Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-04 / 44. szám
1933 november 4 TU JfflOPA :S Wollt Károly súlyos hrlllhőfa o parlamentarizmus is az autonómia Kríziséről Költségvetési beszédében felsorakoztatta az ui fővárosi törvény hibáit, telfes elismerést szavazott Sipőcz polgármesternek és rendkívül érdekes önvallomást tett városházi szerepléséről — Az Uj Budapest tudósítójától — A költség-vetési tárgyalásnak minden évben figyelemreméltó csúcspontja Wolff Károly beszéde, aki a háztartási előirányzat taglalásánál mindig talál uj és említésre érdemes szempontokat. A költségvetés ezidei törvényhatósági tanácsi tárgyalásán Wolff Károly bejelentette, hogy az általános vitában a törvényhatósági tanács ülésén nem akar résztvenni, nagy beszédét a közgyűlésen fogja elmondani. A tanácsülésen Wolfff Károly csupán néhány megjegyzés kijelentésére szorítkozott, ezek a megjegyzések azonban érdekesebbek, mintha hatalmas beszédet tartott volna, és alkalmasak arra, hogy meglepő világításba helyezzék a városháza sok fontos problémáját. Felszólalása kapcsán Wolfif Károly megállapítja, hogy az autonómia életében kritikus momentum, hogy több a beszéd, mint a cselekedet és minél hosszabban ül az ember a városházi ügyek intézésénél, annál jobban érzi azt, hogy a sok beszédnek lényegében nem lehet célja az autonómia érdemét fenntartani, hanem az autonómia azért van, hogv lehetőleg sok konkrétumot termeljen ki magából. Ez talán az eg’ész parlamentarizmusnak a krízise, amelyek a szellemi munkáját az autonómiának is lényegesen determinálják. Ezek az adottságok idézik elő azt az állapotot, hogy végeredményben egy formális autonómia kezd kialakulni, anélkül, hogy egy érdemes autonómiát tudna produkálni. Érdekes megjegyzéseket tett Wolff a fővárosi pártok együttműködését illetően: — Mindig azt gondoltam, — mondotta, — hogy itt a tanácsban ki fog alakulni olyan hangulat a pártok között, amely lehetőleg nem a pártkereteket fogja szem előtt tartani, hanem azt, hogy valamennyi párt a maga erejével igyekezzen a székesfőváros életében bizonyos pozitívumokat biztosítani. Azt látom, hogy ha itt a tanácsülésben ki is alakul némi harmónia, ez a nagy nyilvánosság előtt rögtön megszűnik és az ellenkező irány érvényesül, vagyis maguk a pártok is bizonyos közhangulatnak, bizonyos sokszor mesterségesen kitermelt közhangulatnak esnek befolyása alá és ezek korlátozzák a pártokat a harmonikus együttműködésben. Azután következnek a kölcsönös lövöldözések: politikai felelősség itt, politikai felelősség ott, pedig ha a tanács belemerül ennek a kérdésnek a taglalásába, el kell ismernie, hogy lényegében a főváros mainmut- közigazgatásánál a pártok maguk nem ismerhetik ki magukat a dolgok részleteiben. Igen érdekes volt Wolff felszólalásának az a része, amely a saját városházi szereplését körvonalazta: — Én itt vagyok, — mondotta emelt hangon Wolff Károly, — senki fiától nem félek, ha velem szemben felelősséget állapítanak meg. Én, mint teljesen független ember, ülök ebben a tanácsban, sem egyéni ambíciók, sem félelem, sem re- gardirozás, sem kormányhatalom nem tud befolyásolni. Engem kizárólag lelkiismeretem vezet, semmi más, és vezet a ?neg- győződésem, melynek jegyében ülök itt ezen a helyen. Intrikákkal nem törődöm és ha bárkinek arcán jelentkezik mosoly vagy ború, erre nem adok semmit. Egyáltalában nem adok semmire semmit, csak a meggyőződésemre és