Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-09 / 14. szám
1932 április 9. ZU BUDAPEST oazoasásiéLdT Jlovszkyi János a panamák, a kartetet és a protekcionizmus elten Jl d&efsö lipótvárosi Jlereszténa (fái'sas ft őrben a (Baross Szövetség elnöke na^psza- 6ásu előadást tartott a gazdasági thétazetről — Az Uj Budapest tudósítójától —A Belső Lipótvárosi Keresztény Társíiskörben, amely kétségen kívül a főváros legigyekvőbb keresztény egyesülete, Ilovszky János kormányfőtanácsos, a Baross Szövetség elnöke értékes előadást tartott az általános gazdasági helyzetről. Rövid történeti visszapillantás és külpolitikai szemle után azt a sarkalatos tételt állitotta fel előadása során Ilovszky, hogy csak a saját magunk erejére támaszkodva kereshetjük a megoldást, hogy addig is, mig Trianon revíziója elkövet.kezhetik, az általános viszonyok javuljanak és szegénységünkből iparkodjunk jobb helyzetbe kerülni. Ennek az a módja, hogy először is ki kell irtani ebben az országban a panamáknak még a gyökereit is, ki kell irtani annak a lehetőségét, hogy mig az egyik éhezik és egy darab kenyérért könyörög, azalatt a másik családi összeköttetései vagy protek. c i ó i révén két-három helyről húzzon fizetést, esetleg a változatosság okáért — nyolc helyről. Itt bent az országban — folytatta általános tetszés közepette Ilovszky — gazdasági politikát kell teremteni, de olyat, amely az egyetemes érdekeket szolgálja és nem azt, hogy egyes nagyvállalatok összeszövetkezve, tetszésszerinti árakat kérjenek a produktumaikért, ezalatt pedig a gabonának, illetve a mezőgazdasági terményeknek az ára majdnem a nullával egyenlő. Ezután a fiatalság problémájának tárgyalására tért rá az előadó. Rámutatott arra, hogy 15—20 évig való tanulás után a diplomás embernek annyi lehetősége sincs az elhelyezkedésre, mint annak, aki 13—14 éves korában műveletlenül, de mégis maga meg tudja keresni a kenyerét. Mindebből az tűnik ki, hogy rendet kell teremteni! Egységes gazdasági tervet kell kidolgozni, kíméletlenül belenyúlva a mai lehetetlenül z a- varos értékelési és értékesítési rendellenességek közé. Minden módon meg kell akadályozni a további lefelé való haladást és mindent el kell követni, hogy az iparcikkek árai ismét arányba kerüljenek a mezőgazda- sági termények áraival. Ezek nélkül nincs lehetőség arra, hogy az egészséges, minden polgárnak kenyeret adni tudó gazdasági vérkeringés helyreálljon. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz elsőnek Jakab János törvényhatósági bizottsági tag, szakosztályi elnök szólt hozzá, majd Lázár Ferenc felsőházi tag, a társaskör elnöke szólalt fel. Bizony valamennyien — mondotta L á - zár Ferenc — gyönyörű rügyező tavaszt várunk és reméljük és nagy örömmel látnánk, ha ebben a rügy- fakadásban Ilovszky Jánosnak, akinek a működésével szemben mi, akik tiz-tizenkét esztendő óta a legnagyobb elísméréssel vagyunk iránta, ol y au sikere lenne, mint amilyen sikert kívánunk neki, az általa vezetett Baross Szövetségben és amilyen az ő személyében levő Ígéret nekünk sejtetni is enged. Lázár Ferenc dr. után Nagy László dr., Bodrabszky dr. és ifj. Szeeskó István szóltak hozzá a kérdéshez. A Kereskedelmi Bank Kecskeméten és Budapesten Weiss Fülöp intézete váltópert akasztott a hirös város nyakába, nasy kárára Kecskemétnek, de intő például Budapestnek is — Az Uj Budapest tudósítójától — Legutóbbi számunkban megemlékeztünk Weiss