Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-01 / 26. szám
Budapest, W33 julius 1 XL évfolyam 26. szám UTFUBAPJEST lek. Fővárosi WiJ- Revltzky-u. 1. -nw~ ~nr t, Vili-. Re Előfizetési érák;: Egész évre ... * ............................30 pengő Fé l évre......................................., 15 pengő Eg yes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZIÖ: DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kladóhlvalal: Budapest. IV.. kaas Ivor-utca g. Telefon: 82-8-23. Postaiakarékp. chequeszómlo 30913 Legyen vége a terméketlen csontváz=költségvetéseknek! Petrovácz Gyula a kereszténypárt nagyszabású városházi akcióiról — A legközelebbi program: centrále, Vp.=likvi« dálás, uj inségmunkák, a közlekedés egységesitése Zajos Budapest Közérdekű szolgálatot teljesített a statisztikai hivatal kiadásában megjelenő Városi Szemle, amikor ez évi harmadik számát a csendnek szentelte, gyakorlati mérnökök és orvos-professzorok ankét- szerű cikkeit közölvén a nagyvárosi zajról, annak építéstechnikai és gyógyítás-tudományi megvilágításában. Figyelemreméltó a szerkesztői ötlet, amely a főváros hivatalos kiadványaként ntegjelenő szakfolyóiratban a szokásos unalmas és senlci által nem olvasott cikk-szörnyetegek helyett egy mindenkinek érdeklődésére számot- tartó olyan témakört választott ki tárgyául, amely úgy tudományos, mint gyakorlati vonatkozásában egyike az urbanizmus legnagyobb problémáinak. A Városi Szemle csend-számában a tudósok és szakemberek egész sorozata (Darányi Gyula dr., Gort- vay György dr., Király Kálmán, Möller Károly dr., Germán Tibor dr., Schnell János dr., Ranschburg Pál dr.) vonul fel és nyilvánítja a maga véleményét Budapest zajáról. Megállapítják a cikkírók, hogy a modern szociális ártalmakhoz: az urbanizmus tultengésének káros hatásaihoz tartozik a nagyvárosok lármája és főleg a közlekedési eszközök újabb nagy fejlődése következtében a lakosság nagy tömegei vannak kitéve a zaj káros hatásainak. Érdekes az a megfigyelés, hogy a városok között mennyire pihentet ően hat Velence, és aláírjuk a főváros útépítési tanácsnokának azt a megállapítását is, hogy a főváros legelterjedtebb burkolati anyaga: a kő, az utcai zaj szempontjából a lehető legkedvezőtlenebb. Tudomásulvéve az újabb építészet azon törekvését, hogy már az épületek tervezésénél vigyáznak a zajosabb helyiségek megfelelő elrendezésére és az építkezés kivitelénél a hangszigetelő anyagok helyes alkalmazására, eljutunk az orvostudósok észrevételeihez a zaj káros utóhatását illetően a hallószervre és az idegrendszerre. Igaza van az ideg gyógyásznak: elégséges csend nélkül az idegrendszer rendje, vagyis épsége hamarosan megbomlik, mert a csend a bennünket környező fizikai, valamint a bennünk hullámzó lelki világ rendjének in- tengráns alkateleme! Fontos azonban, hogy a Budapest csendjére vonatkozó megállapítások és elméletek gyakorlati megvalósulást nyerjenek és necsak írott malaszt maradjon a Városi Szemle valóban értékes külön-fü- zete. Kétségtelen, hogy Budapest ma Európa legzajosabb városa, üvöltő autóival, aszfaltvágó-gépeivel, zakatoló gyártelepeivel, hangosabbak belső területei, mint akár a nagy angiai vagy amerikai gyár- városok. Lehet, hogy Budapest csendje nem népszerű téma a politikus urak számára, akiknek köny- nyebb közmunkát és kenyeret, mint csendet Ígérni. Pedig kenyeret nem tudnak adni, csendet viszont teremthetnének: kevesebb lármával, több szívvel... — Az Uj Budapest tudósítójától ■— Minden esztendőben megismétlődik, hogy közvetlenül a nyári szünet