Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-09-16 / 37. szám

2 TEFMnmmsF 1933 szeptember 16 nak is a sírját ássa. Ha ezek he­lyett a szinte át nem látható, kom­plikált elképzelések és rendelkezé­sek helyett a mezőgazdasági cikkek előállításának a költségei vetetnek alapul és ennek a figyelembe vételé­vel fognak a különböző ipari aruk átértékeltetni, úgy egészen terme- szetes, hogy elwcircid ct mestevsecjcs árfelhajtás, de elmaradnak a kar­telek jogtalan hasznai, a felesleges hivatalok felállítása, a mezőgaz­daság teljes tönkremenetele el­marad az elégedetlenség és bizal­matlanság is. Mert nem az a fontos csak, hogy az eladósodott gazdákon segítsünk, vagy a Budapesttől 400 km távol­ságban termelt tejet is Budapestre szállítsuk, holott még béke idején is legfeljebb 150 km-es körzetben dol­goztunk, hanem magán az egész mezőgazdasági termelésen segít­sünk, hogy a búzájáért ne bolettát kapjon, ugyanakkor a tőzsdén le­veretvén az árát, hanem megkapja az összes termelvényeinek legalább az előállítási költségét és a termel- vényeiért kapott pénzért arányos áron a szükségleteit beszerezhesse. Segítsünk a fogyasztókon, hogy megszükült jövedelmükért méltá­nyos áron beszerezhessék az élet legszükségesebb eszközeit. Segít­sünk az iparoson, hogy egyrészt a fogyasztó tőle vásárolhasson, más­részt a nyersanyaghoz megfelelő áron juthasson. Segítsünk a keres­kedőn a forgalom emelésével, hogy a tisztes polgári hasznát és ezzél a megélhetését biztosíthassa. Segít­sünk ezzel a fővároson és annak a vezetőségén, hogy hivatása magas­latára emelkedve irányíthassa az autonómia életét. És ha ez megtör­ténik, segít a kormány önmagán, mert a sikeres munkáért elégedet­lenség helyett bizalmat kap. Helyes tehát, ha a kormány és a főváros vállvetve igyekeznek a gaz­dasági hiányok pótlására, a hely­zet javítására, a megélhetés köny- nyitésére. Mert ez fontosabb, mint az uj párt, vagy uj pártvezérek, uj tisztviselők, vagy uj választó­jog, uj parlament, vagy uj köz­gyűlés. Ha a nemzet elpusztult, ha a polgárság tönkrement, ha az adófizető alanyok nem létez­nek, minderre már szükség nincs: a temetőben már csak sirhantok és sírkeresztek van­nak. Ne várjuk meg, mig te­mető leszünk, fogjunk össze, hogy feltámadást ünnepelhes­sünk! útban a döntés az Özemen sorsa teleti — Az Uj Budapest tudósítójától. — Jelentette az Uj Budapest, hogy a főváros maradéktalanul teljesítette a kormány 4600/1933. számú rende­letét, és részletes jelentéssel szolgált a belügyminisztériumnak abban az irányban, hogy az egyes üzemek adminisztrációjának és üzletvitelé­nek egyszerüsitése tárgyában a leg­utóbbi esztendők során milyen in­tézkedéseket hozott. Ugyancsak a belügyminiszter asztalán fekszik a törvényhatósági bizottság közgyű­lésének jelentése a fővárosi üzemek leépitését illetően, ezt a határozatot a közgyűlés tudvalévőén hosszú vita után az erre kiküldött üzemi bizott­ság és a törvényhatósági tanács vizsgálata után hozta meg. Az egész nyár folyamán állandóan azt han­goztatták a belügyminisztérium il­letékes tényezői, hogy a rendelke­zésre álló adatok alapján most már végleges intézkedést fog hozni a kormányhatóság a fővárosi üzemek további sorsát illetően, annál is in­kább, mert a beérkezett jelentések kapcsán a