Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-02 / 48. szám
4 1——BI ■ ^ TU BUDAPEST 1833 december 2 A Keresztény Községi Párt vezetett a költségvetés közgyűlési vitájában Wolfff Károiyon kívül Toperez er Ákosné, Szőke Gyula és Nemes-Nagy Mihály voltak a költségvetés kereszténypárti vezérszónokai — Okos és céltudatos indítványokat és javaslatokat tettek a kereszténypárt tagjai — Az Uj Budapest tudósitójától. — A főváros ügyeinek szereteíe, amely a Keresztény Községi Pártot annyira jellemzi, nemkülönben a^ párt erősen kifejlett guvernamen- tális érzéke az indító okai annak, hogy a jövő esztendei fővárosi költségvetés közgyűlési vitájából a Keresztény Községi Párt bőven kivette a maga részét és legjobb szónokait, legelső szakembereit küldte csatasorba a nagy budget-vitában. A költségvetési vita első közgyűlési szónoka a polgármesteri expozé után Wolff Károly volt, akinek hatalmas beszédét legutóbbi számában bőven ismertette az Uj Budapest. Utána Toperczer Ákosné, Szőke Gyula és Nemes-Nagy Mihály voltak^ a Keresztéig Községi Párt részéről a költségvetési vita szónokai. _ Mindhárom szónoklat megérdemli, hogy hasábjainkon részletesen foglalkozzunk velük, ismertetve a beszédek gondolatmenetét. Toperczer Ákosné a törvényhatósági bizottság egyetlen örökös nőtagja, közel egyórás beszédének a nőkérdés volt a tengelye. — Erkölcsi kötelessséget érzek abban a tekintetben — mondotta Toperczerné — mint a nők által ideküldött asszony, hogy szót emeljek az ő érdekükben. A nemzet jövője az ifjúság, akinek az anyja az asszony és amilyenre neveli az asszony a gyermeket, olyan lesz a magyar gyermeki Toperczerné szerint a nőkérdés egyedüli radikális megoldása az, ha a nőt olyan munkakörbe hozzuk, amely az ő asszonyi alapdisz- peziciójával egyezik. Az kell, hogy legyen az igyekezetünk — folytatta a szónok —, hogy a női társadalom helyzetét ismét oda emeljük, ahova a. Gondviselés valamikor helyezte. A baj az, hogy a nőnek a megbecsülését nem tudjuk biztosítani a jelenlegi munkaterületen, miután mindenütt, mint vetélytársat löki félre a férfitársadalom. Toperczer Ákosné ezután a Stefánia Szövetség működését méltatta, majd az iskolanővért intézményre tért át. Az iskolanővér gyönyörűen gondozza, védi és támogatja a gyermeket — mondotta — hatéves korától egészen a negyedik polgáriig, vagy a tanonciskoláig, azonban, mikor a kislány U éves koréiban a polgárit elhagyja, akkor jön a nihil, pedig éppen akkor érkezik el a legveszedelmesebb korba és nem történik érette semmi. x\zt indítványozta a szónok, hogy ahol megszűnnek a fővárosnak saját kezelésben fenntartott intézményei, ott úgy, mint a Stefániát, fél- hivatalos intézményként emeljen magához a főváros egy-egy hézagpótló intézményt, amelyet szubvencionál, aminek fejében felügyeleti ■jogkört gyakorol felelte és bizonyos, meghatározott munkák elvégzését kívánja meg. Az ápolónői problémát nagy dzsungelnek tartja Toperczerné. A társadalom vigyáz arra, hogy az orvosok egységesen képesittesse- nek, viszont nem törődnek azzal, hogy az ápolónők kikből, milyen képzettségű egyénekből kerülnek ki és nem gondoskodik senki arról, hogy megszerezzék azt a szakképzettséget, amelynek alapján egészen más etikai és higiéniai alapon fogják kezelni a rájuk bízott betegeket. Egy nagyfontosságu indítványt is benyújtott Toperczerné: létesítsen a főváros szociális tanfolyamot, aminek eredményeképpen a székesfőváros szociális programját végrehajtó hivatalnokok és azok segéderői szociális képesítésben része sütetnének. A törvényhatósági bizottság minden oldalán lelkes taps és éljenzés fogadta Toperczerné felszólalását, annál is inkább, mert a keresztény női pártszervezetek kiváló vezetője a legelsőrendü szónokok sorába tartozik. De általános figyelem és megbecsülés fogadta Szőke Gyula felsőházi tag felszólalását is, aki másfélórás beszédben foglalkozott az aktuális várospolitikai és város- g; i zd a sági pr oblémákk al. Beszéde elején Szőke Gyula óvást emelt a közgyűlés