Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-06 / 5. szám
1932 február 6. UJ BOIiAPEfU 3 Sipőcz polgármester a költségvetés jóváhagyásáról A belügyminiszter a hatos bizottság meghallgatása után határoz a jóváhagyás kérdésében - A két többségi párt vezére tagja a hatos bizottságnak és igy a költségvetésen lényegesebb változás nem fog történni — Az Uj Budapest tudósitójától -Jelentette legutóbbi számában az Uj Budapest, hogy a főváros ezévi költségvetését a pénzügyminisztérium a törvény értelmében megküldte a pénzügyminiszternek, a törvényre való utalással, hogy a költségvetés jóváhagyása a belügyminiszter által a pénzügyminiszterrel egyetértőleg történik és a pénzügyminiszternek a költségvetésre vonatkozó észrevételeit a fővárossal lefolytatott személyes megbeszélések során a pénzügyminiszter már közölte is a belügyminiszterrel. Ily körülmények között semmi akadáya sincs annak, hogy amint az a vidéki városok költségvetésében is történt, a 33-as bizottság által kiküldött 6-os albizottság megkezdje a fővárosi költségvetés tárgyalását. A hatos bizottság Teleszky János elnökletével fogja a. főváros költségvetését revizió alá venni, és mint megírtuk, a hatós bizottság előtt a fővárosi költségvetés előadója Lukács Ödön dr. miniszteri tanácsos a pénzügyminisztérium városi főosztályának vezetője lett. Várospolitikai körökben bizonyos idegességgel kisérik a fővárosi költségvetés útját a minisztériumok és bizottságok különféle retortáiban. Különösen a hatos bizottság az, melynek kék ceruzájától a főváros költségvetésének súlyos megváltoztatását féltik. Illetékes helyről szerzett információnk szerint erre az aggodalomra semmi ok nincs, főleg azért, mert a. hatos albizottságnak tagjai Wolff Károly és Kozma Jenő, a többségi pártok vezérei, akik természetesen mindent el fognak követni azirányban, hogy az autonóA lágymányosi választás megismétlése nem változtat a pártok erőviszonyain A Keresztény Községi Párt teljes erővel veti magát a felujuló választási küzdelembe — Az Uj Budapest tudósító jóitól — A közigazgatási biróság, mint azt a napilapok megírták, megsemmisi- tette a főváros XI. választókerületének községi választási eljárását és a szavazási eljárás megismétlését rendelte el. A közigazgatási biróság Ítélete a városházára még nem érkezett meg, amint ez leérkezik, Joa- noyich Pál dr., az igazolóválasztmány elnöke, az uj fővárosi törvény 22. §-ának 5. pontja értelmében ülésre hivja össze a választmányt, amikor is „a szükséges uj választást az igazolóválasztmány haladéktalanul kitűzi“. A városházán elterjedt hírek szerint a lágymányosi kerület uj választási határnapja február 20. és 21. lesz. A községi választások során a Keresztény Községi Párt (Wolff-párt) részéről az örökös tagok lemondása után Bittér Illés, K. Császár Ferenc, Szcntgáli Antalné és Nemes Nagy Mihály dr., a keresztény ellenzék (Friedrich-párt) részéről Draskóczy László, az Egyesült Nemzeti Párt részéről vitéz Martsekényi Imre, az Egységes Községi Polgári Párt részéről Barla Szabó József dr., a Nemzeti Szabadelvű (Rassay-párt) részéről Kabakovits József dr., a Magyarországi Szociáldemokrata Párt részéről Bechtler Péter és Miliők Sándor választattak meg a törvényhatósági bizottság tagjaiul. Mind a tiz bizottsági tagnak a mandátuma a közigazgatási biróság döntése révén természetesen meg- semmisittetett és igy az raj választás megejtéséig csonka a főváros közgyűlése. A Keresztény Községi Párt teljes erővel veti magát az újból feléledt választási küzdelembe és mindent elkövet, hogy amennyiben a bizottsági tagjainak számát ez alkalommal nem is sikerül felemelnie, eddig elfoglalt pozícióját megtartsa. A Keresztény Községi Párt ebben az egyik legerősebb kerületében a rendelkezésre álló idő alatt számos választói gyűlést fog tartani. A választási küzdelemben részt- vesz a Nemzeti Demokrata Párt is, amelynek listavezetői Pakots József és Kiár Zoltán dr. Várospolitikai körökben biztosra veszik, hogy a megismételt választás a pártok erőviszonyait illetően lényeges változást nem fog magával hozni. