Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-19 / 11. szám

SX. évfolyam 11. szám Budapest, 1932 március 19 UJ BUDAPEST yArospou riKAJ v>£s ElOflzelétl Arak: Egész évre ............................30 pengő Fé l évre..............................................................13 pengő Egye» szám Ara 60 fillér DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest. IV., Kaas ivor-uica g. Telefon: Auf. 82S—23. Posfatakarékp. chequeszAmla : 30013 Margitsziget A spekuláció, amely ez alkalom­mal a nemzetközi bárány álruhájá­ban akar betörni a békés karámba, szent Margit királykisasszony szi­getére vetette ki mohó csápjait: hí­rek szállonganak arról, hogy a kor­mány a Dorland nevű pi'opaganda- irodától nemcsak az Ibusz részvény- hányadának megvételére kapott ajánlatot, hanem a szóbanforgó szépnevü társaság, amely állítólag az elmúlt évben a párisi koloniális kiállítás körül tevékenykedett, a szigetet is béi'be akarja venni. Az érdekeltség körében elterjedt hírek szerint a bérbevételi ajánlat kluja az, hogy Dorlandék modernizálják az elavult szigeti szállodát. Jókora naivitás kell ahhoz, hogy a vérszegény ajánlat komoly elfo­gadására gondoljanak a külföldiek, még akkor is, ha, ami különben kétségtelen, a jól fésült és kevésbé jól fésült protektorok egész árada­tát fogják zúdítani az illetékes té­nyezőkre. Most még arról sem be­szélünk, hogy amennyiben csak­ugyan lenne ilyen ajánlat, amögött kétségtelenül játékbank-tervek hú­zódnak meg, nézzük azonban a szi­get helyzetét, szükség van-e a bér­lő-részvénytársaság plakettjének el­adására és általában: hogyan ga dálkodik a sziget mostani tulajdo­nosa és birtokosa, a Fővárosi Köz­munkák Tanácsa, Budapest ékkö­vével, ahogy a költők szokták zen­geni a sziget jelentőségét főváro­sunk életében. Az elmúlt évi közgyűlésen a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. mindössze 5839 pengő veszteséget mutatott ki, teherként állitván eredmény számlájába az 1929. évből származó 116.952 pengő veszteség- áthozatot. Az előző esztendei üzleti eredménnyel szemben 150.000 pengő többlet-bevétellel zárult a sziget üz­leti eredménye, hogy azonban ezen csillogó külszin alatt milyen bajok vannak, mi sem mutatja jobban, mint az a körülmény, hogy 5,081.095 pengő a hitelezők számlája és 4,750.160 pengővel tartozik a sziget a Közmunkák Tanácsának és kü­lön 635.171 pengő váltótartozása is van. Az ellentétel azon adata, mely szerint 9,000.000 pengőre rúgnak a részvénytársaság saját és a Köz­munkák Tanácsától átvett beruhá­zásai, nagyon ingadozó értékű meg­állapítás, aminthogy a részvény- társaság egész üzleti gesztiója a kínlódás és bukdácsolás bélyegét viseli magán. A szigetnek a nyilvánosság kizá­ráséival folyó élete nem ad felvilá­gosítást arra a kérdésre, hogy mi történt a részvényeknek a Köz­munkák Tanácsa által való megvá­sárlása alkalmával felvett valuta- kölcsönnel, hogyan sikerült, ha egyáltalában sikerült a szigeti üze­mek bérbeadása és leépitették-e már azt az öncéllá burjánzott ad­minisztrációt, amellyel a sziget a részvényvásárlás megtörténte után megajándékoztatott. A sziget nem bérbeadó, nem eladó sem külföl­dieknek sem másoknak, vannak azonban kérdések, amelyeknek az efajta bérbevételi kísérlet különös aktualitást ad. A nyilvánosság jó­tékony reflektorát kérjük nemcsak a Dorland-féle ajánlatra, hanem a sziget egyéb ügyeire is! Annál is inkább, mert a jelen esetben nem magáncélú r észvény tár saságról, ha­nem közpénzekről és köztulajdon­ról van szó, és ezzel kapcsolatban a felelősségnek