Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-10-07 / 40. szám

A csökkenő bevételek költségvetése A KiadásoK legszigorúbb Korlátozása dacára tízmilliós deficitet mutat a főváros jövő esztendei Költségelőirányzata — A legutóbbi négy évben negyven százaléKKal csöKKentette Kiadási tételeit a főváros — A deficit oKa: a gazdasági válság és a Kormány bevételt elvonó intézkedései — Az Uj Budapest tudósitójától — A főváros jövő esztendei költség- előirányzata, amelyet az uj fővárosi törvényben megszabott határidőben küldött szét a polgármester a tör­vényhatósági tanács tagjainak, minden szépítés és kendőzés nélkül, férfias őszinteséggel ismeri be a fő­város súlyos anyagi helyzetét, rá­mutatván arra is, hogy csak azokat a kiadásokat irányozta elő a fővá­ros, amelyek a szigorúan vett köz- igazgatási feladatok ellátásához, a meglévő szociális, kulturális és köz­egészségügyi intézmények további fenntartásához és a jogszerűen vál­lalt kötelezettségek teljesítéséhez el- engedhetetlenül szükségesek. — Az 1931. évi költségelőirányza­tot a csökkenő bevételek jellemzik — állapítja meg a költségvetés indo­kolásául szolgáló polgármesteri je­lentés, amely arra is rámutat, hogy a gazdasági depresszió a fővá­ros háztartásában ijesztő mérv­ben érezteti hatását, Az előirányzott bevétel 1931-ben 190.5 pengő, 1932-ben 179.8 pengő, 1933-ban 163.4 pengő, 1934-ben pedig 146.6 millió pengő. Megállapítja azt is a polgármes­ter, hogy a kiadásokat a jövő költségve­tési esztendőben már nem lehe­tett a bevételek visszaesése ará­nyában szűkíteni. Az idén ugyanis már az volt a hely­zet, hogy amennyire a közigazga­tás mai kereteinek fenntartása mel­lett a kiadásokat csökkenteni lehet, az eddig már megtörtént. Azokat a kiadási tételeket, amelyeket csök­kenteni lehet, 1930 óta 39.31 százalék­kal csökkentette a főváros és nem a polgármesteren múlt, hogy a rögzí­tett tételű kiadásokakat tovább nem lehetett leszállítani, úgyhogy a költ­ségvetés végösszege 1930 óta vég­eredményben 25 százalékkal csök- ket. Ily körülmények között a főváros jövő esztendei költ­ségelőirányzatában csaknem tíz­millió pengő hiány mutatkozik. a deficit oka: a bevételek újabb visszaesése — állapítja meg lako- nikus rövidséggel a polgármester, aki arra is kénytelen rámutatni, hogy a bevételek csökkenését nem­csak a gazdasági válság idézte elő, de hozzájárultak ehhez még egyes kormányintézkedések is. A legutóbbi három esztendőben végrehajtott adóemelések maguk is csökkentő hatással voltak a községi bevételekre azáltal, hogy az újabb adók a lakosság adófizető képessé­gét gyöngítették. De egyes kor­mányintézkedések közvetlenül is csökkentették a községi jövedelme­ket: a fázisrendszer következtében a főváros forgalmi adó részesedése 1930 óta 14 milióról 5.4 millióraesett vi-sz- sza, a borfogyasztási adó leszállítása folytán a fővárost e téren évi 3 mil­lió pengő bevételi veszteség éri, ugyanakkor, amikor az állam adó­bevételei a fővárosban emelkedtek. 