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a frontharcosok elvesztik mandátumukat, amelyet Rassayék vagy a demokraták örökölnek. i (&azoss-té rrendezése Az elmúlt napokban „a budapesti villamos közlekedés reformja“ címén a Mérnök- és Építész-Egyletben tartottam előadást, melynek rövid ismertetését e lap jan. 16-i száma is közölte. Ezen előadásom végén rámutattam a helyes villamosközlekedéssel legszorosabb kapcsolatban álló közlekedési terek rendezésének szükségére. Felemlítettem a Szent Gcllért-tér rendezési pályázódnak viszás- ságait, a most elkészült Baross-tér helytelen szempontú rendezését és különösen annak összesziikitett jármüpályájál, Éppen ezért örömmel olvastam Nagy Fe- Gellért-tér rendezési pályázatának viszás- renc törvényhatósági tanácstagnak az ütés csatornaépítési szakbizottság 29-i ülésén a Baross-tér e hiányosságaira vonatkozó felszólalását és hogy indítványára a bizottság a helyszínre szállott ki és felszólalásának igazat adott. Ezáltal közvetve igazat adott az én előadásom e részének is. Elkészült tehát nagy költséggel egy tér házilag tervezett rendezése s amikor készen van, kitűnik, hogy nem tud céljának helyesen megfelelni. Már is lehet javítani. Tehát kétszeres költséggel fog véglegesen elkészülni és még ilyen dupla költség árán sem lesz tökéletes, mert hiszen ilyen toldozással már nem lehet olyan tökéletesen elkészíteni, mintha egy helyes eredeti tervezet alapján készítették volna el. Mert a meglevő adottságok már bizonyos korlátozását adják a helyes kiképzésnek. A tér elrendezésének tervezői fontosabbnak tartották a másodjelentőségii körpálya kiképzését (amit a jármüveknek meg kell kerülni), mint a leglényegesebbel, vagyis magának a jármüpályá- nak a szükséges szélességű kiképzését. Holott a Baross-tér öt nagyforgalmu útnak kereszteződését adja, ahol az ösz- szes útirányból behaladó villamosközlekedés mellett még igen nagymértékű és lassujáralu lófogatu teherforgalom is bonyolódik le, lévén a Fiumei-ut irányában a város egyik nagyforgalmu teherpályaudvara. Ezért különös fontossággal bir a tér jármüpályájának helyes méretezése. E méretezés pedig nem történhet a jelenlegi kisebb mértékű járműforgalom alapján, hanem csakis a térbe tormi« által összeállított költségvetés változatlan maradjón. A főváros költségvetésének jóváhagyása tárgyában kérdést intéztünk Sipőcz Jenő polgármesterhez. aki a. következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest, munkatársának: — Értesülésem szerint a főváros költségvetése a legrövidebb időn belül az önkormányzatok költségvetésének felülvizsgálására kiküldött 6-os bizottság elé fog kerülni s a belügyminiszter ur e bizottság véleménye alapján fog a jóváhagyás kérdésében határozni. — Már eddig is folytattunk tárgyalásokat a kormányhatóság szerveivel, amikor is az általuk feltett kérdésekre felvilágosításokat adtunk. kóló utak maximális teljesítőképességének alapulvételével, mert e teret nem lehet minden forgalomváltozás alapján újjáépíteni, hanem azt már most is a jövőben bekövetkező maximális igénybevételre kell méretezni. Ha itt most a részletes szám it ást mellőzöm és az egyszerüsités kedvéért csak átlagszámítást veszek figyelembe, úgy minden írtról két behaladó jar műsort vehetünk figyelembe, melyek a betorkoló ütakdn közelítőleg 30 km-es sebességgel haladhatnak. Ez esetben az egyes járművek között kb. 20.3 méteres térközt kell betartani (a fékezés utján elérhető lassulás p = 1.5 m/sec3, a fékút tehát 20.3 m), hogy szükség esetén a. személyszállító autók e fékuton megállíthatók legyenek. Tgy a téren (2 X 5 =) 10 járműsor haladna, melyből kb. 4 teher és h személyjármű, minthogy azonban e jármüvek pályái e körpályán metsződnek, e metsződések miatti lelassítások és oldaleltérések miatt a járművek sebességét csökkenteni kell legalább 20 km/óra átlagos mértékre. Minthogy pedig a 20.3 méteres térközre a metsződések és kikanyarodások lehetősége miatt szükség van, a. lelassulás következtében különben előálló összetorlódást elkerülendő, több egymás melletti járműsorra kell a 0 személyjárinüsort bontani. Ily módon fiz egyes járműkörpályák