Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-05 / 9. szám
ttJ BUDAPEST 1932 március 5r mim van-c P. H. revizorokra az Élelmiszerozem íeioívlzsgd- laia tíijaftOi? Szőke óvnia, az üzemi bizottság alelnöhe szerint az Élelmiszerijein höngvvilele helves és ezert revizorok Kiküldésére nincs szükség — Az Cieimiszcruzem után a középüzemek es az üzemi műhelyek revízióját végzi el a bizottság — Az Uj Budapest tudósitójától — A hatos bizottságnak a főváros ezévi költségvetésével kapcsolatos tárgyalásai kissé elterelték a várospolitikai tényezők figyelmét az üzemi bizottság működéséről, holott ennek a bizottságnak különféle akciói messze kiható jelentőségűek a fővárosi üzemek jövendő alakulása, sőt sorsa szempontjából. Az üzemi bizottság Éber Antalnak, a Kereskedelmi és Iparkamara, elnökének vezetése mellett működik és igy különösen fontos, hogy a bizottság alelnöki tisztjét viszont Szőke Gyula dr. tölti be, akinek személye szerencsésen képviseli a fogyasztó polgári publikumot, szemben az elnök személyében megnyilvánuló üzemellenes törekvésekkel. Kétségtelen, hogy az üzemi bizottság elnöke és annak tagjai között bizonyos ellentétek forognak fenn, amelyek legutóbb máris majdnem arra vezettek, hogy Éber Antal elnöki tisztségéről leköszönjön. Ezek az ellentétek ugyanis váratlanul kiéleződtek a Községi Élelmiszeriizem telepén folyó vizsgálat alkalmával. A vizsgálat során Éber Antal, a bizottság elnöke azt a javaslatot tette, hogy az Élelmiszer- üzem üzleti gesztiójának felülvizsgálatára revizorokat kérjen a főváros a Pénzintézeti Központtól. Az inditvány tárgyalására nem került sor, mert a bizottság azt az álláspontot foglalta el, hogy ez alkalommal vizsgálatot végez a bizottság, nem tényleges ülést tart, legközelebb, ha a városházán folytatja ülésezéseit, annak rendje és módja szerint le fogja tárgyalni a P. K. _ revizorok, kiküldésére vonatkozó javaslatot. Az Élelmiszerüzem felülvizsgálatáról és általában az üzemi bizottság munkarendjéről beszélgetést folytattunk Szőke Óvnia dr. felsőházi taggal. a bizottság alelnökével, aki a következő érdekes nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Legközelebbi ülésünkön, amelyet a városházán tartunk meg, vesszük érdemben tárgyalás alá a P. K. revizorok kiküldésére vonatkozó inditványt. A magam részéről azon az állásponton vagyok, hogy a P. K. revizorok kiküldésére alig ha lesz szükség. A Községi Élelmiszerüzem számadásai annyira pontosak, a könyvvezetés helyessége annyira nyilvánvaló, hogy a számadás pontosságba, és helyessége minden vitán felül áll. A P. K. revizorok különben is csak^ a számadások helyességét lennének hivatva felülvizsgálni, ami^ a bizottság többségének véleménye szerint annál is inkább szükségtelen, mert az üzemi igazgatóságot nem is számitva, a számadásokat és á könyveket minden évben hivatalból felülvizsgálja a számszéki igazgató és a főszámvevő és még egyetlen alkalommal sem merült fel kétely a könyvvitel ellen. Más lapra tartozik, hogy szükségesnek fogja-e tartani a bizottság külső szakértők bevonását az Élelmiszerüzem gesztiójának felülvizsgálatába. Erről azonban ma még korai beszélni. Az én álláspontom általánosságban az, hogy mi az üzemeknél nem általános értékelést vagy felértékelést vagyunk hivatva végrehajtani, hanem köz- gazdasági és gazdaságpolitikai szempontból vizsgáljuk az üzemeket, azt nézve, hogy azok működése mennyiben felel meg a közönség és a főváros érdekeinek. Kérdést