1930-ban 95.8 millió, 1931-ben 116 mil­lió, 1932-ben 122 millió pengő volt az állam adóbevétele Budapesten! * Annak előrebocsájtása mellett hogy az adók, vagy közszolgáltatá­sok mértéke a jövő esztendei költ­ségelőirányzatban nem változik, a polgármester rátér a főváros ren­des bevételei másik csoportjának, az üzemek hozzájárulásának taglálására. Noha a vagyonkezelő intézmények üzleti fölöslege is a forgalom és fogyasztás csökkenése folytán w jelentősen visszaesik, a költségelőirányzat bevételi oldalá­nak jelentékeny tételét alkotja a községi ^ üzemek hozzájárulásából származó 22 millió pengő, 5.1 millió pengővel kevesebb, mint az 1933. évi költségvetésben. Megdöbbentően nagy az önálló vagyonkezelésű in­tézmények közül a Széchenyi gyógy­fürdő költségvetési hiánya: 337.166 pengő. A Beszkárt a jövő esztendő­ben nem fizet rendkívüli terület- használati dijat, a községi háztartás bevétele ilyen módon 2.3 millió pen­gővel csökken. Igen érdekes statisztikai összeállí­tást tartalmaz a költségvetés, százalékokban közölvén a ki­adások és bevételek megoszlá­sát fejezetek szerint. Százalék szerint természetszerűen a pénzügyi ügyosztály bevétele a leg­nagyobb, 67.90 százalék, mig a ki­adásokat illetően a közoktatási ügy­osztály és az elnöki ügyosztály ve­zetnek a maguk 20.83, illetőleg 16.53 százalékukkal. Mindössze a kiadások hétszázad százalékába kerül a köz­lekedési ügyosztály és tizenhatszá­zad százalékba a közgazdaság és ipar. Az ut- és csatornaépítési ügy­osztály a bruttó kiadások 11.34, a közjótékonysági és szociálpolitikai 11.40, a közélelmezési 3.50 százalékát viszik el. A folyó esztendei költségvetést összehasonlítva a jövő esztendei költségelőirányzattal, a kiadáso­kat illetően a pénzügynél a legna­gyobb a csökkenés: 5,167.164 pengő. Emelkednek a kiadások a közjóté­konyságnál és szociálpolitikánál 847.219 és az igazgatásnál 393.779 pengővel. A bevételeket illetően csak az üt­és csatornaépítésnél van emelkedés: 1,168.316 pengő, ami az ut- és csa­tornaépítési járulék esedékessége (az inségmunkák amortizációja) kö­vetkeztében áll elő. A bevételi ki­esés nem nagyobb a pénzügynél: 12,279.578 pengő (ez a tétel az adó csökkenő bevételét jelenti), a közle­kedésnél: 2,471.526 és a közegészség­nél: 2,075.538. •# Végeredményben tehát a főváros költségvetésének tervezete a követ­kezőképen alakul: 156,578.456 pengő kiadással szem­ben áll 146,599..550 pengő bevé­tel, a hiány tehát 9,978.906 pengő. Az önálló vagyonkezelésű intéz­mények költségvetéselőirányzata 109,044.292 pengő kiadás és ugyan­annyi bevétel. A részvénytársaságok költségve­tései 50,583.061 pengő kiadás és ugyannyi bevétel. A községi háztartás keretében ke­zelt intézmények költségvetése 6,351.474 pengő kiadás és ugyan­annyi bevétel. A (Óváros állásponttá ggózStl az nzemi kizdtsDcn A kormánv általánosságban mindenütt honorálta a (Óváros kívánságait - Sorvendég alpolgármes­ter még nem kapott hivatalos értesítést — Az Uj Budapest tudósítójától — Nemcsak a városházán, hanem az érdekelt iparosság körében is álta­lános érdeklődés fogadta a kormány üzemi döntésének publikálását. Ez a publikálás egyelőre csak hírlapi utón történt, amennyiben a napila­pok ismertették a beliigyminszter- nek és a kereskedelmi miniszternek együttes jelentését, amely az üzemi problémák megoldását tartalmazza. Az iparfejlesztési törvény ugyanis, amely több mint két évvel ezelőtt jött létre, úgy intézkedik, hogy a kormánynak egy éven belül revízió alá kell vennie az összes hatósági üzemeket és két éven belül már in­tézkednie is kell a nem. közérdeket szolgáló üzemeknek a megszünteté­séről, vagy fokozatos leépítéséről. Az az üzemi jelentés, amely most került nyilvánosságra, miniszterközi értekezletnek az eredménye. A fővá­ros közönségét nemcsak az állami üzemek megszüntetésének vagy le­építésének a kérdése érinti, hanem elsősorban az a kérdés, milyen^ ál- láispontra helyezkedett a kormány a törvényhatósági