Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-11 / 45. szám

1933 november 11 TU film * VFST m 3 — Az Uj Budapest tudósítójától. — Mialatt az autonómia fórumai he­teken át vitatkoznak a főváros jövő esztendei költségelőirányzatáról, az elnöki ügyosztályban kitartó szivós- sággal folyik egy munka, amely év­tizedekre van hivatva átalakítani és megszabott irányba terelni az ad­minisztráció arculatát. A közigaz­gatás egyszerűsítésének nagy mun­kája nem túlzottan érdekli az egy­mással mérkőző politikai pártokat, holott ez a racionalizálás több szem­pontból bir jelentős fontossággal. Különleges jelentőségű a racionali­zálás munkája a hivatalokban meg­forduló polgárság szempontjából, amely az adminisztráció egyszerű­sítése mellett gyorsabban és köny- nyebben intézheti el ügyes-bajos teendőit. De nagy jelentősége van az egyszerűsítési akciónak anyagi szempontból is: a gyorsabb és jobb adminisztráció iigy munkaerőben, mint a munkánál felhasznált iró- szerany agban nagymértékű megta­karítást von maga után. A racionalizálási akciónak tudva­lévőén Felkai Ferenc dr. tanácsi fő­jegyző áll az élén, aki az elnöki ügy­osztályban szerzett hnszesztendős munkásságának gyakorlati tapasz­talatait szűri le a maga fiatalos energiájával párosulva nagy és ér­tékes munkásságában. Felhai Ferenc dr, a racionalizálási munka mai állá­sát illetően a következő érdekes nyi­latkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A közigazg'atás egyszerűsítése három iránya. Elsőnek eddig az ügyiratkezelés egyszerűsítése kapcsán sikerült a központ által használt nyomtatványokban lénye­ges megtakarítást elérnünk. A kezelési segédkönyvek össze­vonása olyképpen történt meg, hogy most csak egy-egy segédkönyv szükséges ügyosztályonként az eddig használt négy-öt segédkönyv helyett, évi 10—12 ezer pengő megtakarítást je­lent. Akciónknak második etappeja az összes nyomtatványok reví­ziója. Stimuláltuk, egymáshoz idomitot- tuk, összevontuk a nyomtatványo­kat, úgyhogy most sokkal kevesebb blankettára és egyéb, az egyes hiva­talok által használt nyomtatványra van szükség. Ezeket a nyomtatvá­nyokat nagyobb tömegben állítjuk elő, tehát olcsóbbak is. Pontosan ki­számítottuk a nyomtatványok reví­ziója kapcsán elért megtakarítást: évente 89 ezer pengőre rúg ez az összeg, amivel már a jövő esztendei költségvetésben is csökken a fővá­ros kiadása. Ezzel kapcsolatban arra is utalok, hogy az iratok egységes nyomdai előállításával kapcsolato­san a hivatali ügyiratokhoz haszná­landó papirt is normalizáltuk, ami azzal az eredménnyel jár, hogy a papírbeszerzés is olcsóbb lesz. Munkánk harmadik, legfontosább része a szabályrendeletek revíziója. A fővárosnak 231 érvényben levő szabályrendelete van, ebből 26-ot már átdolgoztunk, ezeket az autonómia fórumai részben már letárgyalták, részben rövidesen le fogják tár­gyalni; így a törvényhatósági ta­nács és bizottság ügyrendjei, az üzemi alkalmazottakra vonalközé szabályrendeletet, az uj nyugdijsza- bályrendeletet, a városbirói intéz­ményről szóló szabályrendeletet, a kerületi választmányok működéséről szóló szabályrendeletet. 110 szabály- rendeletnek az uj fővárosi törvény rendelkezései szerint történő átdol­gozása most van folyamatban, vi­szont 99 olyan szabályrendelet van. amelyek időközben tárgytalanokká lettek, részben azért, mert az az in­tézmény, amelyet a szabályrendelet létesített, megszűnt (például a la­káshivatalról szóló szabályrendelet), részben azért, mert az az intézmény, amelyről a szabályrendelet intéz­kedett, kivétetett a főváros hatás­köre alól. (így a közlekedés, melyet a belügyminiszter közlekedési kó­dexe a rendészet hatáskörébe utal). _Az előttünk tornyosuló feladatok közül a legjelentékenyebb a központi igazgatás revíziója. Tű tekintetben a hatáskörök össze­egyeztetése, különösen a központ és a kerület között érdemel jelentősebb figyelmet, annál is inkább, mert az alkotandó szabályrendelet e tekin­tetben hatással lesz a kerületi elöl­járóságokról szóló törvény revízió­jára. Ä központi igazgatás