messzemenő f elf oko­kozásáról is. Csak a szakértői jelentés beérkezése után dönt az üzemi bizottság az Élelmiszerüzem sorsáról JK kórházi szállítások, a vadkiviteli akció és az üzem üzleti gesztiéja a vizsgá­latok előterében — Szőke Gyuh dr. a bizottság elnö<helyettese, nyilatkozik az üzemi bizottság további célkitűzéseiről — Az Uj Budapest tudósitójától — Várospolitikai körökben, de fő­ként a fővárosi iparos- és keres- kedőtársadalom körében nagy ér­deklődéssel várják a kiküldött üze­mi szakbizottság működésének ered­ményét. A főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése ugyanis a költségvetés tárgyalásával kap­csolatosan felkérte a polgármestert arra, hogy az üzemi problémák megoldására vonatkozóan konkrét előterjesztést tegyen — az üzemi szakbizottság véleményének a meg­hallgatásával. A polgármesteri elő­terjesztés tehát mindaddig nem ké­szülhet el, amíg az üzemi szakbizott­ság minden egyes üzemre nézve ki­fejezésre nem juttatja a maga. fel­fogását. Legutóbb komplikációk tá­madtak az üzemi szakbizottság mű­ködését illetően, amennyiben Éber Antal lemondott az elnöki tisztség­ről és pedig amiatt, hogy a szak- bizottság többsége nem fogadta el a P. K.-revizor kiküldésére vonat­kozó elnöki javaslatot. Éber Antal a napisajtóban közölt nyilatkozatai­ban úgy állította be a. kérdést, mint­ha a bizottság ezzel a határozatával útját állotta volna az Élelmiszer­üzemi gazdálkodás teljes és alapos kivizsgálásának. Az üzemi szak- bizottság ezen a héten nem tartóit ülést, de úgy tudjuk, hogy egyetlen napon sem szünetelt a további elő­készítő munka. Ezeket az előkészitő munkálatokat, amelyeknek az a cél­juk, hogy az üzemi szakbizottság minél előbb érdemleges formában folytathassa és belátható időn belül befejezhesse a maga működését, Szőke Gyula dr. felsőházi tag, az üzemi szakbizottság elnökhelyettese irányítja. Szőke Gyula az elmúlt napokban érintkezést keresett Si- pőcz polgármesterrel, akivel beható tanácskozást folytatott. Az Uj Bu­dapest. munkatársa szükségesnek tartotta, hogy az üzemi szakbizott­ság működésének további menetéről magához Szőke Gyulához, az elő­készitő munkálatokat irányitó el­nökhelyetteshez forduljon felvilágo­sításokért Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy az elmúlt héten miért nem tartott ülést az üzemi szakbizottság és azt is megkérdez­tük, hogy inditanak-e és milyen irányban vizsgálatot a Községi Élelmiszerüzem gazdálkodásának feltárása érdekében. Szőke Gyula felsőházi tag, a Keresztény Községi Párt vezető tagja, a következőket mondotta, az Uj Budapest munka­társának : Ma, szombaton délután érdem­leges ülést tart az üzemi szakbizott­ság, ezt megelőzően a hét folyamán azért nem tarthattunk ülést, mert a Községi Élelmiszerüzem ügyei­nek megtárgyalásával kapcsolatosan egész sereg kérdést kellett döntésre előkészíteni. A polgármester úrral ezekről a kérdésekről folytattam megbeszélést. Elő kellett készíteni ugyanis annak a kérdésnek az el­döntését. hogy milyen szakértőket küldjünk ki a Községi Élelmiszer­üzem gazdálkodásáruik a megvizs­gálására, milyen kérdéseket tegyünk ! fel ezekhez a szakértőkhöz és álta­lában milyen keretek között indit- suk meg ezt a vizsgálatot. Tekintet­tel kell lennünk e kérdések előkészí­tésénél arra a szempontra, hogy az általunk elrendelt vizsgálat megfe­leljen a belügyminiszter által is megkívánt üzemi vizsgálatnak. Az üzemi szakbizottság ugyanis elha­tározta, hogy megvizsgáltatja a Községi Élelmiszerüzemnek a vad­kivitellel kapcsolatos gesztióját, mi­vel