Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-16 / 50. szám

1938 december 16 UJ BUDAPEST 3 A Keresztény Községi Párt Budapest-iürdöváros megvalósításáért Petrovácz Gyula a fürdőváros-akció háromirányu célkitűzésének idegenforgalmi és városfejlesztési jelentőségéről — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros tanácsa legutóbb úgy határozott, hogv Pogány Móric míi- épitészt és Hültl Dezső műegyetemi tanárt pályaterv benyújtására szó­lítja fel a Rudas-fürdőnek magán- szanatóriummá való átépítése iigyé- ben. Az eredeti polgármesteri előter­jesztés ufry szólt, hogy a főváros Pogány Móriénak ad megbízást a terv elkészítésére. Az uj határozat főként Petrovácz Ovula érvelésének a hatása alatt jött létre. Azzal, ho.<ry a tanács konkrét építési ter­vek kidolgozására adctt megbízást, hatalmas léoéssel haladt előre a Rudas-probléma megoldásának az ügye. Ttt most már nemcsak speciá­lisan fürdőügyi, hanem egyben épí­tési kérdésről is szó van. Csak a legnagyobb örömmel lehet megálla­pítani, hogy a fürdőváros-jelleg ki- domboritása a Rudas átépítésére vonatkozó határozattal a legkon- krétebb formában napirendre ke­rült. Nagv rés^e van ebben a Ke­resztény Községi Párt állásfoglalá­sának, amelv úgy szól. hogy min­den rendelkezésre álló eszközzel szorgalmazni kell a fürdőügyi pro­blémák megoldását és ezen keresz­tül az idegenforgalom fellendítését Petrovácz Gyula akit ebben az ügyben megkérdez­tünk, a Keresztény Községi Párt álláspontját a következőkben fej­tette ki az Uj Budapest munkatársa előtt: — Budapest-fiirdőváros kiépítése irá­nyában három akció indult meg és pe­dig a Keresztény Községi Párt állásfog­lalása alapján. Az első akció a Rudas- fürdőnek magánszanatóriummá való át­alakítása. Ennek a tervnek a megváló ­tében nem tudta teljesen kitölteni szabadságidejét. Némethy tanács­nok ezen a héten szabadságon volt. amelyet pasaréti villájában töltött el. * KOV ÁCSHÁZY TANÁCSNOK MONDJA: —- Az idegenforgalmi propaganda terén Budapest a maga ^ csekély anyagi eszközeivel számottevő eredményt csak akkor érhet el, ha uj. mások által még fel nem hasz­nált propaganda-lehetőségeket ku­tatunk és használunk fel. Ezért gondolkodom éjjel-nappal az uj propaganda-lehetőségeken, mert ha mennyiségileg nem verse­nyezhetünk a külföld sokkal na­gyobb anyagi áldozatokkal folyta­tott propagandájával, ezért a pro­paganda minőségének meg­választásában kell hatás el­érésére törekedni. — Az átvilágított diapozitív ké­pek, vitrinek alkalmazása, a bécsi iroda szervezete, berendezési módja és célkitűzése, a Gyöngyös Bok­réta előadásai, a Szent Kristóf pla­kettek, mind olyan uj formái az idegenforgalmi propagandának, amilyet még Budapest előtt m á- s ok fel nem használtak. Most ismét egy olyan eszközt állí­tottunk az idegenforgalmi propa­ganda szolgálatába, amelyet erre a célra még nem értékesítettek. Ez az eszköz a budapesti ide­genforgalmi naptár. — Ezt a naptárt a székesfővárosi házinyomdában legnagyobb rész­ben a sikerrel zárult budapesti ide­genforgalmi fényképpályázat anya­gának felhasználásával nyolc­ezer példányban nyomtattuk ki és pedig háromezer példányt an­gol, 2500-at német, 1500-at francia és ezret olasz szöveggel. A naptárak nagyrészét az Idegenforgalmi Hi­vatal, külföldi utazási irodák ide­genforgalmi szempontból számba- jövő előkelő külföldi személyisé­gek egyéni címére küldjük szét, néhány száz példány pedig kön y v- árusi f or g alomba is kerül. sitását főként azoknak a forrásoknak a feltárása és jövedelmező kihasználása teszi szükségessé, amelyek rádiumtartal­muk révén elsőrangú gyógytényezőt képviselnek. A Rudas eddig csak tisz­tálkodó jellegű fürdő volt. A gyógy- jelleget csak komoly szállodaintézmény létesítésével lehet biztosítani. Minden luxustól mentesen kell ezt a Rudas-szanatóriumot megépíteni és pedig azért, mert a fényűzés felté­telei megtalálhatók a Gellért-szálló- ban. A Gellért az idegenek fürdője, a Rudast a belföldi polgári rétegek számára kell hozzáférhetővé