Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-24 / 51-52. szám
1932 december 24. UJ BUDAPEST 13 GAZDASÁGI ELET A Vásárpénztár katasztrófája Irta: Nagy Ferenc törvényhatósági tanácstag A Vásárpénztár közgyűlése a törvényhatósági bizottság utasításához képest megválasztotta a Vásárpénztár felszámolóit és ezzel a ténnyel a Vásárpénztár tragikomédiája elérkezett az utolsó felvonáshoz. A közönség előtt legördül a függöny, a kulisszák mögött zajlódnak le a további események: a likvidálás végrehajtása és a Vásárpénztár monopóliumait és eddigi üzleteit illetően egy olyan uj rendszer kezdeményezése, amely egyképpen megfelel a főváros és az érdekelt iparosság célkitűzéseinek. A felszámoló bizottság tagjainak hozzáértése és üzleti gyakorlata teljes mértékben garanciát nyújt számomra arra vonatkozóan, hogy a likvidálás és általánosságban a vásárpénztári üzlet uj érájának hajnalhasadása mentes ^ lesz azoktól a tévedésektől és hibáktól, amelyekben úgy a most letűnt óra, mint az azt megelőző rezsim nagyon is bővelkedik. Elégtétellel állapíthatom meg, hogy én voltam az első a törvény- hatósági tanácsban, aki nem szűnő buzgalommal kezdtem firtatni a Vásárpénztár ügyeit és a most eltávozott vezetőség minden ellenzése és erőfeszítése dacára is mindvégig kitartottam álláspontom mellett és azt pártommal egyetértésben sikerült teljesen és tökéletesen érvényre juttatni. Ez az elégtétel számomra végeredményben rendkívülien szomorú: bár ne lett volna a Vásárpénztárnak az elmúlt esztendőben 1,300.000 pengős üzleti vesztesége, bár ne lett volna az adonyi birtoküzem az elmúlt évben 700.000 pengővel deficites, bár a folyó esztendőben ezek a veszteségek ne rúgnának legalább is ugyanilyen összegekre! Sajnos, azonban az események engemet igazoltak és végeredményben csak örömömet fejezhetem ki azon, hogy a Vásárpénztár önálló léte most megszűnik, beteljesedve jóslatom, amelyet a múlt évben mondottam: a Vásár- pénztár fennmaradásának minden további órájáért kár, mert létének minden további perce csak újabb és újabb deficitet jelent a főváros közönsége számára! A Vásárpénztár vezetősége az erre vonatkozó törvényhatósági tanácsi határozat értelmében már el is távozott, a felszámolóknak első dolguk volt, hogy további 10—12 vezető állásban levő személyi ségnak felmondjanak és a felszámolók munkássága révén rövidesen megkapja a törvényhatósági tanács a jelentést arra vonatkozóan is: mekkora volt az elmúlt esztendők tulajdonképpeni vesztesége, és mi volt a közvetlen oka ezeknek a veszteségeknek? Az általános gazdasági helyzet tagadhatatlanul fokozódó romlásával takarózni nem lehet: hiszen ha minden részvénytársaság olyan iramban ment volna tönkre, mint azt a Vásárpénztár tette, akkor ma nem lenne bank és iparvállalat Magyar- országon! Az én nézetem szerint, — amelyet a felszámolók jelentése, sajnos, száz százalékosan igazolni fog: a hitelezéseknek idejében való meg nem szorítása. okozta a Vásárpénztár katasztrófáját. A felszámoló vizsgálat azt is ki fogja deríteni, menynyiben tartotta be, mennyiben hágta túl az intézet vezetősége a részvény- társasági üzletszabályzat azon rendelkezését, hogy az állatok értékének legfeljebb ötven százalékáig szabad hitelt nyújtani. A tanulság, amelyet a Vásárpénztár tragédiájából levonhatunk drága, nagyon drága azért, mert közpénzekből fizettük meg az árát, A tanulság azonban élesen megvilágítja a Vásárpénztár jövendőjének útját, és bizonyos vagyok abban, hogy Remé- nyi-Schneller okos és világos üzlet- politikája ezt az utat fogja követni. Ez az ut pedig az üzleti reálitás jegyében kihasználása a meglevő nagy értékű monopóliumnak, a Vásárpénztár közreműködése a magyar állatforgalom központosításában és az export irányításában, Adonyt illetően pedig nem drága minta-üzem, hanem rendes nagygazdaság fejlesztése és kezelése. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével a Községi Takarék kezelésében várom és hiszem a Vásárpénztár reneszánszát! Heg kel reformálni a Hirdető vállalatot! Irta: vitéz Pesthy-Müller József Leó gyáros A Székesfővárosi Hirdető Vállalat a közelmúltban elvesztette élte delén szervezőjét. és vezetőjét, a nagyon szorgalmas és megbízható, tevékenységéről közismert Lamotte Ernő igazgatót. Lamotte Ernő sajnálatos elhunytéval igen nagy veszteség érte a székesfőváros vállalatát és állásának ujrabetöltésénél roppant sok tehetségben szempontot fog kelleni mérlegelni, amik az egyéni kvalitásokban pótolják Lamotte Ernő igazgatót és a nagyközönség érdekeihez fűződő fontos ügykörét. Bármennyire szomorú is az alkalom, a székesfőváros Hirdetési vállalatának fontossága késztet engem némi reform- problémák felvetésére. Ugyanis a hirdetés ténye a legszorosabb összefüggésben áll a közgazdasági életnyilvánulásokkal. Egy ország ter- melvényeit, úgy a bel- mint a külföldön, jóformán csakis a tartós reklám teszi ismertté. Hogy külföldön milyen helyzete van a reklámnak és mi magyarok milyen fontosságot tanúsítunk a külföldi termelés cikkeinek, amelyek kitünően vannak bereklámozva, arról helyszűke miatt most nem beszélhetek. De biztos, hogy a hirdetés ágazatai mélyen belekapcsolódnak a fogyasztás növelésébe s azt mintegy kiegyensúlyozzák. A legszolidabb termelő és a fogyasztó egyaránt, a mindennapi élet jelenségeiből (árhullámzás stb.) érzi a jó és kiadós reklám szükségét és előnyeit. Mert a hirdetés nemcsak az üzleti forgalom fokozásával vagy lendületbehozásával, hanem a legszélesebb néprétegek ismeretének bővítésével, sőt a közönség anyagi útbaigazításával kapcsolatos. A hirdetési vállalkozást annak idején nálunk közüzemesiteni kellett éppen a közgazdasági életünk fellendítése és ismertebbé tételének megkönnyítése érdekében. A főcél az volt, hogy mindenki jutányosabban és kényelmesebben hirdethessen és ezáltal a honi termelvények forgalmának területe megnagyobbodjék. Ezt a fontos erkölcsi célt nem lehetett propagálni addig, mig a magánvállalkozások hirdetési árai — eltekintve az iiz- letes konkurenciától — szinte elviselhetetlenek voltak. A hirdetési árviszonyokat nem lehetett másként szabályozni, mint csak a közüzemesitéssel, ami igen nagy feladatot és felelősséget rótt a hatóságokra'. A hirdetési magánvállalkozás terén is egyeduralmak, kartellek létesültek, amelyek diktálták a hirdetési árakat. A hirdetőket szinte „megfejték“ a hirdetések áraival és nem is egy magánvállalkozásnak sikerült rövidesen tetemesen megnöveszteni kezdő tőkéjét és vagyonát, hozzáfűzhetem a közönség rovására, mert ez a szerzett üzleti haszon sohasem ömlött vissza a közcélokra, hanem öncélú magántőkévé zsugorodott. Ezt a vagyonszerzési „dzsungelt“ perzselte fel a hirdetési vállalkozás közüzemesitése, amivel a hatóság sietett a nagyközönség előnyeit megszilárdítani. Habár a hirdetési vállalkozás közüzemesitése óta a reklámozás területe nálunk is tágult, mégis — figyelemmel a külföldi viszonyokra — még rengeteg sok a teendő. Mert a jó és ügyes reklám a közgazdasági életben olyan szerepet tölt be, akár a levegő vagy a viz. „Néma gyermeknek az anyja sem érti meg a szavát!“ Találó ez a magyar közmondás a reklámüzésTe. S még a jó bornak is kell cégér, amire a legtalálóbb példa az a nagy hirdetési erőfeszítés, amellyel még nálunk, a bor hazájában is dolgoznak a külföldi bor-, sörtermelők, pezsgő- és szeszgyárak százai, ugy- annyira, hogy a magyar közönség szinte jobban ismeri a külföldi termelvények méregdrága márkáit, mint a talán jobb minőségű magyar termékeket. Ez aztán alaposan kihat a fogyasztásra is, ami azonban más lapra tartozik. A magyar közgazdaság, a kereskedelem és az ipar mai szörnyen nehéz helyzetében éppen a reklám az a segítőeszköz, amely még valahogyan ébren tartja a fogyasztóközönség érdeklődését és a kereslet vágyát. Azért a Székesfővárosi Hirdető Vállalat reformálására irányuló elgondolásom nem bűvészmutatvány, hanem ezt mindenki átérzi, aki életviszonyainál fogva rá van szorulva, hogy hirdessen és az is, aki ismereteinek és tájékozottságának elemeit a reklámokból mTFritV (vitték }T Csak nagy vonásokban kívánok rámutatni arra, hogy a közüze- mesitelt Hirdető Vállaltnak azért sürgetem az átreformálását, mert szerintem nemcsak térbeli, hanem technikai készségek egész sorozata áll ma kihasználatlanul a reklámüzés terén. A hirdetés ágazatainak egész komplexuma mélyen belekapcsolódik a székesfőváros idegen- forgalmi propagandájába is. Roppant fontosak a hazai közgazdaság szemszögéből a hirdetési lehetőségek külföldi