felmerült az a vád, hogy a vad- kivitel nem szolgált a Községi Élel­miszerüzemnek és a fővárosi élelme­zésnek az előnyére, sőt anyagi vesz­teséget is okozott. Elhatároztuk to­vábbá, hogy megvizsgáltatjuk a le­írásokat. amelyek az ingatlanokban és az ingó értékekben történtek. Azt vizsgáljuk itt, vájjon ezek a leírá­sok olyan keretek között mozog­nak-e, amelyek a hasonló nivóju üzemeknél ilyen esetekben szokáso­sak. Megvizsgáljuk továbbá az Élel­miszerüzem kórházi szállításait is, minthogy ebben a tekintetben az a vád merül fel, hogy a Községi Élel­miszerüzem a kórházaknak és a kli­nikáknak drágán szállított. A vizs­gálat kiterjed a szállított élelmisze­rek árára, de ezzel kapcsolatosan a szállított áruk minőségére is. Meg­vizsgáljuk, hogy a Községi Élelmi­szerüzem kórházi élelmiszer szállítá­sai milyen hatással voltak a kór­házak betegellátására, másrészt az általános közélelmezésre. — Mindezekből megállapítható, hogy nem felel meg a valóság-nak az a beállítás, mintha mi nem tar- tanók szükségesnek a Községi Élel­miszerüzem gazdálkodásának teljes kiviszgálását. Ellenkezőleg kívána­tosnak tartunk minden olyan vizs­gálatot, amely a gazdaságosság szempontjából és a közérdekre gya­korolt hatás szempontjából óhajt tisztázni minden számbavehető kér­dést. P. K.-revizor kiküldését nem tartottuk célravezetőnek, mert hi­szen végtelenségig tartó vizsgálat következett volna, már pedig ezt el lehet kerülni több érven kívül amiatt is, hogy a Községi Élelmi­szerüzem egész működését kivizs­gálta már számszerüségi szempont­ból úgy a főváros számvevősége, mint a fővárosi számszék is. Szám­szerüségi vizsgálatra tehát egyálta­lán nincsen szükségünk, már pedig P. K.-revizor kiküldése kizárólag ezt jelentette volna. — A felsorolt különböző célzatú vizsgálatok eredményétől függ, hogy a közélelmezési üzemet to­vábbra is fenntartandónak minősit- jük-e és ha igen, akkor milyen ke­retek közé szorítjuk további műkö­dését. A vizsgálatok eredménye alapján állapítjuk majd meg a mű­ködési kört, a szűkítést vagy a ki­bővítést, a módosítást vagy átalakí­tást. Minden tekintetben kivizsgál­juk a Községi Élelmiszerüzem egész gazdálkodását, ezeknek a vizsgála­toknak az elrendelése felment ben­nünket minden olyan váddal szem­beni védekezés szükségességétől, hogy mi nem akarnánk teljes vilá­gosságot deríteni az egész kérdés­komplexusra. Mi csak számszerü­ségi szempontból tekintünk el a vizsgálattól és pedig azért. — ezt is­mételten is szükségesnek tartom hangsúlyozni — mert a számvevő­ség és a fővárosi számszék ebből a szempontból tökéletes vizsgálatot folytatott le. A fővárosi számszék előtt nem maradhatott rejtve egyet­len tétel sem. A fővárosi számvevő­ség és a fővárosi számszék teljes pontossággal kimutatták, hol van rendben a dolog és hol nincsen. A vadkivitelnél például kimutatnak 54 ezer pengő veszteséget. Teljesen fö­lösleges eljárás volna ezt a kérdést újból vizsgálat tárgyává tenni. — Addig is, amig a Községi Élel­miszerüzem gazdálkodásának teljes megvilágítása érdekében ezek a fel­sorolt vizsgálatok folyamatban lesz­nek, e vizsgálatokkal párhuzamosan folytatjuk majd több más fővárosi üzem ügyének a tárgyalását. így például elsőnek a Községi Kenyér­gyár, majd a Műszerüzem és a Há­zinyomda kerülnek sorra. Itt is nagyarányú előkészitő munkát vé­geztünk. ügy a Községi Kenyér­gyárnak, mint a Műszerüzemnek és a Házinyomdának megküldtük a különböző kérdéseket, amelyekre az illető üzemek vezetőinek válaszol­nak kell. Ezek a válaszok rövidé-

Next

/
Thumbnails
Contents