Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-19 / 46. szám

X. évfolyam 46. szám Budapest, 1932 november 19 MZ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI Előfizetési árak: Egész évre .......... 30 pengd Fél évre .........................................................15 pengd Eg yes széna éra 60 fillér i FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR D" ! Szerkesztőség és kiadóhivatal : Hudapest, IV., Kaas Ivor-utca O. Telefon: Aul. 828-23. Postatakarékp. chequeszémla: 30913 Nem lesz változás a felsőházi tagon, sem a ropna által kinevezett tanácstagok sorában----------------------------- ■—ggg—--------------------------------­ne mükön maradnak az igazoló-válaszfmdng elnöke, nemkülönben az igazoló- és klielölö-váiaszlmántioknak Rlpka állal kinevezett taglal is Róma után Hétfőn reggel, a novemberi köd szürkületében, a déli pályaudvar üvegcsarnokában a római útjáról hazatérő miniszterelnök fogadására az előkelőségek sorában megjelen- tek H uszá r főpolgármester és S ipőcz polgármester is. A fővá­ros adminisztrációjának két veze­tője: a főpolgármester, a kormány- hatalom bizalmának városházi le­téteményese és a polgármester, a főváros első, választott polgára, együttesen siettek a miniszterelnök üdvözlésére, hogy ezzel is dokumen­tálják: a főváros a maga egyete­mében, a hivatalos Budapest és an­nak közönsége funkcionáriusai együttesen sietnek magasba lendí­tett jobbal üdvözölni Magyarország miniszterelnökét, amikor az a test­vér olasz nemzet fővárosából ha­zánk fővárosába érkezik. A római ut eredményeit ma még lemérni nem lehet, ez végeredmény­ben a történelem hivatása, amely majd kellő perspektívába állítja az előttünk tulközel lejátszódó esemé­nyeket. Bizonyos azonban, hogy az ünnepélyes külsőségek felejthetet­len szivárványa: mögött ott sötétle­nek a felhők, amelyek a végzet ko­mor erejével közösen súlyosodnak a két népre. Az olasz nemzet a maga nagyszerű energiájával, elhi­vatottságát bizonyító élni-akarásá- val, mindent elsöprő, a paroxizmu- sig fokozódó lelkesedésével megy látnoki tehetségű prófétája után, aki, mint uj biblikus hős, a gazda­sági válság sivatagából, az önma­gával való meghasonlás mocsará­ból a belső béke, gazdasági föltá­madás és teremtő munka kanaán- jába viszi a maga népét. És amint Itália klasszikus földjéről indult el négy évszázaddal ezelőtt a kul­túra. és művészet reneszánsza, ózon­képpen a fasizmus látszik annak a reneszánsznak, amely a maga gaz­dasági rendjével uj életre váltja meg a szenvedő világot! Ennek az uj politikai és gazda­sági célkitűzésnek válik részesévé Magyarország és Gömbös Gyula a felettünk tornyosuló komor felhő­ket éppen úgy az energia és lelkese­dés, a szilárd akarat és nemzeti egység fáklyáival akarja szétrob­bantani, mint ahogy az uj Itália szimbóluma: az önmagában gyen­ge, de az egyesítés révén törhetet­lenné vált fasces adja meg az olasz félsziget uj történelmi korszakának karaszterikonját. A történelmi jelentőségű útjáról hazaérkezett miniszterelnököt üd­vözlő főpolgármester és polgármes­ter jelenlétükkel Budapest minden rendű és rangú polgárának üdvöz­letét és együttérzését hozták eléje! Azok az ezrek, akiknek éljenzésé­től és lelkesedésétől kísérve indult a pályaudvarról egyenesen hivatali dolgozószobájába Magyarország mi­niszterelnöke, hogy a káprázatos ünnepségek után visszatérjen az or­szág hétköznapi gondjaihoz: spon­tán meg jelenésükkel éppen annyira kifejezték a miniszterelnök szemé­lyéhez és politikájához való tarto­zandó sóig ukat, mint ahogy Huszár és Sipőcz eljövetele a hivatalos fő­városnak a nemzeti munkában és a nemzeti munkatervben való mara­déktalan résztvenni-akarását je­lenti. Adja Isten, hogy ez a munka, melyet az álmaink felett töprengve virrasztó férfiú esze, energiája és lelkesedése szimbolizál, teljes mér­tékben sikerüljön, a magunk és az eljövendő nemzedékek javára! — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági 'bizottság szer­dai közgyűlésén megindult a költ­ségvetés részletes vitája. A fővárosi törvény szerint a költségvetés rész­letes vitáját legkésőbb az általános vita megkezdésének napjától számí­tott nyolcadik napon be kell fejez­ni. A törvény arra vonatkozóan is intézkedik, hogy a költségvetés vi­tája nyolc napnál tovább nem tart­hat és naponta legalább hat órát kell a tárgyalásra fordítani. A rész­letes vita utolsó napjának tárgya­lásra szánt egész idejét az üzemek költségvetésének megvitatására kell fordítani. A költségvetés közgyűlési vitáját Huszár Aladár dr. főpolgármester elnököli végig. A főpolgármester ezt a legköz­vetlenebb módot választotta, hogy a fővárosi háztartás kü­lönböző szempontjaival megis­merkedjen. Azok a városi problémák, amelyek