Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-06 / 18. szám

mrmnmjpmr

1933 május 6.

Éppen neki kell legjobban tudnia, hogy mi velük együtt több Ízben akadályoztuk meg a közszolgáltatások árának a felemelését, szemben az adminisztrációval, a mi indítványunkra kiküldött takarékossági bizottságok eredményes működése revén.

— Azért sem hiszem, hogy iiiyen kijelentés elhangozhatott ^ volna, mert hiszen ott volt egy másik tanácstag is, aki ezt a tisztségét a, Keresztény Községi Párt részéről szerezte és aki ezidőszerint az országos politikában egységespárti képviselő. Semmiesetre sem hagyhatta volna megjegyzés nélkül a saját pártjában elhangzott ezt a valótlan állítást. Az ilyen megjegyzések — ha valóban elhangzottak —

semmiesetre sem alkalmasak arra, hogy megtévesszék a választóközönséget, amely működésűnket ismeri, de nem alkalmasak ezek a kijelentések arra sem, hogy megjavítsák a közöttünk szükséges és minden erővel ápolandó harmóniát.

A Keresztény Községi Párt vezetőit nyugalommal és hittel tölti el ciz a tudat, hogy a választóközönség előtt nyitott könyv a párt tizen- négyesztendős működése. Ilyen akciók egyáltalán nem zavarhatják meg a választóközönség belátását.

— Mindezek alapján csak arra a konklúzióra juthatok, hogy nekünk nincsen okunk résztvenni a nemzeti egység jelszava alatt megindult polemizálóisi versenyben.

A két párt a várospolitika szempontjából egymásra van utalva.

A kívülről jövő zavaró momentumokat ki kell küszöbölnünk és arra kell törekednünk, hogy a keresztény és nemzeti ideált együttes erővel szolgáljuk.

Mi szeretnék legjobban, hogy ha ezen az utón, amelyen fővárosi vonatkozásban járunk, párhuzamosan haladhatnánk az országos politika irányitó tényezőivel. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy mi szolgáljuk jobban a nemzet többségének érdekeit és meg vagyunk győződve arról is, hogy a legközelebbi választások, valamint a legközelebbi parlamenti események bennünket igazolni fognak.

A centrálé átvitelének

legújabb formája: ördhblrlet

A bérlet ára: az annuitások átvállalása

— Az Uj Budapest tudósítójától. —

A főváros és a centrálé viszonyának végleges rendezését célzó tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak. A probléma megoldását tulajdonképpen az az értekezlet érlelte meg, amelyet közvetlenül a húsvéti ünnepek előtt tartottak Fa- binyi kereskedelmi miniszternél. Ezen a;z értekezleten a főváros vezetőségét Borvendég alpolgármester, továbbá Wolff Károly, a. Keresztény Községig Párt vezére és Kozma Jenő, a városházi kormánypárt elnöke képviselték. Úgy a hivatalos városháza, mint a közgyűlési többségi pártok vezetői is egyértelműen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a főváros nem hajlandó évenként újra és újra áramvásárlási szerződést kötni már csak azért sem, mert a főváros tulajdonképpen egyetlen komoly vásárlója a centrálé termelésének, már pedig ebben az esetben célszerűbb a centrálé üzemének átvétele. A főváros vezetőit kizárólag egyetlen szempont vezette e tárgyalások során és pedig a főváros adófizető polgárságának az érdeke. A speciális fővárosi közérdek amellett szóL hogy a főváros saját kezelésébe vegye át a centrálét és igyekezzék az üzemet rentábilissá tenni.

A kereskedelmi minisztérium és a főváros vezetői között folyó tárgyalásokon időközben minden részletkérdést megvitattak. Nem egyszer éles összetűzésekre is sor került, különösen annak a kérdésnek a tárgyalásánál, hogy miként viszonyaik egymáshoz a kelenföldi telep és a bánhidai centrálé termelésének az önköltsége. Külön vita tárgya volt a centrálé rentabilitása.

A főváros vezetői megdönthetetlen érvekkel bizonyították, hogy a kelenföldi telep áramának önköltségi ára alacsonyabb, mint a bánhidai eentrálóé és ettől függetlenül is a fővárosnak tulajdonképpen nincs is komoly szüksége a dunátuli erőmű- telepre. A kereskedelmi minisztérium azzal érvelt, hogy a bánhidai centrálé önköltségi ára kizárólag azért magasabb, mert beszámítják az amortizációs költségeket, amelyeket viszont a kelenföldi telep önköltségi árának a megállapitásánál nem vettek számításiba, tekintve, hogy a kelenföldi telep az uj beruházási költségektől eltekintve — a főváros százszázalékos tulajdona és azt semmiféle kölcsön nem terheli.

Felmerül ezek után a kérdés: milyen eredményre vezettek a főváros és a kereskedelmi minisztérium között folyó tárgyalások? E tárgyalások eredményéről a legkülönbözőbb hírek jelentek meg, anélkül, hogy illetékes városházi körökben a nyilvánosság számára nyilatkozatot tettek volna. Hire jár, hogy a főváros és a kereskedelmi minisztérium között már létrejött a végleges megállapodás és pedig olyan értelemben, hogy a főváros megvásárolja örökáron a centrálét, de felmerült az a hir is, hogy a főváros előbb bérbeveszi a centrálét és csak néhány évi bérbevétel után lehet szó teljes birtokbavételről.

