Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-17 / 24. szám

2 UJMUmPEST 1983 juiiiiis 17. szakorvosokat invitál Budapestre, fil'met koszit Budapest fürdőváros­ról és általában igyekszik a szük­séges akciókat megteremteni a fő­város gyógyfürdő jellegének ki- domboritására és hasznosítására. A költségeket illetően az a megol­dás van előtérben, hogy mindazokat az útleveleket, ame­lyeknek tulajdonosai nem mun­kavállalás céljából mennek kül­földre, évi két pengő külön adó­val, az újonnan kiadásra kerülő útleveleket pedig három pengő adóval sújtják. Az előzetesen beszerzett statisztikai adatok szerint az ország területén «évente mintegy negyedmillió út­levél volna erre a célra megadóz­tatható, vagyis a gyógyhelyi bi­zottság öt-hatszázezer pengős költ­ségvetési kerettel rendelkezhetik céljai előmozdítására. köszénbánya ÉS TÉGLAGYÁR TÁRSULAT BUDAPESTED (DRÄSCHE) i fi BUDAPEST, KLOIILD-lj. 3 TELEFON: 25-5-54, 25-5-55 ÉS 25-5-56 Ifj. HALÁSZ HUBERT ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ VASSZÁDFAL KÖLCSÖNZŐ BUDAPEST, VII., AREM-UT 70 TELEFON: 39-0-50 MUNKÁCSY GYULU m. kir. szab. takaréktuzhely, kályha, kéménytoldó és lakatosárugyár Buöapesí, Y8I., Rózsa-utca 59. Mintaraktár VII., Izabella-tér 3 Telefon: 31—2—80. 35-9-16, llovszky János balatoni programja Három évig nem kellene adói fizetni, ka az utolsó negyven esztendőben külföldi utazásokra költött összegek az állam­kincstárnak jutottak volna — Az Uj Budapest tudósítójától. — A rádióban llovszky János tör­vényhatósági tanácstag, aki ener­giáját és tehetségét megosztja a fő­város, a Baross Szövetség és a Ba­laton között, előadást tartott a Ba­latonról. Rövid negyedóra alatt, amely időt ki tudott szakítani a rá­dió vezetősége llovszky János szá­mára, sikerült tiszta és átfogó ké­pet nyújtania a Balatonvidék gaz­dasági helyzetéről és érdeklődést kelteni a Balaton iránt még azok­ban is, akik egyéb szempontok és érdekeltségek által vezettetve nem ismerik vagy félre ismerik az or­szág egyik legnagyobb természeti kincsét, a Balatont. Az előadásban a közgazdasági tudásra valló részle­tek váltakoztak a Balaton szépsé­geinek valóban poétikus ismerteté­sével és az méltán keltett feltűnést az egész országban. Fontosnak és érdekesnek tartjuk, hogy az előadás főbb irányelveit lapunk olvasóival ezúton is megismertessük. llovszky János előadásának alaptétele: miként lehetne a. Bala­ton és a magyar fürdőhelyek kul­túráját odafejleszteni, hogy azok a közvetlenül érdekelteknek, a fürdő- zőket ellátóknak, maguknak a für- dőzőknek, de egyben a nemzeti va­gyonnak is szaporulatot jelentse­nek? llovszky szerint céltudatos szellemnek kell elkövetkeznie, hogy a mai életünkhöz és a mai élet le­hetőségeihez átformálja a magyar fürdőhelyekei és akkor nem fog a nemzetgazdaság testéből eltűnni az a sok-sok, mindörökre elveszett mil­lió és milliárd pengő, amelyet für- dőzőink nem magyar fürdőkön köl­tenek el. Közölte llovszky azt a megdöb­bentő adatot, hogy az utolsó negy­ven évben külföldi üdülés, utazás és fürdőzés címén olyan óriási ősz- szeg került ki az országból, hogyha ez a pénz meg volna, három évi költségvetés kiadása kitelne! Vagy­is három éven át senkinek egy fil­lért sem, kellene adóban és más ál­lami hozzájárulásban fizetnie! Konkrét javaslatai során a Ba­latoni Intéző Bizotságnak egységes irányitó szervvé való átformálását javasolta llovszky János. Ennek a szervnek kellene a Balatonvidék gyors fejlesztését programjává ten­nie és a fejlődésben belevonni azt a hatvanöt községet, amely a két­száz kilométeres partvidéken fek­szik. A legfontosabb és a leggyor­sabban megvalósítandó célok a kö­vetkezők: a balatoni érdekképvisele­tek jogos és indokolt kívánságainak megoldása. A külföldön nyaraló magyar fürdőzők számának termé­szetes apasztása, a balatoni téli és nyári sportok fellendítése, mólók, utak, artézi