Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-03 / 48. szám
ujBummm 1932 december 3, ...IIIIW 11—W—M8B Huszár iöpolgármesler: Nálam a Kereszténység nem jelszó, de morális lundamenlum! Sipőcz polgármestert ünnepélyes külsőségek között iktatták a Saskör elnöki székébe — Az Uj Budapest tudósítójától — Szombaton este fényárban úsztak a Katolikus Kör csendes termei: fényes ünnepségek között, amelynek bensőségét a lelkek harmóniája emelte, elnökét avatta a belvárosi sasok köre. A Saskör egyhangú lelkesedése Sipőcz polgármestert, a székesfőváros első polgárát, tartotta méltónak arra, hogy vezére legyen a Sasoknak, a főváros legrégibb és legpatinásabb egyesületének. A polgármester személye a díszt és méltósápot jelenti az elnöki pozícióban: melléje ügyvezető elnöki széket kreált a Saskör közgyűlése és betöltötte Nagy Ferenc törvényhatósági tanácstaggal, a keresztény fiatalság legagilisabb vezető egyéniségével, akinek temperamentumos energiájától uj reneszánszát várja a szépmultu egyesület. A hallban zászlók és délszaki növények között egymásután vonulnak fel az előkelőségek. Jön Huszár Aladár, Budapest uj főpolgármestere: riadó éljen köszönti. Egymásután vonulnak fel a hivatalos főváros reprezentáns egyéniségei: Liber alpolgármester, Szemethy tiszti főügyész, Ágoston árvaszéki elnök, valamennyi központi és kerületi tanácsnok. Azután a belvárosi keresztény politika kitűnőségei, élükön Bednárz prelátussal és Szőke Gyula felsőházi taggal. De eljött a Belváros politikától mentes keresztény társadalma is: hogy megjelenésével dokumentálja egyetértését a választást illetően. Itt vannak Folkusházy Lajos, azután Gerlóczy egyetemi professzor, a régi és legrégibb sasok, élükön Kászonyi-Kra- mer Károllyal. A rendezés valóban mintaszerű. Nagy Ferenc a lelke mindennek: ő dirigálja a több mint ötszáz ember elhelyezését, az ünnepség tempóját, a fiatal sasokat, akiket erre az alkalomra formás és finom sapkával ajándékozott meg az uj ügyvezető elnök. A fehér-terem tágas karzatán a zenekar és énekkar helyezkedik el: az utóbbi egy patrícius belvárosi polgár, Csehacsek József vezetésével. Az ő művészi színvonalon álló szereplésük teszi változatosság és még élvezetesebbé az ünnepséget. Az első felköszöntőt Bednárz Róbert prelátus, a Keresztény Községi Párt ügyvezető alelnöke mondotta, aki Huszár főpolgármestert üdvözölte. — A főpolgármester ur, — mondotta Bednárz Róbert — beköszöntő beszédjével egyszerre megnyerte a Saskörbe tömörült polgárok lelkét, mert azokat az eszméket, amelyeket ő hirdetett, a keresztény nemzeti demokráciát, a Sas-kör léte első pillanatától kezdve képviselte, sőt Budapesten ezeknek az eszméknek a legerősebb fellegvára volt, olyannyira, hogy még a két-évtize- des demokrata-uralom sem tudta megdönteni. A régi sasok épp úgy képviselték Budapest keresztény polgárságát, mint a mai belvárosi keresztény bizottsági tagok, akik az egész Belváros keresztény polgárságának bizalmából kerültek a törvényhatósági bizottságba. Büszkén állapíthatom meg, hogy azokat az eszméket, amelyeket a főpolgármester ur a fentemlitett beszédében hangoztatott, mi mindig képviseltük. Úgy érezzük, hogy a zászló jó kezekben van: a nemzeti eszmék oly őriző je ül a főpolgármesteri székben, aki vigyáz a keresztény polgárság érdekeinek kellő érvényesülésére. — Ezért, — folytatta zugó tapsok között Bednárz — meleg szeretettel és ragaszkodással köszöntőm a főpolgármester urat, kívánom az Isten áldását reá, hogy az ő főpolgármestersége meghozza azt az eredményt, hogy ezek az eszmék ne csupán meghódítsák a várost, de hozzák meg Budapest fellendülését és mindannyiunk sóvárgó álmát: Budapest ne csupán a csonka haza, hanem az egész Magyarország fővárosa legyen! A következő felszólaló Szőke Gyula ár. felsőházi tag volt, aki, mint a Sas- kör helyettes elnöke, átadta a hatalmat az uj elnöknek, Sipőcz Jenőnek és az ő helyettesének, az uj ügyvezető elnöknek, Nagy Ferencnek. Sipőcz polgármester és Nagy Ferenc nevének