Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-08 / 40. szám
UJSUBAPESI 1932 október 8. Magyarország kormányát olyan férfiú vezeti, aki tizenkét esz tendeig ugyanazt hirdette, mint én! Prezentálom a számlát, várom a cselekedeteket! (Felkiáltások: Éljen Gömbös Gyula!) — Van erőnk, hogy mindenkit megoltalmazzunk a becsületes keresztény meggyőződéséért. Járni fogjuk a kerületeket, és megdobogtatjuk mindenütt a harci zászlót. Ebben a kerületben mindig becsületesen megállta a helyét Lázár Ferenc barátom: nem alkudozott, mindig keresztény és magyar maradt. Ebből a kerületből ezen a névünnepen indítjuk el az uj, nagy küzdelmet a keresztény Budapestért! — Percekig zúgott, a taps TI olff Károly hatalmas beszéde után. Ort- vay Rezső dr., apátplébános, Be- reczky Albert dr., ref. lelkész és mások felszólalásai után az ünnepelt Lázár Ferenc dr. emelkedett szólásra. — Amikor köszönetét mondok az ünneplésért — kezdte el beszédét Lázár Ferenc — megállapítom, hogy nem véletlen, mert idejében előreláttuk, hogy ez az ősz a nemzeti politikának reneszánsz- szerii hajiialhasadása lesz. Wolff Károly itteni beszéde, nemkülönben Gömbös miniszterelnök mai rádióbeszéde parallel haladnak egymás mellett, olyan vonalakban, amelyeknek a geometria törvényei szerint találkozniok kell. Uj politikai éra kezdődik Magyar- országon, megszűnik az öreguras kényelmeskedés, a hetven-nyolcvan- évesek uralma, előretörnek a fiatal magyar erők, hogy meg valósítsák az apostolok célkitűzését, amely eddig éppen a- fiatalos energia hiányában nem tudott megvalósulni. A lelkek 1932 őszén felszabaditottak- nak érzik magukat! — Wolff Károly harcában nem kell fokozni a lendületet, mert az ő harci hevülete töretlen és változatlan. Az idők kezdik Wolff próféciáin igazolni, és övvendek, hogy az uj célkitűzések, a fiatalos lendületek éppen erről a helyről, a keresztény várospolitika legnehezebb várából indulnak uj győzelmes útra. Mindig hálás leszek Wolff Károlynak, hogy mellette kiizdhettem a várospolitikában és köszönöm neki, hogy a keresztény Lipótvárost ő mindig szivébe zárta! Lázár Ferenc beszéde végén meghatott szavakkal köszöntötte Tor- may Gézát, a becsületes meggyőződésű keresztény közéleti férfiú mintaképét. A vacsora közönsége melegen és lelkesen ünnepelte beszéde végén Lázár Ferencet, és még sokáig együtt maradt. KOH1V GYULA KEFE é. ECSETGYÁROS Aranykosz orus mester GYÁR: VII., RÓZS A-U. 20 Telefon: József 302—45 Családi házak tervezése, financirozása oki. építészmérnök és kőművesmester tagjaink által a legtökéletesebb sikerrel jár. ÉPÍTŐIPAROSOK szöuetkezete Budapest, IV., Párisi-u. 1. Telefonszám: 88-3-97. A z üzemek 1933=ban Csekély bevételi Kiesésekkel számolnak a fővárosi nagy* üzemek, ennek ellenére valamennyien erősen csökken* tik a községi háztartáshoz való hozzájárulásukat — Az Uj Budapest tudósítójától — A fővárosi közigazgatás jövő évi költségelőirányzatával együtt látott napvilágot az üzemek költségvetési tervezete: összegszerűségre, fontosságra sok vonatkozásban jelentéke nyebb, mint a hivatalos adminisztráció háztartási előirányzata Szemben a községi háztartás tizenöt fejezetében jelentkező 170,000.000 pengős kerettel, 174,376.602 pengő az üzemek költségvetési előirányzata. Vagyis a tényleges helyzet az, hogy az üzemek már túl is haladják az adminisztrációra fordított kiadása kát, illetőleg bevételeket; az együt tesen hároimszázötvenmilliós költ ségvetési előirányzat fele nem a ha tósági működésből folyó kiadásokra, hanem az üzemek szükségleteire esik! A fentemlitett 174,376.602 pengő üzemi költségvetésből, amelyben helyet foglal a főváros tizenhét önálló vagyonkezelésű intézménye, négy a községi háztartás keretében kezelt intézménye és öt részvénytársasága, 119,613.141 pengő esik a közigazgatási formában vezetett üzemekre, 53,762.461 pengő a részvény társasá gokra. A legnagyobb üzeme a fővárosnak változatlanul a Beszkárt, amely a jövő esztendőben 48,577.000 pengős költségvetési keretben fog dolgozni. Utána az Elektromos Müvek következik 42,590.000 pengős, azután a Gázmüvek 32,721.948 pengős, végezetül a Községi Élelmiszerárusitó tizem 16,500.000 pengős költségvetéssel. Felül van még a tízmillió pengős kereten a Vízmüvek a maga 11,342.776 pengős költségvetésével; a többi üzem költség’vetési kerete lényegesen a tizmillió pengős kereten alul marad. Megállapíthatjuk, hogy szemben a főváros költségvetésének túlzottan pesszimisztikus perspektíváival, az üzemek vezetőségei az egész vonci- lon a folyó esztendei előirányzatnál nem túlságosan rosszabbnak látják a, jövő esztendőt. Az