relációi. Etekintetben eddig alig történt valami ujitá's, holott nemcsak az a fontos, hogy a reklámozás belterjes legyen, hanem hogy a magyar munka külföldön is ismertté és megbecsültté "áljék. Hogy a speciális magyar termelvények külföldön épp oly ismertekké váljanak, mint pl. nálunk a német, osztrák, francia, angol, olasz vagy másféle nemzetség által termelt áruk és cikkek. Óriási lendületet adna tehát ä reklámozás hasznosságának a külföldi cserehirdetések bevezetése, az u. n. tranzitófor- galom a hirdetések elhelyezésében. A hirdetési üzem expoziturás átszervezése nélkül ezt alig lehet megvalósítani és bizonyára több költséget okozna. Ám mnek módfelett nagy erkölcsi és előre- ’áthatólag egyre növekvő anyagi sikere ’esz, mert a hirdetők számát és ezzel a hozamot megnöveli. Még más hiányai is vannak a közüze- mesitetf Hirdető Vállalat mai szervezetének. Ám ha a térbeli és technikai hézagokat rendszeresebben és tervszerűbben kipótolják, ha nemcsak az egyes hirdetési. üzletkötések és a vállalat pénzügyi egyensúlyban tartása lesz a legfőbb cél, hanem az egész hazai közgazdasági élet sikeresebb fellendítésének szolgálatába állítják ezt a fontos apparátust, akkor a hirdetők száma is meg fog szaporodni, ami a hatósági üzem jövedelmezőségének kilátásait is hatványozhatja. Ez a körülmény pedig arra vezethetne, hogy a hirdetési árakat a mostaniaknál is jutányosakban lehetne megszabni, ami valóságos áldást jelentene végeredményben az amúgy is sokféle irányban agyonterhelt kereskedelemnek, iparnak és általában a hirdető közönségnek. A reklámozás terén feltétlenül szükséges és feltartóz tathatlanul bekövetkező reformigényeket teljesíteni kell. Ezek csak előnyére fognak válni egész közgazdasági életünknek és magának a székes- főváros hirdetési vállalatának is, amelynek csak akkor lesz jelentősége és nagy erkölcsi és anyagi sikere is, ha mindenki osztatlanul meg lesz elégedve vele. Biztosra veszem, hogy intencióim tisztaságáról és önzetlenségéről mindenki meg van győződve és szándékom a legilletékesébb körökben is megértésre talál. A legfontosabb körülmény tehát a hirdetési árak jutányosabbá tétele. Ez csak gondos körültekintéssel és tervszerűséggel vihető keresztül, főleg pedig a külföldi, igen jelentős és fontos relációk megteremtése után, amikre erősen fel kell készülni. S e műveletnek ki kell elégíteni a hirdetőket és párhuzamban kell haladnia a városi hirdetési vállalat lukrativitásának biztosításával is. Persze nem lehet szó a reformálásnak máról holnapra való keresztülviteléről. De e ponton nem is szabad holmi kísérletekkel próbálkozni. Azért az elhunyt Lamotte Ernő igazgató helyére ne helyezzenek valamilyen egyébként kitűnő városi tisztviselőt, aki elsőrangú hivatalnok lehet, de mint hirdetési szakember csak egy kísérleti nyulacska szerepét fogja betölteni. Helyeslem, hogy a cél elérésére a város hirdetési üzemének egész jelenlegi tapasztalt tisztviselői kara rendelkezésre álljon. De az élre egy kitűnő, főleg invenciózus, közismert nevű és jó összeköttetésekkel rendelkező olyan egyént állítsanak — ha másként nem, hát szerződéses viszonylatban —, aki lehetőleg a sajtó berkeiben nevelkedett és ténykedett, tehát ismeri ennek az élettényezőnek ágas-bogas lombozatát. Az ilyen vezető aztán va- lószinüleg minden bürokratizmustól mentesen és főleg a hirdető közönség legnagyobb megelégedésére fogja végrehajtani a hirdetési árak revízióját és jutányosabbá tételét. És akkor a városi hirdetési üzemnél a hirdetők száma megnövekszik, az üzem jövedelmezőbb lesz, sőt beteljesíti nagyszerű hivatását, amely abban csúcsosodik ki: szolgálatot tenni a haza közgazdaságának, a magyar iparnak, kereskedelemnek és főleg a nagyközönség könnyebb tájékozódásának bel- és külföldön egyaránt. mumm lajos ÉPÜLETÜVEGES ÉS KÉPKEPETEZO Budapest, IX., Lónyay-utca 48. i AUT. 870-96 MUNKÁCSY GYULA m. kir. szab. takaréktuzhely, kályha, kéménytoldó és lakatosárugyár Budapest, VII., Rúzsa-utca 39. Telefon : J. 31-2-80 J. 35-9-16. Az összes állami és városi intézmények szerződéses szállítója foto CIKKEK SZAKAI OÍZA SZAftftZEETCBEN BUDAPEST, V., DOROTIYA-1JTCA 1. SZÄN iünatOrfelvételeSf Kidolgozása \ aépeh . üesiéheh ' Kidolgozáson speciális szahiizlete.
