Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-09 / 1. szám

4 HSBna ra, mint az államháztartás egyen­súlyára. Az államháztartás egyensúlya nem cél, hanem csak következmény: a cél a nemzeti munka folyamatosságának biz­tosítása. És itt látom én az egész gaz­dasági kibonyolitásunk munkájának t é- ves irányát. — Ami eddig történt, az mind csak a hitel szempontjából történt és miután a hitel szempontjából történt, természe- esen a bankok érdekében is történt, de nem lehetséges az, hogy kizárólag csak a hitel szempontjából csinálja meg az egész közgaz­dasági evolúciót. A nemzetközi tőke soha jobban, mint ezekben a kritikus pillanatok­ban be nem bizonyította, hogy többé a jelen formában nem alkal­mas a nemzeti együttműködés kizá­rólagos irányítására. A nemzetközi tőke a maga öncéluságá- val járta le magát, mert a nemzetközi tőke nem öncél, a tőke is csak eszköz a nemzetközi munka szempontjából. A nemzet gazdasági életének folyamatos­sága nagyobb fontosságú, minthogy én a kötvények kamatait a külföldi hite­lezőknek kifizessem. Én voltam a legelső, aki a 33-as bizottságban ki­mondottam, hogy nem elegendő a transzfermoratórium, hanem kamatfize­tési felfüggesztésre is törekednünk kell. — Itt ma nem egyszerű újévi üdvöz­lésről van szó, mert végre is hivatkoz- hatom arra, hogy a Keresztény Köz­ségi Pártnak hetvenháromezer szava­zója volt. Itt súlyos szavakról van szó és hivatkozom arra, hogy egy tömeg nevében beszélek, amely csak Budapesten 73.000 emberből áll és beszé­lek az erkölcsi szervezetek és az egye­sület nevében is: az ország nagy köz­véleményének a nevében is beszélek. Azt mondom: nem lehet egyolda­lúan mindent csak a hitel szempontjából csinálni. Nem engedem, hogy ebből a város­ból temetőt csináljanak, mert mi nem meghalni, hanem élni akarunk és nem adjuk oda az életet még a külföldi hitelezők kamatigényeinek a kedvéért sem. Mi az életet akarjuk szolgálni, nem le­hetséges az, hogy egész devizapoliti­kánk egyes iparágak szolgálatára álljon csupán és azoknak nemzeti aján­dékot biztosítson. Elég volt abból, hogy a kormányzatra a nagyipari érdekelt­ség állandóan ránehezedett és végered­ményben a múltban Magyarország gaz­dasági élete nem volt más, mint egyes nagybankok fölényes uralma. — Ez a hangulat a becsület hangu­lata, az őszinteség hangulata, az igazi magyar hangulat és az élet hngulata. Tizenkét esztendeje állok ennek a párt­nak az élén. Itt látom a magyar asz- szonyok igazi táborát, akik a politiká­ban a magyar asszonyok hivatott kép­viselői. Amikor már mind, kivétel nél­kül, akik Krisztus feszületénél keressük az igazságot, megtaláltuk egymás kezét abban, hogy csak a mi hitünk az, amely jövendőt jelent, akkor az újév reg­gelén nem fogok a búskomor­ság jegyében beszélni, hanem lelkem egész meggyőződésé­vel, munkaerőm teljes tuda­tában mondom: fel a fejjel, harcoljunk tovább! Hosszú percekig zúgott az éljen­zés. és taps Wolff Károly nemes- veretü beszéde után, majd elszóled- tek a küldöttség- tagjai, hogy a ke­rületi szervezetekben bonyolítsák le az újévi üdvözléseket. Újév a Lipótvárosban A Keresztény Községi Párt V. kerü­leti szervezeteinek, továbbá a Külső Lipótvárosi Keresztény Kör és Belső Lipótvárosi Keresztény Társaskör igen népes küldöttségei köszöntötték elnökü­ket, I. á z á r Ferenc dr.