Borvendég Ferenc

alpolgármester,

akivel erről a kérdésről alkalmunk volt beszélgetést folytatni, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának:

— A főváros és a centrálé ViszoBeretvás pasztilla fejfájás ellen

nyárnak végleges' rendezése tekintetében w korai volna még befejezett tényről beszélni. Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy a tárgyalások, amelyek e viszony végleges rendezését tűzték ki célul, befejezésükhöz közelednek. E tárgyalások során sikerült a szembenálló felfogásokat összeegyeztetni és én remélem, hogy most már a legrövidebb időn belül végleges esedményről számolhatok be.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben felelnek meg az átvételről vagy bérbevételről szóló hírek. Borvendég alpolgármester igy felelt:

— Annyit elárulhatok még, hogy bérbevételről van szó és pedig —- előreláthatóan — örökbérletről. A bérlet ára: a centrálét terhelő kölcsönök esedékes annuitásának ciz átvállalása.

És mi történik akkor, ha a főváros évek múltán teljesen kifizeti a centrálét terhelő kölcsönöket? — kérdeztük. Borvendég alpolgármester igy felelt:

— Ebben az esetben a centrálé automatikusan a főváros tulajdonába megy át.

Borvendég alpolgármester közölte még az Uj Budapest munkatársával, hogy a legközelebbi napokban újból leülnek a tárgyaló asztalhoz a főváros és a kereskedelmi minisztérium képviselői. Legfeljebb egykét megbeszélésről lehetne szó, azután megkezdik a konkrét előterjesztésnek a megszövegezését, Egy hónapon belül a törvényhatósági tanács, majd a közgyűlés elé kerül a centrálé örökbérletéről szóló polgármesteri előterjesztés.

HELIIEY UIIADAR 0>

VEGYÉSZETI GYÁRA

BUDAPEST, Ul., EÖTUQS UTCA 21

TELEFON: 27-2-75

Városházi notesz

A NAGY FŐÜGYÉSZNEK, SZABÓ IMRÉNEK emlékezetét eszten- dőr öl-esztendőre kegyeletes vacsorával ünnepli a főváros tiszti ügyészsége. Ezeken az emlékvacsorákon csak a tiszti ügyészség tagjai vesznek részt, továbbá azok, akik a visszatérő évfordulókon kezükben a Szabó Imre-serleggel, beszédet mondanak róla. Ebben az esztendőben április 29-én, szombaton este tartották a vacsorát és azon részvettek az ügyészeken kívül az eddigi szónokok: Kozma Jenő és Ripka Ferenc. A tavaly- előtti szónok: Sipőcz polgármester gyengélkedésére való tekintettel kimentette magát. Az ünnepi beszédet B ár ez y István nyug. főpolgármester mondotta, megkapó szavakkal, lebilincselő módon adva elő Szabó Imre főügyésszé választását.

— Azok a nagy megváltási kérdések, amelyeket én toltam annak idején előtérbe — mondotta, általános figyelem közepette Bárczy — azt mutatták, hogy egy nagyszabású főügyészre van szükség mert hiszen ezeknél a problémáknál évtizedekre kellett előrelátni, de a megváltásra kerülő magánvállalatok is igyekeztek a maguk részéről a legalaposabb jogi felkészültséggel biztosítani saját érdekeiket. Ezen idő alatt jól megismertem Szabó Imrét és ezek ciz idők felejthetetlen emléket hagytak a lelkemben. Ha voltak sikereim abban az időben, az én polgármesteri funkcióm idején, úgy ezeknek jelentékeny része annak a hűséges és okos támogatásnak köszönhető, amiben engem Szabó Imre részesített. Mindenkor megvolt a biztonságom, az a biztonságom, ami nagy fontosságú tárgyalásoknál elengedhetetlen egy vezető tisztviselőnél: a jogi rész rendben van, mert azt Szabó Imre megcsinálta olyan jól, amint azt meglehet csinálni.

Ezután a főügyészek sorozatára mutatott rá Bárczy István, megállapítván, hogy a hatvanesztendős Budapestnek szerencséje volt: mindenkor voltak olyan jogászai, akikre szüksége volt a városnak és ezeknek a jogászoknak a szerepe kezdettől fogva mindig prominens volt. Majd igy folytatta:

— Amikor a főváros régi jogászairól beszélek, meg kell emlékeznem Sipőcz Lászlóról is, aki nem főügyész, de árvaszéki elnök volt. Mint jogász az országnak is büszkesége, aki úgy szervezte meg a fővárosi árvaszéket és úgy vezette azt, hogy nekem az a meggyőződésem: olyan mintaszerű hivatala és közintézménye az országnak nem volt, mint Sipőcz László idejében a fóváros árvaszéke.

