Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-27 / 8. szám

UJ BUDAPEST 5 1932 február 27. Nagy Ferenc tanácstag nlabb feltűnést kelté nqllathorata a Vásárpenztár ügyében Elbocsáltottak egy tisztviselőt, akiről az a gyanú merült fel, hogy Nagy Ferencet informálni merte — A törvényhatósági tanács által kiküldött albi­zottság van hivatva megvizsgálni az adonyi gazda­ság aktáit — Az Uj Budapest tudósítójától — Egyik legutóbbi számunkban kö­zöltük Nagy Ferenc törvényhatósági tanácstag nyilatkozatát a Vásár- pénztár ügyviteléről. Ez a nyilatko­zat kapcsolatban Borvendég alpol­gármesternek ugyancsak az Uj Bu­dapestben megjelent azon megálla­pításával, amely szerint a Vásár­pénztár felszámolása és a Községi Takarékpénztárba való beolvasztása ügyében indított tárgyalások előre­haladott stádiumban vannak, élénk feltűnést keltett, annál is inkább, mert Nagy Ferenc elvi kijelentésein felül éles szavakkal fordult az adonyi bérgazdaságban folyó gaz­dálkodás ellen, hangoztatván, hogy ott túldimenzionált adminisztráció folyik, amely teljes szakértelmetlen­séggel végzi feladatát, továbbá, hogy az adonyi vezetőség sógorság-koma- ság, sógor az ellenőr, rokon a ma­lomüzem vezetője. Nagy Ferenc nyilatkozatára a Budapest Székesfővárosi Vá­sárpénztár R.-T. nyilatkozatot küldött be szerkesztő­ségünkbe, amelyet az alábbiakban közlünk: 1. Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a bikaborju hizla­lása kilogrammonként élősúlyban 115 fillérjébe kerül a gazdaságnak, valamint az az állítás sem, hogy amikor eladják, kg.-ként 40 fillért kapnak érte, mert a ráhizlalás kilo­grammonként legfeljebb 74 fillérbe kerülhet, eladásnál pedig még ezidő szerint is magasabb ár érhető el. 2. Nem felel meg a valóságnak azon állítás sem, hogy „a gazdaság­ban pestisben elpusztult párolt ma­laccal etették a yorkshirei malacokat, a párolás nem ölte meg a pestist, óriási pusztulás következett be a yorkshirei sertésekben, ez a veszte­ség szintén jelentősen nyomja Adony mérlegét!“ Tény az, hogy a gazdaságban a malacokat soha semmiféle hússal nem etették és az elhullási arány (5.2 százalék) az utolsó két évben a járási átlagnál sokkal alacsonyabb. 3. A cikk szerint az őszi szán­tás 50 százaléka kifagyott és ezt mint nagy mulasztást tünteti fel, holott, — mint minden szakem­ber tudja — kívánatos, hogy az egész őszi szántás átfagy- j o n. Amennyiben pedig a szántás alatt vetést akar jelezni a cikk, a gazdaság cca 2300 magyar hold őszi vetésében a mai napig semmi KOHIV GYULA KEFE é. ECSETGYÁROS Aranykoszorua mester GYÁR: VII.,RÓZSA-U.20 Telefon: József 302—45 fagykár nincs, sőt az őszi vetések az idén sokkal szebbek és egyenlete­sebbek, mint tavaly. 4. Miután fagykár nincs, nem fe­lelhet meg a valóságnak az az állí­tás sem, hogy a vetőmag elcserélése miatt fagykárok merültek fel. Budapest, 1932. évi február hó 20-án. Kiváló tisztelettel Budapest Székesfővárosi Vásárpéuz- tár részvénytársaság Ereky. Bokor. A Vásárpénztár fennebb közölt nyilatkozatáról szükségesnek tar­tottuk ismételten megkérdezni Nagy Ferenc törvényhatósági tanácstagot, aki a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A Vásárpénztár nyilatkozatát illetően csak egy válaszom lehet: ál­lításaimat az első betűtől az utolsóig fentartom. Az ügyet azonban jelen« állapotában további polémiára nem tartom alkalmasnak, annál ke­vésbé, mert mint a Vásárpénztár üzleti gesztiójának felülvizsgálatára a törvényhatósági tanács által ki­küldött bizottság tagjának módom­ban lesz a közeljövőben a helyszí­nen megállapítani, igazak-e azok az állítások, amelyeket a legjobb hely­ről származó információk alapján tettem közzé az Uj Budapestben, vagy pedig nem. — Szükségesnek tartom azonban, hogy a nyilvánosságot tájékoztas­sam, mi történt az Uj Budapestben megjelent nyilatkozatommal a Vá­sárpénztár igazgatóságánál. Szom­baton reggel, amikor az Uj Buda­pest