belügyminisztérium a ke­reskedelmi és pénzügyminisztériu­mokkal, nemkülönben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával hosszas és beható ankétozást folyta­tott. Illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint, eddig azért nem döntöttek, mert a belügy­miniszter a parlamentben kívánja bejelenteni intézkedései megtételét, egyben körvonalazni szándékozik a kormányhatóság’ hivatalos állás­pontját a főváros és általában az autonómiák üzemeit illetőleg. Ke- reszles-Fischer Ferenc dr. belügy­miniszter ezt a bejelentést már a képviselőház őszi ülésszakának leg­elején meg fogja tenni, ezen bejelen­tés után közvetlenül leérkezik majd a városházára a belügyminisztérium leirata, amely annyi huza-vona után végre radikálisan és megfellebbez­hetetlenül oldja meg a régi problé­mát. A belügyminisztérium döntése, ér-, A nagyüzemek meghagyásává! halaira iláii a belügyminiszter a házimüheiyeket ás megszüli a kórházak ellátásánál a Községi Élelmiszerüzem működési köret tesülésünk szerint, kétirányú lesz. A monopolisztikus üzemek mai for­májának teljes meghagyásával a le­irat a házimühelyek megszüntetésé­re fogja elsősorban felszólítani a polgármestert és a törvényhatósági bizottságot. A miniszter álláspontja ugyanis az, hogy az úgynevezett melléküze­mek közül csak azok maradhatnak fent, amelyek a legszükségesebb ja­vítási munkálatokat végzik. A ter­melő melléküzemek, vagyis azok a műhelyek, amelyek uj dolgokat állí­tanak elő, teljesen megszüntetendők, eddigi feladatkörük a magániparnak adandó át, természetszerűen a Köz- szállitási Szabályzat megfelelő ren­delkezéseinek értelmében. A városházán elterjedt hírek sze­rint, a Községi Élelmiszerüzem az egyetlen a nagyobb üzemek közül, amelyiknek hatáskörét a belügymi­niszteri leirat lényegesen meg fogja szűkíteni. Ennek oka a Kereske­delmi és Iparkamara különösen in- tranzingens magatartásában rejlik: Éber Antal, a Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke, a miniszteriális tár­gyalásokon, különösen az Élelmi­szerüzem kórházi szállításait hibáz­tatta és azt kívánta, hogy a kórhá­zak élelmiszerszükségletét nyilvá­nos versenytárgyaláson szerezze be a főváros. Minden valószínűség amellett szól, hogy a kamara ezen követelését a miniszter teljesíteni fogja, amely esetben a Községi Élel­miszerüzem feladata nem lehet egyéb, mint részben az, hogy a kór­házak részére a versenytárgyaláson legjobbaknak bizonyult szállítók ál­tal történt szállításokat ellenőrizze, továbbá, hogy az élelmiszereket az egyes kórházak között szétossza és szétküldje. Tornaszeren, atlétikai sportcikkek, játszó­téri berendezések, iskola­padok és bútorok gyára Lopos Gyula, Budapest III., BéCSi-Ut 83. * lel.: Óbuda 62-5-05 J Budapest Székesfőváros Gázmüvei értesítése a főváros közönségéhez. Értesítjük a nb. fogyasztó- közönséget,^ hogy a gázfogyasz­tás hozzáférhetőbbé tétele érde­kében f. é. szeptember 1-től az alább felsorolt ^ szerelési és át­írási dijakat lényegesen mérsé­keltük és pedig az 5, 10, 20, 30 és 50 lángu ned­ves gázmérőknek, továbbá a 2 és 8 köbméteres száraz gázmérők­nek cca 7.