említésekor percekig felállva tapsolt a vacsora közönsége. — Ha a közgyűlésnek ez a záró aktusa valamivel későbben történik — folytatta Szőke — annak oka. az, hogy mi ezt az ünnepélyes alkalmat össze akartuk kötni a polgármester ur, most már elnökünk névünnepével, de ebben megakadályozott az ő sajnálatos betegsége, de ki is akartuk bővíteni a mai vacsorát az ő tisztelőinek nagyszámú seregével, hogy ünnepélyesebbé tegyük a pillanatot, amikor a Belváros keresztény polgársága a bennünket annyira megtisztelő elnöki tisztet neki átadja. Mi. egyszerű tagjai a főváros polgárságának, nem tudunk többet nyújtani a mi polgármesterünknek. nem tudunk nagyobb virágcsokrot adni az ő számára, nem tudunk melegebb elismerést nyújtani, mint azt, hogy a mi polgári körünkbe meghivjuk és magunk fölé elnökké választjuk. — Ha a Belváros keresztény polgársága ezt teszi, meggyőződéssel teheti, mert tizenkét esztendeje munkatársai vagyunk uj elnökünknek. Mi láttuk az ő törekvését a főváros javára és meg vagyunk arról győződve, hogy az adott nehéz viszonyok között a káoszból többet átmenteni és kiépíteni nem lehetett! Általános éljezés közepette ezután Huszár Aladár ár. főpolgármester emelkedett szólásra. — Mélységesen meghatva mondok köszönetét — mondotta a főpolgármester — azokért a kedves szavakért. amelyekkel az én Bednárz barátom üdvözölt. Amikor eljöttem ide, úgy éreztem, hogy rokonlelkek közé jövök. úgy éreztem, hogy azok az ideálok, amelyek az én telkemet eltöltik és amelyek egész életpályám útjait kijelölték, itt, ebben a körben is hatalmas erővel élnek és virágzanak Eljöttem azért is, hogy tanúbizonyságot tegyek arról, hogy az én kedves barátomnak, Sipőcz Jenőnek az ünneplése az én ünnepem is. Tanúbizonyságot akarok tenni arról is, hogy ezután a mi útjaink egy irányban és egy gondolattól vezetve fognak haladni és mindig mint egy ember fogunk jelentkezni. Én nem szavakkal, de azt hiszem, egy egész élettel tettem tanúbizonyságot arról, hogy azokért az eszmékért, amelyeket érzek, áldozatot is tudok hozni. Nálam a kereszténység nem jelszó, de morális fundamentum. A nemzeti gondolatért pedig dolgozni, fáradni, életemmel áldozatot hozni egyedüli hiyatásom és feladatom. Ki kell jelentenem, hogy a főpolgármesteri állást, melyben vagyok, sohasem kerestem. Gondolat sem ébredt fel bennem, hogy Budapest főpolgármestere legyek. Én ott dolgoztam a végeken, ahol e nemzetnek csonka határai vannak, melyek minden nap belevágtak lelkemben. Ezt a megtépett, megkínzott magyar lelkeinet hoztam ide és az én fanatikus hitemet akarom átönteni a főváros polgárságába, hogy összefogjunk a nemzet érdekében. — E nemzetnek mindig az volt a hibája, hogy a nagy pillanatokban nem tudott egy lenni. De most elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor egynek kell lennünk. Amikor körülöttünk fanatikusan soviniszta nép él, akkor egy önmagát meg nem találó nemzet halálra van Ítélve. A vezetőknek kötelessége a nemzet lelkesedését egészen a pa- roxizmus határáig felfokozni, hogy a gyűrűként övező népek béklyójából kiszabaduljunk. Ma ez kötelessége mindenkinek, aki a napi szürke munkáját végzi, aki gyötrődik a jövőért, hogy a ma szürkeségéből egy jobb jövendőre tekintsen és minden gondolatot ennek a jobb célnak szenteljen. — Ennek a nemzetnek kötelessége az, hogy évszázadok múlva e generációt ne égesse a szégyen. Ha nem tudjuk megcselekedni, legalább készítsük elő az utat, hogy az elveszett területeket rövid időn belül visszaszerezhessék. Csodás erővel él itt a magyar igazság s ma már Európa nagy szellemei is sorban belátják, hogy e nemzettel valami irtózatos igazságtalanság történt, belátják, hogy mi vagyunk a Duna- inedence legnagyobb értéke s hogy nélkülünk itt politikát csinálni nem lehet De én óva figyelmeztetem a magyarságot, hogy ne higyjen álmokban, ne higyje, hogy ingyen visszajön valami. El kell készülni egy nagy erőfeszítésre és ennél a nagy erőfeszítésnél kell itt mindenkinek egynek lenni. Kihalászni, kibányászni