Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-12-17 / 50. szám

UJ BUDAPEST 1932 december 17. Kik lesznek az üzemigazgatóságok uj tagjai? Bizalmas megbeszélések a kulisszák miigiitt a januári tanácsi választás előkészítésére - n törvényhatósági bizottsági tagok iizemigazgattsági tagságainak megszüntetését követeli a köz­hangulat léktermekből még1 mindig bemoraj- lik a taps és az éljenzés. — Meghatott szívvel köszönöm — mondotta — mindenkinek a legnagyobb földi erő, a szeretet megnyilatkozását, amellyel ma elárasztottak. A szeretet­nél nagyobb erőt nem ismerek. S ha a kormányzó nr Öfőméltósága kitüntetett engemet, az érdemtelent, barátságával kitüntet a miniszterelnök nr és kitün- v tetnek a szere telükkel önök, engedjék meg, hogy én az ebből sugárzó nagy erőt beállít­sam nemzetem szolgálatába. A magyar nemzet nehéz sorsának mos­tani súlyos napjaiban nem nélkü­lözheti ezt a ’legnagyobb erőt, amit a szeretet, a bizalom és az egység jelent. Ennek az egy­ségnek a megerősítését fokozta a ma­gyar kormányelnök megjelenése a mai összejövetelen. A kormányzó magas ki­tüntetését azzal a hálával teszem oda az államfő lábai elé, hogy ez a kitüntetés annak az eszmének szól, amelyet szerény tehetségemmel és erőmmel szolgálok és amely esz­me a történelmi Magyarország fel­támadásáért való lankadatlan küz­delem. Wolff Károly ezután azt fejtegette, hogy a keresztény nemzeti gondolat, amelyet tizenkét esztendővel ezelőtt ez a páirt programként maga elé tűzött, ma k o r.m ányképes lett, a ma­gyar állami élet alapja. A nemzeti keresztény gondolat azonban egy a nemzeti feltámadás gondolatával is. A mi küzdelmünk — mondotta — nem volt hiábavaló küzdelem. Meg va­gyok róla győződve, hogy mi a győ­zelem írtját járjuk, ha ez az u t egyelőre még nagyon gö­röngyös, igen tövises is. A ter­mészetes fejlődés alapja nem lehet más, mint kizárólag csak az a Szent Istváni gondolat, amely ezt a nemzetet ezer évig fenntartotta és amely, hiszem, ki fogja vezetni a mos­tani bajokból is. A kitüntetésben is, amelyben részesültem, a keresztény nemzeti gondolat megerősö­dését látom. A mai este sem az én személyemnek szól, hanem ennek az eszmének, ennek a gondolatnak, ame­lyet valamennyien szolgálunk. A továbbiak során Wolff Károly azt fejtegette, hogy a keresztény nemzeti gondolat az az egyetlen alap, amely e hazában mindenkinek megélhetést, boldogu­lást és kenyeret tud biztosítani. Ha ezek az igazságok — mondotta — a keresztény nemzeti eszme igazságai, a magyar nemzet életében már évtizedek­kel ezelőtt érvényesültek volna az ál­lami és gazdasági élet minden terén, akkor nem következett volna be soha összeomlás, nem lett volna Trianon. — Az a tudat — folytatta, — hogy mi történelmi missziót teljesítünk, adjon erőt nehéz sorsunk elviselé­sére. Soha nem volt annyira szükség a ke­resztény nemzeti gondolat biztos alap­jára, mint ma, amikor az egész világon rendszerek omolnak össze, válság vál­ságot követ és az alapjaiban megingott tőke teljesen öncélúvá lett. — Mert a tőke nem lehet öncél, ha­nem csak a nemzeti élet és az emberi boldogulás eszköze. Meggyőződése, hogy a keresztény eszme fogja meg­változtatni ezt a rettenetes kataklizmát, amelyben ma az egész világ él s amelyben Európa vo­naglik. A krisztusi