arra a lelkiismeretemre, amelyik azt mondja, hogy tizennégy éven keresztül ezen a városházán nem a hatalmi vágy űzött, nem az érvényesülés, hanem egyedül az az elhatározás, hogy meggyőződésem jegyében szolgáljam szeretett fővárosomnak érdekeit. így természetesen az abszolút függetlenség jegyében nézek minden esetet. De nem is vagyok tekintettel semmire„ ha az igazság kijelentéséről van szó. Ezután Sipőcz polgármesterről tett fontos nyilatkozatot Wolff Károly, mondván a következőket: — A polgármester ur tisztakezü- ségében. jellemében, intaktságában, hátsó gondolat nélkül, a legideálisabb módon megnyugszom. A székesfővárosnak — tisztelem Aala- inennyit, nem akarok vádolni, — nálánál tisztábbkezü polgármestere nem volt. Sipőcz Jenő tisztákéziisege mellett sem lehet megállapítani azt az akaratomon kiviil odakerült intézkedést a törvényben, hogy minden anyagi intézkedésért a polgármester felelős. Hogyan tud a polgár- mester felelni? Hogyan értem a felelősséget? Nem úgy érteni a felelősséget, hogy én kellemetlenséget akarok a vezető tisztviselőknek csinálni, ez távol áll tőlem. De elvárom, hogy az összes üzemekben és intézményekben azok, akik az adminisztráció részéről benn vannak, azoknak kötelességük elsősorban nyitvatartani a szemüket és ha valamit észlelnek, akkor kötelességük minden regard és minden késedelem nélkül idehozni a tanács elé az aggályaikat. Élesen mutatott rá a következőkben Wolff Károly a költségvetési hiány okaira: — Az Uj Budapest tudósítójától — Az elnöki ügyosztályban lázasan folyik a névmagyarositási akció, amelyre vonatkozóan több alkalommal szolgált értesüléssel az Uj Budapest. A nevüket megmagyarositani kivánó főtisztviselők első listáját ezen a héten viszi fel a belügyminisztériumba Farkas Ákos dr. tanácsi főjegyző, az elnöki ügyosztály vezetője, aki a névmagyarositások sürgős elintézését kéri, másrészről a polgármester azon kívánságát tolmácsolja, hogy a főváros szolgálatában hosszú időt töltött érdemes városházi főtisztviselők részére akkor is engedélyezzen ipszilonnal végződő uj nevet a belügy miniszter, ha a szóbanforgó urak nem is teljesitettek hosszabb harctéri szolgálatot. A listát két tanácsnok vezeti, Szlovák Pál dr. és Spannberger Alajos dr. Mellettük több főjegyző, műszaki tanácsos és egyéb vezető tisztviselő szerepel a névmagyarositások első sorozatában. Több olyau már magyarosított nevű tisztviselő is kéri a maga részére az ipszilonnal való engedélyezést, akiknek régebben i-vel végződő családnévre engedélyezett magyarositást a polgármester. A szóbanforgó tisztviselők hosszú harctéri szolgálatukra hivatkoznak az ipszi- lon engedélyezésének kérésénél és utalnak arra, hogy a belügyminiszteri rendelet a frontotjárt köztisztviselők részére kifejezetten engedélyezi a régies — Megyünk lefelé és ennek bizonysága ez az első deficites költségvetés. Vegyük a vagyonúnkat igénybe? A lakosságot nem tudjuk megterhelni! Itt nem politikumról van szó, hanem az or szóig fővárosának fenntartásáról és anyagi egzisztenciájának biztosításáról. Itt vannak azok az okok, hogy egy polgármester nem tud intézkedni koncepcióval, mert kötve van a keze adottságokkal: kötve van először a költségvetéssel, amelyek majdnem mindig a város ellen éleződnek ki. Ezt nem tartom tovább fenntarthatónak! Kell valamiről gondoskodni és azért tartom szükségesnek, hogy az autonómia egységesen, egyöntetűen foglaljon állást