az értékeket, összefoglalni egy hatalmas egységgé, a nemzeti egységgé. Ezt a gondolatot szolgálja vezérem, Gömbös Gyula, ennek a gondolatnak vagyok én ma egyik katonája és boldog vagyok, hogy a bizalom egy alvezéri helyre állított. Én hiszek a magyar erőnek és akaratnak győzelmében. Hiszem, hogy a mi nemzedékünk szenvedéseit egy boldogabb jövő váltja fel és hiszem, hogy a Kárpátoktól az Adriáig még egyszer Magyarország lesz. Szűnni nem akaró tapssal fogadta a vacsora közönsége Huszár főpolgármester felemelő hatású beszédét. Ezután a Sas-kör uj elnöke, Sipőcz Jenő dr. polgármester mondotta a következő beszédet: — Azzal jöttünk ide, — mondotta a polgármester — hogy ma egy ünnepünk lesz s íme, az ünnepek torlódtak, mert nekünk ma kettős ünnepünk van. A Sasköri elnökválasztás mellé igazodik mint egy második ünnep az, hogy megjelent körünkben Budapest székesfőváros uj főpolgármestere és kiöntötte közöttünk az ő izzó magyar lelkét. Ha nem jellemezné őt az igaz magyaros úri szerénység, akkor elmondhatná, hogy jöttem, beszéltem és győztem. — Huszár Aladár nemcsak szavakkal, hanem működésével máris meg5 JéoHár ellen biztosítja házai ha tetőzetét „ETERNIT“ asbest-cementpalával fedi. Messzemenő jótállást vállalunk jégkár ellen. Kérjen díjmentes árajánlatot ETERNIT MÜVEK Budapest, VI., Andrássy-ut 33 hódította a főváros keresztény polgárságát és a legszebb jövő reményét nyitotta meg előttünk. Köszönöm azokat a szavakat, melyeket hozzám intézett. Mi teljesen egy emberként, vállvetve fogunk dolgozni a székes- főváros és ezen keresztül a haza érdekeiért és nekem szent hitem, hogy ha a főváros két vezetője összetart, nincs akadály, melyen ne győznénk. Engedjék meg tisztelt uraim, hogy az ünnep második részére térjek át, az én elnöki megválasztásomra. Szőke Gyula barátom úgy tüntette fel a dolgot, mintha az én megválasztásom kitüntetés lenne a Saskörre. Meg kell fordítanom a dolgot, e megválasztás rendkívül 'nagy kitüntetés rám nézve, mert hisz a Saskör a főváros legrégibb polgári köre és kitüntetés különösen azért, mert ha én visszagondolok, oly elődök nyomába lépek, akiknek valóban nagy érdemeik voltak. Polónyi Géza, Preyer Hugó, Förster Aurél örökébe lépek és érzem az ő személyükön keresztül is a megtiszteltetést. Ezek a férfiak nagy hazafiak voltak és a maguk egész szellemi erejét a főváros és haza szolgálatába állították önzetlenül, mert abban az időben a Saskörhöz tartozás nem előny, hanem tehertétel volt mindenki számára. Ezek a férfiak mégis kitartottak eszméik mellett és vezették a Kört oly módon, hogy a főváros legtekintélyesebb köre lett. Én teljesen átérzem azt a nagy örökséget, amelyet tőlük átveszek és csak azt ígérhetem, hogy minden erőmmel igyekezem az ő nyomdokaikba lépni és az önök támogatásával a Kört emelni, fejleszteni és gyarapítani. — Azt kérdezhetjük, hogy vájjon a Saskor eszméi nem multák-e idejüket. Én azt mondom, hogy ez eszmék ma is élnek, erővel teljesek és, sajnos, megvalósítani még mindig nem sikerült őket, úgyhogy előttünk még mindig eszményekként állanak. A Saskör harcolt legtöbbet Magyar- ország függetlenségéért. Vájjon független-e ez az ország? Papíron függetlenek vagyunk, de vájjon független-e az ország, melynek nincsen meg a hadserege, mely minden irányban gúzsba van kötve, amely felett ott van a pénzügyi ellenőrzés. Mi tovább küzdünk Magyarország függetlenségéért, de nemcsak a csonka-haza, hanem Nagy-Magyar- erszág függetlenségéért és szabadságáért! — A polgárság független, de csak papíron. Nagyon kevés az igazi független polgár, ezer lánccal vagyunk a közületekhez fűzve. Tovább kell dolgoznunk a polgárság függetlenségéért, mert csak a független polgárság lehet gerinces. Még tovább is kell mennünk. Tudom azt, hogy a Sasikör mindig a keresztény nemzeti irányzat letéteményese volt. Mégis azt mondom, hogy nekünk a keresztény nemzeti gondolatot a múltnál erősebben kell hangsúlyoznunk és különösen a keresztény gondolat szociális eszményeit.
