Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-12 / 10. szám
4 TTJ BUDAPEST 1932 március 12. A Katolikus Budapest — Budapest szegényeiért Mihálovics Zsigmond a Karitász érseki biztosa elmondja, a Szent Erzsébet Karitász Központ hősi küzdelmét azokért, akik éheznek és fáznak Az Uj Budapest tudósítójától — Hogy az idei rettenetes telet nagyobb zavarok nélkül sikerült át- kinlódnia az éhező és fázó Budapestnek, a főváros kiszélesített in- ségakciöin felül legnagyobb érdeme annak a szervezett karitász munkának van, amelyet a felebaráti szeretet keresztes hadjáratáról szóló pápai eneyklika kapcsán a biboros- hercegprimás által érseki biztossá kinevezett Mihálovics Zsigmond herminamezei plébános, a törvény- hatósági bizottság tagja indított el magasztos útjára. Néhány nap múlva elkezdődik a tavasz, amikor a természet rendje szerint melegedő időszakban kisebb a nyomorúság, hiszen Isten szerető napja süt reánk a téli hidegek után. Lezárulóban a karitász mozgalom első tele. Ebből az alkalomból hosszabb beszélgetést folytattunk a karitász mozgalom lánglelkíi apostolával, Mihálovics tb. kanonokkal, a mozgalom érseki biztosával. Mihálovics Zsigmond plébános a karitász mozgalom első négyhavi munkájáról a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Uj apostoli lelkeket támasztott az enormis nyomor szemlélete — mondja csillogó szemmel Mihálovics Zsigmond. — Lelkes hölgyek járják sorba a házakat, ajtóról ajtóra, felkérvén a lakókat, hogy alamizsnáikat ne adják ismeretlennek. Ajánlják inkább fel azt havi ösz- szegben a karitatív szervezetnek, amelyek szegénygondozóikkal a legméltóbbnak a legmegfelelőbb módon juttatják el azt és felmentik az adakozót minden további zaklatástól az u. n. ajtócimkékkel. Októberben e megajánlásokból 5542, novemberben 23.404, decemberben 27.742, januárban 30.917 pengő folyt be, a négy hónap alatt tehát 87.606 pengő. — A növekedés állandó tendenciát mutat, a szervezkedés állandóan folyik: 1208 lelkes munkatárs végezte három és fél hónap alatt, október közepétől januárig az apostolkodás e legmodernebb módját. Ehhez a megajánlásokból származó összeghez járul még a Szent Antal- perselyből négy hónap alatt befolyt összeg: 30.622 pengő, eladásokból 13.124 pengő, az egyházközségektől 35.167 pengő, egyéb pénzadomány 19.520 pengő, természetbeni adomány 45.697 pengő, szilveszteri gyűjtés 1864 pengő, Szent Erzsébet vacsorára 18.650 pengő. Ehhez az összeghez hozzáadva a szerzetesi intézetek karácsonyi karitász-tevékenységét, mely 51.622 pengőt tesz ki, karitász- tevékenységünk három és fél hónap alatt 303.000 pengőt hozott össze. — A katolikus Budapestnek ez a Utáni harca a nyomor ellen csak nyer jelentőségében, ha megemlítem, hogy a belső területen levő, tehát jobban szituált egyházközségek segítségére mentek a periférián a nyomorral hősi harcot megvívó egyházközségeknek. Adassák tisztelet a belvárosi, bazilikái, ferencvárosi, rókusi, józsefvárosi, koronázó templom, Krisztus Király és a Szent Család egyház- községeknek, amelyek saját szegényeiknek gondozása mellett jelentékeny összeget juttattak a nyomortelep lelkészségének. — Ez az irgalmas igyekezet ter- mésztesen kötelességévé tette a karitász vezetőségének, hogy a szegények intézményes gondozását a legalaposabban vigye keresztül. A ká- ritász, amely Szent Erzsébet tündöklő nevét viseli homlokán, kivizsgálatlanul senkit sem segít, a segély t mindig csak természetben adja, az u. n. utalvány- jegyekkel, megkülönböztet átmeneti és állandó segélyezést és állandóan csak az ellátatlan öregeket, a szerencsétlenül járt munkaképteleneket, a sokgyermekes