Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-26 / 12-13. szám

TT.T BUDAPEST 1932 március 26. A városháza és a kereszténypárt ünneputáni menetrendje Petrovácz Gyula az aktuális problémákról — Az Uj Budapest tudósítójától — A Keresztény Községi Párt, mint a főváros közgyűlésének legna­f yobb pártja, döntő befolyást gya- orol a városházi adminisztráció irányítására. Hogy ezt a feladatát a párt kellőképpen teljesíthesse, ál­landó kontaktust tart fenn a vá- lasztópolgársággal, úgy bizottsági tagjai, mint különböző kerületi szer­vezetei révén. A párt vezetősége minden egyes olyan kérdést, amely -a polgárságot foglalkoztatja, napi­renden tart és mindazokban az ese­tekben, amikor a felmerülő problé­mák megoldásánál hatósági intéz­kedésre van szükség, megteszi a lé­péseket a szóbanforgó kérdés köz­érdekű megoldásának az előkészíté­sére. A párt vezetősége abból a cél­ból, hogy a polgárságot foglalkoz­tató kérdéseket minél intenzivebben megtárgyalhassa és e tárgyalások során megismerkedhessen a főváros közönségének kívánságaival, széles­körű ankéteket óhajt rendezni. •Ilyen ankéteket jelentett be az Uj Budapest egyik utóbbi számában Bednárz Róbert, aki a diplomás fiatalság elhelyezkedésének nehéz­ségeire és e probléma megoldásá­nak sürgős szükségességére irányi- tóttá a közfigyelmet. Az Uj Buda­pest munkatársa érdeklődött a Ke­resztény Községi Párt vezetőségénél aziránt, hogy a húsvéti ünnepek után milyen munkaprogramot állít össze a maga számára és ebben a kérdésben megszólaltatta Petrovácz Gyula országgyűlési képviselőt, a Kéresztény Községi Párt vezető tagját. Az általunk felvetett kérdé­sekre Petrovácz Gyula a következőket mondotta: A Vár és a Bel­város sorsa — A lágymányosi választás agi­táció ja során derült ki, hogy mek­kora fontossága van a pártorgani­záció állandó működtetésének. A párt vezetőinek éppen ezért arra kell törekedniök, hogy minden ke­rületben teljesen kielégítő szerve­zési munka folyjon. Még két petí­ciónak az elintézése van hátra, az egyik a frontharcosoké, amelyet az 1. kerületben, a Várban nyújtottak be, a másik pedig a belvárosi petí­ció. Mind a kettő rövidesen eldől és nekünk elkészülve kell lennünk arra, hogy esetleg uj választásokra kerül­het a sor úgy a Várban, mint a Belvárosban. megvitatására. Szükség van arra, hogy az egyes kerületekben jelent­kező kivánságokat a sűrűn tartott pártértekezleten a bizottsági tagok egymás között és a pártvezetőség­gel megbeszélhessék, de fontos az is, hogy a tavaszodó időjárás fel- használásával érintkezésbe lépjen a párt vezetősége minden egyes ke­rület választópolgárságával, vagy legalább is a kerületi vezetőkkel és ezen az alapon kíséreljük meg a, ke­rületi szervezetek felfrissítését. Az ifjúság problémája — Fogialkoznünk kell természete­sen az ifjúság problémáival is. Az ifjúsági mozgalom, amelyet a párt rendkívül komoly figyelemre mél­tat és amelynek problémáival több ülésben intenziven foglalkoztunk, a kerületekben szintén szervezkedik. Itt vigyáznunk kell és minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy ez a szervezkedés ne kontrakarirózza az ott élő pártszervezet munkáját, hanem azt kiegészítse, vagyis az a célunk, hogy az ifjúsági szervezet szerves kapcsolatban maradjon minden kerületben az ottani pártvezető­séggel és a maga törekvéseit ezen a pártvezetőségen keresz­tül és azzal egyetértésben ipar­kodjék megvalósítani. Nekem szerzett tapasztalataim alap­ján az a felfogásom, hogy választó­közönségünk a mai nehéz viszonyok között is teljes bizalommal viselte­tik úgy a kerületi vezetők, mint a párt központi vezetősége iránt. Azt az egyetlen panaszt, hogy a kerületi szervezetek és a párt központi veze­tősége között a kontaktus ebben a pillanatban kissé laza, a husvét utáni kedvezőbb tavaszi időkben orvo­solni kell. Meg vagyok győződve arról, hogy ezeket a panaszokat intenzív központi és kerületi