—-, 10.50 és 17.50 pengős szerelési diját egységesen öt pengőre szállítottuk le. A 80, 100 és 200 lángu nedves gázmérőknél, továbbá a 15 és 30 köbméteres száraz gázmérőknél csak a tényleges munkabéreket számítjuk fel. A gázmérők iizembehelyezési és átírási diját az eddigi 2.10 pengőről egy pengőre mérsékeltük. A gáztűzhelyek 4.20 pengős, sütők, főzök és vasalók 2.90 pen­gős szerelési diját egységesen egy pengőben állapítottuk meg. A bérleti gázkészülékek üzem- behelyezési és átírási dija az eddigi 2.10 pengő helyett egy pengő. Amennyiben a bérleti készülé­kek átírása, vagy iizembehelye- zése^ a gázmérővel egyidejűleg történik, úgy a bérleti készülé­kek átírása, vagy üzembehelye­zése díjtalan. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS GÁZMÜVEI WIHSRT FERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b Telefon: 96-9-08. Városházi notesz EGY HÓNAPPAL EZELŐTT olyannak indult ez az ősz, mintha mielőtt megkezdődött volna, máris a nehezebbnél-nehezebb ülések egész sorát tartotta volna a törvényható­sági tanács és a mélyen tisztelt köz­gyűlés. Régen Kisasszony napja után vagyunk, maholnap megkez­dődik a hivatalos fűtési szezon és még hire-nyoma sincs az őszi ülés­szak megnyitásának. Hogy mikor fognak első alkalommal összecsapni a talpig fegyverben álló felek, azt talán még Huszár főpolgármes­ter, a törvényhatósági bizottság köz­gyűlésének elnöke sem tudja, aki­nek pedig feladati körébe tartozik tudvalévőén az ülések összehívása, úgy a törvényhatósági tanácsot, mint a közgyűlést illetően. Merthogy ez alkalommal nagyon éles lesz az összecsapás, azzal min­denki tisztában van, aki csak egy kevéssé is verzátus a városházi ku­lisszák mögött. Hírek születnek, hí­resztelések enyésznek el: de abban megegyezik mindenki, hogy rövide­sen fejek egész sora fog le­hullni a politikai poron­don. Legalábbis a kibicek, akik mindig szeretik a sok vért, a legme­legebben óhajtják a francia doktor gyilkoló szerszámának bevonulását a városháza politikai arénájára. Vagy talán nem is aréna,, ha­nem s zinhá zf Egy szellemessé­géről ismert tanácstag, akit a vá­sárpénztári tanácsülés ügyében meg­interpelláltak, a következőket mon­dotta: — Hogy nagy színház lesz ez a tanácsülés, ez bizonyos. Csak egy a baj: tűidrága a belépő­díj... A HOSSZÚ NYÁR ALATT arról beszélt mindenki, hogy amikor el­jön az ősz, megkezdődik a nagy ta­nácsnoki nyugdíjazás, amelynek vé­geztével azután egész sor állás fog megürülni az egész vonalon a fiatal­ság számára. Nos, itt az ősz, és valóban itt az ideje annak, hogy a régóta esedékes nyugdijbamenések révén helyek ürüljenek a türelmetlen fiatalság számára. A tanácsnokok közül leg­hamarabb két elöljáró megy nyu­galomba: S z ént e Miklós, aki már februárban betöltötte íO-ik szolgá­lati évét és november 10-én 60-ik születésnapját fogja ünnepelni. Az elöljárói kar érdemes doyenje tud­valévőén több mint tiz esztendeje Óbuda népszerű, közszeretetben álló vezetője. Utódául a III. kerület élén S char a Bélát emlegetik. Ugyancsak az ősz folyamán kerül sor Guth Ferenc kerületi tanács­nok nyugdijbamenetelére is. Guth aránylag fiatal ember: ötvenegyné- hány éves és 35-ik szolgálati évét is csak a jövő év közepén töltené be. A II. kerület elöljárója, azonban sú­lyos beteg, és igy ő maga kérte nyugdíjazását, amelyet a polgár- mester elvben már el is fogadott. A beteg elöljárók közül Szentével és Guthtal egyidejűén megy a jól megérdemelt nyugalomba Tat ár Béla, akit alig kétesztendős elöljá­rói működése óta a Terézváros zárt szivébe. Tatár egyelőre szeptember végéig van szabadságon, helyét ideiglenesen be is töltötte már a polgármester Schara Bélával. A többiekkel egyidőben Tatár Béla is nyugalomba fog menni, vele az elöl­járói kar érdemes és szimpatikus tagja távozik el. Végezetül Vájná Ede tanács­nok, a közélelmezési ügyosztály ve­zetője, közeli nyugdíjazásáról be­szélnek sokat a városházán. 