Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-27 / 8. szám
IX. évfolyam 8. szám Budapest, 1932 február 27 UJ BUDAPEST Tek.Fg riSFF-, Elöfte«^ " * U, Q Egész évre ................................................. U' Fé l évre..............................................................u r Egyes széna éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: OBV ANDOR D" Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV., Kaas ivor-utca <). Telefon: Aut. S28—23. Posta takar ékp. chequcszémla : 30013 A lágymányosi választás mérlege Miért szenvedtek a demokraták és a kormánypárt katasztrofális vereséget a lágymányosi választáson? — Petrovácz Gyula megállapítja, hogy a Keresztény Községi Párt tábora változatlanul meg van elégedve a párt politikájával — Április elsejétől kezdődően csak lefokozott méretekben működhetnek a fővárosi segélyakciók Állami színházak A Hold-utcából, ahol tudvalevőleg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium székel, egyre több üzenet száll a városházára, támogatást és megértést kérve a főváros részéről az állami színházak támogatását illetően. Konkrét kívánságok egyelőre nem foglalnak helyet ezekben az üzenetekben, amelyek arról példálóznak, hogy az Opera, és a Nemzeti Színház tagadhatatlanul értékes és nagy fontosságú, kulturmissziójával szemben a fővárosnak is meg kell tennie a kötelességét, de máris olvassuk Karafiáth miniszter nyilatkozatát, amely bizonyos tárgyalások megindítását jelenti be és kétségtelen, hogy maholnap kipattan a terv: az állami színházak deficitjét legalább ötven százalék erejéig fedezze a főváros, hiszen az állami színházak elsősorban a. főváros számára jelentenek díszt és kultúrát a maguk működésével! Nem célunk és nem feladatunk, hogy kritikával illessük az állami színházak működését, holott úgy az Opera, mint a Nemzeti megérdemlik az alapos kritikát. Tegyük fel azonban: mind a két színház feliil- áll minden kritikán, csak hódolat illeti őket, és nem bírálat, méltó reprezentánsai mindketten az ország színházi és zenei kultúrájának. Még ebben az esetben is határozott és erélyes Nem-mel kell felelnie a polgármesternek minden kísérletezésre. tapogatózásra és követelőzésre azon egyszerű okból, mert a mai körülmények között a fővárosnak nemhogy százezrei, de egyetlen fillérje sincs az állami színházak elektromosáram- és vizáijhátraléká- nak, házbértartozásának elengedésére, illetőleg bármi néven nevezendő szubvenció folyósítására. A főváros ezévi művészeti költségvetése a legapróbb részletekbe menő takarékosság jeayében készült el. Felére nyirbálták a■ Fővárosi Könyvtár költ sé avetését, alig néhány fillér van a költségelőirányzatban a festők és szobrászok támogatására, teljesen törölték a közterületeken felállítandó emlékművek költségelőirányzatát: ily körülmények között valóban nehéz lenne a főváros háztartásában megkeresni a fedezetet az állami színházak, támogatására. Ha csak azt nem kívánja a kultuszminiszter ur, hogy az inségakció kereteit szűkítsék, vagy hogy a tisztviselők fizetésük egy részéről mondjanak le az állami színházak javára: nincs az a nagyitó- üveg, amely egyéb fedezetet erre a célra, találni képes lenne! Ha pénzzel nem is, de egy tanácscsal szolgálhat a főváros a kultusz- miniszter ur ő nagyméltóságának, az állami színházak további sorsát illetően. Tessék leszállítani a sztárok fizetését, tessék megszüntetni az állami színházaknál található álláshalmozásokat, tessék restrin- gálni az anyagi és művészi igényeket, tessék kevesebb igazgatói tanulmányutat rendezni Londonba, vagy egyéb helyekre, tessék egyszerűsíteni a. színházak bonyolult számvitelét, zavaros adminisztrációját, szabadjegyes vircsaftját és akkor megoldható a nagy probléma a főváros segítésé nélkül is. Ameny- nyiben a miniszter ur szükségesnek látná a, racinalizálás kíméletlen keresztülvitelére néhány hétre egükét szakembert a, főváros rendelkezésére is bocsájthat a Hold-utcának, amennyiben a miniszter ur erre saját személyzetét meg nem felelőnek tartaná! — Az Uj Budapest tudósitójától — A várospolitikai életnek megszokott menetébe, nagy élénkséget hozott a lágymányosi választás, amit a legutóbbi választáson kibukott Nemzeti Demokrata Párt petíciója alapján kellett megismételni. A választás eredménye a legkevésbé sem igazolta a peticiónálókat. Az uj választás nem hozott semmiféle változást, a peticiónáló demokraták ugyanúgy, mint az első választáson, mandátum nélkül maradtak, Ellenzéki oldalon nagy várakozással tekintettek a lágymányosi választás eredménye elé és fennen hirdették, hogy a Keresztény Községi Párt szavazóinak a száma megfogyatkozik és a legkedvezőbb esetben is csak három mandátuma lesz Lágymányoson a Keresztény Községi Pártnak. Ez a számítás sem igazolódott be: a Keresztény Községi Párt megtartotta eddigi pozícióját, vagyis megmaradt mind a négy mandátuma. A lágymányosi választás