Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-24 / 51-52. szám
16 «SVK ujmmAWM 1932 december 24. Haimos István és Fla kövezőmesíerek, útépítő vállalkozók X., Halom-utca 25. Telefon: 38-9-52. Hellensiein iroi tiieziiitttr, »tépi uaiiaihszű VI.. Hungária-hűrut 71 Telefon: 91-3-64 llandl István hövezömesfer HL Facsirtanezű-u. l Telelőn. 62-0-28 Halna! Imre oki. mérnök kövezőmester IX., Üllői-ut 55. Telefon: 3S-6-93. Krausz Ferenc höve zöme síé r VI., Hungária-küru! 71 Telefon : 91-3-64 Neumann Ferenc oki. mérnök kövezőmesfs? VII., Egressy-ut 34 Telefon: 9S-O-40 iMoner Jra! kövezömesler Vili., Ludoviceum-n.18 Telefon: 38-4-65 Karoly os Rúdon oki. mérnök, kövezémesterek ■i Horthy Rüikiós-ut 29 Telefon : 69-2-99 Reinisch és Wohl oki. mérnökök kövezömester, építési vállalkozók VII., Ajtóst Dürer sor 1 Telefon : 38-Q-62 Schaffer károly okleveles mérnök vasút-, uí-, hetonépitéii vállalkozó kövezömester lujecsHemem-u ca 13. Tel.: 8M-12 Schauer Antal ut- és csatornaépítési vállalkozó II., Darányi Ipác-iitca2í Telefon: 52-2-91 Schaffer György nt- és csatornaépítési vállalkozó II., fdvinci-ii. 11 Telefon: 52-3-04 Spain Ernő OKI. nsernöK, hövezömesfer I.,Németvölgyi-ut 33. Tel.:57-9-91 Az inségmunkák Igazi arca Irta: Obendorfer Károly okleveles mérnök a Baross-Szövetség ut- és csatornaépítési szakosztályának ügyvezető alelnöke Aliiig egy ipar csak gyermekkorát éli, amikor annak üzése csak, küzködést jelent és igen gyér kereseti lehetőséget, addig a tőke avval nem törődik, abban résztvenni nem kíván. A küzködéselc elmúlásával, mikor az mán- virágzásnak indult, mikor a fáradt iparos évtizedes munkája után nyugodt kereseti lehetőséget vár, a biztos megélhetést, akkor figyel rá a tőke és akkor könyörtelenül akarja a mások által megérlelt gyümölcsöt letépni. Ez igy van sajnos minden iparban, de talán sehol oly nagy mértékben, mint most az útépítés terén. Egy évtizeddel előbb a kövezőipar csak ipar volt, annak minden gondjával, do az ipart iizők becsületes munkáinak a főváros által való teljes megbecsülésével. Jól járt a főváros, mert a jónevii iparosoktól szolid munkát kapott, gondtalan volt a munkás, mert jól fizető munkaadói voltak és jól járt az állam is, mert rendes adófizetői voltak. Ma ez mind hiányzik! Hiányzik, elmúlt s valljuk be őszintén, ezek elmúlásának mi vagyunk nagyrészt okai. A háborút és hazánk megcsonkításából eredő bajokat, ez az ipar is már egyszer kiheverte, éppen azért, mert komoly alapokon nyugodott, de az élet rohanásában megfelejtkeztünk arról, hogy mi is szerveződjünk. Magyarországon minden és mindenki szervezve van, a gyáripar, a munkás s egyéb érdekképviseletek vagy szövetkezetekben, csak a polgár és az iparos nem. Ezért jutottunk mi is oda, ahol vagyunk. Az autóforgalom fejlődése magával hozta az utépités fejlődését is, a tőke ráfeküdt egészen erre a konjunktúra lissá fejlesztett iparra, megszűnt a tisztes kereseti lehetőség meghonosodott a stróman-rendszer és az erkölcstelenségig vitt árrombolás, a minden áron való érvényesülés. A töke, mondhatni rendszerbe foglalt ténykedése oda irányult, hogy minden oly útépítési munka, melyet eddig iparosember