tárgyalási rendje ellen, mert a közgyűlési tárgyalás során a költségvetésen változtatni vagy módosítani szinte lehetetlen. Kéri a főváros vezetőségét Szőke Gyula, hogy az uj fővárosi törvény értelmében az autonómiának ezt a legfőbb jogát hagyja úgy érvényesülni, hogy valóban a polgárság teljesen szabad akarattal állapíthassa meg legalább annak a működésnek a keretét, amelyet a következő évben a főváros vezetősége részéről kifejteni kívánunk. A fővárosi háztartás 14 millió pengős deficitjének fedezését illetően Szőke Gyula nem ért egyet sem az állami hozzájárulás gondolatának felvetésével, mert az állam maga is deficites költségvetéssel dolgozik, sem a hiányok hitelmüve- leti utón való fedezésével, mert ez olyan lavina, amelyik, ha megindul. nem fog megállani. Sokkal erősebb rendszabályokra van szükség, nem pedig a költségvetésnek a régi gyakorlat alapján olyképpen való összeállítása, hogy voltaképpen felállítottunk egy nagy csomó kiadást és ahhoz azután hozzáará- nyitottuk a bevételeket. Amig nem érjük el, hogy a kormányzat, akár állami, törvényhatósági költség- vetésről van szó, a magángazdaságok egyensúlyával törődne, addig a köz gazdálkodása eredményes nem lehet, és a köz nem fejthet ki olyan munkát, amely a jelen, de a jövő generációra is kielégítő. Szőke Gyula ezután a tejkérdésben fejtette ki lapunkban már egy nyilatkozata szerint ismertetett álláspontját, majd általános helyeslés közepette indítványt terjesztett be aziránt, hogy a polgármester az elsőrendű élelmiszerek, tüzelő- és ruházati cikkek fogyasztói árának az életviszonyokhoz való lemérsék- lése iránt a lehető intézkedéseket sürgősen tegye meg a piacok megkönnyítése és a helypénzek leszállítása utján. A saját hatáskörén túlmenő intézkedések megtétele céljából pedig sürgősen forduljon a kormányhoz, hogy a most felállított és a drágaságét csak emelő különböző kartelalakulatok azonnali megszüntetése iránt intézkedjék. Beszéde további folyamán^ indítványt terjesztett elő a vásárpénztári probléma tárgyalása során Szőke Gyula a vásár jog hasznosítása iránt is, majd az üzemi szabályzat. megalkotását sürgette, indítványt terjesztvén elő aziránt, hogy a közüzemi szabályzat tervezetét tárgyalás végett a polgármester még ez év folyamán a közgyűlés elé terjessze. Nem feledkezett meg azonban Szőke Gyula a köz- igazgatási és közüzemi alkalmazottakról sem, amidőn szintén az év végéig kérte a polgármestert a státusrendezésre vonatkozó javaslatnak a közgyűlés elé való terjesztésére. A költségvetési vita harmadik kereszténypárti szónoka az általános tárgyalás során Nemes-Nagy Mihály volt, aki abban az irányban tett indítványt, hogy a törvényhatósági tanács tárgyalása alá kerülő teljes anyagot a törvényhatósági bizottság minden tagjával teljes részletességgel közölje. Indítványt nyújtott be Nemes-Nagy a társulati adó revízió alá vétele iránt is, majd részletesen foglalkozott! az uj fővárosi törvény azon intézkedéseivel, amelyek a gyakorlatban nem váltak be. Az ő beszédét is lelkes — Az Uj Budapest tudósitójától. — A jövő esztendei költségvetésnek közgyűlés vitájából közel öt órát vett igénybe az ut- és csatornaépítési ügyosztály költségelőirányzata, bizonyságául annak, mennyire fontos terrénuma a főváros háztartásának az ut- és csatornaépítések ügye. Tizenhat szónok iratkozott fel az ut- és csatornaépítési ügyosztály költségvetési vitájához, akik valamennyien a legteljesebb elismeréssel adóztak a főváros ut- és csatornaépítési célkitűzéseiért Király Kálmán tanácsnoknak, az ügyosztály vezetőjének érdemes és agilis munkásságáért. Az ügyosztály munkásságának a közgyűlés minden pártján való elismerése valóban a legteljesebb dicséret, amely Király tanácsnokot és az ő kiváló mérnöki karát illetheti. Egyetlen momentum akadt az ut- és csatornaépítési ügyosztály költségvetési vitájában, amelynek során erős kritikai hangot használtak a szónokok. Az Angyalföld, a fővárosnak ez a mostohagyenneke volt az, melynek sivár állapotát sötét