tanulságairól és az elért eredmények konzekvenciáiról beszélgetést folytattunk Petrovácz Gyula országgyűlési képviselővel, a Keresztény Községi Párt vezető tagjával, aki a helyzetet a következőkben világította meg az Uj Budapest munkatársa előtt: — A lágymányosi választás eredménye a Keresztény Községi Párt szempontjából teljes mértékben megfelelt a várakozásoknak. A választás statisztikai adatai bizonyítják, hogy pártunk százalékos pozícióját a kerületben teljes mértékben megtartotta az uj választáson is, ez a százalékos arányszám az első választáson 35.6 százalék volt, most is ugyanannyi. A szavazatok számának csökkenése természetes következménye a leadott szavazótok megkevesbedett számának, A Keresztény Ellenzékre leadott szavazatoknak a száma abszolúte és aránylagosan is megnövekedett, ami keresztény szempontból csak örvendetes, mert ez a tény azt bizonyítja, hogy a lágymányosi és kelenföldi választópolgárok erőteljesebben csatlakoztak egy olyan párthoz, amelynek a programjában a keresztény gondolat szerepel. Szerepet játszott itten természetesen a párt ellenzéki álláspontja is, amin nem lehet csodálkozni a mai leromlott gazdasági viszonyok között Különösen örvendetes ez a tény akkor, ha a statisztikai adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a Keresztény Ellenzék ezzel a számbeli növekedéssel nem a Keresztény Községi Párttól hódított el szavazatokat hanem máshonnan. — A Rassay-párt némi kis emelkedést ért el a szavazatokkal, ez az emelkedés körülbelül kiegyenlíti azt veszteséget, amely a Demokrata Pártnál bekövetkezett. A választó polgárság igazságot szolgáltatott és ez az igazságszolgáltatás lesújtó volt éppen arra a pártra, amely a választást megsemmisittette és a szavazást megismételtette. A frontharcosok megtartották eddigi pozíciójukat. A frontharcosoknak van egy tömör táboruk, amit a bajtársi együttérzés hozott létre. Ez a bajtársi együttérzés ezen a választáson is megnyilatkozott. A Szociáldemokrata Pártnak van egy 1.7 százalékos aránylagos emelkedése. Őszintén be kell vallanom, hogy mi a szociáldemokrata szavazatoknál sokkal nagyobb emelkedésre számítottunk, éppen a gazdasági viszonyok leromlása következtében, amiről már előbb nyilatkoztam. Hogy ennek ellenére mégsem emelkedett nagyobb mértékben a szociáldemokrata szavazatoknak a száma, ez a tény azt bizonyítja, hogy a mai gazdasági helyzetből folyó politikai elégedetlenségnek konzekvenciáit a választóközönség nem a bal felé tolódás formájában vonja le. vagyis nem a szociáldemokrácia táborához csatlakozik, hanem ellenkezőleg, jobbra, a Keresztény Ellenzék irányában. A szociáldemokrata párt éppen csak hogy megtartotta eddigi pozícióját és szó sem lehet arról, hogy az úgynevezett nyomor szavazatok tömegeit magának könyvelhesse el. Ami végül az Egységes Községi Polgári Pártot illeti, ez a párt annak ellenére, hogy megtartotta eddigi egy mandátumát, szinte katasztrófális vereséget szenvedett, éppen feleanynyi szavazatot kapott, mint a legutóbbi választáson. Nem kétséges, hogy a kormánypárt roppant nehéz helyzetben van. Az elégedetlenség a kormány táborából való nagyarányú menekülésben nyert kifejezést. Ránk nézve a legkedvezőbb tanulság az, hogy ugyanaz a tábora a választó polgárságnak, amely a kormánypárttal szemben elégedetlen, nem elégedetlen velünk szemben, vagyis eddig követett politikánkat helyesli és art írja elő számunkra, hogy továbbra is a megkezdett utón haladjunk. Mi kezdettől fogva bizonyosak voltunk abban, hogy négy mandátumunkat meg fogjuk tartani, A választási agitáció során tapasz-? talt hangulat is megerősített bennünket ebben a reménységünkben, amit most azután a választás eredménye teljes mértékben igazolt. A beszélgetés további során érdeklődtünk Petrovácz Gyulánál a legaktuálisabb városházi problémák alakulása iránt, Petrovácz Gyula érdeklődésünkre a következőket felelte: — Az illetékes városházi fórumoknak legközelebbi feladata azoknak a szabályrendeleteknek a megalkotása, amelyekre nézve az uj fővárosi törvény konkrét rendelkezéseket tartalmaz. Az uj fővárosi törvény ugyanis előírja, hogy egy éven belül módosítani kell, vagyis át kell alakítani az uj fővárosi törvény rendelkezéseinek a figyelembe vételével az összes szabályrendeleteket. Ez az év most letelt, tehát sürgősen végre kell hajtani azt a feladatot, amit az uj fővárosi törvény előír. A szabályrendeletek egész sorát kell ilyenformán átalakítani, ami hetekre, sőt hónapokra szóló mu«kát ad az elnöki ügyosztály mellett működő szakbizottságnak és ezenkívül a tanácsnak, valamint a közgyűlésnek. A szabályrendeleteknek a módosításával kapcsolatosan kerül sor a státusrende- zésre, valamint ezt megelőzően a városházi adminisztráció egyszerűsítésére. Az adminisztráció racionalizálása megelőzi a státusrendezést. — A fővárosi üzemi problémák megoldásának az előkészítése folyamatban van. Erre vonatkozó véle-