folytatott, ki- írtassék, belevitték a köztudatba, hogy az Iparosok által végzett kövezések és makadám-utak nem felelhetnek meg a mai kor követelményeinek, hanem csak a modern utak, beton, topeka és keramit, mert ezekbe belekapcsolódni, ily munkákat végrehajtani, csak a nagytőke és a kartell támogatásával lehet. Sikerült, dacára, hogy a való élet ennek ellent mond. Csak egy példát. A Margitsziget főutja kimondottan autóforgalmi ut. Burkolata a legolcsóbb és szilárdsági lag is a leggyengébb kőburkolat. Autóbuszok esőben is hatvankilométeres sebességgel száguldoznak rajta, baleset még ott sosem volt, az ut ma is kifogástalan, pedig már nyolcéves, javításra még nem szorult. A zajtalansága ugyancsak kiíogás- tala. Kérdem, melyik modernnek nevezett útra mondható ugyanez! Ami pedig az agyoncsufolt makadám-utakat illeti, hát kérem, ha ezeket nem házilagosan tartanák karban, biztosan jobbak volnának é-s amellett a fővárosnak eg’y csomó pénze megmaradna. V munkaalkalmunkat a nagytőke elvette, a főváros meg — az 1933 évi költségvetést nézve — rólunk gondoskodni nem fog. A jövő év is mét az inségmunkák éve lesz, ne künk abból ismét semmi sem fog jutni. Adóinkat befizettük és fizetni fogjuk tovább is, mert muszáj, mert nem tudunk részvénytársasági alapon veszteséget kimutatni. Ahhoz, hogy hitelmunkában résztvehes- sünk, elkéstünk születésünkkor. De azért mégis hitelmunka lesz dacára, hogy azt a célt, mit a főváros vele elérni akart, elérni nem lehet. Azt a tömegű munkást elhelyezni nem sikerült, mint gondolták és anyagilag a munkás sem kapja azt mit várt. Az a néhány Iparos, ki valahogy még az utóbbi hónapokban munkához jutott, 32—50 fillér munkabért fizet még ma is, az inségmunkánál pedig az átlagos munkabér napszámosok számára 28—30 fillér. Azért lett hitel-munka, hogy a munkás kevesebbet kapjon, dacára, hogy a kalkulált ajánlati árak kedvezőbbek, mint az iparosok árai. Budapest lakóinak száma még ma is 78 százalékban keresztény. Az ut és csatornaépítési munkák összegének eddig is legfeljebb fele jutott az utóbbi években keresztény vállalatoknak és iparosoknak. Ha figyelembe vesszük még azon körülményt is, hogy az anyagszállitóknak 80 százaléka nem keresztény és az eladott anyagok ellenértékének igy legalább 75—80 százaléka ismét nem keresztény vállalatoknak jut, akkor végeredményben a mérleg úgy alakul, hogy az ut és csatornaépítési munkák révén az adófilléreknek mintegy 70 százaléka jut nem keresztény polgárságnak. Ha már a munkák kiadásának eddigi rendje ily szomorú képet mutat, nem vitás, mit ad a hitel műnk a. Szakkörök előtt ismeretes tény, hogy a szükséginunkaként kiadott neimes- utburkolatok egységárának átlagosan 10 százalékát tesziK Ki a KIlí- zetett munkabérek. Ezen munkák egy része már el is készült, úgyhogy a jövő év elején a főváros már el is kezdi a részletekben történő fizetéseket. Ha meggondoljuk, hogy ezen hitelben végzett munkák kamata és a hitelezés bekalkulált rizikója együttesen legalább 10 százalékot tesz ki, akkor világosan áll előttünk, hogy a főváros ugyanannyi munkanélkülit tudott volna szükségmunkával ellátni, mint amennyi ezen utmun- káknál foglalkoztatva