szeretet fogja meg­váltani a válságból válságba zuhant nemzeteket, ez a szeretet fogja meg­szüntetni a békétlenséget és hozza létre majd azt a harmóniát, amelyet a zöld­asztaloknál, konferenciákon hiába pró­bálnak megteremteni. Évszázadokon át védtiik Európa keletéu a keresztény kultúrát és ezt a missziót folytatjuk ma is. Meg vagyok győződve róla és hiszem, hogy a kerosztény nemzeti p r o g r a m m a 1 jó nton járunk, a fej­lődés utján. A mi kultúránkat, a krisz­tusi gondolatot, amelyet hirdetünk, nem tudja nélkülözni a vajúdó Európa, mert ez az ut, amelyen most járnak, nem biztosit megoldást. Nem ez a béke útja. A keresztény gondolat kell hogy legyen a világpolitika alapja, a re­formok útja és a magyar feltáma­dás eszköze is. * Újból percekig zúgott a taps a beszéd befejezte után, majd a kö­zönség szétoszlott. — Az Uj Budapest tudósítójától — Várospolitikai körökben eszten­dők óta kelt elégedetlenséget az a körülmény, hogy az uj fővárosi törvény alapján megalakított uj törvényhatósági bizottság összeülte óta még nem történt meg az üzem- igazgatóságok uj összeállítása. 1931 elején, amikor a törvény értelmé­ben az üzemigazgatóságokat az uj törvényhatósági bizottság összeiilé- sétől számított hat hónapon belül meg kellett alakítani, a törvény- hatósági tanács olyképen oldotta meg a nehéz problémát, hogy azt megkerülte. A tanács ugyanis ez alkalommal nem csinált egyebet, mint hogy egyszerűen újra válasz­totta azokat az üzemigazgatósági tagokat, akiket a régi törvényható­sági bizottság működése idején vá­lasztottak meg. Az üzemigazgatóságok mai össze­tétele ellen az a legáltalánosabb és legjogosultabb kifogás, hogy az a pártok mai erőviszonyainak nem jelel meg. Az ellenzék, elsősorban a Rassay-párt, amely egyáltalán nincs képviselve egyetlen üzemigazgató­ságban sem, jogosan követeli a maga helyeit az üzemigazgatóságok­ban, amelyekben az ellenzék részé­ről csak a szociáldemokraták és a demokraták ülnek. De kifogásolják a Keresztény Községi Pártban is, hogy a párt helyeit olyanok foglal­ják el több üzemigazgatóságban, akik azóta a pártból kiléptek és az üzemigazgatóságokban most kalóz- lobogó alatt futnak. így pb a Vízmüvek igazgatóságá­ban az elnökön Kossalka János mű­egyetemi professzoron kívül a Ke­resztény Községi Pártnak nincsen képviselete. Perczel Béla, aki annak idején a Keresztény Községi Párt képviseletében került a Vízmüvek igazgatóságába, időközben a keresz­tény ellenzék soraiba lépett, később meg is halt. Piazza Győző pedig, aki szintén a kereszténypártnak kö­szönheti igazgatósági tagságát a Vízmüveknél, most az egységespár­tot boldogítja. Hasonló a helyzet az Elektromos Müveknél is, ahol Joanovich Pál dr. nyug. államtit­káron az elnökön kívül mindössze egy kereszténypárti üzemigazgató­sági tag szerepel a listán nem­különben a Müszerüzemnél, ahol Doros Gáboron, az elnökhelyettesen kívül nincs is kereszténypárti üzem­igazgatósági tag. A kulisszák mögött már régóta folynak tanácskozások az üzemigaz­gatóságok újjáalakításáról, és a többségi pártok vezetőségei a ma­guk kebelében meg is egyeztek arra vonatkozóan, hogy kik legyenek az uj üzemigazgatósági tagok. Az újév után következő első tanácsülésen sor is fog kerülni az üzemigazgató­ságok újjáalakítására, aminek