tagját, aki tudvalévőén egy villamos szerencsétlenségnek esett áldozatul. A haláleset az U n- g er-f a mii iát is gyászba borí­totta, Bexheft dr. sógora volt U n­székesf óváros díszpolgárává vá­lassza meg. — Teljes tudatában vagyunk an­nak — mondotta Szigeti — hogy ez az inditvány részletesebb meg oko­lásra nem szorul: mégis felhívjuk a t. Közgyűlés figyelmét arra, hogy hazánknak ez a providenciális ál- lamférfia ennek az évnek május havaban tölti be nemes életének 75. évét és a jövő esztendőben lesz fél- százada annak, hogy a közélet te­rére lépett. Magyarország fővárosa tehát megbocsáthatatlan késede­lembe esnék, ha polgársága nem idejekorán nyújtaná felé a polgári elismerés legszebb koszorúját. — Nem kivágjuk ezúttal felso­rolni mindazokat az érdemeket — folytatta meghatott hangon Szigeti János — melyeket Apponyi Albert gróf félszázados közpályáján politi­kai tevékenységével, ékesszólásával idebenn és a külföldön Nagy-Ma- gyarország körül szerzett. De lehe­tetlen a legmélyebb megindulás és hála érzete nélkül elhaladnunk amellett a tény mellett, hogy abban az időben, amikor Csonka-Magyar- ország a legkétségbeejtőbb helyzet­ben volt, a pátriarcha-korban levő államférfiu volt az, aki az elcsüg­gedt nemzetbe reményt és bizalmat öntött, aki a közönnyel, elfogultság­gal és gyűlölettel szemben a győze­lem aeronágja előtt megvédelmezte a. haza, elévülhetetlen jogait s aki legutóbb is a Népszövetség Ligájá­nak nemzetközi uniójában, majd a genfi egyetem aulájában fényes szellemű fölénnyel mutatott rá arra, hogy ezeréves nemzetünknek a, népek nagy családjában méltó helyre van igénye. Apponyi Albert mindig büszkén vallotta magát bu­dapesti polgárnak: hadd legyen Bu­dapest is büszke arra, hogy Apponyi Albertet díszpolgárának vallhatia. Miután az indítványra a sürgős­g e r Béla kerületi tanácsnoknak és Unger Ferenc főjegyzőnek, az üt­és csatornaépítési ügyosztály jogi alosztálya vezetőjének. * FARKAS ÁKOS DR. tanácsi fő­jegyző, a polgármesteri hivatal ve­zetője, ebbeli nagy elfoglaltsága mellett is talál időt arra, hogy a társadalmi élet legkülönbözőbb te­rületein tevékenykedjen. Törvény- hatósági tagja Borsod vármegyének, társelnöke a Társadalmi Egyesüle­tek Szövetségének, mindezeken fe­lül nagy értékű tudományos műkö­dést fejt ki. Az elmúlt napokban érdekes elő­adást tartott Farkas főjegyző a TESZ székházában a magyar fia­tal értelmiség nagyszámban meg­jelent tagjai előtt. Reávilágitott Farkas dr. arra, hogy háromféle magyar mentalitás mutatkozik meg a mai időkben: az egyik, amely bele­törődik a trianoni békediktátumba, a másik egy Habsburg-restaurá­ciót ábrándozik, a, harmadik a ma­gyar öncéluság hirdetője. Ez utób­bi az egyedüli, amely teljesen kon­gruens a magyar érdekekkel. Bár a jelenlegi nyomorult viszonyok közepette illuzórikusnak tűnik fel egy magyar imperialista törekvés, kedvező külpolitikai fordulat ese­tén könnyen valósítható meg a ma­gyarság egyik eminens érdeke: a magyar tenger. A hatásos előadáshoz vitéz Nád- u j f alv y József dr., N y é k h e- g y i István dr., lovag Kloybe r Oszkár, Takács Pál, H or ka?/ Ferenc Károly, Tóbiás Kornél dr., Szakács Béla dr. és mások szóltak hozzá. Az értékes nagy fel készültséget eláruló előadásért az elnöklő Bűben Miklós dr. mon dott Farkas főjegyzőnek köszőne tel. séget egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, Baracs Marcell dr. fel­szólalása után a törvényhatósági bizottság egyhangúlag a főváros díszpolgárává választotta meg Ap­ponyit és felhatalmazta az elnöklő Sipőcz polgármestert, hogy a dísz­polgári oklevélnek későbbi időpont­ban történő ünnepélyes átadása előtt a díszpolgárrá történt meg­választásról szóló jegyzőkönyvi ki­vonatot küldöttség adja át az ünne- peltnek. A főváros ugyanaz év szeptem­ber 16-án tartott rendes közgyülé Sen bejelenti Sipőcz h. főpolgár­mester, hogy Apponyi Albert gróf a főváros díszpolgárává történt megválasztása alkalmából a köz gyűlésnek köszönetét fejezte ki. — Honfitársaimnak — írja Appo­nyi a főváros közönségének — e dí­szes polgári jutalomban megnyilvá­nult és nekem mindenek között leg­jobban eső bizalmát életem legbe­csesebb emlékei között fogom meg­őrizni. Őszinte örömömre fog szol­gálni, ha polgártársaim kulturális ég gazdasági boldogulása érdekében Isten kegyelméből teljes mértékben élvezett szellemi és testi erőmet az otthon szeretetéből fakadó meleg- ééqqel latba