intéztünk Öméltóságához ezután aziránt, hogy mely szempontokat érvényesít a■ bizottság az üzemek vizsgálatainál és különlegesen a Községi Élelmiszerüzemnél. — Az üzemi bizottság — mondotta Szőke Gyula dr. — miután elvileg kimondotta, hogy a nagyobb, kizárólag közcélt szolgáló üzemeket nem kívánja érinteni és ezen monopolisztikus üzemek megszüntetése szóba sem kerülhet, azon üzemeket kezdte vizsgálat tárgyává tenni, amelyek magánosok számára is szolgáltatásokat eszközölnek. Ezen az alapon kezdtük el elsőnek az Élelmiszerüzem felülvizsgálatát. A helyszínén tartott vizsgálat alkalmával a kérdések egész sorát intéztük az üzemhez, igy kiváncsiak vagyunk az üzem számadásaira, a leltárba felvett épületek, gépek, felszerelések értékelésére, a kalkulációra, az eladási árak kialakulására az üzembe fektetett tőkék nagyságára, Amig e konkrét kérdésekre konkrét válaszokai nem kapunk, érdemi határozatot sem hozhat a bizottság. Végezetül kérdést intéztünk Szőke Gyula dr.-hoz aziránt, hogy mikor készül el a bizottság munkájával és mi a legközelebbi programjai ; — Még ebben a hónapban — hangzott a felelet — készen akarunk lenni a Községi kenyérgyár, a Műszer- üzem, a Gyógyszerüzem., a Házinyomda és a. Bitumenező és Kátrá- nyozó telep felülvizsgálatával. Csak ezen üzemek után térünk át az úgynevezett melléküzemek felülvizsgálatára, azon üzemi műhelyek és törpe üzemek revideálására, amelyek egyes üzemek mellett az üzem céljait szolgáló ipari munkát végeznek. Az üzemi bizottság jelentése a polgármester ur utján fog a törvényhatósági tanács elé kerülni és a törvényhatósági tanács tesz azután a közgyűlésen előterjesztést az üzemek további sorsát illetően. DORCSIK ■féle szabadalmazott VASGERENDÁS FŐDÉN OBUDAPEST, VII., NÜRNBER6-UTCA 35 TELEFON 96-1-51 10%2-ig meghossza a Jlépszimház állami bérletét Jiz állami színházait fővárosi tartozása túlhaladja a 700.000 pengőt - Ji színházait támogatására a Városi Színház operaelőadásai- nah felszabadult évi 130.000 pengőjét héri a huttuszminiszter a fővárostál — Az Uj Budapest tudósítójától. — Megirta legutóbbi számában az Uj Budapest, hogy Karafiáth Jenő, az uj vallás- és közoktatásügyi miniszter akciót kezdeményezett abban az irányban, hogy a M. Kir. Opera és a Nemzeti Színház növekvő deficitjéből valamilyen támogatás formájában a. főváros is vegye ki a maga részét. A miniszter felszóli- tására konkrét tárgyalások is indultak meg a kultuszminisztérium és a főváros illetékes ügyosztályai között. E tárgyalások még embrionális stádiumban vannak, azonban annyi máris megállapitható, hogy az állami színházak deficitjének egy igen jelentékeny részét a miniszter a főváros vállaira akarja átrakni azzal az indokolással, hogy az állami színházak által terjesztett kultúra áldásait elsősorban a főváros lakossága élvezi. Aktualitást ad ezeknek a tárgyalásoknak az a körülmény, hogy a Nemzeti Színház otthona, a Népszínház bérlete a folyó év junius 30-ával lejár. Az erre vonatkozó szerződést 1921-ben kötötte meg Klebelsberg akkori kultuszminiszter a főváros közönségével: a. szerződés szerint az évi bér 66.000 pengő. A Népszínházi Nyugdíjintézet legutóbbi ülésén Ilovszky Jánost, Bár- czy Istvánt és Bánóczi Lászlót küldte ki a szerződés meghosszabbításának előkészitéséíe, a háromtagú bizottság azonban a konkrét tárgyalásokat a minisztériummal mindez- ideig nem kezdte meg, mert a minisztérium uj bérleti ajánlata mind- ezideig nem készült el. így azok a