párt­akciók megindítása révén meg le­het szüntetni. Mi lesz a kerü­leti választmá­nyokkal? — Ugyanebbe a panaszcsoportba tartozik az is, hogy a kerületi vá­lasztmányok, amelyeknek tagjait a főváros közönsége már több, mint egy esztendővel ezelőtt megválasz­totta, mindezideig nem alakultak meg és Így működésűket nem kezd­hették meg. A kerületi választmá­nyok megalakítása és működésűk megkezdése azért késik, mert még nem készült el a, kerületi választ­mányokról szóló szabályrendelet. Ennek a szabályrendeletnek az el­készítését nem győzzük eléggé sür­getni. A törvényhatósági tanácsnak minél előbb le kell tárgyalnia a ke­rületi választmányok működéséről szóló uj szabályrendeletet, annál is inkább, mert a mai ínséges időkben a kerületi választmányokra nagy| szerep vár. Már a télen is hatalmas segítőeszközt jelentett volna a kerü­leti választmányok működése min­den egyes elöljáróság számára. Nagy hiba volna, ha ezt a rendel­kezésre álló legális szervet nem le­hetne bekapcsolni a szegénygondo-^ zás és általában a városigazgatás munkájába. — Ami a husvét utáni aktuális városházi problémákat illeti, ezek között több olyan van, amelyek kö­zelről érintik a főváros polgárságát s amely problémáknak a megoldását éppen ezért a Keresztény Községi Pártnak feltétlenül szorgalmaznia kell. Ezek közül — a husvét után feltétlenül napirendre kerülő — vá­rosházi problémák közül a követke­zőket említhetem meg: Az öt legfonto­sabb teendő 1. A Beszkárt és az Autóbuszüzem összevonása, vagyis a közlekedési vállalatok egyesítése. Itt először a Beszkárt részvénytársasági formá­jának fenntartásáról vagy megszün­tetéséről kell dönteni. 2. Az üzemi problémák megoldása. Az üzemi szakbizottság husvét után sűrűn fog ülésezni, hogy vélemé- nyes javaslatokat terjeszthessen a polgármester elé, aki a tanács és a közgyűlés számára konkrét előter­jesztést visz. 3. A centrálé és a főváros viszo­nyának megállapítása. Meg kell kötni a végleges szerződést és pe­dig lehetőleg azon az alapon, hogy a főváros mint legnagyobb fogyasz­tó1 vegye kezelésbe a bánhidai centrálét. 4. Az inségakciók folytatása. 5. A fővárosi törvény alapján mó­dosítandó szabályrendeletek letár- gyalása. — Nagy vonásokban ezekben je­löltem meg a városházi adminisztrá­ció és a törvényhatósági tanács husvét utáni legfontosabb feladatait. A húsvéti ünnepek elmúltával te­hát mindjárt a legelső napokban újabb akciót indítunk, hogy a vá­lasztóközönség és a párt vezetősége közötti kapcsolat a legintenziveb­ben kiépüljön. Ezekben a kerületek­ben már régebbi idő óta folyik a szervezkedés, ellenben azokban a kerületekben, amelyekben __ háborí­tatlanul birtokoljuk az általános választásokon szerzett mandátumo­kat, meglehetős staqnáció mutatko­zik. Stagnál sok tekintetben a köz­ponti pártélet is, hiszen a pártértekezletek száma kevés és kü’önben is az ott letárgya- lásra kerülő folyó ügyek jelen­téktelensége és hiányossága többé-kevésbé lazává teszi a kapcsolatot a párttagok és a vezetőség között. Már most az is kétségtelen, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok kö­zött roppant súlyos és kellemetlen dolog állandóan pergőtüzében lenni a választóközönség panaszainak anélkül, hogy éppen a pénzügyi helyzet miatt módjában állana az embernek segítséget nyújtani. A Keresztény Községi Párt vezetősége felé rengeteg érdekszál irányul és megszámlálhatatlan kívánság mu­tatkozik, amelyeknek teljesítése szinte a lehetetlenséggel határos, még részleteiben is, nemhogy összes­ségében. Ilyen körülmények között feltétlenül szükséges az, hogy a párt módot adjon a kerületi kívánságok Egy tisztviselői fizetés útja 1924-től 1932-ig A fővárosi tisztviselők fizetése az 1925-ös nívóra siilyeot — A tisztv selö társadalom vál­ságát jelentené a fizetésnek bármilyen cimen való újabb leszállítása — Az Uj Budapest tudósítójától — A fővárosi számvevőség, hogy a tisztviselői