Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-29 / 30. szám

\ 1983 julius 29. uj mniAPFST 3 Belvárosi Kérdőjelek. Irta: NAGY FERENC törvényhatósági tanácstag Ód SZERETI 8 TISZTASÁGOT — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Uj Budapest egyik legutóbbi számában Wolff Károly a legak­tuálisabb városházi feladatokról nyilatkozván, azt mondotta, hogy a főváros vezetőségének meg kell akadályoznia a külterjes építke­zési rendszer további elharapódzását. A Keresztény Községi Párt vezére teljes mértékben helyeselte Ko­rányi Frigyes volt pénzügyminisz­ternek a felsőházban a házadómen­tesség meghosszabbítása ellen el­hangzott felszólalását és azt a né­zetét fejezte ki, hogy a házadómen­tességet a főváros belterületére kell korlátozni, mert a főváros képte­len a perifériákon építkezők újabb és újabb közmüvekért való kiálto­zásait kielégíteni. Vezéremnek ez a nyilatkozata aktuálissá teszi a Belváros problé­máját, újra felszínre veti azokat a kérdőjeleket, amelyekre évtizedek óta hasztalanul vár feleletet a Bel­város polgársága. Ezelőtt három esztendővel, 1930 júliusában az Uj Budapest hasábjain, mint belvá­rosi polgár, szomorúan voltam kénytelen megállapítani, hogy év­tizedek óta semmi nem történik a Belváros fejlesztése érdekében. A Belváros, — írtam ezen cikkemben — Budapest szive, a legősibb, leg- történelmibb városrész, húsz év óta mitsem változott, itt nem rombol­tak le százéves házakat, hogy he­lyükre felhőkarcolók épüljenek, mi vagyunk a régi elmaradottságunk­ban harminc esztendő óta változat­lanul. Az idő elszaladt felettünk, mi nem akarunk tovább is elmara­dottak lenni és követeljük, hogy területi adottságunk határain be­lül bennünket se zárjanak el a fej­lődés lehetőségei elől! Nézzük azonban a rideg és az adottságokat könyörtelenül meg­mutató építkezési statisztikát. A fő­város statisztikai havi füzeteinek legutóbbi száma (a.fűlyó. esztendő májusáról szóló) megállapítja, hogy a folyó év első négy hónapjában egyetlen uj építési engedélyt nem kértek és nem adtak ki a Belvárosra vonatkozóan. Az év első négy hó­napjában a Belvárosban mindössze 28 kisebb átalakításra kértek enge­lyen tisztelt törvényhatósági tanács tagjait, akikből a nyári szünet előtti utolsó ülésen elemi erővel tört ki a vágyakozás a szabad ter­mészet, a viz, a föld, a napsugár után. Ilovszky nemcsak tanács­tag-kuli: magánfoglalkozását illető kuliságán kívül kulija ő a Baross-szövetségnek, a Kisipari Hitelintézetnek, a különféle józsef­városi keresztény alakulatoknak, sőt a cigány-muzsikusok hivatalos testületének is. Érthető tehát, hogy felszabadulva, illetőleg szabadsá­got kapva a. különféle rabszolga- tartó-közületektől, dupla örömmel sietett Zamárdiba, ahol kuli­mén t e s környezetben tölt­het néhány röpke hetet János, aki többek között (de csak télen termé­szetesen) a különféle balatoni ér­dekképviseleteknek is hűséges ku­lija. A különféle kuli-eg yenruhákat erre a pár boldog hétre ellent en­ger nag y i uniformissal cse­réli fel Ilovszky, akinek jachtja éppolyan népszerű a Balaton so­mogyi oldalán, mint ő maga a Jó­zsefvárosban. Nagy túrákat tesz a magyar