tenni. A Rudas-fürdőt egyébként három részre kell osztani. Van benne egy történelmi értékű és ép­pen ezért minden körülmények között megóvandó török fürdő, amely a mo­dern higiénikus követelményeknek ke­véssé felel meg. Van ott továbbá egy uszoda, amely — ha nem is teljesen sportjellegű, — de betegek gyógyítására nem alkalmas. Lennie kell egy termál­fürdőnek, amely férfi és női osztályokra bontva egyesíti magában a kitűnő for­rások gyógytényezőit. A probléma meg­oldásának a tervét, amely itt felmerül, Bánlaky Géza, a Gellért-fürdő igazga­tója már régebben kidolgozta. Ezt a ter­vet kell alapul vennie annak, aki a Rudas-fürdő magánszanatóriummá való átalakítását megtervezi. Végtelenül fontos e feladat elvégzé­sénél annak a nagyszerű adottság­nak a megfelelő kihasználása, amely a Dunaparton való elhelyezés lehető­ségében jelentkezik. Az uj szanatórium szobáinak az ablakai a Dunára néznek és ezzel felbecsülhetet­len értéket fognak képviselni. — A második fürdőügyi akció, amit szintén meginditottnak lehet tekinteni és amely szintén a Keresztény Községi Párt elhatározásán alapszik, — a Gellért-fürdő fedett-uszodájának megépítése. A Hullám-fürdőben csak nyáron talál szórakozást a vendég. Mihelyt rossz idő van, vagy az időjárás hidegebbre for­dul, üresen marad ez az egyébként kitü­nően bevált és hasznothajtó intézmény. Télen és általában kevésbbé kellemes időjárás esetén a Gellértnek nincsen uszodája. Ezt a hiányt pótolja a pálma­kertnek fedett uszodává való átalakí­tása. Ha ezt megépíti a főváros, akkor az idegeneknek az év bármely szakában lehetőségük nyílik fürdési és úszó kedv­telésük kielégítésére. Nem kétséges, hogy ez az uj intézmény is jövedelmező lesz. Már csak azért is szükség van en­nek a fedett Gellért-uszodának a meg­építésére, mert ezzel fokozni lehet a Gellért rentabilitását. —> A harmadik, ugyancsak a fürdő­város-jelleg kidomboritását célzó akció a Széchényi-fürdőnek szállodai szo­bákkal való kiegészítése. A Széchenyi-fürdő az ott lévő ártézi forrás révén szintén gyógytényezö, amely nem érvényesülhet, mert nem nyújt lehetőséget a fürdőt igénybevevő betegek elhelyezésére. A Széchényi-für- dőben túlságosan nagyra méretezett igazgatói szobák és egyéb hivatali he­lyiségek vannak, amelyeket ökonomikus hely gazdálkodással át lehet alakítani szállodai szobákká. így azután a Szé- chényi-fürdőt minden meghűlés vesze­delme nélkül vehetik majd igénybe a betegek, mert nem kényszerülnek arra, hogy fürdő után eltávozzanak a messze városrészekbe. — Mind a három akció olyan termé­szetű, hogy megvalósítás esetén erős mértékben javíthatja a főváros fürdő- üzemeinek prosperitását. Már csak azért is sürgősen meg kell kezdeni az említett három fürdőügyi akciónak a lebonyolí­tását, mert a munkanélküliség enyhítése érdekében uj kenyérkereseti lehetősége­ket kell nyújtani. Fontos szempont az is, hogy a fedezet úgyszólván teljesen ren­delkezésre áll. A Rudas-fürdőnek magánszanatóriummá való átépítéséhez szükséges összeget, ami 850 ezer pengőt tesz ki, a kereske­delmi miniszter bocsájtja a főváros ren­delkezésére. A kereskedelmi miniszter kikötötte, hogy a Rudas-épitkezést leg­később március 15-ig meg kell kezdeni, különben nem hajlandó ezt a kölcsönt folyósítani. Ezt a terminust tehát feltét­lenül figyelembe kell venni. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy a Rudas-fürdő átépítésére nem irt ki versenytárgyalást a tanács, — pedig nézetem szerint ez lett volna a leghelyesebb és legmegfelelőbb eljárás. A tanács éppen az idő rövidsége miatt bízta meg Pogány Móric műépí­tészt és Hültl Dezső műegyetemi tanárt a szanatóriummá való átépítés tervének a kidolgozásával, mert mind a ketten tájékozottak ebben a kérdésben. A ta­nács a két terv közül fogja kiválasztani azt, amelyik a részletes kivitelezés alap­jául fog szolgálni. — Ha a tanács döntött arról, hogy melyik tervet fogadja el kivitelezésre, akkor ez a kérdés a különböző szakbi­zottságok elé kerül, ügy a Rirdas-fürdő- nek