-t, az újév al­kalmából. A küldöttségek a Belső Lipótvárosi Keresztény Társaskör V., Bálvány-u. 13. alatti helyiségeiben gyülekeztek. Az üdvözlő bszédet Domonkos Gyula dr. ny. főkapitányhelyettes, bi­zottsági tag tartotta, aki Lázá r Fe­renc dr. azon kiváló cselekedeteire mu­tatott rá, amiket kerületének érdekében tett. Lázár Ferenc az üdvözlésre meleg szavakkal válaszolt, biztosítva a meg­jelenteket arról, hogy kerületének érde­keit a jövőben is legnagyobb odaadás­sal fogja minden téren támogatni. A küldöttségek azután Lázár Fe­renc dr. vezetésével S i p ő c z Jenő dr. polgármester és Wolff Károly dr. üdvözlésére mentek. ujBimAPmi 1932 január 9. Petrovácz Gyula: Az egy­szerű pesti bérház a legjobb vagyonátmentő fedezék Feltűnően optimista nyilatkozatban jelents be a főváros köiépitési bizottságának elnöke, isopy hallatlan lendülettel indult meg a magénépit- kezés és a csikorgó télben ss iá£as építőtevé­kenység folyik a perifériákon olchuíz ^sVpi^sFs.t?1 GYÁRKÉMÉNYEK, KAZÁN BEFALA- ZÁSOK,IPARI KEMENCÉK,TÉGLA- ÉS MÉSZÉGETŐ KEMENCÉK BUDAPEST VII. ÁRÉ NA* ÚT 80. TEL. JÓZSEF 329-0*«. — Az Uj Budapest tudósítójától — Azok a beszédek, amelyek az uj esztendő alkalmával a fórumon el­hangzottak, az egész vonalon hitet és reménységet fejeznek ki. Noha a főváros költségvetése a nehéz viszo­nyokhoz mérten szigorúan megsza­bott és nem növelhető összegeket vesz fel uj beruházásokra, elsősor­ban építkezésekre, gazdasági körök­ben mégis a helyzet gyors javulásá­val számolnak, és azt remélik, hogy az egyre jobban fogyatkozó köz­munkákat a régi standard-re fogja kiegészíteni az egyre nagyobb mér­tékben előretörő magánépitkezés. Mivel pedig az építkezés az az ipar, amelynek nyomán az installáló és berendező iparok egész serege kap munkát, kétségtelenül derengés lát­szik gazdasági válságunk sötét frontján. Ezekről a kérdésekről folytattunk beszélgetést Petrovácz Gyula, törvényhatósági tanácstag­gal, a főváros középitési bizottságá­nak elnökével. Petr©vác2 a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársa előtt: — A leghatározottabban kijelen­tem, hogy messzemenő optimizmus­sal nézek az építőipar és a tervező- művészet terén a jövő elé. Ez az op­timizmusom azonban nemcsak az óhajtáson alapszik, hanem jól át­gondoltan a mutatkozó jelensége­ken. A fővárost és az államot ille­tően a redukált költségvetések so­vány számoszlopaiban kevés vigasz­taló reménysugár csillog. A takaré­kossági hullámok áradata minden reményt elsöpört a jövő év előirány­zataiból. Az úgynevezett közmunkák ezidén megint nem fognak megin­dulhatni. A közületek redukált költségve­téseiből könyörtelenül és meg­gondolás nélkül minden tervbe- vett uj építkezést kitörölt a ta­karékosság piros ceruzája. Nem nézett arra a törlő, takarékos­kodó kéz, hogy ez a ceruzavonás nemcsak a kiadási rovatot csök­kenti, de a bevételit is. Ez a takaré­kosság rombol és nem épit, ez káros és nem hasznos magára a takarékos kodéra sem. — Végeredményben azonban meg­kell állapítanunk, hogy a közmunka tulajdonképpen nem is természetes fenntartója az épitőiparnak és mű­vészetnek. A normális években az építkezések 15—20 százaléka volt közületi jellegű. 80—85 százalékát az építkezéseknek magánvállalkozás foganatosította. A hatósgi építkezés csak pótlék, amely akkor kap na­gyobb jelentőséget, amikor a ma­gánépitkezés megbénul. A magán- építkezések megindulása az, amiből én a reménységeket merítem. A fővárosban a magánépittetők ostromoják engedély iránti kér­vényeikkel az illetékes ügyosz­tályt, ezúttal már nemcsak kis családi házakra vagy emeletrá­építésekre vonatkoznak a kérvé­nyek. hanem báróin-, négy-, öt-, sőt hatemeletes bérházakra is. A leglázasabb építőtevékenység idő­szakára emlékeztető számmal jön­nek bétrő-hétre bizottsági ülések elé a kérvények és nem is maradnak meg csupán kérvényeknek, hanem legtöbbször már megkezdett építke­zést jelentenek. Vannak vidékek, ahol egymás mellett gombamódra nőnek ki a földből a nagy bérházak és bér­villák és most, a fagyos télben is látni: hetek alatt falegyen félé siettetik az épületeket. — A nagy építkezési lázat én első­sorban pénzügyi okokkal látom megokoltunk. Áz angol font válsága példát mutatott arra, hogy sem a dollár, sem