tengeren, nyílegyenesen re­pülő jachtján, amely külön neveze­tessége a Balatonnak. Egy ilyen jachtkirándulásról leszen szó e so­rokban, amely szerencsés auspiciu- mok között indult el Zamárdin és majdnem szerencsétlenül végződött Siófokon. Úgy esett a dolog, hogy Ilovszky, mint a budapesti cigányok koroná­zatlan királya, a balatonmenti han­gászok speciális nótáit próbálgatta egy este vacsora után, — egészen hajnali öt óráig. Nemcsak pítymal- lott, hanem gyönyörűen sütött a napvilág, amikor a muri végezté­vel Ilovszky és egy barátja elhatá­délyt az ingatlantidajdonosok és azóta is, hogy én tudom, egyetlen uj építkezés létesült a Kaas Ivor- utcában, ahol az ősi Batthyány- palota helyén épit ötemeletes palo­tát Sorg Antal barátom. De nem­csak a folyó év első negyedében, hanem a múlt usztendő első negye­dében, sőt a múlt esztendőnek mind a négy negyedében uj építkezések­től mentesek maradtak az ősi bel­városi utcák! Nézzük azonban tovább a sta­tisztikát és állapítsuk meg az utolsó hatvan esztendő építkezési számadatait Belvárosunkat ille­tően! 1880-ban 551 lakóház volt a Belvárosban, ez a szám — ugyan­akkor, amikor a főváros minden kerülete hallatlan fellendülésen ment át — 1930-ra 454-re csökkent! 1890-ben 49 földszintes, 162 egyeme­letes, 204 kétemeletes, 160 három- emeletes és 22 négyemeletes ház volt a Belvárosban, 1930-ban ugyanebben a kerületben 21 földszintes, 36 két­emeletes, 187 háromemeletes és 173 négyemeletes házat számolt össze a főváros statisztikai hivatala. Ugyanakkor a négyemeletes házak száma a Lipótvárosban 30-ról 421-re, a Terézvárosban 21-ről 222-re, a Józsefvárosban háromról 237-re emelkedett! Megállapít­ható tehát, hogy a hepe-hupás bel­városi utcák fölött a főváros többi kerületeihez arányitva megállt az idő és amiképpen a belvárosi ipar és kereskedelem nincs kellőképpen foglalkoztatva a városi közmun­kákban és szállításokban, azonkép- pen építkezési tekintetben sem tör­ténik semmi a Belváros érdekében. Állítólag az a terv van előtérben, hogy a kormány legújabban meg­hosszabbított adómentességi rende­letének lejárta után — a jövő év júliusában — olyan uj házadómen­tességi intézkedéseket tervez, ame­lyek kizárólag a Belvárosra vonat­koznak. A Belváros polgársága örömmel és méltánylással fogadja ezt a tervet és azt kérdi: miért be­szélnek a Tabánról, mint a Belvá­ros kertvárosáról építkezési vonat­kozásban, amikor magát a Belvá­rost kellene újra felépíteni1? Miért nem fordulnak tanácsért például rózták, hogy még mindig nem mennek haza, hanem jachtki­rándulásra indulnak a Balatonon. El is indultak és a barát, jóved fiatalabb lévén Ilovszkynál, ajánl­kozott, hogy csak szundikáljon Já­nos, ő majd kezeli a vitorlát. Pár percnyi szundikálásból azután nagy recsegés verte fel az alvót: az ügyetlen barát egy rossz fordítás alkalmával úgy eltörte a vitorlaru- dat, mintha vékony pálcika lett volna. Közben borulni kezdett az ég is, és bizony alaposan meg kellett fog­nia az evezőket a két hajnali vitor­lás barátnak, hogy két órai megfe­szített munka után, már szakadó záporban, beevickéljenek a siófoki kikötőbe. Egyetlen pillanatnyi pauza nélkül