megjelent, formális vizsgálat indult a Vásárpénztár igazgatósá­gánál és az adonyi gazdaságnál, ki volt az a vakmerő, aki Nagy Fe­renc tanácstagot informálni merte. Természetesen nem jelentkezett senki, nem is jelentkezhetett, mert én információmat nem a Vásár­pénztár valamelyik tisztviselőjétől, hanem Csilléry Andrástól, Lázár Ferenctől, Müller Antatól nyertem. Az egyik tisztviselő, amikor kér­dést intéztek hozzá: a következő fe­leletet adta: — Nem én adtam az információt, de akárki adhatta, hiszen ami az Uj Budapestben megjelent, az első szótól az utolsóig igaz. — Nos, ezt a tisztviselőt azóta már el is küldték a Vásárpénztártól! A Keresztény Községi Párt kedd czEoimf juhos jeho müKűaru készítő, lat* es padiúDurkoiú mester Székesfővárosi és állami izellitó-kertellen kívül I BUDAPEST. KISTEMPLOM-U. 5. TELEFON : JÓZSEF 449-98. esti értekezletén szóvá tettem a dol­got és indítványomra a párt egy­hangúlag elhatározta, hogy köve­telni fogja a tisztviselő felmondásá­nak azonnal való hatálytalanítását és. visszavételét. — Ennyit arról, micsoda, elvek uralkodnak a vásárpénztári admi­nisztrációban! Az egész ügyet kü­lönben a polgármester urnák is be­jelentem, akitől arra vonatkozólag is utasítást kérek, hogy a törvény- hatósági tanács által kiküldött fe­lülvizsgáló bizottság működését il­letően intézkedjék, hogy a részvény- társaság bármely tisztviselője köz­vetlenül legyen köteles a bizottság rendelkezésére állani. A legutóbbi vizsgálat alkalmával ugyanis az a lehetetlen helyzet volt, hogy egyes tisztviselők a hivatali titoktartásra való hivatkozással megtagadták a bizottságnak, hogy felvilágosítást adjanak. Vagyis a Vásárpénztár már nyíltan szembe helyezkedik az autonómiával! — Ismételten leszögezem állás­pontomat: a leggyorsabban keresz­tül kell vinni a Vásárpénztár likvi­dálását és amint azt a törvényha­tósági bizottság közgyűlése elhatá­rozta, a Községi takarókba való beolvasztását. Uj éra a pirostaxisoknál Az uj vezetőség programja: töké­letes szép kocsipark, a közön­ség figyelmes kiszolgálása — Az Uj Budapest tudósitójától. — Ismeretesek azok az áldatlan álla­potok, amelyek a pirostaxisoknál uralkodtak. Őrök torzsalkodások s a helytelen vezetés volt az. oka, hogy nemcsak az egyesület, de a kebelé­ben szövetkezett bérautóiparosok is mind súlyosabb helyzetbe jutottak. A válság utolsó óráiban döntő elha­tározásra jutottak a pirostaxisok. Megváltak eddigi vezetőségüktől s a pirostaxi reorganizálását uj em­berekre bizták, kiknek személye és múltja teljes garanciát nyújt a pi­rostaxisok régóta vajúdó ügyei jobbrafordulására. Uj elnök vitéz Berta János, uj ügyvezető alelnök Dedik János lettek. A hivatása ma­gaslatán álló uj választmány célki­tűzései a legszebb reményekre jogo­sítanak. Vitéz Berta elnök munkatársun­kat a következőkben informálta jö­vő terveit illetően: Működésűnket úgy kezdtük meg, hogy kinyitottuk az ablakokat, hadd menjen ki a régi levegő. Ami pedig mégis bennma­radt, azt kihajtottuk. Következete­sen és tervszerű határozottsággal viszem keresztül programomat. A tavaszi hatósági vizsgára a piros- taxisok olyan kocsiparkot fognak kiállítani, ami úgy célszerűség, mint esztétikai szempontból kifogástalan lesz. Kocsijainkon pedig fegyelme­zett, előzékeny, biztoskezü kocsiveze­tők fognak ülni. Bízva remélem, hogy azt a nehéz időkben hozott sú­lyos áldozatot, melyet kisiparosaink a meglepetésszerü uj pompás kocsi­park beállításával hoznak, a nagy- közönség méltányolni és tagjainkat támogatni fogja. A vezetőség pedig, elülvén a kebelbeli torzsalkodás és belvillongás, minden igyekezetét ar­ra fogja fordítani, hogy a pirostaxi­sok egyeteme tökéletes kiszolgálás­sal állhasson az őt igénybevevő nagyközönség szolgálatára. Uj kormánytanácsos. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Söm- j é n Zsigmondnak, az Első Magyar Gyapjumosó és Finomposztógyár Rész­vénytársaság igazgatójának a közgaz­dasági élet terén kifejtett működése elismeréséül a magyar királyi kormánytanácsosi címet ado­mányozta. Fantasztikus álhirek a dunai ra­kodópartokról. Egyes közgazdasági lapok azt a feltűnést keltő hirt új­ságolják, hogy a gazdasági válság annyira elérte a nemzetközivé nyil­vánított Dunát is, hogy a hajóstár­saságok egyre-másra mondják fel rakpartbérleteiket, illetőleg a lejárt szerződéseket nem újítják meg. Ille­tékes helyen kijelentették az Uj Budapest munkatársának, hogy ezek a híresztelések nem felelnek meg a valóságnak. Mint minden esztendőben, ezidén is január 15-én járt le a rakpartok bérbeadására kiirt pályázat, eddig az időpontig az összes eddigi bérlők bejelentet­ték további igényüket az eddig bir­tokolt rakpartra. Előfordult, hogy többszáz folyóméter rakpartot bér­lő hajóstársaságok ebben az évben 20—30 méterrel rövidebb rakpartot kívánnak bérbevenni, ennek azon­ban semmi jelentősége nincsen. Végig a rakodópartok tehát ebben az évben is bérbe lesznek adva, az erre vonatkozó polgármesteri elő­terjesztést rövidesen tárgyalja már a törvényhatósági tanács, A köz- gazdasági ügyosztály ebben az év­ben is változatlanul arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a budai rakpartot a Ferenc József-hidtól a Margithidig nem adja bérbe, mert nem akarja a városképet elcsúfítani ott kirakodó homokos és egyéb ha­jókkal. A budai rakpartra válto­zatlanul fennálló bérbeadási tila­lom lehetett talán az oka annak, hogy a rakpartok bérbeadásáról valótlan hírek keltek szárnyra. A Belvárosi Takarék mérlege. A Bel­városi Takarékpénztár Részvénytársa­ság igazgatósága megállapította a ta­karékpénztárnak 1931. évi mérlegét, amely 201,223.70 pengő összegű leírások után 059.782.23 pengő tiszta nyereséggel zárult, aminek alapján az igazgatóság a f. évi március 5-re egybehívott köz­gyűlésnek részvényenként 2 P (4%) osz­talék kifizetését fogja javasolni. Az 1931. év végén a takarék- és folyószám­la-betétek összege 19,370.700.54 pengőt, a hitelezők összege 8,302.403.72 pengőt, a váltótárca 13,009.123.50 pengőt, a pénztár- készlet és a pénzintézeteknél fennálló követelések összege 2,496.332.84 pengőt, az egyéb kinnlevőségek összege pedig 14.899.551.14 pengőt tett ki. A törleszté- ses kölcsönök állományában, valamint a cimletforgalómban a múlt év folya­mán nem történt lényeges változás; a jelzálog- és községi kölcsönök összege 29,935.283.75 pengőre, a forgalomban levő záloglevelek és községi kötvények összege pedig 29,932.390.65 pengőre rú­gott az elmúlt év végén. A takarék- pénztár forgalmi adatai évtizedek óta most mutatnak első Ízben csökkenést az előző évivel szemben, ami természetes következménye a gazdasági válságnak! A válságos események az intézet rész­vényeinek piacát sem hagyták érintet­lenül: 1928-ban, Amerikában elhelyezett 80.000 darab uj részvény, főképp a new- yorki tőzsdekrizis hatása alatt, nagy­részben visszaáramlott és itt nem nyert még elhelyezést. A március 5-re egybe­hívott közgyűléstől felhatalmazást kér az igazgatóság maximálisan 80.000 da­rab részvény megszerzésére avégből, hogy a forgalomból kivonandó részvé­nyekkel az intézet alaptőkéje csökkent­hető legyen. Lesz-e úszó kávéház a Dunán? Egy Kaiser nevű kávéháztulajdo­nos, aki különben a budai Hadik- kávéházat tartja tizemben, bead­vánnyal fordult a fővároshoz, azzal a kérelemmel, hogy a pesti korzó dunai rakodópartjából megfelelő területet adjanak bérbe neki, hogy ezen terület felhasználásával a Du­nán egy hajón uszókávéházat és vendéglőt létesitsen.A kérelem fe­lett március első felében dönt a törvényhatósági tanács. ALAPITTATOTT 1860. SZITTNER FERENC Budapest. IV., maria uaiériautoa 1. szám Telefon: Aut 821 — 14. ÉPÜLETÜVEGES. Üveg-, porcelán-, tükör- és képkeret gyári raktára. TÖBB ÁLLOMÁS, ERŐSEBB VÉTEL, KRISTÁLYOS HANGTISZTASÁG • •

Next

/
Thumbnails
Contents