Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-09-02 / 35. szám

1933 szeptember 2. UÍBUMBESI Templomépitési segélyt kérnék a reformátusok a fővárostól. A buda­pesti református egyházmegye a főváros jövő évi költségvetesenek összeállitása kapcsán beadvánnyal fordult a polgármesterhez. Azt Kéri a fővárosnak több mint 120 ezer református lakója, hogy a lovaios segitse elő öt uj budapesti refor­mátus templom építését olyképpen, hogy öt esztendőn at évenként ne­gyedmillió pengőt folyósít a refor­mátus templomok epitesere. -k lo­ad ja a beadvány, hogy az elmúlt esztendőkben a főváros több mint hatmillió pengőt juttatott romai katholikus templomok epitesere, vi­szont a református egyház ugyan­ezen idő alatt mindössze 600 ezer pengős segélyben részesült. Hang­súlyozzák a budapesti reformátu­sok, hogy a kérés teljesítése ^ nagy lelki megnyugvásukat idézné élő. Nemzeti és szociális szempontok­kal is alátámasztják a kerelmet, melynek teljesítését remélik, noha tisztában vannak azzal, hogy a fő­város a gazdasági válság^ miatt jelentékeny pénzügyi nehézségek­kel küzd. A polgármester a buda­pesti református egyházmegye be­adványát az illetékes szakbizottság elé terjeszti.. Kende Tódor felülértékeli a villáját. Ismeretes, hogy Petrovácz 'Gyulának, Zugló népszerű képviselőjének kezde­ményezésére a Beszkárt elhatározta a zuglói vonal kiépítését olyképpen, hogy a. 69-es villamos vonalát meghosszabbít­ják a Vezér-utcáig. A zuglóiak szerint ennek az építkezésnek azonban csak akkor van igazán értelme, ha a zug­lóiak utcáikat össze tudják kötni Zugló egyik főútvonalával, az Erzsébet ki- rályné-uttal. E tekintetben egészen fur­csa helyzetben van a Szentes-utca, ame­lyet egy villa akadályoz meg abban, hogy szabaddá legyen az Erzsébet ki- rályné-utig. A szóbanforgó villa Kende Tódornak, a Magyar Vas- és Gépgyá­rosok Egyesülete elnökének a tulaj­dona. A főváros városrendezési ügy­osztálya az ingatlan kisajátítása tár­gyában többizben folytatott már tár­gyalásokat, ezek azonban Kende Tódor túlzott, követelésein meghiúsultak. Ily- képpen az ingatlan kisajátításának el­húzódása miatt most a zuglóiak nem tudják majd kellőképpen kihasználni az épülő villamost. Helyesnek tartanók, ha a főváros a hosszadalmas tárgyalá­sok helyett a bírósághoz fordulna, amelynek megvan a módja arra, hogy az ingatlan valóságos értékét megálla­pítsa, és ezen a vételáron kötelezze Kende Öméltóságát az ingatlannak a főváros tulajdonába való bocsájtására. k larmatviz-iizem semmi!jen részét nem adja bérbe a főváros Egy sörgyár, egy konkurrens ásványvíz-vállalat, egy vidéki vendéglős és egy B-lisíás tisztviselő pályáznak az Äsvany- vizüzem bérbevételére Kedvező alkalom Egsfcnrtiüä zubbony "ZT p§8- Poigári öltöny p 98­HSBVHALMtH 111, Kossuth LalOS-U. 6. MUNKÁCSY GYULA m. kir, szab. takaréktuzhely, kályha, kéménytoldó cs lakatosárugyár Budapest, YIL, Rózsa-utca 39 Mintaraktár VIL, Izabella-tér 3 Telefon : 31-2-80, 35 9-16. Dotiaceh és Társa parketta és asztalosára gyára Budapest, Vőci-ut 66. Telefon: 90-6-02 Gyárt és vállal minden parkettázást munkákat Karteien kívüli olcsó árak — Az Uj Budapest tudósítójától. — Legutóbbi számában részletesen foglalkozott az Uj Budapest azok­kal a törekvésekkel, amelyek az üzemi bizottság azon ideája kapcsán, hogy az Ásványvizüzem kereske­delmi részét adják bérbe, a magán- érdekeltség: a sörkartel és az ás­vány vizkartel szolgálatába akarják állítani a főváros altruisztikus üze­mét. A közigazgatási bizottság augusztusi ülésén Wolff Károly be­jelentette, hogy az üzem bérbeadása ellen minden rendelkezésére álló eszközzel harcolni fog. Erre a harc­ra azonban