egy helybeli ács se­gítségével helyre is állították rög­tön a vitorla kormányát, mire Já­nos a postahivatalba sietve a követ­kező sürgönyt menesztette aggódó hitvesének: Siófokon kormányt újjáalakítottuk. Stop. Indulunk haza . Stop. J ános. * A KORMÁNYZÓ B ARCZEN GYULA nyugalmazott székesfővá­rosi műszaki tanácsnokot a kor­mány főtanácsosi méltósággal tün­tette ki. Barczen tanácsnok néhány esztendővel ezelőtt ment nyuga­lomba, miután egy emberöltőn át teljesített szolgálatot a városrende­zési ügyosztályban. Nyugalomba- vonulása után súlyos betegségen esett át, melynek során egyik lábát is leoperálták. A kormányzói kitün­tetés egy hosszú és érdemes köz- szolgálati pálya méltó be­tetőzése. Párizsba, ahol az uj nagy boule- pardok felépítése kedvéért egész városi’észeket romboltak le, nem a hatóságok, hanem a magántőke, amelyet inesszenlenő adó- és egyéb kedvezményekkel persuadeáltak ar­ra, hogy a régi Napoleon-korabeli vityillókat földig rombolva, uj és modern palotákat emeljenek a ro­mok fölé. Vagy hogy egy közelebbi példát említsek, miért nem néznek a mi jó uraink Belgrád felé, amely­nek vezetősége az utolsó tiz esz­tendő alatt a szó szoros értelmében földig rombolta és újjáépítette Ju­goszlávia fővárosát? ' Ezek a mi belvárosi kérdőjeleink, 'amelyekre esztendők és évtizedek óta hiába várunk feleletet. Uj vá­rosrészek keletkeznek a külterüle­teken, maholnap egyetlen nagy falu lesz Budapest, a legkülterje- sebb, a perifériákon legjobban szét- terpeszkedő városa Európának, ugyanakkor azonban középkori ut­caközök, macskafej-útburkolat, ós­di lakások, egészségtelen és sötét bérkaszárnya-udvárok teszik a mo­dern, napfény és levegő után vá­gyakozó ember számára lakhatat­lanná a mindjobban és jobban el­néptelenedő Belvárost. Azt a Bel­várost, amelyben, hogy egy pilla­natra ismét visszatérjünk a statisz­tikához, 1932-ben építkezés folytán helyiségeiben, ezt könnyen elérheti, ha a mennyezetet és falait ETERNI T-nagy- lemezekkel burkolja. Az E T E R N I Tdemezek gyorsan helyezhetők el, a nedvességet nem engedik át, könnyen tarthatók tisztán. Kérjen díjmentesen mintát és árajánlatot. ETERNIT MÜVEK Budapest, VI, Andrássymt 33. egyetlen uj lakás sem keletkezett, amelyben a lakosság száma 1900-tól 1930-ig mindössze 2.5 százalékkal nőtt, szemben a perifériákkal biró városrészek 15—18 százalékos la- kosszám-emelkedésével. Hisszük, hogy uj szelek lobognak most a Belváros felett, a Belvárosnak kü­lönleges nézőpontjai, célkitűzései és elgondolásai illetékes helyeken meghallgatásra találnak! A londoni telefonkönyv és az István-napi propaganda--------- ——■ ■» — Si kert aratott Kovácsházy tanácsnok újszerű idegenforgalmi propaganda ötlete — Az Uj Budapest tudósítójától. — Ez év tavaszán, mint annakidején megírtuk, eredeti ötlete támadt Ko­vácsházy tanácsnoknak, a városgaz­dasági ügyosztály vezetőjének; az István-napi ünnepségek alkalmából annyira bevált Gyöngyös Bokrétá­ról készíttetett litografikus színes nyomatokat a fővárosi házinyomdá­ban, hogy azokat külföldre egyéni címekre küldje el az idegenforgalmi hivatal. Húszezer angol nyelvű és tízezer német nyelvű