kezdete előtt kell egész sereg fontos problémának a megoldásáról dönteni. Tavaly a HÉV megváltása okozott nagyobbfoku izgalmakat úgy a tanácsban, mint a közgyűlésen, az idén a centrále átvétele és a Vásárpénztár likvidálása maradt hátra a nyári szünetet megelőzően legutolsó feladatnak. Ha e két fontos tárgyban meghozza döntését a törvényhatóságig tanács és a közgyűlés, megkezdődhetik a nyári szünet — úgy a városházi pártok tagjai, mint a városházi adminisztráció számára is. A nyári szünet azonban nem jelenti a városházi adminisztráció munkájának abbanmaradását. Az egyes ügyosztályokban megindul az előkészítő munka, azoknak a terveknek a kidolgozására és azoknak az előterjesztéseknek a megszövegezésére, amelyek az őszi kampány elején a törvényhatósági tanácsot és a közgyűlést foglalkoztatni fogják. Az Uj Budapest munkatársa ebből az alkalomból beszélt Petrovácz Gyula országgyűlési képviselővel, a Keresztény Községi Párt vezető tagjával. Aziránt érdeklődtünk, hogy nézete szerint milyen természetű előkészítő munkálatokat kell végeznie a városházi adminisztrációnak a nyári szünetben és azt is megkérdeztük, melyek azok a városházi problémák, amelyeknek a megoldása az ősz folyamán aktuálissá válik. Petrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt vezető tagja, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A nyári szünet előtt feltétlenül meg kell oldanunk az úgynevezett Talbot-problémát, amely régóta foglalkoztatja úgy a városházi adminisztráció vezetőit, mint a közgyűlési pártokat is. A megoldásnál egyedül és kizárólag a főváros speciális érdekeit tarthatjuk szem előtt. Ugyancsak a nyári szünet előtt kell likvidálnunk a Vásár pénztárt, amely sok veszteséget okozott. Ha a tanács és a közgyűlés e két kérdésben döntött, megkezdődik a nyári szünet, ami azonban csak átmenetileg jelenthet pihenést szabadságidejük tartama alatt az egyes tisztviselőknek, de semmi esetre sem jelentheti a városházi adminisztráció működésének a megszűnését. Csak átmeneti pihenőszakaszokról lehet szó, általában azonban az egyes ügyosztályoknak a változott viszonyok egyre inkább szaporodó feladatainak a nagy számához képest serényen kell dolgozniok az ősszel aktuálissá váló problémák megoldásának az előkészítésén. A legelső és legsürgősebb ilyen nyári feladat: a jövő évi költségvetés előkészítése. Ezt a munkát mielőbb meg kell kezdeni, mert az uj költségvetés összeállítása rendkívül nehéz feladat lesz. Már most hangsúlyoznom kell azt a felfogásomat, amely egyben a Keresztény Községi Párt felfogása is, hogy bármilyen rosszul alakul is a pénzügyi helyzet, bármennyire fokozódik is a bevételeknél a kiesési tendencia, nem folytathatjuk a takarékoskodást abban a mértékben, amint azt a legutóbbi években tettük. Már előre is tiltakozunk az ellen, hogy a városházi adminisztráció jövőre is csontváz-költségvetést készítsen. Elhibázott gondolat volna ez, amit az ez évi tapasztalatok is bizonyitanak. Hiába szorítják visz- sza mindazokat a kiadási tételeket, amelyek beruházások és közmunkák fedezetéül szolgálnának, mert a gyakorlati élet rácáfol ezekre az indokolatlan spórolásokra. Az ezévi költségvetésből is úgyszólván minden építkezést töröltek és a főváros mégis kénytelen volt építkezéseket és egyébb ilyen természetű beruházásokat eszközölni. Két iskola épül, épül továbbá a Csobáncz- utcai óvoda, resturáljuk a Mátyástemplomot, megépül a városszéli telep és egész évben folynak inség- munka-alapon az útépítési és csatornázási munkálatok. Már ezeknek a példáknak a felsorolásából