rászorult özvegyeket segíti. Nem az adja a segélyt, aki a rászorultságot kivizsgálja és a nyújtott segélyről a hatóságok és egyéb a karitászba nem tartozó jótékony egyesületeket is értesíti, hogy ily- módon tudomást szerezzenek egymás segítéséről a segítő tényezők. A szegények törzskönyve, környe- zettanulmányi lapok, elszámolási lapok, csak kiegészítő részei annak a lelkiismeretes, de minden bürokráciától mentes adminisztrációnak, amely azt célozza, hogy a fűszeresnél, mészárosnál, fakereskedőnél, tejszövetkezetnél, péknél beváltásra kerülő karitász-utalványok, vagy a‘ természetben kiosztott liszt, zsir, fa- jó helyre kerüljön. — A főváros katolikusságának apológiája a karitász ebédakciója. Az elmúlt három és fél hónap ren-' delkezésére álló statisztikája szerint fővárosi konyhán 129.990 adag ebédet, egyházközségi konyhán 36.275 adag ebédet, összesen 166.155 adag ebédet, 102.435 félliteres tejadagot, 131.483 kilogram kenyeret, 11.548 csomag 5 kg-os élelmiszeradagot, 1502 pár uj cipőt, 1834 uj öltözet ruhát, 5512 használt ruhát osztottunk ki ezen idő alatt, megjegyezve, hogy úgy ezek, mint a jelen nyilatkozatokban foglalt többi statisztikai adat csak január 31-ig tartalmazza a Szent Erzsébet karitász szervezet munkájának eredményeit. — Karitász Központunk felfedezte a főváros nyomor-gyűrűjének minden stációját: Kiserdő, Dühöngő, Valcria-telep, Zita-telep, Babér-telep, újpesti rakpart, óbudai téglagyárak, táborhegyi lyukak, Hegyvidék, tabáni sikátorok, Jeruzsálem, Indián-telep, Bibisz-telep, stb., a nyomor mindmegannyi odúját, melyeknek láttára meghökkent arra a gondolatra, hogy kikkel fogja ezeket gondoztatni? — A fenti megdöbbentő, de éppen annyira lélekemelő adatok után kérdéssel fordulok a tavaszi fordulón a fővároshoz és annak keresztény társadalmához: mit hoz a jövő tél? A nyomor a nyáron átmenetileg csillapodni fog, a munkanélküliek, az ellátatlan öregek, a sokgyermekes özvegyek, a patronált ifjúság azonban továbbra is ránkszorulnak. Ezeket nem lehet már cserbenhagyni, a karitásznak továbbra is funkcionálnia kell. Ezen a télen még csak nyomorenyhitő akciót végeztünk, éreztük a meg nem osztott munkának fél eredményét, bízva abban, hogy a magyar katolicizmus is rálép a céltudatos, a minden igényre felkészült karitászra az országos karitász « központ végleges megszervezésével. Az útburkolás racionalizálása írta: Nagy Ferenc, törvényhatósági tanácstag A városházi élet minden vonatkozásában racionalizálásról hallunk beszélni. Racionalizálják a közigazgatást, racionalizálják az üzemeket, ideje, hogy az útburkolási módszerek racionalizálásáról is beszéljünk. Én, aki a törvényhatósági bizottság közgyűlésének bizalmából tagja vagyok a főváros magisztrátusának, beválasztattam magamat az ut- és csatornaépitési bizottságba, azzal a nem titkolt célzattal, hogy ebben az egyébként túlnyomóan nagyrészt szakemberekből álló bizottságban képviseljem azt a gyakorlati életet, amely nem mindenkor egyezik a műszaki igényekkel és követelményekkel. Nem szabad feledni ugyanis, hogy az útburkolást tulajdonképpen a ház- és ingatlan-tulajdonosok végeztetik. A főváros nem csinál egyebet, mint előlegezi az Útburkolásra szánt összeget, a Közszállitási Szabályzat értelmében nyilvános versenytárgyaláson a legolcsóbbnak, illetőleg a legtöbb biztosítékot nyújtó pályázónak kiadja a munkát, annak ellenőrzését műszaki közegeivel szakszerűen ellenőrizteti, a megépített útszakaszt átveszi — és azután: a felmerült költségeket kiveti útburkolási járulék formájában az érdekelt ingatlantulajdonosokra. Ebből az eljárásból elsőnek azt a tanulságot kell