az uj főpolgármester tanulmányo­zására és döntésére várnak, csak akkor kerülnek sorra, ha a költség- vetési vita véget ért és Huszár Ala­dárnak fizikai ideje lesz arra, hogy a különben igen sürgős és fontos kérdések egész komplexumába bele­mélyedjen. A főpolgármesteri székben tör­tént változással kapcsolatosan hi- rek terjedtek el a városházán a te­kintetben, hogy a törvényhatósági tanácsnak a Ripka Ferenc dr. fő­polgármester által kinevezett hat tagja lemond és ugyancsak lemond tisztéről az igazolóválasztmány el­nöke, akit szintén a főpolgármester nevez ki, nemkülönben a kijelölő választmánynak az a három tagja, akinek kijelölése szintén a főpol­gármester törvényes joga. Illetékes helyen vita indult meg a tekintetben, hogy le kell-e mon­dandók a Ripka által kinevezett ta­nácstagoknak, az igazoló választ­mány elnökének, az igazoló választ­mány és a kijelölő választmány ki­nevezett tagjainak. A lemondás mel­lett szólt a törvénynek az az intéz­kedése, hogy a kijelölő választ­mányt illetően a főpolgármesteri állásban időközben beállott változás esetében az újonnan megválasztott főpolgármester uj tagokat hívhat meg. Viszont a törvényhatósági ta­nácstagokat illetően a törvény azon rendelkezése szól a lemondás ellen, hogy a főpolgármester a törvényha­tósági tanács hat tagját hat eszten­dőre nevezi ki. Vagyis, amig egyik helyen a törvény szelleméből folyik, hogy a fő­polgármester által történt kine­vezés bizalmi kérdés és az uj főpolgármester nem köteles bi­zalommal viseltetni azok iránt, akiket elődje hivott meg a ki­jelölő választmányba, a törvény másik vonatkozásában, a ta­nácstagokat illetően, függetle­nül a főpolgármesteri állásban esetleg bekövetkező változástól, hat esztendőben szabja meg a főpolgármester által kinevezett tanácstagok mandátumát. Végeredményben az a felfogás győ­zött, hogy sem a tanácstagok, sem az igazoló választmány elnöke, sem az igazoló és a kijelölő választmányok tagjai nem mondanak le, annál ke­vésbé, mert a tanácstagok lemondása esetén a hat tanácstagi kinevezés szám­arányát illetően viták voltak várhatók a két guvernamentá- lis párt között. A helyzet tehát az, hogy a főpol­gármesteri székben történt változás nem jelent változást a Ripka által kinevezett tanácstagok személyét illetően. Nem lesz változás a tör­vényhatósági bizottság által újra választandó négy felsőházi tag sze­mélyében sem: ugyanazokat vá­lasztja meg a törvényhatósági bi­zottság, akiket kisorsoltak. A felső­házi tagokat újraválasztó rendkí­vüli közgyűlés december első nap­jaiban lesz. Mérnök vagy Jogász? Újra feléledt a harc a harmadik alpolgármesteri állás minősítése körül — Az Uj Budapest tudósítójától. — Várospolitikai körökben az a hir terjedt el a legutóbbi napokban, hogy a belügyminiszter döntött a harmadik alpolgármesteri állás megszervezéséről szóló közgyűlési határozat sorsáról és ez a döntés már a legközelebbi napokban meg­érkezik a városházára. Egyes napi­lapokban már bizonyos kombiná­ciók is megjelentek ezzel a kérdés­sel kapcsolatosan. Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő, a Keresz­tény Községi Párt vezető tagja, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta az Uj Buda­pest munkatársának: —■ A főváros közgyűlése a harma­dik alpolgármesteri állás kérdésé­ben olyan határozatot hozott, amely alternativ megoldást tesz lehetővé, amennyiben jogi, vagy egyéb minő- sitéshez köti a harmadik alpolgár­mesteri állás betöltését. Ezt a hatá­rozatot a főváros törvényhatósági bizottságának műszaki képesitésü tagjai megfellebbezték a belügymi­niszterhez azon az alapon, hogy ez a határozat nyilvánvalóan ellenke­zik az uj fővárosi törvénnyel. Az uj fővárosi törvény ugyanis kimond­ja, hogy a harmadik alpolgármesteri ál­lás csak abban az esetben léte­síthető. ha számára különleges minősítést ir elő a közgyűlés, illetve, ha oly célból tartja a közgyűlés szükségesnek a har­madik alpolgármesteri állás megszervezését, amely cél vala­mely különleges feladatkör ke­retébe tartozik. A fellebbezés benyújtásakor — tu­domásom szerint — úgy az akkori belügyminiszter ur, mint a törvény- előkószitő osztálynak szakértő tag­jai is a fellebbezés helytállóságát nyíltan kifejezésre juttatták. A kér­dés tehát ott más formában el nem intézhető, mint úgy, hogy a belügy­miniszter a fellebbezésnek helyt ad és felszólítja a főváros közgyűlését: jelölje meg, hogy milyen speciális minősítéssel kívánja a harmadik alpolgármesteri állást betölteni. Időközben a gazdasági helyzet rom­lása és a szükségszerű takarékosság azt a felfogást állította előtérbe, hogy a harmadik alpolgármesteri állás egyáltalán ne kerüljön betöl­tésre és ebben a gondolatban tartja

Next

/
Thumbnails
Contents