is kitűnik, hogy hiába törölték a különböző építkezési és beruházási tételeket, a főváros vezetősége még sem volt képes elzárkózni munkaalkalmak teremtése elől, legfeljebb az történik, hogy költség- vetési fedezet hiányában köl- csönfedezetet kellett előteremteni. Csak a forma változott meg, a lényeg ugyanaz. Ennek az esetnek nem szabad a jövő évben megismétlődnie, mert a kölcsönökkel való ilyen nagymértékű operálás rendszerét meg kell szüntetni. — Feltétlenül meg kell épiteni — folytatta Petrovácz Gyula — a jövő évben a kelenföldi és zuglói elöljáróságot. Először — úgy látszik — Kelenföld-Lágymányos kap uj elöljáróságot. A V erpeléti-uti iskola felszabadul, amennyiben az ott elhelyezett fővárosi muzeum anyagát a Károlyi-palotába viszik át. Ez lesz a magva a XI. kerületi elöljáróságnak, amely előreláthatóan még ebben az esztendőben, mint különálló szerv, kezdheti meg a maga működését. A jövő évben feltétlenül meg kell épiteni a zuglói elöljáróságot. Ilyen irányban máris megtettem a szükséges lépéseket és megfelelő időben újra konkrét javaslatokkal fogom ennek a problémának a megoldását szorgalmazni. — A nyár folyamán el kell készítenie a főváros vezetőségének az egységes közlekedési programot. Éppen egy esztendő telt el azóta, hogy a főváros törvényhatósága és közgyűlése megszavazta a HÉV átvételére vonatkozó előtei’jesztést. Erősen sürgették a döntést azzal, hogy szükség van a HÉV átvételére a pestkörnyéki közlekedés megjavítása és az egységes közlekedési irányelvek lefektetése érdekében. Az azóta eltelt teljes egy esztendő ■alatt nem sikerült a HÉV-et birtokba venni, még mindig hiányzik a jóváhagyás, amely a tranzakció teljes és gyakorlati jellegű lebonyolításához szükséges. A HÉV deficitjét vállalnunk kell, de még mindig nem szereztük meg azokat az előnyöket, amelyeket a HÉV átvételéhez fűztek. Az egységes közlekedési program kidolgozása már nem késhet sokáig. Nézetem szerint ennél nincs sürgősebb feladat. A főváros vezetőségének ezt az egységes közlekedési programot kora ősszel az illetékes városházi fórumok elé kell terjesztenie. Ennek a programnak a kidolgozása csak az autóbusz, a Besz- kárt és a HÉV érdekeinek összhangba hozatala alapján történhetik meg. A fővárosnak egyrészt arra kell törekednie, hogy a Beszkárt bevételeinél mutatkozó kiesés ellensúlyozható legyen. másrészt elő kell készítenie az autóbusz-közlekedés további nagyarányú fejlesztését és végül meg kell javítania a pestkörnyéki közlekedési viszonyokat. Ezeket a szempontokat figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akiknek szerepük lesz az egységes közlekedési program meg állapításánál. — Ugyancsak a nyári hónapokban kell gondoskodni a téli inségmunkák megindításának az előkészítéséről. Uj konkrét közmunka-terveket kérünk a főváros vezetőitől! Szükség van erre főként azért, mert a Tabán újjáépítésének munkálatai — az uj tervpályázat kiírása folytán — nem kezdődhetnek meg előbb, mint a jövő év folyamán. Szükség van tehát téli ins ég munka-alkalmaknak teremtésére. Útépítési és csatornázási szükségmunkálatokkal már próbálkoztunk és pedig sikerrel. Éppen ezért azt a konkrét javaslatot terjesztem elő, hogy a főváros vezetősége határozza el az Andrássy-utnak a főváros határáig való meghosszabbítását. így ugyanis nemcsak nagyobb tömegek részére tudunk munkaalkalmakat teremteni, hanem' egyben a főváros fejlődését is előmozdítjuk, sőt telekérték-emelkedési célokat is szolgálhatunk. Petrovácz Gyula ezekben jelölte meg a városházi adminisztráció nyári feladatait.