tárgyalások, amelyek a minisztérium és a főváros hatósága között megindultak, egyelőre csupán elvi jelentőségűek. A minisztérium elsősorban az állami színházak fővárosi adósságaira vonatkozóan keres valamilyen megoldást, A színházak jelenleg mintegy 700.000 pengővel tartoznak a fővárosnak: ebből 130.000 pengő a Népszínház kétesztendős bérhátraléka, több mint 500.000 pengő a villany^ áram tartozás, vigalmiadó és vizdij hátralék. A főváros természetesen ragaszkodik ezeknek az összegeknek az utolsó fillérig . való megfizetéséhez: a kultuszminisztérium rnost módot keres arra, hogy a szóban - í'orgó pénzeket a főváros valamilyen módon beszámítsa az államnak, a kérdés csupán az, hogy a pénzügyminisztérium hajlandó lesz-e teljesíteni az erre vonatkozó óhajtásokat. Az mindenesetre kétségtelen, hogy a Népszínház bérletének meghosz- szabbitása. elé akadály nem fog gördülni. Arról van szó, hogy a bérletet újabb tiz esztendőre kössék meg az eddigi feltételek szerint az állam és a főváros. A mai gazdasági helyzetben belátható ideig amúgy sincs remény az uj Nemzeti Színház felépítésére. Az eddigi adósságok rendezésén túlmenően a kultuszminisztérium a jövőben időszakonként visszatérő pénzbeli támogatást kér a fővárostól és elsősorban arra gondol, hogy a. Városi Színház tételénél a költségvetésbe felvett azt a 150.000 pengős évi támogatási összeget, amellyel a Ferenczy-féle szerződés szerint a Városi Színház operaelőadásai lettek volna támogatandók és amely összeg a Labriola-féle szerződés szerint felszabadul, utalja át minden évben a főváros az államnak. Valószínű azonban, hogy pénzügyi szempontból fognak-e a városházán vétót emelni a szubvenció felszabadult összegének erre a célra való fordítása ellen. FAREDŐNYT, ACÉLREDŐNYT, . TCTÓink által közismert elsőrendű és cfínos kivitelben RR|»y AJlElVGESTllIÉIVIVYELá szállitllllk ECKMAYER ISTVÁN, laka*osárii- és redőnygyára BUDAPEST, VI., VÖRÖSMARTY-UTCA 47. SZÁM Andrássy-nt közelében) Ttleion: Automata 220-54. Kérjen «zélretei árajánlatot Alapitáai ér 1892 ZIUHI-ÖALOGH 6YULA ÉPÍTŐMESTER L Bornemissza-utca 88. TELEFOü: Li 2-82 CZEGLÉDY JÁItOS JENŐ mflktförti készítő, fsh és padlöDorkoMI Székesfővárosi él állami txóllltó-kerteilen IM) ! BUDAPEST, KISTEMPLOMJU. i. TELEFON: JÓZSEF 448-96. Dávid fó Kertész közön- és göpgyör rOszuOnytírsasOg i, vi„ magiva-uica 75—77. Telelőn: flut. 914-46. CA1DERON1 ÉS TÁRSA látszerészek Budapest, V., Vörösmarty-tér 1. Telefon: Ant. 811-40. S zemüvegek, orresiptetők, lor- gnettek, színházi- és versenylátcsövek a legjobb kivitelben. EénuKáPészetl cikkek. Hopes árjegyzékek kiuenatra díjmentesen! Oyosivörü 4 lángu 47 cn p valódi bronzcsillár 11 ■ 3U I. Villanyvasaló 8‘50 P és az összes villamoséi rádiócikkek bámulatos olcsó árakon DOKUPIL GYULA gépészmérnöknél IX., Úllói-ut 1. (Kálvin-tér sarok.) ivasu Antal SSST Bat eng. vülaSysxerelő, villamossági vállalati IV. BAAS IV0R-U. 8. Telefon: A. 866-81 Rádió service, aecuralatonk töltés* és Javítása. Díjtalan költségvetés és naktaaiesaááa. Ovinatfiláe ■ mindennemű gőz- éa hideg OZiyUlCICS f vízvezeték részére mindentél* anyaggal és hötéhelyiségek készítése impregnált parafával HERTZKA és KASZÁS hösslgetelö vállalat Budapest, V.. Táfra-u. 12 a. Tel.: 125-34. Offen ev Mi epit o fővárosnak ÜBIDOflfB JÓZSEF íifl# ott. mnOk-Unzonmiirak BUDARBT baÓM I »4<y.icaum-otca M. J. *a*~4l PÁRISI 96 filléres újdonságok! VI., Andrássy-ut 39. ÁRUHÁZ 96 filléres újdonságok!