bizottság közgyű­lésének határozatával szemben. Az Uj Budapest munkatársa kérdést in­tézett ebben az ügyben Borvendig Ferenc alpolgármesterhez, az üzemek_ gaz­dálkodásának legfőbb irányítójához és ellenőrzőjéhez, aki a következő nyilatkozatot tette: — Nem kaptam még meg a ^ kor­mány leiratát az üzemi kérdésben és igy határozott véleményt még nem nyilváníthatok. Annakidején, a köz­gyűlés üzemi határozatának a meg­hozatala után a belügyminiszter Hasznos tudni hoßy sokféle betegségnek vehetjük elejét ha Schmldthouer természetes keserüvlzével, eltávolítjuk a gyomor és belekben rejtőző és kórokat okozó baktériumokat. uinal több ankét volt, amelyeken ezek a kerdesek tárgyalás anyagául szolgálták. Ezeken az ankétokon re.Szt vettunk mi is, a főváros kép­viselői, akik azonban csak vélemé­ny linknek adhattunk kifejezést, a konkrét üzemi kérdéseknek ilyen vagy olyan formában való eldön­teset a miniszter magának tartotta fenn. Hogy a végleges döntés a fő­varos képviselőinek az álláspontját mennyiben honorálta, az akkor de­rül ki, hu a kormányrendelet meg­érkezik a városházára. Borvendég Ferenc alpolgármester tehat nem tesz érdemi kijelentést a kormány döntését illetően, aminek nyilván az a magyarázata, hogy a lapok csak vázlatosan ismertették a belügyminiszter és a pénzügymi­niszter közös üzemi jelentését, már pedig sok esetben egyes részleteken múlik annak a kérdésnek az eldön­tése, hagy a kormámy mennyiben honorálta a főváros álláspont ját. Az eddig nyilvánosságra került részle­tek alapján teljesen beavatott városházi kö­rökben ngy Ítélik meg a helyzetet, hogy a kormány általánosságban mindenütt honorálta a főváros álláspontját, ami azt jelenti, hogy az üzemi kér­désben a főorvos győzött. így értelmezik például a Községi Élelmiszerüzem fenntartására vonat­kozó kormányelhatározást is, még azokban a vonatkozásokban is, ame­lyek a Községi Élelmiszerüzem üz­letkörének némi szűkítését eredmé­nyezik. Maga a fővárosi autonómia is azt akarta, hogy a Községi Élel­miszerüzem üzletköre csupán tö­megcikkek árusítására terjeszked­jék ki, ellenben a közkórházak és más fővárosi intézmények élelmi­szerrel való ellátását továbbra is az Élelmiszerüzem fogja végezni, úgy, amint ezt a főváros közgyű­lése is óhajtja. Ugyan ez a helyzet a többi üzemekre vonatkozó elhatá­rozásnál is, igy például a Kenyér­gyárnál, amely a főváros kívánsá­gához képest továbbra is üzemben marad, ellenben megszűnik a Mü- szerüzemnek és^ a Gyógyszerüzem­nek az önállósága, amit a főváros közgyűlése is kívánatosnak jelzett az üzemi szakbizottság döntése alapján. Nem jelent újságot a kor­mány jelentésének az a része sem, amely szerint a belügyminiszter 133 fővárosi műhelyt fog megszüntetni. Ezeknek a^ megszüntetését éppen az a bizottság javasolta, amelyet a törvényhatósági tanács küldött ki a műhelyek működésének a felül­vizsgálására. — Végeredményben tehát — mon­dották az Uj Budapest munkatársá­nak a városházán — semmiféle vál­tozás sem jelent a kormány dön­tése. A közgyűlés üzemi határozatát a belügyminiszter — egészen kis részletektől eltekintve, az egész vo­nalon jóváhagyta, ami a főváros ál­láspontjának a győzelmét jelenti. Igyunk „Harmr-vizet! L Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (I., Gellért-rakpart 1. Telefon: 53-0-03) I LÁSZLÓ ÉS BLUM j oki. mérnökök, építési vállalkozók Budapest, II, Margii-krt 7 Telefon: 51-2-50----------------------------—-------------------

Next

/
Thumbnails
Contents