a svájci frank nem oly biztos vagyonátmentő fedezék, mint az egyszerű pesti bérház, mely a há­ború utáni krízis minden más va­gyonátmentő módszernél jobban ál­lotta ki. A külföldéi való érintkezés megnehezített forma ugyancsak bel­földi elhelyezkedésre utasítják a tő­két és bár a bankok hitelezési kész­sége az építőipar terén még sziik- marku és szegényes, mégis egyre több magántőke jelentkezik házva- gyonba való befektetés céljaira. — De műszaki indokok is elősegí­tik az építkezést. Az építkezés egyre olcsóbb: a mai épitőművészetet _ a gazdaságosság jellemzi. Semmi fe­lesleges pazarlás, semmi költség­emésztő díszítés, semmi mérettulzás a mai stilus arzenáljában, monu­mentalitása az egyszerűségben és céltudatos egyszerűségben mutatko­zik. Ez pedig határozott költség megtakarítást jelent. Ezenfelül sohasem lehetett olyan olcsón építeni, mint ma: a mun­kásság megelégszik a legkisebb órabérrel, az épitőanyagkcres- kedők a minimális árakkal, a vaillalkozók a legkisebb haszon­nal, csakhogy munkához, szállí­táshoz, alkalmazáshoz jussanak. Petrovácz Gyula komoly, logikus mérnökember. Fenti nyilatkozata, amely jóreménységek szivárványát festi a borús magyar horizontra, széles körökben fog feltűnést kel­teni. A háziasszony szívesen büszkélkedik vendégei előtt az ízlésesen terített asztallal. Ezüstjeinek,por- cellánjainak és metszett üvegeinek szépségét az ebédlőnek célszerű, modern világítása még jobban kiemeli. Használjunk modern, káprázásmentes és gazdaságos TUNGSRAM GYÖHGYFÍ BITLÁMPÁT! rareűönyöh, zsaluztál* és vászonrolettátf hészitése 1919 es javítása MRAMAR IMRE 0 Telefon : jasztalosom és redönuUzem | Budapest, VI., Csengeru-u. 63 a. 17-1-74 BlITOfS beszerzése bizaSam dolga, mielőtt lakásai berendezi, tekintse meg Schaffer János mflöutorasztaios lakDerendezesi üzletet Budapest, IL, Török-u. 2. (a Margit*hidnál> Saját készitményü műbutoiok és elsőrendű gyárt­mányú ebéd ő-, háló-, uriszobák. konyha, előszoba berendezések és egyéb lakberendezési tárgyak Kedvező fizetési feltételek és garancia mellett. Állami és halósági közelkalmazoitaknak )G"/g engedmény. Vidékieknek butorvételkor az útiköltséget megtérítem IV., Kossuth Laiss-u. 6 Egyenruhák, diszraagyarok, polgári öltönyök, lovagló- ruhák. lisztek és karpaszo- mánvosek szabályszerűen felszereltetnek. lágy Kálmán BMBHBBMBESHBJMMMÍ Nagy választék angol Követek­ben. Közigazgatási tisztviselők árkedvezménybe« résaeeflleek. | Steinhäwsl és Költi er ] templom-, lakásfestő és mázoló cég április havában faster««, 2T. sz. alS költözik. Telefon: József 308-24 muió7jói,lLCsöii BÄUMT SÄNDBR KÉSZÍT Uill., SÚHOOR UTCA 34. TELEFON! 30-6-73. : űzu. Bmerai Júzselnfi p“}£,|*lnSSÍp' j AJapittutott 1871-ben. — Pala- és cserépfedések javítása és évi jókarbantaitása. UJ építkezések befedése a legjobb kivitelben. Budapest, II., 1 Ostrom-utca 14. Telefon: 512-20 The Neuchatet Asphalte Company Limited Budapesten Ire«*: VL. Vtlmoa császár-át IL m. Telefon : Automata 212-46. «Tár: VI.. Václ-Él SS. zz. Telefon : Automata 914-88. Gyárt és elad Val de traversi masttxot, raffiaált bitument, falszigetelő aszfaltot. Készít: Traversi természetes tömörített aszfaltútokat és öntött asz­faltból járdákat és kocsiutakat. Budapest székesfőváros sierződéses vállalkozóit. Hat eng. villanyszerelő, villamossági vállalati IV., HAAS IVOR-U. 6. Telefon: A. 866-83. RAdlö service, accumnlatorek töltése és Javí­tása. Díjtalan költségvetés és szaktanácsadás. WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST. VII., COLUMBUS-U. 5/b. Telefon : József 350—97. AMON ANTAL tS TIAI KÖVEZŐMESTEREK Ut-, csatorna- és betonépltésl vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya VIJE FUTÓ-UTCA 10. Telelőn: i. 303-85

Next

/
Thumbnails
Contents