kutak, vízvezetékek és csatornázások építése, többszáz­ezer csemetefa ültetése, a balaton- menti berkek lecsapolása, a bala­toni körvasút kiépítése. — Ha nem csinálunk nagyvonalú fürdőpolitikát — fejezte be előadá­sát llovszky — lemaradunk az élet útjáról! A lemaradt emberek sorsa a vergődés, az élen haladóké a jövő, a fejlődés, a siker! És amikor az isteni hatalom egy olyan nagy kin­cset bizott reánk, mint a Balaton, ha nekünk ajándékozta a fürdők fürdőjét, a természeti szépségek egyik leggyönyörűbbjét, vétkeznénk önmagunk ellen, ha a kincset nem becsiilnők meg az ország érdeke szempontjából úgy, ahogy azt meg­becsülni mindnyájunknak legszen­tebb kötelessége! Beretvás pasztilla fejfájás eüen BUDAPEST, HI., Remetehegyen a 72-es villamos mentén. József Ferenc főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságá­ban, parcellázott 300 négyszögöles Hittel Mi Bővebbet a tulajdonosnál, telefon 310-10 alatt, vagy a helyszínen. Kedvező sikálom! Egtjenraha zubbony naűráö R Qf| _ sapha ** oV. Polgári öltöny p 98­niGV MLMfíl l»„ HOSSUin L3Í0S U. 6. „SENECO“ GYÁRTJA Szenes Pál Sékanyaggyár GYÁR ÉS IRODA : Budapest, VII., Thököly-ui Í09. szám Telefon : 97-1-57 Forgalomba hoz fenti névvel fémszálbetétes fékszallagokat, fék­pofákat és kuplung lamellákat, valamint „Seneccobus“ törv. vé­dett sajtolt fékpofákat és kap­csolótárcsákat fémszálnélküli ki­vitelben. LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAR0SS-U. 77. Városházi notesz VÁLTOZATLAN ERŐS IRAM­BAN zajlik a városházi élet: ta­nácsülések és közgyűlések egymás hegy én-hátán! Általában feltűnő, hogy minden oldalon állandó és na g y az érdeklődés úgy a ta­nácsülések, mint a közgyűlések iránt. Ami részben a napirenden levő tárgyak fontosságának, de részben annak is tulajdonítható, hogy nincs nagy meleg, kelle­mes és hűvös a közgyűlési terem atmosz f ér áj a. Ami a jelen esetben úgy politikailag, mint az időjárást illetően értendő. A pénteki közgyűlésen jelentek meg először a csütörtöki tanácsülé­sen megválasztott uj főtisztvi­selők, akik hivatalból tagjai a törvényhatósági bizottság közgyűlé­sének. Így S char a Béla, a világí­tási és vízvezetéki ügyosztály uj vezetője. Az uj tanácsnokot, aki ed­dig is közszeretetben álló tagja volt a főváros tisztviselői karának, az egyhangú törvényhatósági tanácsi választás után meleg szeretettel üd­vözölték barátai a pénteki közgyű­lésen. Itt említjük meg, hogy uj ügyosztálya nevében a tisztviselők élén a választás napján M or v ay Endre dr. tanácsi főjegyző köszön­tötte a hivatalt vezető tanácsnokot előlépése alkalmából. A pénteki közgyűlésen foglalt először helyet a közgyűlési padso­rokban W ester Gusztáv dr., az árvaszék uj elnökhelyettese, aki nehéz küzdelemben győzött a törvényhatósági tanácsi válasz­tás alkalmával. Az uj elnökhelyet­test az árvaszék teljes ülésében Csorna Kálmán dr. árvaszéki el­nök köszöntötte meleg szavakkal. ❖ A TRAGIKUS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ELHUNYT PAKOT,S JÓ­ZSEF halála kétszeresen gyászba borította a városházát. Az öreg Pakots, ahogy barátai nevezték, szimpatikus, ha az utóbbi időben kevesebbet szereplő, tagja volt a törvényhatósági bizottságnak és igazgatósági tagja a Beszkártnak. Az elhunyt fia, Pakots György, a kis Pakots, hat esztendeje tagja a városházi sajtóirodának, mint a Magyarország fővárosi szerkesz­tője. Megható az a megemlékezés, ame­lyet egy hírlapi nyilatkozat kereté­ben a fiú moyid el az apjáról: — Most megpróbálom elmondani, ki volt az apám. Ötvenhatéves volt március 21-én. Elérte azt, hogy olyan szegény volt, mint a templom egere. Mindenét fel­áldozta családjának, a húgomnak, aki gyógyíthatatlan beteg. Elment minden pénze gyógyszerre és vá­lasztóira, akik gyalog jöttek fel Monorról és Üllőről, egy fillér nél­kül. Mindennap jöttek ezek az em­berek és apám