levonni, hogy az útépítésre fordított költségvetési tételek produktiv kiadások, mert azok az utolsó fillérig visszatérülnek. Hol lassabban, hol gyorsabban: amig azelőtt az volt az ügyosztályi rend, illetőleg a rendetlenség, hogy az útépítés befejezése és a kész útszakasz átvétele után átlag másfél esztendővel későbben történt az útburkolási járulék kivetése, újabban az a diVILLÁKAT építünk eladásra, a meglévőkhöz . hasonló kottage- rendszerben , Mártonhegyi-nt Németvölgyi-ut sarkán Árak: 25—28.000 pengő Bővebb felvilágosítás : Katona, Székely és Molnár építészmérnökök irodájában, V., SzemélynÖk- utca 9-11. szám. - Telefon 29-8-29 és 12-5-41 cséretes szokás honosult meg, hogy a kész útszakasz átvétele után egy-két hét múlva az ügyosztály az aktákat átteszi a számvevőséghez, amely a járulékok kivetését azonnal eszközölni tudja. Ez az okos racionalizálás kamatdiferenciá- ban évente mintegy százezer pengő megtakarítást jelent a fővárosnak. Rá kell azonban az Uj Budapest hasábjain mutatnom arra, hogy az ügyosztály beosztása abból a szempontból, hogy melyik utat, hogyan burkolja, egyáltalában nem ökonomikus és erős kritikára szorul. Akárhányszor előfordul, hogy külső területeken levő utakat leg- elsőrendü (ami egyben a legdrágábbat is jelenti) burkolattal látnak el, mig a a áros belsejében levő utak burkolata rossz, de egyben olcsóbb is. A kültelke*- ken a kis teherbíró képességű telektulajdonosok rémülten veszik kézhez a nagy útburkolási járulékokról szóló fizetési meghagyást, holott ezeket a legdrágább és legjobb útburkolási anyagokat csak a belső területeken szabadna felhasználni, ahol a bérpaloták nagy- jövedelmü tulajdonosai ki tudják könnyű szerrel fizetni a magasabb ösz- szegről szóló kivetéseket. Az ügyosztály azonban nemcsak az érdekelt ingatlan- tulajdonosok teherbíró képességét hagyja figyelmen kívül, hanem arra sem ügyel, hogy amennyiben az útnak drágább anyaggal való burkolását az autóbuszforgalom teszi szükségessé, úgy előző tárgyalásokkal az autóbuszüzemnek az útépítési költségekhez való hozzájárulását kellene kieszközölni. Általában azt látom, hogy az ügyosztály meglehetősen külterjesen gazdálkodik az utak építését vonatkozóan, ami alatt azt értem, hogy drága utakat épít a külsőbb városrészekben, ezzel szemben mellőzi a belsőbb városrészek utai- nak megfelelő átépítését. Lakatlan területeken vannak gyönyörűen megépített pompás utak, ellenben számos útvonal van a belsőbb városrészeken, amelyeken esős időjárás alkalmával nagy a sár. Ebben a vonatkozásban is rendet kellene teremteni, és mint külföldi nagyvárosokban — itt elsősorban a német nagyvárosokra célzok, — esztendőkre előre meg kellene csinálni az útépítési programot, amely harmonizálva a város- rendezési programmal, tengelye lehetne a főváros jövő fejlődése kialakulásának. A kisebbjelentőségü panaszokat ez alkalommal nem teszem szóvá, erre a megfelelő terrénum nem az Uj Budapest. tiszteletreméltó hasábjai, hanem az ut- és csatornaépitési bizottság ülése. Cikkem végén hangsúlyozom, hogy nem gáncsoskodni akarok, az ügyosztály működésével általábban meg vagyok elégedve, de helyesnek tartom az erős de egészséges kritikát, amely javítja a közállapotokat. ALAPITTATOTT 1860. SZITTNER FERENC Budapest. iu.. maria uaieria-utca t. szám Telefon: Aut. 821 — 14. ÉPÜLETÜVEGES. Üveg-, porcelán-, tükör- és képkeret gyári raktára. C2E61ÍDV JUHOS JEHÖ mühoaru Készítő, fal- es padiODurKolú mester Székesfővárosi és állami szallitó-kaitellen kívül I BUDAPEST, KISTEMPLOM-U. 5. TELEFON : JÓZSEF 440-08. NGSRAM BARIUMCS ^ RESKEDőff ÁH U INI FOG KÉSZÜLÉKE TELJESÍTMÉNYÉN! a