ezekben■ a, kérdésekben. Ne engedjük mellékutak- ra terelni ezt a kérdést, mert az autonómia, az igazi tartalmas autonómia a városi polgárság érdekében áll. Ne veszekedjünk itt egymással, mert bizonyos konkrét kérdésekben igenis tudunk egységes álláspontot elfoglalni. — Igaza van Révész Mihály tanácstagnak, hogy ő a költségvetést csak a számok puszta halmazának látja, amiből kikiabálnak a megoldandó problémák: az ifjúság kérdése, a szellemi és fizikai munkanélküliek kérdése, az álláshalmozás ügye és a munkanélküliség kérdése, amit én a legelső problémának tartok! Wolff Károly igy fejezte be beszédét: — Lelkiismereti szükségnek tettem eleget, amikor mindezt elmondottam. Lelkiismereti szükségnek! Ezt igy tessék beírni a jegyzőkönyvbe és ha majd idézni fogja: idézzék szóról szóra azt, amit mondottam! hangzású, vagy ipszilonnal végződő családnevek felvételét. Itt emlitjük meg, hogy a nagy névmagyarositási hullám túláradt a családnevek magyarosítására vonatkozó akción. Az Országos Rákóczi Szövetség Aj lay Jenő nyug. miniszteri tanácsos és Csuday Jenő dr. egyetemi tanár aláírásával a Fővárosi Közmunkák Tanácsát kereste fel beadványával, azzal a kérelemmel, hogy addig is, mig minden budapesti utcát, teret, dombot és hegyet véglegesen magyar eredetű nevekkel nem jelölnek meg, legalább a tizennégy budapesti közigazgatási kerület magyar eredetű elnevezését vigye keresztül. Az I. kerület nevét Magyarvárosra, a II. kerületét Nyékvárosra, az V. kerületét Kürt gyarmatra, a VI. kerületét Tarjánvárosra, a VII. kerületét Jenő- városra, a Vili. kerületét Karavárosra, a IX. kerületét Kazavárosra, a X. kerületét Avarvárosra, a XI. kerületét Hun- városra, a XIII. kerületét Bessenyővá- rosra, a XIV. kerületét Székelyvárosra kérik átváltoztatni. Az Országos Rákóczi Szövetség beadványa szerint mindössze két kerület maradna meg eredeti nevén, Óbuda és a Belváros. A beadvány hangsúlyozza, hogy Budapest az egyetlen nemzeti főváros az egész világon, amelynek kerületeit a nemzet elnyomatásának ideje alatt idegenekről nevezték el és elérkezett az ideje annak, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Elhészült az első névmagyarosl tasi lista a városházán Az Országos Rákóczi Szövetség a tőváros! kerületek nevének magyarrá tételére indított akciót laszBis Mi, hogy Schmidthauer Igmándi Keserüulze, gyorsan elhárítja a sok euéstöi es íihsíGi eredű Kellemetlen Őrzéseket. Hajnal Imre ofti. mérnöh, üövezösnesfler Budapest, IX., Üllőt-ut 55 Telefon:30-6-93 LÁSZLÓ ES BLUM oki. mérnökök, építési vállalkozók Budapest, II, Margit-krt 7 Telefon; 51-2-50 The Neuehale! Asphalte Company Limited Bmiapesten kzwSs ÍV. eaaaxär-itt SÍ. «a. Teic&aat A»)®*»«*» 2S2-46. *5S*r: ft VS«4! *S. <a. viyéM ín tiad. Val He w*v*rti maskteot. raHtaáft WitumcsS fai**ig<!«ekí aszfaltot Készít Ttaverai tarroéazet«» íömöntetl nszfnitutakal é» öntött aszfaltból tárdökat és kocsitilakat ntkMttslrai «»Frzöűésé* itllilki Magyar Klr. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak _______Budapest HISZI IIZELLlTlSIOZ. BEBTOITOZESDEZ kézi és géphajtásu szivattyúk Kitűnő tartós kivitel Olcsó árak Nagy készlet Forgalombahozza: Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete Rt. Budapest, V., Vilmos esászár-ut 28. TELEFON: 27-3-20 Közoti gőz- és motorliengeríést villái WOLFF ERNŐ Badapest-Helenlöld. HeieniOKlMit l. a. fftroOnjoUa i ffOLFFEHK. TeL i LáuyotáBjai 1S-S2