60-ik életévét a legidősebb tanácsnok csak a jövő év januárjában tölti be, azonban már 39-ik évét szolgálja, és igy minden valószínűség amel­lett szól, hogy az ő helye is rövide­sen megüresedik a közélelmezési ügyosztály élén, ahol kerek 13 esz­tendeje él, dolgozik és alkot Vájná Öméltósága. Négy tanácsnoki állás! Mennyi reménység fordul most fe­léje, mennyi csalódás fog a választások után következni! * ILOVSZKY JÁNOST könnyen súlyossá válható baleset érte az el­múlt vasárnap Zamárdin, ahol Já­nos a legnépszerűbb nyaralók közé tartozik. Por vagy szálka ment a szemébe, amit ott helyben nem tud­tak még a doktorok sem eltávolí­tani, igy Jánosnak autóba kellett vágnia magát és itt Budapesten a szemészeti klinikán kisebb műtét árán tudták csak eltávolítani a kel­lemetlen szilánkot. Az operáció során fel kellett vágni Ilovszky szemhéját is, mert csak igy tudtak a szilánkhoz jutni. János barátunk egyelőre kötéssel a sze­mén, sötét szobában tartózkodik, és — nem csinál semmit. Ami nála, is­merve az ő mindig dolgozó, agilis egyéniségét, valóban nagy szó! * KOVACSHÁZY VILMOS TA­NÁCSNOK, aki szabadságát meg­szakította, hogy az Istvánnapi ün­nepségeket személyesen irányítsa, szabadságának hátralevő idejét kül­földön tölti el. Kovácsházy egyelőre Bécsbe ment, hogy ott inspiciálja az idegenforgalmi irodát, onnan az­után Gasteinbe megy. Kovácsházy csak október első napjaiban veszi át újra ügyosztálya vezetését. * EGÉSZ FŐVÁROSI KÜLÖNÍT­MÉNYT látott vendégül Kisasz- szony-napján Pécs városa. A Ma­gyar Városok Országos Kongresz- szusa tartotta itt a népszerű és te­vékeny V ár hid y igazgató rende­zésében ezévi országos értekezletét, és ahogy a kongresszus elnöke, Si- pőcz polgármester megnyitó beszé­djében kijelentette: — Pécs városában, Nagy Lajos városában, a magyar kultúrának a honalapitás óta ebben az értékes, déli végvárában a régi magyar di­csőség magasztos légköre nesz kö­rül ... 1! 1 A polgármesteren kívül, akit régi családi szálak fűznek a Mecsek-al- jához (az egyik téren még most is áll a Sipő c z-p atik a, amely a polgármester nagybátyjának birto­kában van) eljöttek az értekezletre Harrer Ferenc tanácstag, aki ál­talános érdeklődés közepette fel is szólalt az üzemi kérdésben az érte­kezleten, továbbá Farkas Ákos dr. tanácsi főjegyző, az elnöki ügy­osztály vezetője, Morvay Endre dr. főjegyző, a világítási ügyosztály vezetője, Tőkés Gyula dr. tanács­jegyző, továbbá V ár hi d y Imre dr. tanácsi fogalmazó. Az üzemi szakemberek közül P ló s z Pál, az Elektromos Müvek helyettes vezéi'- igazgatója, továbbá Pogány Zsig­mondi a Hirdetővállalat igazgatója vettek részt a kongresszuson. * POLÓNYI DEZSŐVEL ismét egy darab régi Budapest távozott el a. szűk belvárosi utcákból, a hallgatag

Next

/
Thumbnails
Contents