fizetések utalványo­zásánál a folyton változó leszállitási százalékok miatt hibák ne forduljanak elő, táblázatot állitott össze a végleges tisztviselők, ideiglenes hivatalnokok, az altisztek fizetéséről, továbbá a szemé­lyi és képviseleti pótlékokról. A táb­lázatnak az ad különös érdekességet hogy egymás mellé állitja az ezévi február elsejétől lecsökkent fizetést és az! 1924. junius 1-től 1925. junius vé­géig érvényben volt fizetést, amikor tudvalévőén a legkisebb volt a tisztviselők fizetése. A végleges tisztviselők táblázatát nézve megállapíthatjuk, hogy február elsejétől kezdődően egyetlen fizetési kategóriában sem kisebb a fizetéscsökkenés tiz száza­léknál, Szemieitö. mfluirap es lemeiHezesi ciKHeh 0 N r' ACHIIflBEL MÓRÁS JÖZSEf üzem: Bpest i.. Lagymanyosi-u. 9. Iroda: u Geliarthegy-utca 11. cutomaia 537-12. oiiarifi ramaraj Sl EINER ES SZIMPER szobafestők. mázolók. dhz- és templom festők Budapest, IX., ( lldl-ut 67. Telelőn .lőzeef SOS 2fi KRAL GYULA KAr/tRacOMESrcR SÍREMLÉK ___ ■m arsi. n. uuowt lui m. 6zm ts martAnyAdb GYARIELEPE Nagy Antal a Romlót ót Kertón mérnöki vállalat volt művezetője űaL eag. villanyszerelő, villamossági vállalata IV.. HAAS IVOR-l). 6. Telefon: A. 866-83. RftdlG service, acrnmnlatorok töltése és Javí­tása. Díjtalan költséovetés és szaktanácsadás. 5 «I a csökkentés azonban a III. fizetési osztály harmadik kategóriájától felfelé- menően húsz százalékra emelkedik. A. legkisebb végleges tisztviselői fizetés a XI. harmadik kategóriájában 181.8« pengő, a legnagyobb a I. 1.-ben, vagyis a polgármester fizetése: 1760 pengő. Az ideiglenes hivatalnokok legalacsonyabb fizetési kategóriájában 135 pengő, a havidíjas hivatalnokoknál 126 pengő, a végleges altiszteknél 112.50 pengő, az ideiglenes altiszteknél 103.50 pengő n lecsökkentés után a minimális fizetés. Érdekes végigkísérni egy tisztviselői fizetés alakulását 1924-től 1932-ig. Nézzünk pl. egy a VIII. fizetési osztály 3. fizetési osztályát élvező tanács jegy­zőt, akik általánosságban legalább húsz esztendeje állanak a főváros szolgála­tában. Ez a, tanácsjegyző most — ter­mészetesen a segitőalapi nyugdíj és egyéb levonások nélkül — 1-én 278.96 pengőt kap kézhez. 1931 szeptember 1-től kezdődően 10 százalék, most február 1-től 12 százalék az az összeg, amivel keve­sebbet kap, mint 1930-ban. 1931. szep­tember 1-től 1932 január végéig 285.30 pengő volt ennek a tisztviselőnek a havi fizetése, 1927 november 1-től 1931 augusztus végéig 317 pengőt kapott minden elsején kézhez. 1925 és 1927 kö­zött a fizetése 288 pengőre rúgott ha­vonként, viszont a minimális fizetések idején, a rendezés előtt 1924 jú­lius 1-től 1925 junius végéig pengőre átszámítva 190.40 pengőt kapott Azt látjuk tehát, hogy a tisztviselők fizetése az újabb és újabb csökkentések után azon a fokon van általánosságban, ahol 1926-ban állott. Vagyis a tisztviselők mindent el­vesztettek, amit a fizetésrendezés alkalmával sikerült kivivniok. Kétség­telennek látszik, hogy a fizetésnek bármilyen címen való további csökken­tése abba a helyzetbe hozná a tiszt­viselői kart, ahol 1924-ben a cipőjét talpaló táblabiró és a moso­gatást végző magasrangu tisztviselő neje idején állott. Mindent el kell követnie a tisztviselők vá­rosházi alakulatának, hogy ez az állapot ne térjen újra vissza! muhkat jól. olcson baliktsadooh készít Vili., SÜNOOR-UTCA 34, TELEFON: 30-8-73. ,,»«URr“ MBGYAÄ ÚTÉPÍTÉSI RT BUDAPEST, V., Z0LTÁN-U. 11 >p|efon: 230-59 es 1 >1-37 Modem utak építési vállalata Készít: öntött es hengerelt aszfalt-, sheit-, top^ka-, aszta imakadám- és U e r a m i t-b urkola o t IV., Kossuth Lajos-u. i Egyenruhák, diszmagyarok, polgári öltönyök, lovagló­ruhák. Tisztek és karpaszo- mánvosok szabályszerűen felszereltetnek. Nagy Kálmán Nagy választék angol azAvetak- ben KftzlgazgaUal ttszrrt»*!Ä ár kedvezmény t>«a rtaznaOtMk.

Next

/
Thumbnails
Contents