raciona­lizálása kapcsán súlyt helyezek arra is, hogy az idők változásához képest olykép­pen történjen, hogy az idők folya­mán változó adminisztrációhoz a különféle tanfolyamokon hozzáido­muljanak a tisztviselők, akiknek ké­szültsége nem fejeződhetik be az is­kola kapuinál. Tanfolyamaink két­irányúnk lesznek: külön a kezelő- személyzet részére és külön a fo­galmazói személyzet részére. A keze­lőszemélyzet által kötelező módon hallgatandó tanfolyamok valószínű­leg még ebben az évben meg is fog­nak indulni és azokat a kezelői sza­kon levő tisztviselőknek, kezdve az ideigleneseken és végezve a segéd­hivatali főigazgatókon, mindenkinek látogatnia kell. Elmondotta még munkatársunk­nak Felkai főjegyző, hogy a posta- kincstárral folytat fontos tárgyalá­sokat a főváros a kézbesítés egysze­rűsítése irányában. Az az elgondo­lás. hogy a közönséget zaklató kü­lönféle hatósági közegek: kézbesí­tők, elektromos- és gázmérő-szám­lák, adóintés-kézbesitők, különféle kategóriái helyett egységesen a posta kézbesítse mindazokat a hatósági iratokat, amelyeket a város a felekhez ki küld. A főváros a körülbelül százfőnyi, évente több mint százezer pengőbe kerülő kézbesítő személyzet leépí­tése kapcsán arra gondol, bogy eze­ket a kézbesítéseket a jövőben a ma­gyar királyi vósta végezze. A baj csupán az, hogy a posta sokat kér a kézbesítésért, többet, mint ameny- nyibe a jelenlegi rendszer kerül. Kétségtelennek látszik azonban, hogy e tárgyban előbb-utóbb meg­lesz a megegyezés, amikoris a kéz­besítés racionalizálása kapcsán ^ a polgárság zaklatása a különféle kéz­besítések szétágazása kapcsán meg fog szűnni. a tisztviselőképzés I OKBREORN ÉTTÉRFM < 1 /f A KAKÓv/1 UT 88 DÉLI MENÜ P J löTcll A főváros kiküldötteit testvéri szeretettel fogadták Törökországban Csorna árvaszéki elnök útja eredményéről részletesen beszámolt Sipőcz polgármesternek megbízatásáról kellő tisztelettel és azonnali hatállyal lemond. Már el is költözött Bandi bácsi a külső Kerepesi-utról Budára, ahol valószínűleg emléktáblával fogják megjelölni a házat, amelyben az az első és valószínűen egyetlen nyug­díjas tisztviselő lakik, aki önként mondott le mellékjövedelméről... GALLINA FRIGYES ÖZVEGYE, Gömöry Vilma asszony, a Nemzeti Színház kitűnő művésznője, az el­múlt héten súlyos vakbélmütéten esett keresztül. * NAGY MUNKÁBAN VAN AZ ELNÖKI ÜGYOSZTÁLY, most ké­szül az előterjesztés a törvényha­tósági tanácshoz, azon tanácsnokok nyugdíjazása iránt, akik szolgálati idejüket kitöltötték. Három kerületi tanácsnokról van szó: Tatáir Bé­láról, aki november elsejével, S z ént e Miklósról, aki november tizedikével megy nyugdíjba és G u t h Ferencről, aki megrongált egészségi állapotára való tekintettel saját elhatározásából megy nyu­galomba. Sipőcz polgármester olyképpen intézkedett, hogy amíg: a törvényha­tósági bizottság költségvetési vitája tart, ne legyen tanácsülés. Ez okból a szóbanforgó nyugdíjazásokra csak november második fe­lében fog sor kerülni. Minden va­lószínűség amellett szól, hogy de­cember elsejei hatállyal nyugdíjaz­zák a három kerületi tanácsnokot, akinek távozásával erősen megrit­kul a kerületi elöljárók érdemes kara. * KIK LESZNEK AZ UJ TANÁCS­NOKOK'? Ez a kérdés a leggyak­rabban hangzik fel most a város­házi bürókban. Mint már megírtuk, két elvi irányzat harcol itt egymással: a központi érdekelt fő­jegyzők azon az állásponton van­nak, hogy nincs különbség központi és kerületi tanácsnokság között és ezért1 őket illetik a megürülő tanács­noki stallumok. Ezzel szemben az öreg kerületi főjegyzők arra hivat­koznak, hogy a kerületi elöljárói székek mindig az elöljáró-helyette­sek számára voltak fenntartva, nem lehet őket most sem mellőzni; a köz­pontiak várjanak, amig központi tanácsnoki állás üresedik meg. Hogy melyik irányzat fog győzni, az ma még teljesen bizonytalan. Ha a központiak győznek: Farkas Ákos, M or v ay Endre, B ab arc z y István és Felkai Ferenc között fog választani a törvényhatósági tanács. Ha a kerületek emberei nyomulnak előtérbe, a rangban leg­idősebb