odaadta nekik néha utolsó pengőjét. Azért állt az írók Gazdasági Egyesülete élére, mert ő maga is tudta, mi a nyomor. Tizen­hároméves korában árva lett és úgy küzdötte fel magát Irt, dolgo­zott rengeteget. Féltüdővel dolgozott, betegen. Érezte, hogy meg fog halni. Nemrég mondta, hogy angina pectorisa van és úgy fogja végezni, mint V á- zsonyi. Hiába könyörögtem neki, hogy menjen pihenni. Nem hallga­tott ránk. Az utolsó időben egy­másután irta novelláit „A lakó k a falumból“ gyűjtőcímmel. Gyorsan, nagyon gyorsan dolgozta fel gyermekkori emlékeit, sietett, mintha érezte volna, hogy már nincs sok ideje. Egy történelmi re­gény maradt utána, amely még nem jelent meg könyv alakban. Cí­me: A magyar máglya. Saját­magát irta meg benne. Most ő is elégett úgy, mint az a magyar máglya, amelyről utolsó könyvét irta... * A MÚLT HÉTEN LEZAJLOTT TÖRVÉNYHATÓSÁGI TANÁCSI VÁLASZTÁSOK alkalmából nem kevesebb, mint tiz állásba került Keménylegény és Sasköri tag. En­nek a választásnak szép és lelkes utóhangja volt a Kemény legények hétfő esti összejövetele a Debre- cen-szálló különtermében. Egymás­után érkeztek a bajtársak, hogy kiveh essék részüket az ünneplésből és kifejezést adhassanak örömük­nek. Az üdvözlő beszédet Nagy Ferenc kapitány tartotta. Megem­lékezett S eh ar a Béláról, az uj ta­nácsnokról, Wester Gusztáv ár­vaszéki elnökhelyettesről, Farkas Ákos és Zielinski Tibor fő­jegyzőkről, Lipkay Gyula, Vio- l a Rezső és An dr e j k a Árpád műszaki főtanácsosokról, Kario­vit z Miklós, Kosztolányi Jó­zsef és Hanzély József tanács­jegyzőkről. A megválasztottak ne­vében Zielinski Tibor köszönte meg az üdvözlést. — Érezték — úgymond — a me­leg szeret etet, mely a Keménylegé­nyek leikéből feléjük árad és ezért végtelen hálásak, mert ez a szere­tet elmaradhatatlan kelléke volt a választási sikernek. Különösen fon­tos volt azonban, hogy a Kemény- legények kapitánya, Nagy Ferenc és B ednár z Róbert prelátus ma­gukévá tették ügyüket és ezért kü­lön köszönetét mond. Szavait az­zal fejezte be, hogy elsősorban tu­lajdonképpen nem a megsegítettek, hanem a segítők érdemel­nek, ünneplést. Lipk a y Gyula és Benedek Szabolcs felszólalása után Pál- m a y Kálmán drámai hatású sza­valattal gyönyörködtette a megje­lenteket. Végül Kerezsy György Nagy Ferencet, mint a Kemény- legények és Sasok kapitányát kö­szöntötte fel. Kiemelte, hogy a ka­pitány mindig megsegíti azokat, akik arra rászorul- n a k. De nem csak azokat tudja egy táborba tömöríteni, akiket hálára kötelezett, hanem mindenkit, aki ismeri őt, mert senki sem tudja kivonni magát az ő szere­tett eljessé gének, közvet- lenségének hatása alól. Az összegyűltek sokáig éltették lelkesen Nagy Ferenc ka­pitányt. * KÖZÖLTÜK, HOGY KERESZ­TES FISCHER belügyminiszter Csorna Kálmán dr. árvaszéki el­nököt és F el kai Ferenc dr. ta­nácsi főjegyzőt, a racionalizálási ügyek vezetőjét, felkérte, hogy a Brüsszel székhellyel megalakult Nemzetközi Közigazgatási Intézet munkálataiba kapcsolódjanak bele és vegyenek részt az állandó szer­vezet junius 19-én kezdődő bécsi ülésezésén. Úgy Csorna, mint Felkai öröm­mel fogadták a miniszter kitüntető felhívását és szombaton Bécsbe utaznak, hogy a kongresszuson a belügyminisztérium kiküldötteivel együtt Magyarországot képviseljék. % AMIKOR NÉHÁNY HÉTTEL EZELŐTT a magasépítési szakbi­zottság tagjainak és a sajtó képvi­selőinek bemutatták a városszéli telepet, Petrovácz Gyula, a szakbizottság elnöke elmondotta, h ogy m á r i s k ü l ö nf éle ko m - binációk röpködnek arra vonat­kozóan, mi legyen az uj telep neve. Változatos hírek keltek szárnyra majd arról, hogy a miniszter- elnök név ér ő l fogják a telepet elnevezni, majd pedig a polgár- mester és az alpolgá rm e s- terek neveivel hozták kapcsolatba elkeresztelés céljából a telepet. H i-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents