Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-10 / 49. szám
1932 december 10, ujsnnAVFsr 5 Két naguohDtőuarosí bérletről dánt a öuö nmen e iöp- uényha úságí lanács Czáját vagy kiteszik a Néparénából, vagy zárgondnokot ültet a főváros a kasszába — Átépítés kötelezettsége nélkül öt esztendőre adja bérae a főváros a Hanglit — Az Uj Budapest tudósítójától — A városgazdasági szakbizottság Horn o n n a y Tivadar dr. elnökletével tartott ülésén tudvalévőén úgy határozott, hog-y a városligeti Néparéna és a Hangli-kioszk ügyében előterjesztéssel fordul a törvényhatósági tanácshoz. A polgármesteri városgazdasági ügyosztály jelentése alapján az a szakbizottság véleménye, hogy Czája János birkózóbajnoknak, a Néparéna bérlőjének, szerződését azonnali hatállyal fel kell bontani, a Hangli-kioszk ügyében pedig előbbi véleményét megváltoztatva az az álláspontja a szakbizottságnak, hogy a Babócsy Lőrincnó elhalálozásával megüresedett bérletre uj pályá- satot ir ki a polgármester. Czája az ezévi szezon végeztével elmaradt bér és egyéb járulékok cimén 35.000 pengővel tartozik a fővárosnak. A városgazdasági ügyosztály megkereste Czája ügyében a tiszti ügyészséget, amely megállapította, hogy Czája szerződésszegést követett el és ezért a bérlet felbontásának mi sem áll útjában. Kérdés azonban, hogy uj versenytárgyalás kiirása esetén akadna-e bérlő a Néparénára. Eddig ugyanis még csak nem is érdeklődtek az ügyosztályban a bérlet iránt. Nincs kizárva tehát, hogy a törvényhatósági tanács olyan határozatot hoz, hogy Czájáékat benthagyja a bérletben, ellenben, mint az már több fővárosi bérletnél előfordult, zárgondnokot ültet a kasszába, aki azután a befolyó jövedelmek felett a város érdekeit szem előtt tartva diszponálni fog. A kioszk ügyében a szakbizottság a pályázat kiirása kapcsán azon a véleményen van, hogy maximum öt esztendőre kell bérbeadni a Hanglit, olyképpen azonban, hogy a harmadik év végeztével joga nyíljon a fővárosnak a felmondásra. A polgármester abban az értelemben tesz előterjesztést a törvényhatósági tanácsnak, hogy a szakbizottság javaslata alapján a pályázatnak ezen az alapon való kiirására utasitsa a tanács a polgármestert. Eszerint a kioszk átépítésére nem kerülne sor, mert hiszen a főváros még mindig fenntartja a gondolatot, hogy esetleg a kioszk lebontásával piazettává alakit ja át a Vigató-teret, ha ezt a viszonyok megengedik. Beton, mavadám asztalt teiuága- sanoz uegyen Lis oki. gepeszmeri Vili., Baros Ü érhomoressor 1 »ka Jenő tök, kompressor-barDeadú s-u. 77. Tel.: J. 53-5-42 WIHDRT FERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b Telefon: 96-9-08. SZÁNfflÓ FERENC OKL. MÉRNÖK KÖVEZŐ MESTER BUDAPEST, I., HENftINA IÁNOS II. 1T. TELEFON: 55-1-87 Proczelier Bálint kövező mester Budapest, X., Korponai-u. 11. ____________Telefon Kőbánya 74 - 84 ____________ CZ EHfDf JINK JEM ■Masni uszító, fai- ts psdiooortnN mm Sattwtóvároei és AUubJ MéUitó-kertollaa kMl I BUDAPEST. KiSTEMPLOM-U. I telepőr , JÓZSEF *+-m. 0 oáz lelentűsége közoazda- sági életűimben Yéssei Ede előadása A közgazdaságtudományi kar M ai g á n- g a z d a s á g t a n i S z e ml i uj á r i u in á- ban érdekes előadást tartott Véssei Ede dr., & Gázmüvek vezérigazgatója ,,A gázgyártás szerepe és jelentősége a gazdasági é 1 e t- b e n“ cimmeli. A Szeminárium igazgatója, Karch Kristóf dr. egyetemi tanár bevezetőül rámutatott arra, hogy a Szeminárium munkaprogramjában a közüzemi kérdése k tudományos v i z ® g áll a t a magám,gazdasági szempontból már éviek óta szerepei. A hallgatóság éven kint több szemináriumi dolgozatban és vitaülés köretében foglalkozik különösen a fővárosi üzemek fejlődésével és jelen helyzetével. Hogy a kérdéscsoport gyakorlati aktuális oldaláról is meg világíttassák, a Szeminárium igazgatója a gyakorlati szak- férfiakat is felkéri egy-egy kérdés megtárgyalására. Ennek során ezúttal V é s s e i Ede dr. foglalkozott kimerítően energia- gazdaságunk egyik fontos tényezőjével a gázzal. Megemlékezett a gázgyártás lényegiéről, behatóan foglalkozott a hazai barnaszenek szerepével a gáztermelésnél. Rámutatott arra, hogy meglévő gázfejlesztő- és tisztítóberendezéseink mellett hazai szeneink ezldősze- rint nem használhatók fel a gázgyártáshoz. A hazai szenekből való gázgyártás problémáját mégis sürgősen m e g o dandó feladatnak tartja, s amennyiben ez a kérdés technikailag és gazdaságilag is teljes megoldást nyert, a gázgyár bővítésénél már a hazai szenek felhasználását kell ügyelembe venni. — A racionális energiagazdálkodás is szükségessé teszi, hogy a gázgyártás kérdésével minél behatóbban foglalkozzunk. Csonka hazánk ■energiaforrásai annyira kimértek, hogy a legtakarékosabban kell azokkal bánnunk. Az ország szénkincse kereken 1 milliárd tonnára becsülhető, amely a Iegopti- misztikusabb számítások mellett is alig 109 évig lesz elégséges. Éppen ezért vizsgálat tárgyává kell ten- nünk s z é n .k, é s tz 1 e t ü n k leggazdaságosabb felhasználási móds ja it. A szénnek háromféle felhasználási 'ehetőségét ismerjük. 1. A közvetlen eltüzelést, 2. elektromos energiává való átváltoztatását, végül 3. a szénnek eigázositását. A közvetlen eltüzelésnél a termelt meileg 30%-a, az elektromos áram használatánál 9%-a, a gáztermeléssel pedig a szénnek 60%-a hasznosítható. Rámutatot arrat, hogy ugyanazon szénmennyiségnek a felhasználásával a gázgyártás által kétszer annyi hőegységet nyerünk, mint a közvetlen eltüzelés révén és több mint hatszorosát az elektromos áram termelésével szemben. Ha az ország egy évi háztartási nieleg- sziikiség letét elektromos áram formájában juttatnék a fogyasztóközöniségnek, akkor meglevő és a mai felhasználás mellett is alig 190 évig elégséges szénkincsünk, 30—35 év alatt kimerülne, ha pedig gázgyártás utján hasznositanók a szenet, akikor széiv- kész’.etünk kétszáz évre is ele- gond ő. — A különböző energiaforrásokat a me- leghasznositás és a versenyképesség szempontjából vizsgálva, arra a megállapításra jutunk, hogy a gázgyártás nemcsak szén- kinosünk kímélése szempontjából energia^ gazdaságilag a legelőnyösebb, hanem a magángazdaság szempontjából is kétségtelenül a legversenyképesebb. — Hogy mit jelent a gázgyártás közgazdasági szempontból, etekintetben rámutat arra, hogy 1 q szénből 33 m3 gáz, 70 kg koksz, 4 kg. kátrány termelhető. Csak a budapesti gázmüvek 1931-ben 9.2 millió pengővel javították meg külkereskedelmi mérlegünket, a magyar- iparnak juttattak 2.5 millió pengő értékű megrendelést, illetményekben és munkabérekben pedig 7 millió pengőt fizettek ki. — Ma a fővárosi gázgyár 76 éves múltra tekinthet vissza, amelyből 22 év a fővárosi kezelés Idejére esik. Fejlődése csak mint községi üzem mutat ugrásszerű emelkedést. Ez alatt az idő’ alatt a gáztermelés 54%-kai, a csőhálózat hossza 32%-kai, a közvilágitá&i lángok száma 52%-leal, a gázmérők állománya 100%-kail, mig a fogyasztókósaülékek száma 413%-kal emelkedett. Az üzembe fektetett 85,443.248 P után 1931-ben a 3,487.630 P-ős annuitásom 'kívül 6,129.423 pengővel járult hozzá a főváros háztartásához. Kimutatta-, hogy még azokban az országokban is, ahol vizierővel fejlesztik az elektromos áramot, a fejenkénti gáz- fogyasztás messze meghaladja a mienket, s a gáztermelés az utolsó li-z évben két-haro-mszorosára emelkedett. — A fővárosban magában is még mindig nagy perspektíva nyílik a g ázhasznál a t szempontjából, mert még 118.000 lakásban és 60.0000 fürdőszobában- hiányzik a gáz. Éppen ezért felhívja; az érdekelt iparágakat az összefogásra, megjelöli az utat, amelyen haladnunk kell, hogy mindenki számára k özkinccsé v á1j é k a gáz. Az értékes előadáshoz K arch profesiz- szor fűzött néhány reflexiót; az Egyetem aulájában összegyűlt nagyszámú előkelő hallgatóság nagy érdeklődéssel fogadta az érdekes előadást. IDEÁLIS OTTHONA BETEGNEK ÉS ÜDÜLŐNEK a Dr. Pajor Szanatórium és Vizgyógyintézet Budapest, VIII., Vas-utca 17. szám Bel-, ideg-, asztma-, szívbetegek stb. felvétele SEBÉSZET, SZÜLÉSZET, ORTOPÉDIA, ZANDER Rádiumkezelés, bélfürdők (Darmbad) Hátizsák, sátor és ponyva, pokróc, kötél és zsineget vehet olcsón Telefon: 41-5—07 94 éves cég NEDELKÓ SÁNDOR cégnél, Budapest, VII., Károly kiráty-u! IS nek megfelelő bérfizetési iasakof, levélboritékot, papírzacskót gyárt és les;- PflCH I levelboritek- és II Budapest, VII.. Garai- II Telefon: olcsóbban szállít I UÖH La papirzacskógyára || utca 36. sz. (Saját ház) || J. 333-01 DEBRECEN ÉTTEREM RÁKÓCZI UT 88 DÉLI MENÜ P 1.40 A házbirtok pénzügyi követelései. A Háztulajdonosok Országos Szövetsége képviseletében Németh Béla dr. kormányfőtanácsos, a szövetség elnöke hosszabb megbeszélést folytatott, I m- r é d y Béla dr, pénzügyminiszterrel, amelynek során a háztulajdonosok pénzügyi követeléseit tárgyalták meg. Kérik a háztulajdoaosok, úgy a törlesztése^ jelzálogkölcsönök, mind pedig a függőkölcsönök kamatmérséklésének sürgős végrehajtását, meg kell akadályozni a függőkölcsönök felmondását. A függőkölcsönök felmondása a legteljesebb anyagi romlásba dönti a ház- tulajdonosokat, de baj van a törleszté- ses kölcsönökkel is, melyeknek annuitása egészen tiz százalékig terjed. Jogi és erkölcsi lehetetlenség ezen házbirtokosok cserbeuhagyá- sa akár a kormányzat, akár a pénzintézetek részéről. Kérik a háztulajdonosok, hogy a folyó bér után fizessék az adót és szüntessék meg az előző évi bér utáni adófizetést. Kívánják továbbá a havi kamatmentes adófizetésre való áttérést, Ezenfelül az adó-késedelmi kamat leszállítását, a vagyonadó alapjául megállapított házértéknek a tényleges forgalmi értékre való leszállítását, a jövedelmi adónál a levonható karbantartási, közüzemi és kezelési költségek kulcsának felemelését, a központi fűtési dijak forgalmiadójának törlését kérik. Tiltakoznak a háztulajdonosok a házbirtokos bútorainak adótartozás fejében való transzferálása ellen, kérik a házbérbevallás jelenlegi rendszerének és az átalakítás adórendszerének módosítását. Szükségesnek tartják a háziurak a bérházépitési adókedvezmény revízióját: az építőipart nem felesleges külterjes lakás termel éssel, hanem a rendelkezésre álló számos más módon kell foglalkoztatni. Meg kell építeni Budapest fürdővárost és újjá kell építeni a fővárosnak lebontásra megérett belterületeit. Tiltakoznak végül a ház- tulajdonosok a köztisztviselői illetménycsökkentés és a nyugdíjasok újabb illetményesökkentése ellen is. Ez veszedelmes a fogyasztásra, házbirtokra, iparra és kereskedelemre, sokkal több kárt okoz, mint amennyit az állam az illetményleszállitásokkal megtakarít. ZI N HAZ-VAR I ET (TISZA KÁLMÁN-TÉR) A kéthetes premierek színháza! Minden hónap 1-én és 16-án uj műsor Jegyek 60 fillértől 4 pengő. ALAPITTATOTT 1860. SZITTNER FERENC Budapest, iu„ maria uaiena-utca i. szám Telefon: Aut 821—14. Üveg-, porcelán-, tükör- és képkeret gyári raktára. Fővárosi alkalmazottaknak kedvezmény. Izéiméül), mnuiran es lemeinezesi ciMM ^QCHUflBEL flHORŰS JÓZSEF üzem: Bpesi i„ Lágymányosi*. I. roda: i„ oaiifirtnegy-utca n. Automats 517-12.