színekkel festették egyes felszólalók. Elmondották a szónokok, hogy a fővárosnak ezen a perifériáján valósággal ázsiai állapotok uralkodnak: se ut, se kövezet, se csatorna és felkérték a polgármestert, hogy már a jövő évi ut- és csatornaépítési programban megfelelő helyet biztosítson Angyalföld fejlesztésének. A költségvetési vita szükresza- bott ideje nem biztosított lehetőséget az ügyosztály vezetőjének, hogy, feleletet adjon a főváros vezetőségét ért vádakra. Szükségesnek tartottuk az illetékes tényezők véleményének kikérését arra vonatkozóan: miért annyira hátramaradott Angyaföld a közmüvek tekintetében, és hogyan log a jövőt illetően Angyalföld fejlődése alakulni. — Az angyalföldi periféria — mondották illetékes helyen munkatársunknak — közmüvekben való hátramaradoltsága nem a főváros vezetőségének a hibája. Igaz, hogy Angyalföld minden tekintetben igen alacsony nívón áll: alig van használható útteste, nincsenek járdái, hiányoznak az utcákat szegélyező fasorok. A helyzet azonban az, liogy mindeddig nem is voli mód Angyalföldön a közmüvek megépítésére, azon egyszerű okból, mert nem volt főgyűjtő-csatorna. Az elmúlt és a folyó esztendőben készült el csupán az angyalföldi főgyűjtő, már számos mellékcsatornát is épített a. főváros és igy nincs akadálya a közmüvek megépítése első alapfeltételének: a végleges rendezésnek. — Az angyalföldi állapotok elbírálásánál igen súlyosan esik a latba ennek a városrésznek az utóbbi tiz esztendőben való erősen külterjes fejlődése. Angyalföldön csupa szegény ember lakik, akik pár pengőért kaptak közmüvek nélküli telkeket, amelyeken azután felépítették tapssal és éljenzéssel honorálta a jobboldal. A költségvetés részletes vitájában is a kereszténypárti szónokok egész sora szólalt fel, számos indítványt nyújtottak be, amelyek közül többet a szavazások, során el is ) ogadtak,' részben pedig javaslat- tétel céljából kiadtak a polgármesternek. A kereszténypárt büszke lenét arra, hogy tagjai okos, komoly es céltudatos munkásságával a legrészletesebben foglalkozván a jövő- eszt endei köl t ség előirányzattal, mindenütt érvényesítette a maga elveit. a maguk egy-két szobás családi házaikat. Természetes, hogy minden tízezer pengőt érő házhoz nem lehet százezer pengős utat építeni, a csatornáról, fásításról stb. nem is beszélvén. Ezért bizonyos rendszert kell betartani Angyalföld közmüvekkel való ellátásában, mert hiszen kétségtelen, hogy a kivetendő ut- és csatornaépítési járulékokat nem igen tudják fizetni majd az ottlakó kisemberek. — Mindenesetre nagy baj, hogy a külfölddel ellentétben, nálunk előbb épülnek meg a házak és azután követelik a közmüveket, holott a fordított sorrend a helyes. Hogy az Angyalföldnél maradjunk: az Erzsébet királyné-utnak a Terézváros felé eső mellékutcáiban, a Komócsy- utcában, Dorozsmai-utcában stb., ahol csak gyéren vannak közmüvek, minden telken van ház, viszont a VII. kerületi részben, a Czobor-ut- cdban, Káldy-utcában, llosvay-uton, ahol húsz esztendeje megvannak az összes közmüvek, a telkek nyolcvan százaléka, beépítetlen. A külterjes fejlődés nagy problémája itt szem- melláthatóan ütközik a főváros érdekeivel, azt bizonyítván, hogy az olcsó, közmüvek nélküli telkeken kívüli házsorok kívánságait mennyire nehéz a közületnek kielégíteni. Karácsonyi és W\l borszükségletei szerezze be Ideieden szekszárdi borospincénhben. a torlódás elheriliese vedeli. Már 3 litert Is Házhoz szállítunk. szekszArd borvidéki bortermelők állami ellenőrzés alatt álló pneeszövetkezetének termelői kimérése, poharazással. Oisűopf §!, József iscca 10 Telefon: 32-0-6S Klauber és Vajda mérnök-vállalkozók, kavicskotró-vállalata Budapest, V., Ügynök-utca 19. TELEFON: SO-2-17. lehet-e minden tízezer pengős családi házhoz százezer pengős utat és csatornát építeni? Az ut- és csatornaépítési ügyosztály Költségvetését Oí órán Keresztül tárgyalta a Közgyűlés, dicséretei és elismerést nyilvánítva Király Kálmán tanácsnoknak és ügyosztálya személyzetének