— Életének delén és pályájának delelőjén túlhaladt férfiúnak, mint nekem is — fejezte be általános tetszéssel fogadott beszédét Bárczy — jól esik látni azt, hogy azok, akik elköltöztek, ilyen becsben állanak az utódok szivéhez. M at éviinek Kék madarában ir le egy történetet a szénégetőről és annak kél gyermekéről, akiket karácsony estéjén a tündér elvisz az emlékezés országába és ott meglátják nagyapót és nagyanyát. Nagyon el vannak csodálkozva, hogy azok nem haltak meg és kérdik a tündért, hogyan lehetséges ez? Azt mondja nekik <i tündér: alusznak! — Hiszen az ember elfárad az életben és meghal — mondják a gyerekek —, mire igy felel a tündér:

— Ha minket a, földön az ottmaradt szeretteink emlegetnek vagy ériünk imádkoznak, akkor — mindig felébredünk...

AZ ALTALANOS K ÖLTÖZKÖDÉSI LÁZ teljes erővel fogta el május elsején N a g y Ferencet, a Keresztény Községi Párt házna gyeit, akinek a foglalkozása szál- l i t ó. Fél Budapestet a mi kitűnő

Feri barátmik hurcolja egyik lakásból a másikba most május elsején és Nagy Ferencet a költözködést láz annyira hatalmába kerítette, hogy most már a saját p ár t j át is költöztetni szándékozik.

Közel tiz esztendeje vannak a párt helyiségei a Ferenciek bazárjában, ahol a ferences barátok jóvoltából a Saskörrel együtt lakik a pártközpont és egyben a Belvárosi Keresztény Községi Párt is. A párt, a Fe- renciek-terén birt helyiségeket november elsejére felmondotta, és már ki is vettek uj helyiségeket a Vám- ház-körut 4. számú ház első emeletén. A Keresztény Községi Párt központja továbbra is együttmarad természetszerűen a Belvárosi Keresztény Párttal és a Saskörrel.

A Kemény Legények társaságának hétfői vacsoráján Nagy Ferenc boldogan újságolta, hogy az uj helyiségek átalakítási terve is teljesen elkészült. Az ülések és értekezletek számára a Vámház-köruti uc- cai fronton hu s zm ét er e s gyönyörű terem fog rendelkezésre állni, de megfelelő nagyságú konyha is, amely lehetővé teszi, hogy a sasköri vacsorák a jövőben — jobb kiszolgálással legyenek rendezhetők, mint eddig. Ä tágas emeletrészen, aránylag igen olcsó bér mellett, nagy könyvtárhelyiség, elnöki és titkári szoba fognak még rendelkezésre állni.

Az átköltözés a Ferenciek-tere alól a Vámház-körutra csak november első napjaiban fog végbemenni. Az átépítési munkálatok azonban már a nyár folyamán megkezdődnek, hogy őszre az eddigi szűk és ósdi helyiségek helyett uj és szép otthont nyerjenek a keresztény szervezetek.

MÉG EGY NOVEMBERI KÖLTÖZÉS: a belvárosi plébánia, amely a Váczi-utcában egy bérlakásban van elhelyezve, a Piarista-utca 4. számú házba költözik. A törvényhatósági tanács hétfői ülése egyhangúlag járult hozzá a polgármester azon előterjesztéséhez, hogy a szó- banforgó házat plébánia és plébánost lakás számára megvásárolja a főváros. Tizenegy esztendő alatt ugyanis teljesen amortizálódik az évenként teljesített fizetések révén a ház vételára, olyképen, hogy alig egy évtized múltán teljesen ingyen lép a ház birtokába a főváros.

B ed 7i ár z Róbert apát, a belvárosiak kitűnő plébánosa, kerülete köréből tömegesen kapja az üdvözléseket és köszöneteket, hogy sikerült az egyházközség és a plébánia számára végre otthont teremteni e. Az egyházközség a fővárostól bérbeveszi a most megvásárolt ház földszintjét, itt végre méltó otthont talál ciz a lelki építő munka, amely eddig megfelelő helyiség hiányában tudott csak működni a Belvárosban.

❖

A VÁROS HÁZ A BETEGEI az elmúlt héten: Lázár Ferenc törvényhatósági tanácstag néhány napig halmérgezésben betegen feküdt lakásán. — Szemet hy Károly dr. tiszti főügyész erős meghűlés következtében néhány napot ágybem volt kénytelen tölteni. — Hauser Ignác dr., a belső Erzsébetváros népszerű plébánosa súlyos gyomorvérzéssel fekszik betegen plébániáján.

AZ IDŐSEBB VÁROSHÁZI GENERÁCIÓ kedvenc kártyajátéka nem az alsós, még kevésbé a bridge vagy rummy és az ehhez hasonló modern játékok, hanem a. régi jó öreg tarokk. A klubok közül már csak a Nemzeti és az Országos Kaszinóban űzik ezt a nemes játékot, na meg a fővárosi urak között, akiket szinte hagyomány köt a pagát- hoz és a tarokk-játék többi ósdi figurájához.

Sipőcz polgármester a sakkon kívül, melynek valóságos tudósa, a tarokkot játsza, természetesen nagyon ritkán, mert nincs rá ideje. Ily körülmények között semmi csu-