számát az eddigi 0 személyjármű, illetve ösz- szeseu 10 járműpálya helyett 10 -személy- járműre, vagyis összesen 14-re kell fokoznunk, melyekben a személyjárművek 20.3 in-es térközzel haladnak. A 14 jarműsor pedig 3 méteres nyompályával 42 ni széles körpályát ad, holott a tér telekhatárok közti minimális szélessége csak 82 m. Tehát legfeljebb 2.5 méteres járműpályákat vehetünk figyelembe a jelenlegi telekhatárok között, amikor is a járműpálya szélessége 35 méter volna. E hozzávetőleges számítás is azt mutatja, hogy a tér jelenlegi elrendezése alapjában hibás. Helyetelen a villamospálya irányítása is, mert ahelyett, hogy a jármüvekkel való metszést minél inkább nagyobb területre — érintkezési pontra — oszlol- lák volna szél, ellenkezőleg a legkisebbre szorították, amikor a villamos és a jármüpályákat liszla merőleges metszésekkel képezlek ki. Ennek következtében minden a térre haladó villamos előtt a jármüveknek le kell állniok, hololt ha a metszést hosszabb utón tették volna lehetővé, ez elkerülhetővé vált volna. A Rákóczi-ulról a Rottenbiller- ulcába beforduló villamos is teljésen felesleges módon kétszer is metszi a körpályán haladó jármüvekéi. Beszélhetünk még az itt beépített pá- lyakanyarula tok igen kis sugárral való elkészítéséről is, aminek következtében a villamoskocsik olyan lökéseket kapnak, melyek igen hamar tönkrerázzák azokat, az álló utasok pedig annyira kilódulnak a helyükből, hogy egymásra esnek és igy igen könnyen a nyitott ajtón át is kizuhanhatnak. És 'mindez csak azért, hogy egy helytelenül felfogott elvet következetesen kereslülvigyenek. Ezen hiányokat látva, felvethetjük a kérdést, miért nem Írnak ki a fontos közlekedési terek rendezésére szakszerű tervpályázatot, hogy énnek révén minden szempontból meggondoll és az adott viszonyok mellett a legjobb megoldást már előre meg lehessen állapítani. Vagy Plegveflünk 20QG űt-D régi mápváiiysirköL^t Ezeket ujjáíaragva és csiszolva a lorgaimiár feigen arusitiuK SZABD gS ZAÍiOTTi HODcnyai-út *3 u. az Északi Főműhely villamosmegállójánál TELEFON : J. 404-33. fővárosunknak olg sok kidobni való pénze van, hogy minden közlekedési letel kétszerJiáromszor fog megépíteni, mig az megfelelő lesz. Mivel az egyes hivatalok tagjai az állandó munkálatokkal túl vannak halmozva, ezért nem is érhetnek rá e kérdésekkel való alapos foglalkozásra. Másrészt a több szem többel lát elvénél fogva is szükség van az illetékes hivatalokon kívül álló hozzáértőknél; e tervezésekbe való bevonására. Ezért kell szakszerűen lebonyolított tervpályázatokon az összes közlekedési terek és hídfők legmegfelelőbb elrendezését beszerezni és a terv- pályázat első díjazottját a végleges kivileli tervek elkészítéséhez mint tanácsadó szakértőt kell megbízni, mert az olyan kiviteli terv készítésénél, ahol az elsö- dijas tervbe még a többi díjazott tervekből is illesztenek be egy-egy eszmél, könnyen elvész az alapot adó elsődijas terv lényege. A fontosabb közlekedési tereknél azonban két feladatot kell a pályázaton megoldani. Először egy olyan rendezési kell nyújtani és keresztülvinni, ami a mai telekhatárok közöli azonnal végrehajtható és egy másik rendezés tervéi, mely csak a jövőben lesz megvalósítható s amely jövőbeli nagyobbszabásu jármű- közlekedésre való tekinlettel a mai telekhatárok szükséges megváltoztatását is figyelembe veszi. Csak igy érhető el, hogy az újabb építkezések már a pályázat alapján véglegesen megállapított uj telekvonalakra kerüljenek, aminek következtében a jármüvek sűrűsödésével a megfelelően megnagyobbítandó tér kiképzése nagyobb költség nélkül legyen megvalósítható. Wittenbarth Győző. Ne mulassza el megnézni JOBBflSY-HflLYHflH KÍÁLLITÁSÁT mum-körűt i?. szám alatti nemiségben. Győződjék meg saját szemével, bogy a Jobbágy-kályhákban a legsilányabb hazai barnaszén is kitünően ég és pénzén olcsó pompás melegei ad! Nyitva december hó végéig. Magyar Hír. Állami iiasgyáraü Kereskedelmi Képuiseieie üt. Bpest, v., Vilmos császár-ut 29. PÉRY PEZS# «HL. >*l£RN3H útépítő és Hövező vállalhozó L, ATILLA-KORÚT X. SZiVl*l Telefon: 562-51