jogi akadálya nincsen, mert a most fun- gáló üzemigazgatóságok a törvény- hatósági tanács döntése alapján csak ideiglenes jelleggel működnek. Ugyancsak az első januári törvény- hatósági tanácsi ülésen fogják megválasztani a Helyiérdekű Vas­utak és a Parkváros R. T. igazgató­ságába a főváros közönségének kép­viselőit is. Minden pártban az a hangulat uralkodik, hogy az üzemigazgató­sági tagokat ne a törvényható­sági bizottsági tagok sorából vá­lasszák meg. A közmegbizatások halmozása visszatetszést szül azok körében, akik a maguk várospoliti­kai és szociális működését a rendel­kezésre álló kevésszámú törvényha­tósági bizottsági tagságok révén nem látják megfelelő módon érté­kelve. Kétségtelen, hogy a pártok vezetőségei, elsősorban a Keresz­tény Községi Párt, melynek kerü­leti szervezeteiben sok értékes mun­kaerő fejt ki tevékenységet, ezt a közhangulatot megfelelő mértékben respektálni fogja. Beretvás pasztilla fejfájás ellen Városházi notesz GÖMBÖS MINISZTERELNÖK VI ZITELT hétfőn délután a városhá zán abból az alkalomból, hogy a vá rosok kongresszusa, amelynek tud valevően S ipő c z polgármester a, elnöke, a tanácsteremben rendkívül ülést tartott. Természetesen már a délelőtt fo lyamán értesítést kapott a gond noki hivatal a miniszterelnöki látó gatásról. V er on ács Gyula, a nép szerű gondnok, ebből az alkalombó díszbe öltöztette Tinnyei Istváni á szép szál portást, ő maga pedij légfehérebb nyakkendőjét vette fe) hogy kellő ünnepélyességgel fogadjt a kormány elnököt. Pontosan negyei hat órakor gördüli a miniszterei nokségi autó a Városház-utcai 1 kapu elé, miután Keresztes f is eh er belügyminiszter és An tál miniszteri tanácsos, sajtófőnök már előbb megérkeztek a városhá zara. Veronács kisérte fél a minisz terelnököt a polgármesteri híva tatba, ahol S ip ő c z polgármeste A endtvich pécsi és Krakke váci polgármesterek, továbbá Vár híd y Lajos, a kongresszus igazga tója, társaságában fogadták Gömbö miniszterelnököt. A tanácsteremben, ahol meg jelen H u szár főpolgármester is, a vi aeki polgármesterek lelkes tapssa es el jenzés sei fogadták Gömböst, ok az elnöki széket elfoglaló Sipőc polgármester jobbján foglalt helyei A miniszterelnök, akinek a vidék varosok polgármestereihez, a nem ZeL alv vzér eihez, intézett be szeae a napilapokból ismeretei mintegy félóráig tartózkodott a vá roshazan. Távozása alkalmává C sanády Gusztáv dr. tanács­jegyző, a polgármester népszerű tit- kára kísérte le autójához a 'minisz­terelnököt. Gömbös miniszterelnök kedve­sen és barátságosan beszélge­tett el a városi urakkal. Dicsérte a városháza ódon épületét, amelyben mint miniszterelnök ez alkalommal járt először. Amikor lefelé haladt a lépcsőn, a következő tréfás szavak­kal köszönte meg Csanády tanács­jegyző kíséretét: — Köszönöm a kíséretet, egyedül bizony könnyen eltévedhet­tem volna ebben a labirin­tusban! ^ér?r,J^FEl!ÁLD()ZASNAK É, ()A ZE J LEN SÉGNEK ritka példája szolgáltatta pénteken délután Joc novic h Pál dr., amikor a felsőház tagságról a pártközi béke kedvéér lemondott. Ketsegtelen, hogy ezt a békét amely változó hevességgel amugyis hónapok óta a két többségi párt között, a végleges pusztulás veszélye fenyegette. Az elterjedt hírek szerint arra az esetre ha a Keresztény Községi Párttal nem jött volna létre az Egységes- V)(frtrr harmadik felsőházi tagságát illetően a megegyezés, már ké­szen volt a paktum, amely sze- nnt a kereszténypártot a kormány­pártiak és a szociáldemokraták al­kalmi fúziója kontreminálta volna meg. Mondanunk sem kell, hogy en­nek az összefogásnak belátha­tatlan következményei let­te k y ol na a városházán, lehetet­lenné teve hosszú időre a város kor­mány zását. Mindannyiunk szeretett 1 tehát, amikor a jelölt­ségtől ónként visszalépett Glück s­t a hl Samu javára, a városháza békéjét mentette meg olyan sze­mélyes áldozatot hozva, amit bizony kevés politikusról lehet ma­napság feltételezni. Igaz ugyan, hogy a keresztény- párt értekezletén Huszár főpol­gármester közölte a miniszterelnök­nek előtte és a két többségi pártve­zér előtt tett azon ígéretét, hogy Joanovichot a legközelebbi jövőben előterjesztik a kormányzó ur Öfő- méltóságának örökös főrendiházi tagságra. Pali bátyánk, akinek a kinevezés azért sürgős, mert az újév után újra alakuló felsőházban nem akarja elveszíteni jegyzői tisztét, elégedett mo­sollyal fogadta a főpolgármester be­jelentését: — Nem is tudjátok — mondotta — hogy végeredményben én jártam a legjobban. Mert ha most meg­választottak volna, csak ti z esz­tendeig lehetnék egyfolytában újra való választás nélkül felsőházi tag. A kormányzó ur által történő életfogytiglani kinevezésem révén pedig — 192á-b en nem fogok újra választás alá kerülni, hanem derűs nyugalommal nézhe­tem a felsőházi tagsági helyekért újra me ginduló nagy küz­delmeket! * VEREBÉLY JENŐ, A KERESZ­TÉNY FERENCVAROS VEZÉRE, imponáló szótöbbséggel került az első felsőházi póttagsági helyre. Több mint száz szavazatot kapott Ve- rebély, az utána következő hat v an e 9 y ne hány at. V erebélyt bol­doggá tette a törvényhatósági bi­zottság többségének feléje fordult bizalma, és hálás köszönetét mon­dott ezért a v alób un kitűnő eredményért Nagy Ferencnek. Mert Nagy Ferenc volt az, aki erre az alkalomra kihúzta a m á r-m ár rozsdásodó válasz- t ási fringiát és olyan hadjára­tot indított Jenő bátyánk érdekében, amilyenre csak a legutolsó alpol­gármesterválasztás alkalmával volt példa. Suttogott, beszélt, kiabált, iz­gult és izgatott a kiünő Feri, ami­nek eredménye volt azután V er e- b él y értékes első póttag­sági helye. * A BUDAPESTI GÖRÖG KATO­LIKUS EGYHÁZKÖZSÉG egyház­tanácsa hétfőn délután tartott ülé­sében, amelyen Kraj nyák Gábor dr. szentszéki tanácsos, az újonnan megválasztott görög katolikus plé­bános elnökölt, doroghi Farkas Ákos dr. fővárosi tanácsi főjegyzőt a polgármesteri hivatal vezetőjét, főgondnokká választotta. Far­kas Ákos megválasztása, amely őt egyházában igen magas tisztségre tartotta méltónak, barátainak és tisztelőinek nagy táborában osz­tatlan örömet kelt. Farkas Ákos dr. törvényhatósági tagja Bor­sod vármegyének és társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségé­nek. Ehhez a két értékes megbíza­táshoz méltó harmadikként járul főgondokká történt megvá­lasztása. * A KÖZGYŰLÉSI TEREMBEN A FÖTISZTVISELÖK RÉSZÉRE FENNTARTOTT ELSŐ PADSORT tudvalévőén táblákkal látták el, hogy meggátolják a bizottsági ta­gok helyfoglalását a nem részükre szolgáló padsorban. Ennek kapcsán

Next

/
Thumbnails
Contents