Fülöpnek, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének azon kissé különösnek tetsző gavallériájáról, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Szabadság-téri fiókja ellen néhány hónappal ezelőtt intézett bankrablás alkalmával mindössze öt pengő jutalmat engedélyezett az egyik azóta már statáriális utón kivégzett bankrablót feltartóztató öreg hordárnak. Ezzel szemben a Községi Takarék Lipót-köruti fiókjának kirablási kísérletét meghiúsító Kovács Gábor altiszt __ a főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésétől meleghangú köszönetét, Reményi-Schnel- ler vezérigazgatótól pedig háromszáz pengő jutalmat kapott. A Kereskedelmi Bank elnökének kicsinyes tempója azonban nemcsak mint egyéni jellegzetesség feltűnő: természetszerű folyománya az a bank üzleti gesztiójának, amely a főváros szempontjából annál is inkább fontos, mert a bank a legutóbbi időkben egy függőkölcsön kapcsán hitelezői viszonyba jutott a fővárossal. Kecskemét, városa a bugaci vasút építésével kapcsolatosan 53.334 pengővel tartozik az Állami gépgyárnak. A tartozást illetően a város annakidején váltót adott a gyárnak, amely az elfogadványt a Kereskedelmi Banknál számitoltatta le. A város a kamatokat pontosan fizette a gyárnak és a legutolsó lejárat alkalmával, február 27-én is beküldte a esereváltót és a kamatot. A Gépgyár a váltót és a kamatokat elfogadta, de közölte, hogy a váltó megliosszabbitása körül nehézségei vannak Wciss Fülöp intézeténél. A város erre a pénzügyminisztérium utján is interveniált. Ennek ellenére a Kereskedelmi Bank március 17-én váltókeresetet indított, amelynek során a várost a kecskeméti kir. törvényszék kötelezni volt kénytelen a tőkének, váltódijnak, kamatoknak és 1022 pengő perköltségnek a megfizetésére. Hogy ez a váltóper miféle hatást keltett Kecskeméten, nem szükséges ecsetelni, valamint azt sem, hogy ez a mezőgazdasági város a maga 80,000.000 pengős vagyonából sokkal immobilabb, hogy egy ilyen váratlan kölcsön felmondás esetén fizetni tudjon, viszont sokkal jobb. mint a Kereskedelmi Banknak sok más adósa. Megdöbbentő az a mohóság, amellyel a bank a váltóperrel válságos helyzetbe sodorta Kecskemét városát, és mindenesetre figyelnie és emlékeznie kell a székesfőváros törvényhatóságának, ha Weiss Fülöp intézete városi üzletért fog jelentkezni. Köhalmy Beszkárt-vezértitkár nyilatkozata. K ő h a 1 m y József dr., a Beszkárt érdemes vezértitkára, a következő nyilatkozat közlésére kérte fel az Uj Budapest szerkesztőségét: Tekintetes Szerkesztőség! Tisztelettel kérem a tekintetes Szerkesztőséget, hogy alább következő nyilatkozatomnak b. lapjukban helyet adni méltóztassék. Egy közgazdasági hetilap egyik legutóbbi számában „Második vezér- igazgatója is lesz a BSzKRT- n a k" cimmel közlemény jelent meg, amely nevemmel kapcsolatban teljesen alaptalan, sőt egyenesen abszurd táláig at ásókat tartalmazott. Bármennyire komolytalanok voltak is e kombinációk, mégis szükségesnek tartottam azok helyreigazítását kérni. Az említett hetilap helyreigazító nyilatkozatomat nem közölte s a következő számában folytatta alapnélküli híresztelés eit. Ezért kénytelen vagyok b. lapjukban a leghatározottabban megcáfolni a szerény személyemmel kapcsolatban megjelent alaptalan híreszteléseket. Soraim szives közléséért fogadja a tekintetes Szerkesztőség őszinte köszönetéin kifejezését. Budapesten, 1932 április hó 1-én. Kiváló tisztelettel Dr. Kőhalmy József a BSzKRt