magánszanatóriummá való átalakí­tásának az ügye, mint a Gellért-fürdő téli, fedett uszodájának a megépítése, valamint a Széchenyi-fürdőnek szállodai szobákkal való kiegészítése — három szakbizottság foglalkozik ezekkel a kér- tatás céljából. Először a városgazdasági szakbizottsgá foglalkozik ezekkel a kér­désekkel — fürdőügyi vonatkozásban, majd a közegészségügyi szakbizottság teszi meg a maga észrevételeit, mig vé­gül az építészeti megoldást illetően az építésügyi szakbizottság fog a maga vé­leményének kifejezést adni. E három szakbizottság véleményes javaslatai alapján készíti el azután a polgármes­— Az Uj Budapest tudósítójától — Borvendég alpolgármester, aki tudvalévőén a Kálvin-tér rendezé­sére kiirt pályázat zsűrijének el­nöke volt, amidőn a zsűri döntését meghozta, kijelentette, hogy a leg­közelebbi jövőben a főváros terv- pályázatot ir ki a Gellért-tér ren­dezésére. Király tanácsnok az üt­és csatornaépítési ügyosztály veze­tője most állítja össze a tervpályá­zat adatait, amelyek szerint való- szinüleg még karácsony előtt meg­hirdeti pályázatát a főváros. A készülő tervpályázatról illetékes helyen a következőket mondották munka­társunknak: — A Gellért-tér rendezésére ki­írandó tervpályázatot elsősorban az az általános figyelem indokolja, amellyel tervező építészeink a Kál­vin-tér rendezésére kiirt pályáza­tunkat fogadták. Téves az az állí­tás, hogy zsákutcában a Kálvin- tér rendezése, mert kétségtelen, hogy a közeljövőben a beérkezett tervek alapján a Beszkárt vélemé­nyének nyilvánítása _ után hozzá­kezdünk a tér rendezéséhez. Az ter­mészetes, hogy a rendezés megvaló­sításánál nem az egyes győztes, vagy nem győztes pályázatokat te­kintjük, hanem valamennyi pályá­zatból leszűrve a figyelemreméltó eredményeket, készítjük el az úgy művészi, mint gyakorlati szempont­ból leginkább megfelelő végleges tervet. — Ami a Gellért-tér rendezését illeti, erre vonatkozóan a budaiak egy régi óhaját teljesítjük. Általá­nos a panasz, hogy a Gellért-téren a szó szoros értelmében életveszélyes a gyalogközlekedés, annyira össze­vissza szelik át autók, autóbuszok és villamosok a teret, hogy igen gyakori a közlekedési szerencsét­lenség. A rendezésnek elsősorban az a célja, hogy a Gellért-tér gya­logközlekedését szabályozzuk, má­Karácsonyi vágyam: m SINGER villamos varrógép LeomesszeDbmeno fizetési Hannviieseit Csekeiy havi reszim Singer varrógép rószv. társ. BUDAPEST II, Corvin-tér 1 VII, Rákóczi-út 18 IV, Semmelweis-u. 14 VII, Rákóczi-út 68 VI, Undrássy-út 33 Vili, Baross-u. 86/88 ter a maga konkrét előterjesztését, amelyről végső fokon a törvényhatósági tanács dönt. Petrovácz Gyula hangsúlyozta még az Uj Budapest munkatársa előtt, hogy a Keresztény Községi Párt nem elég­szik meg e három rendkívül fontos­nak ítélt fürdőügyi akciónak a meg­indításával, hanem a legnagyobb eréllyel fogja szorgalmazni mind a három tervnek a megvalósitását. sik célja az. hogy a helyiérdekű végállomásának megfelelő kitelepí­tésével csökkentsük a Gellért-tér forgalmát. — A HÉV állomás kitelepítését illetően bizonyos megbeszélések már folytak is a Beszkárttal. A terv az, hogy vagy a Horthy Mik- lós-körtérre, vagy még kijebb tele­pítjük ki a Helyiérdekű végállo­mását, amely a Fehérvári-ut jelen­tékeny részéig a közlekedés egysé­gesítése kapcsán úgyis, mint köz­úti villamosvonal fog szerepelni. Elmondották munkatársunknak a városrendezési ügyosztályban, ahol a tabáni tervpályázat aktája fut, hogy a zsűri szorgalmasan ülé­sezik, munkálatai annyira előreha­ladtak, hogy még karácsony előtt meg lesz a döntés. Kempelen főta­nácsos, az ügyosztály vezetője úgy tervezi, hogy az első januári ta­nácsülésre viszi be a pályázat anya­gát, hogy a törvényhatósági ta­nácsnak a pályázati anyag ismere­tében módja legyen a legsürgősebb intézkedések megtételére, a Tabán újjáépítését illetően. Átrendezik a Gellért-teret Tervpályázatot ir ki a főváros — Rövidesen döntenek a tabáni tervpályázat sorsa fölött

Next

/
Thumbnails
Contents