vethetem. * A törvényhatósági bizottság 1921 junius 15-én tartott rendes közgyű­lésén . Folkusházy alpolgármester, mint á közgyűlés elnöke bejelenti, hogy a belügyminiszter a Szent Ist­ván Akadémia elnöki ellásában be­állott változás folyamé nyakép Ap­ponyi A1 beidet, mint a Szent István Akadémiának megválasztott elnö­két a főváros bizottsági tagjául megnevezi. Folkusházy a belügy- ininiszteri leirat kapcsán az egész törvényhatósági bizottság nevében szivéből köszönti Apponyit és fel­kéri őt ugyanis, mint a főváros díszpolgárát, hogy helyét a: törvény- hatósági bizottságban foglalja el. # A törvényhatósági bizottság no­vember 9-i közgyűlése Apponyi Al­bertet hetvenhat szavazattal a szo­ciálpolitikai bizottság tagjává vá­lasztják. A szociálpolitikai^ bizott­ság munkájában Apponyi részt vett, sőt a részben a. szociálpolitikai bi­zottság tagjaiból alakított Nyomor- enyhitő Akció végrehajtó bizottsága 1922 január 3-án tartott ülésén, ame­lyen Sipőcz polgármester elnökölt, fel is szólalt. E felszólalásában a nyomorenyhitő akció javára érde­kes, később részben meg is valósult uj adónem, bevezetését javasolja Apponyi. — Egy gondolom a dolgot, — mondotta Apponyi, r— hogy bizo­nyos luxus-adó pótlékot kellene be­vezetni, amellyel minden olyan fo­gyasztás, amely nyilvánvalóan lu­xus természetével bir. 'megterhelhető lenne. Ilyen pl. minden cukrászdái fogyasztás már önmagában véve, vagy az a vendéglői fogyasztás, ami bizonyos összegen túlmegy. Meg kell határozni azt a _ minimumot, amely a rendes jóllakáshoz szüksé­ges, ha pedig valaki ennél többet fogyaszt, akkor a többet fogyasz­tás után fizessen pl. tiz percent lu­xusadót az akció javára. — Apponyi felkérte a polgármestert, hogy erre a gondolatra, amely a főváros saját hatáskörében természetesen nem va­lósítható meg, hívják fel az illetékes tényezők figyelmét. * Beretvás pasztilla fejfájás elten A főváros törvényhatósági bizott­ságában egyetlen alkalommal jelent meg és szólalt fel Apponyi Albert. 1922 március 14-én, amikor a köz­ponti választmány megválasztása ügyében beszélt napirend előtt. A közgyűlés legélesebb és legviharo­sabb időszaka volt az, és igy semmi csodálni való nincsen, hogy Appo­nyi gróf szenvedélyesen vetette ma­gát a küzdelembe. Apponyi közgyűlési felszólalásá­ban Wolff Károly költségevtési be­szédére apellált, amelyben Wolff felhívta a közgyűlés kisebbségét, hogy a főváros érdekében a több­séggel lojálisán együttműködjék. — Ez a felhívás — mondotta — Ap­ponyi nagyon helyes, ezt a fel­hívást a politika, egész mezejére sze- xetném kiterjeszteni, szeretnék az egész országban olyan állapotokat teremteni, hogy mindenki, kezet kézbe téve, az ország javára együtt dolgozhasson. — Beszéde további so­rán rámutatott Apponyi, hogy a. fő­városnak nem szabad rossz példát adnia az országnak és arra kérte a közgyűlést, hogy a központi vá­lasztmány megválasztásának sajná­latos precedensét küszöböljék ki az ország alkotmányos életéből. A közgyűlés többségi pártja, noha Apponyi gróf felszólalása az ő el­járásukat kritizálta, csendben és tisztelettel hallgatta végig az ősz ájlamférfiu első és egyetlen közgyű­lési felszólalását. Ezzel a napirend előtti felszólalással Apponyi városi szereplése be is végződött: neve né­hány év múlva csak akkor szerepel a törvényhatósági tanácsban, ami­kor a Közmunkák Tanácsának azon elhatározását bejelentették, hogy a belvárosi Kigyó-teret a nemzet tisz­telete és hálálja jeléül gróf Apponyi Albert-térnek keresztelték el. 4 Zongorák, pianinók, újak, át­játszottak részletre legolcsóbb- ban beszerezhetők Lipovnicz&y Szevér zongorakészitő mesternél. Javí­tás, hangolás, bőrözés Jótállással Eritei-olca 20. sz. Óul. 319—26 MUNKÁCSY GYULA . szab. takaréktűzhely, kályha, kéménytoldó és lakatosárugyár Budapest, VEI., Rözsa-ufea 39. Mintaraktár; VII., Izabella-tér 3 Telefon : 31—2—80, 35-9-16 KIBÍRT FERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b Telefon: 96-9-08. Doby és Daisy a közönség kedvencei a Szdkssfdvürosi Aüalherlben Pálmaház — Akvárium Nyitva egész nap SZ&NinO FERENC OKL, MÉRNÖK KÖVEZŐ MESTER BUDAPEST, i., JÄiMOS-u. n. TELEFON: 55-I-öT Iff. HALASZ HUBERT ÉPÍTÉSI vállalkozó VASSZÁDFAL KÖLCSÖNZŐ BUDAPEST, VII., ARÉNA-UT 70 TELEFON: 39-0-50 KBzafi gőz- és motorbesgerlést táfisi W0LFF ERMŐ ■adaped-HcicaWK, KeJeniSidf-nt 1. m. BtovSmEnn WOLFFIKL Telefoai 1st MMi

Next

/
Thumbnails
Contents