vezértitkára. Az Általános Takarék közgyűlése. A Magyar Általános Takarékpénztár Bész- vénytársaság március 31-én tartotta 50-ik rendes közgyűlését. Horváth Lipót dr. elnök-vezérigazgató kegyeletas szavakkal megemlékezett mindazokról, akik a takarék- pénztárt alapították, azóta erősítették és fejlesztették. Hegedűs Lóránt dr., aki közel 12 évig tagja vplt az intézet igazgatóságának és akinek édesatyja, Hegedűs Sándor v. kereskedelmi miniszter, két évtizeden át elnöke volt az intézetnek, ugyancsak lelkes szavakkal fejtette ki azt az érdemdús munkásságot, amelyet a takarék- pénztár 50 éven át végzett. Végül Gömöry- L a i m 1 László miniszteri tanácsos a részvényesek nevében méltatta a takarékpénztár működését és a vezetőségnek és tisztikarnak köszönetét fejezte ki. Ezek után a közgyűlés elhatárbzta., hogy az 1931. üzletév 1,230.005.29 pengő tiszta nyereségből osztalék fejében április 2-től kezdve részvényenként 2.50 P fizettessék, 100.000 P a tartalékalapba és 50.000 P az alkalmazottak nyugdíjalapjába helyeztessék. Végül az igazgatóság uj tagjává megválasztották Láng Boldizsár báró országgyűlési képviselőt, a felügyelőbizottság eddigi tagját. A Magyar Általános Ingatlanbank igazgatósága megállapította az 1931. évi mérleg- és eredményszámlát. A tiszta nyereség 582.457 pengő 82 fillér. A közgyűlésnek javasolni fogja, hogy osztalékra fizettessék 450.00 pengő, vagyis az 50 pengő névértékű részvényekre 7 P 50 fillér (tavaly 12 pengő), jövő évre pedig 115.857 pengő 82 fillér nyeréséit vitessék át. A bank az elmúlt évben történt ingatlaneladások révén rövidle- járatu kötelezettségei túlnyomó részét kifizette. A bank kihelyezési állományában lényeges, több millióra menő visszafizetések történtek, amihez képest a hitelek igénybevételét is megfelelően csökkentette. A bank iparvállalati en- gagementjeit az utóbbi évek során már csaknem teljesen leépítette, üzletköre most lényegileg ingatlanüzleteket, parcellázásokat és jelzálogos kölcsönöket ölel fel. A Hangya-központ XXXIII. évi közgyűlése. A Hangya-központ március 31-én délelőtt tartotta XXXIII. évi rendes közgyűlését, amelyen mintegy 80 szövetkezet képviselői vettek részt. Balogh Elemér dr. vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság jelentését, amely szerint a központ az 1931. évben a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek 58,189.104 pengő 41 fillér értékű árut szállított. Az elért üzleteredmény a forgalom ér- tékszerü csökkenése ellenére kedvezőbb vol t, mint az előző évben. Megfelelő belső leírások keresztülvitele után a mérleg 105.377.24 pengő felesleggel zárult. WlttART FERENC ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST. VII., COLUMBUS-U. 5/b. Telefon t Józaef 350—97 KRAL GYULA HöranAG<knESTcn síremlék WDAPEST, HL LAJ0S-0. 77/79. TEL 620-88. P ÍC1 A most, március 17-én befejezett 27. magyar királyi osztálysorsjáték V. osztályú főhuzásain a nagy jutalmat 300.000 ar. pengőt az 59538. számú sorsjeggyel ismét ____ _ ■ ■ ■ ■ TO ROK szerencsés vevői nyerték. A legújabb 28. m. kir. osztálysorsjáték húzásai már f. évi április 15 . és 18. Hivatalosan mega lapítóit i. ősz. D:teiaraH Eresz Fél Negyed sorsjegy soisjegy sorsi'* ar P24.ar.P 12.— ar. P 6.Rendelésre levelezőlap elégséges A.ésTfiRSH BanMiazRi, Bpesi, IV, Szerviía-tér 3 ' 111 PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ 96 filléres ufifonságok! VI., flndrássy-ut 39. 96 filléres uidonságok!