értesülésünk szerint egyáltalában nem is fog sor kerül­ni, mert a Wolff Károly felszólalá­sára a bizottság szeptember havi ülésén adandó válaszában meg fogja állapítani a polgár­mester, hogy az Ásványvizüzem nem bérbeadó és igy a főváros­hoz érkezett ajánlatok, azok megtárgyalása nélkül vissza- utasittatnak. A polgármester asztalán külön­ben az ajánlatok egész sora fekszik, amelyek mindegyike boldoggá akar­ja tenni a fővárost azzal, hogy az Ásványvizüzem gondjaitól megsza­badítja. Érdemleges ajánlatot tett — mint azt említettük — a Polgári Sör: teljes nevén a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszermüvek rt. Ez a több mint hatmillió alaptőké­vel dolgozó, a sörön kívül jég, ma­láta, pótkávé, szappan, cukorka és csokoládé^ gyártásával foglalkozó részvénytársaság a szénsavval teli­tett viz literéért 9 fillért ígér a fő­városnak. Ajánlatában azt közli a részvénytársaság, hogy ő csupán a vizet akarja forgalomba hozni és kötelezettséget vállal aziránt, hogy az eddig termelt és forgalomba ho­zott mennyiséget esztendőről esz­tendőre átveszi a fővárostól. A Polgári Sör ajánlatát a polgár- mester átszámítás és véleményezés céljából kiadta az üzem vezetőségé­nek, amelynek első kérdése az volt, hogy mit csináljon a főváros bérbe­BUDAPEST, Hl., Remetehegyem a 72-es villamos mentén. József Ferenc főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságá­ban, parcellázott 300 négyszögöles Bővebbet a tulajdonosnál, telefon 310-10 alatt, vagy a helyszínen. ■ CUST0D1S HLPHONS marnöHi iroda és speciális építési uaiialat BUDAPEST, tf., NÁBGR UCCU 19 Telefon: 120-07. Gpriíéményépités, öözkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése számié fERENC OKI, MÉRNÖK KÖVEZŐ MESTER BUDAPEST, I., MENhlNA JÄNOS-II. 17. TELETÖM: 55-I-8T adás esetén az üzem hatalmas teherautó-parkjával és renge­teg alkalmazottjával. Erre a kérdésre azonban nem is kért, de nem is kap választ az üzem vezetősége sem a polgármestertől, sem a Polgári Sörtől. A főváros ve­zetősége azon elgondolás alapján utasítja vissza a tárgyalások felvé­telét is az ajánlat felett, hogy a Polgári Sör éppen úgy hűsítő ital előállításával foglalkozik, mint a Harmatviz, semmi kö­rülmények között nem fogja tehát a főváros üzemét egyik konkurrensének kiszolgáltatni. Ajánlatot tett az Ásványüzem bérbevételére a Csillaghegyi Árpádfürdő rt. is, amely az Elkán és Gerő családok birtokában szintén palackozott _ ás­ványvíz forgalombahozatalával fog­lalkozik. Az ajánlatot, amely sze­rint egy konkurrens vállalat tett nyi­latkozatot arra vonatkozóan, hogy az Ásványvizüzemet bérbevenni hajlandó, szintén egyáltalában tár­gyalás alá sem veszi a főváros, lé­vén a hatóságnak az a kötelessége, hogy kartelalakulatoktól a lehető­ség szerint mentesítse a közönséget, legkevésbé sem az, hogy a kartel megszületését megakadályozó saját üzemét az egyik konkurrens válla­latnak odadobja. A két komoly tőkét reprezentáló részvénytársaság ajánlatain felül több magánszemély is bejelentette Írásban a polgármesternek, hogy bérbe akarja venni az Ásványviz­üzemet. Többek között jelentkezett egy vidéki vendéglős és egy B-listás banktisztviselő is,; akik azonban bérbevételi szán­dékukon felül egyáltalában nem nyilatkoztak atekintetben, hogy mekkora tőke felett rendelkeznek. A polgármester az összes ajánlat­tevőket értesíteni fogja, hogy a bérbeadás tárgytalan, úgyhogy a polgármester a közigazg-atási bi­zottság legközelebbi ülésén már befejezett^ tényekről nyilatkozhat Wolff Károly legutóbbi felszólalá­sával kapcsolatosan. HELIEY Iliül VEGYÉSZETI GYÁRA §MST,Vl.j!VÖS-llTCa 21 TELEFON: 27-2-75 KŐSZENBANYA ’S téglagyár társulat pesten (DRASCtlE) m BUDAPEST, ¥., KIOTILD-U. 3 TELEFON: 25-5-54, 25-5-55 ÉS 25-5-56 99 SENECO GYÁRTJA Szenes Pál Sékanyaggyár GYÁR ÉS IRODA: Budapest, VII., Tliököly-ui 109. szám Telefon : 97-1-57 Forgalomba hoz fenti névvel fémszálbetétes fékszallagokat, fék­pofákat és kuplung lamellákat, valamint „Seneccobus“ törv. vé> dett sajtolt fékpofákat és kap­csolótárcsákat fémszálnélküli ki­vitelben. 