van, anélkül, hogy hitelmunkát vett volna igénybe, vagy adósságokba verte volna magát, A most meginduló törlesztésekből fizethette volna készpénzben oly munkák elvégzését, melyekre sokkal égetőbb szükség’ van a perifériákon utóbbi években létesült újabb településeknél, melyeknek még makadám ütjük, vagy rendes járdájuk sincs. A háztulajdonosok hozzájárulása, illetőleg az útépítési járulékrészletek törlesztése a belterületen sem biztatóbb, mint kint volna. Az építési összegeknek a perifériákon való beépítése új értékeket termelt volna, a közlekedő utak létesítésével, mig most iulnyomórészben oly meglevő utak burkolatának modernizálásába fektetik a pénzt, melyek még évekig megmaradhattak volna eddigi formájukban anélkül, hogy ezáltal — más városokkal összehasonlítva — az összehasonlítás hátrányukra ütne ki. SCHMIDT TESTVEREK H vomdaf est ékii vá r Rt. mMiüw bwhi niNMiai"lii naMBOMnwaiaanMHKmwMfiHm Talmit»: Ab». 882-86. Táviratéi»: ___ Rá kospalota. — M. Kir. Postatakar« csekksrkKla as&u: •*52880. — fob a* Angel Magyar Baak Qftfi: Kö-r könyvnyomdát«, valamint ottsntlesttkakM. Mint különlegességeket készit: Speciális gyártmányú olaj-mélynyomó festéket, anllln __ guminyomé és bádognyomó festékeket. dyár és központi iroda; Rákospalota, pázmány-u. 41 Pfeifer ferdinándnál vásárolt könyv legszebb, legjobb és legolcsóbb HL Kossuth Lajos-utca 5 I i II li m Mmi—HWIMHI—i—mi Emellett az itt közölt elgondolás igazán szociális, mivel tarhatatlan, hogy kültelki kispolgárok, bár éppúgy fizetik az adót, ellenszolgáltatási: közmunkákban alig- kapnak. s igy egyes vidékek teljesen a falvak nívóján maradnak. S mindez a nagybankok elgondolásának és elhatározásának jegyében történt igy. Kétségtelen, hogy azért tagadták meg a kölcsönt a fővárostól, mert tudták, hogy ügyes politikával igy kettős üzletet köthetnek a hitelezett munkák révén. Mert csak természetes, hogy a kiviteli munka hasznának eg’y része is biztosítva van igy részükre az által, hogy csak az érdekkörükbe tartozó vállalatoknak adnak kölcsönt megfelelő feltételekkel a szükségmunkákra. Ezzel aztán. a keresztény vállalatok ki is szorultak a munkákból, a keresztény városháza csendes tanuskodása mellett. Mi nem vagyunk ellenségei a hitelmunkának, éljenek a szegény nagytőkések is, de hagyjanak minket is élni. Legyen hitelmunka is, mert ez is segít a munkanélküliségen, de történjen a fővárosi költségvetés keretében rólunk is gondoskodás. Aki ad, annak kapnia is kell érte valamit. S ebben a nehéz időkben, a főváros ut és csatornaépítési ügyosztályának nincs megválasztott vezetője, meg vagyunk győződve, ha ez a választás megtörténne, sok nehéz kérdés könnyen úgy a főváros, mint a szakma iparosainak jobb érdekében nyerne elintézést. Proczeller Bálint kövező mester Budapest, K.t Korponal-u. 11. Telefon Kőbánya 74-84.__________ AL TALANOS NYOMDA. KÖNYV- ES LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. BUDAPEST. VI.. NAGYMEZŐAz UJ Budapest minden héten szombaton reggel Jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. * A «zerkesztésért éi kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. UTCA 3. Felelős: Dr. Uj lutváu.