propaganda­nyomtatvány készült el ilyen mó­don; most már csak a címek hiá­nyoztak, hová küldjék el a valóban szép kiállítású propaganda képeket. Ismét Kovácsházy tanácsnok ta­lálékonysága adta meg a kérdésre a feleletet. A tanácsnok intézkedésére a fővárosi idegenforgalmi hivatal meghozatta a londoni, bécsi, zürichi és baseli telefonkönyveket, ahonnan azután a németül és angolul tudó tisztviselők kijegyezték azt az anya­got, amely Budapest idegenforgal­ma szempontjából számításba jöhet; az intellektüellek, orvosok, ügyvé­dek, mérnökök, nagyvállalkozók, gyárosok, nagykereskedők címeit. Ezekre az egyéni címekre küldötte el azután Zilahy Dezső, az idegen­forgalmi hivatal igazgatója, a Gyöngyös Bokréta meghívóját és az István-napi propaganda anyagot. Az érdekes és újszerű propagan­dának feltűnő visszhangja támadt, főleg angol részről. Egymásután ér­keznek az idegenforgalmi hivatal címére a köszönő levelek, amelyek­nek irói egyrészről hálásan köszö­nik a főváros figyelmét, dicsérik a szép nyomtatványokat és ami a leg­fontosabb, meg is ígérik, hogy el­jönnek az ősi magyar ünnepség al­kalmából Budapestre, Sőt jegyeket is kérnek lefoglalni a Gyöngyös Bokréta előadásaihoz. A St. Stephen's Week a legtelje­sebb mértékben felkeltette az ango­lok érdeklődését. Alfred G. Hamil­ton, a londoni iidvhadsereg colo- nelja azt írja az idegenforgalmi hi­vatalnak, hogy nagy érdeklődéssel fogadta a meghívást, a nyomtatvá­nyokat barátainak is megmutatta és minden valószínűsége megvan an­nak, hogy az augusztus 15—21-e kö­zötti hetet Budapesten tölti. Baro­ness M. Jan Haesten-Hates megkö­szöni az „invitation to come to Bu- dapest“-et és azt ígéri, hogy eljön, annál is inkább, mert a legjobb kö­zépeurópai arisztokráciával, a Fes- tetichekkel, a Kinskyekkel és a Lwoff hercegi családdal diplomá­ciai körökben összeismerkedett és jóviszonyban van. Azt Írja a báró­nő, hogy egy kicsit németül is be­szél és reméli, hogy meg fogja tudni értetni magát Budapesten. B. C. Bennett szintén megígéri, hogy eljön Budapestre, de még egy csomó propaganda iratot kér a fő­város idegenforgalmi hivatalától, ezeket barátainak és ismerőseinek akarja szétosztani és reméli, hogy sikerülni fog még partnereket ta­lálni a budapesti útra, akik máris érdeklődnek a Duna királynője iránt. Nem érdektelen végezetül a lon­doni nagy utazási irodák levele­zése a főváros idegenforgalmi hi­vatalával. A húszezer példányban szétment angolnyelvü meghívó kapcsán annyian keresték fel ér­deklődésükkel a londoni utazási irodákat, hogy azok sürgős leve­lekben fordultak a budapesti ide­genforgalmi hivatalhoz azzal a ké­relemmel, hogy küldjenek propa­ganda anyagot, mert ki akarják elégíteni a hozzájuk forduló érdek­lődőket. Bebizonyosodott, hogy Ko­vácsházy tanácsnok újszerű ötlete a gyakorlatban az eddigi jelek sze­rint bevált és minden remény meg van arra, hogy dacára az európa- iszerte dúló rossz konjunktúrának, az ezévi budapesti Szent István- napi idegenforgalom minden előző esztendeit felül fog múlni. Ifj. HALÁSZ HUBERT építési vállalkozó VASSZÁDFAL KÖLCSÖNZŐ BUDAPEST, VII., ARENA-UT 70 TELEFON: 39-0-50

Next

/
Thumbnails
Contents