Goszleth Ernő dr. mel­lett B at t lay Imrének van a leg­több sánsza, mellettük S elírnád e- r e r Oszkárra, T hor dai Lajosra, H aid ekk er Jánosra, Farkas Lajosra és Wirnhardt Ágoston­ra fognak szavazatok esni. * A KEMÉNY LEGÉNYEK TÁR­SASÁGA hétfő esti összejövetelein állandóan 40—50 ember látogat el a Debrecen szálló különtermébe. Való­ban bajtársias és szeretetteljes a hangulat^ ezeken a vacsorákon, bi­zonyságául annak, hogy a kemény legényeket nem múlandó politikai érdekek, hanem olyan magasabb szempontok kovácsolják össze, ame­lyek minden vonatkozásban tiszte- letreméltóak és megbecsülendők. Az eheti összejövetelen N ag y Fe­renc, a Kemény Legények kapitá­nya mondott hosszabb beszédet. — A keresztény és nemzeti gondo­lat alapján állok és fogok a jövő­ben mindenkor állani — mondotta lelkes éljenzés közepette Nagy Fe­renc — és ezért mindig küzdeni fo­gok. Küzdelmem, harcaim célja, hogy a gondolat ne csak gondolat maradjon, hanem tetté váljon, nemzetünk és a főváros érdekében. — Nekünk nincsenek politikai al­lűrjeink, mi nem akarunk a tagok számával tüntetni - folytatta Nagy Ferenc —- csak azt hívjuk magunk közé, aki közénk való, mert egymás társaságában kelleme­sen és jól érezzük ma gun- k a t. — Az Uj Budapest tudósítójától — A polgármester a rodostói Rá- kóczi-ház ünnepélyes felavatására a török-magyar kereskedelmi ka­mara különvonatán tudvalévőén Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnö­köt és Medriczky Andor dr. segéd- fogalmazót küldte ki. Csorna Kál­mán dr. árvaszéki elnök útja ered­ményéről most részletesen beszámol a polgármesternek, annak megálla­pítása mellett, hogy a propaganda tevékenységéről Medriczky segédfo­galmazó külön fog beszámolni. Jelentésében közli Csorna árva­széki elnök, hogy Rodostóban Pé­kár Gyula és Baross Gábor beszé­dei után elsőnek helyezte le a fővá­ros közönsége nevében kegyeletes szavak kíséretében a főváros által küldött babérkoszorút, melynek vá­rosi szinü szalagja a következő sza­vakat hordja magán: Budapest szé­kesfőváros közönsége Rákóczi em­lékének. A főváros kiküldöttei tisztelegtek Muhiddin válinál, Istambul város polgármesterénél és tolmácsolva Sipőcz Jenő meleg üdvözletét, Csor­na Kálmán dr. átadta az istambuli polgármesternek a Sipőcz Jenő ál­tal aláirt Budapest-albumot, vala­mint a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal által török nyelven kiadott budapesti kalauzt, Az istambuli polgármestert láthatóan meghatotta budapesti kollégája figyelme, az ajándékot hálásan megköszönte és megígérte, hogy a kalauzt tanulmá­nyozza és a Törökországból Buda­pest felé irányuló idegenforgalom előmozdítása érdekében közremű­ködik. Kijelentette hosszabb beszédében Muhiddin váli, hogy a törökök a magyart testvérnépnek tekintik, boldogulását hőn kívánják és bizto­sítva látják. Amikor teheti, eljön Budapestre és személyesen viszo­nozza Sipőcz Jenő megemlékezését, addig is kérte, hogy adja át a buda­pesti árvaszék elnöke az ő legmele­gebb üdvözletét Budapest polgár- mesterének. Közli még Sipőcz polgármesterrel Csorna árvaszéki elnök, hogy amennyiben azt a rendelkezésére álló rövid idő megengedte, külön­böző tanulmányokat folytatott a tö­rök állami és társadalmi élet lénye­ge és a közigazgatás menete tekin­tetében, amelyek során iparkodott a gazdasági és szociális nagy össze­függéseket is megismerni és külö­nösen a török-magyar kapcsolatok kimélyitése érdekében a szükséges teendőket szemügyre venni. Mindezen tapasztalataimról és megfigyeléseimről, — jelenti ki vé­gül Csorna árvaszéki elnök — bizo­nyos elméleti elmélyülés után egy előadás keretében kívánok beszá­molni, amelyet a Fővárosi Alkalma­zottak Nemzeti Szövetségében fogok megtartani. A racionalizálás uj állomásai A főváros posta utján akarja az összes hatósági intézkedéseket a feleknek kikézbesiteni, tanfolyamokat rendeznek a kezelői és fogalmazói személyzet számára, készül a központi igazgatás revíziója, összevonták a segédhivatalok könyveit és normaJzálták a hivatali blankettákat

Next

/
Thumbnails
Contents