5 „CLARiÖGE56 I., BÖSZÖRMÉMYI-UT 28 SZ. (59, 75. villamos mentén, 2-es autóbusz) Éttermek - Sörözd - Bríügeszalon Különterem 5 órai tea TÁTSJf^t délután és este V-/ • CHARLES LAX jazz-zenekara 1 néiHüü liuzs-uena a Laöriola-iigyBen A föiMaK azonnal Hl Hell ireia a pályázatot az épület bérbeadására — Az Uj Budapest tudósítójától. — Ismeretes, hogy a kultuszminisz­térium a Városi Színház épületé­nek bérbevételét illetően, ha nem is teljesen elutasító, de olyan vá­laszt adott, amely egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a^ főváros anyagi és kulturális igényeit ki­elégítse. Noha Némethy Károly dr. tanácsnok, a közművelődési ügy­osztály vezetője, a kultuszminisz­térium ismeretes nyilatkozata után is folytatja még a tárgyalásokat a minisztérium művészeti főosztályá­val, bizonyosra vehető, hogy ezek a tárgyalások negativ eredmény­nyel fognak végződni, mert az ál­lami színházak vezetőségének se pénze, se programja nincs arra, hogy iaz Operaház és a Nemzeti Színház színpadán kívül másutt is rendezzen előadásokat. A Városi Színház problémája te­hát továbbra is nyitott seb marad a főváros életében. Komplikálja a helyzetet, hogy Labriola a főváros által ellene megindított kilakolta- tási per során is nehézségeket tá­maszt, és ha egyebet nem is_ ^ tud tenni, igyekszik a bírósági eljárást elhúzni, abban reménykedvén, hogy a főváros szive megpuhul, és más jelentkező hiányában, a szezon elő­rehaladtával, legalábbis ideiglenes jelleggel, az ő kezében hagyja a bérletet. Illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint, Lab- riolának ezirányu reményei telje­sen kilátástalanok. A polgármester nem játszik a szavával; azt a ren­deletet, amely felbontja az olasz vállalkozó szerződését, Sipőcz Jenő aláírta, a színház épületének to­vábbi bérlete tárgyában La'briolá- val a főváros semmiképpenmég csak tárgyalni sem fog. Árról sem lehet szó természetszerűen, hogy Labriola hitelezői bármilyen for­mában beleszólást kapjanak a szín­ház épület-bérletébe, illetőleg annak sorsának további irányításába. Labriola hitelezőihez a fővárosnak semmi köze nincsen, a polgármes­ter változatlanul azon az álláspon­ton van, hogy ezekkel az egyébként tiszteletreméltó urakkal a főváros jogviszonyban nincsen és semmi­féle körülmények között nem is óhajt lenni. Mindenesetre a legfontosabb len­ne a tengeri kígyóvá nőni kezdő Labriola-ügyben, hogy a polgár- mester egy erélyes tollvonással ki­írja a nyilvános versenytárgyalást a színházépületre, egyrészről egy- szersmindenkorra elvágván ezzel Labriola további kísérletezéseit, másrészről lehetőséget nyújtván ko­moly és tőkeerős vállalkozóknak arra, hogy a színházi évad elején foglalkozhassanak a bérbevevés gondolatával és igy sem a főváros, sem az esetleges uj bérlő számára ne vesszen el az 1933-as, 34-es szín­házi szezom. Azok az előzetes jelent­kezések, amelyek a közművelődési ügyosztályban a bérbevevés irányá­ban történtek, biztonságot nyújta­nak a fővárosnak arravonatkozó- lag, hogy a meghirdetett pályázat nem fog eredménytelenül végződni. Ebben a tudatban pedig a főváros számára egyéb tennivaló nincs hát­ra, mint a színház épületének bér­beadására vonatkozó pályázat ha­ladék nélkül való kiírása!

Next

/
Thumbnails
Contents