Elektromos Müvek az ezévi előirányzathoz képest 3,819.218 pengővel, a Gázmüvek 1,111.623 pengővel, az Élelmiszerárusitó Üzem, 3,500.000 pengővel, a Beszkárt 4,296.600 pengővel, a Vásár- pénztár 341.881 pengővel, a Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló 311.167 pengővel, a Házinyomda 474.547 pengővel többet remél bevenni, mint az elmúlt esztendőben. Arra a kérdésre, hogy ezekután a községi üzemek mekkora összegekkel járulnak hozzá a főváros háztartásához, egységes feleletet nem ad a költségvetés, jelesül a pénzügyi ügyosztály költségvetése. A pénzügyi ügyosztályi költségelőirányzat ebben a vonatkozásban kizárólag a közigazgatási üzemek hozzájárulásaira vonatkozó adatokat tünteti fel, a részvénytársasági üzemek adatait külön kell a részvénytársaságok költségelőirányzatából megállapítanunk. A tizenhét önálló vagyonkezelésű intézmény üzleti feleslege, amely a községi üzemeknek a községi háztartáshoz való hozzájárulását jelenti, a jövő esztendőben 8,389.057 pengőben van előirányozva, ami 3,798.847 pengővel kevesebb, mint a folyó esztendei előirányzat. A legnagyobb a csökkenés az Elektromos Müveknél, amely a jövő évben 2,191.878 pengővel akar kevesebbel hozzájárulni a községi háztartáshoz, mint tavaly, ezután követe keznek a Gázmüvek (1,247.787 pem fi, a Vízmüvek (105.567 pengő) a f'rdetö Vállalat (68.718 pengő) isi lemzo erre a vállalatra, hogy a jövő esztendőben, a folyó esztendőhöz arany ítottan negyven százalékos jövedelemcsökkenéssel számol! zeit Stmtkykar^-Tási f?nnáb'an kezeit üzemek közül csupán a Tleszkárt tüntet fel költségelőirányzatában a főváros háztartásához való különféle hozzájárulások címén egyes összegeket, amelyek a forgalom várható csökkenése folytán természetszerűen kisebbek, mint a folyó esztendei előirányzat. A fővárost megillető közlekedési adónál 4,067.700 pengőt irányoz elő a jövő esztendőre a Beszkárt igazgatósága (269.600 pengővel kevesebbet, mint a folyó évben), területhasználat ci- mé'n 1,218.000 pengőt (138.700 pengővel többet, mint 1932-ben), rendkívüli telekhasználati dij címén 2,300.000 pengőt (200.000 pengővel kevesebbet, mint az idén). Fontos és jellemző adat a Beszkárt költségvetési előirányzatára, hogy a folyó esztendei személyszállítási bevételt az elmúlt esztendeihez képest 13.3 százalékkal, a tavalyelőttihez képest teljes 20 százalékkal kisebbre kontem- plálja! Nézzük végezetül, hogy a polgár- mester ismeretes takarékossági rendeletét miképpen értelmezték az üzemek, és hogyan iparkodtak költségelőirányzataikban a kiadásokat csökkenteni. Az Elektromos Művek személyi kiadásai a folyó évi költségelőirányzathoz arányítottam 803.722 pengő kisebbedést tüntet fel. A dologi kiadások terén 972.214 pengővel kevesebbet kiván kiadni az üzem 1933-ban, mint az idén, a köl- csöntörlesztés és kamat 279.200 pengővel csökken, viszont a tartalék- alapokat is 100.000 pengővel kevesebbel dotálják. A Gázművek személyi kiadásainál a csökkenés 414.967 pengő lesz, itt a tartalékalapok javadalmazása viszont 757.409 pengővel csökkent. Viszont a koksz értékesítéséből a jövő évben 714.300 pengővel többet remél bevenni Vés- sey vezérigazgató, /mint az idén. A Vízmű vek személyi kiadásainak csökkenése 123.151 pengőre rug: a dologi többletkiadások között itt a legnagyobb tétel a nyugdíjalap javadalmazása, amely szemben a folyó esztendei 160.000 pengővel, 400.000 pengőt fog kitenni. A Beszkárt a személyi kiadásokon 738.937, az üzemi kiadásokon 3,174.870 pengőt kiván a jövő évben megtakarítani. A Vásárpénztár viszont a személyi kiadásokon 131.668, a dologi kiadásokon 238.565 pengőt. A Kisipari Hitelintézet a személyi kiadásokon a csökkentés az ott rendszeresített akkord-dijszabás révén mindössze 8000 pengő; a dologi kiadások előirányzata a folyó évi előirányzathoz képest hajszálnyira egyező. Néhány szóval emlékezzünk meg meg a Budapest-Gyöngyösvidéki kő- szénbánya rt. költségelőirányzatáról, amely a jövő esztendőben mindössze 6956 pengő fölösleget, mint egyenleget igér a fővárosnak; 75.000 pengő forgótőke után fizet kamatot a részvénytársaság, bizonyságául annak, hogy a stabil tőke nem rajong a lignittermelésért. Hogy mennyire nincs kihasználva a gyöngyösi bányák kapacitása, mi sem mutatja jobban, mint hogy a napi 600 tonna termelési lehetőséggel szemben 420.000 métermázsát, vagyis a termelési lehetőség egyötödét használja ki csupán a részvénytársaság! Ami a költségvetésből kimaradt... Irta: Müller Antal orsz. képviselő, törvényhatósági tanácstag A hosszúra nyúlt nyár, időjárásban és politikai életben egyaránt, kitolta az iparosság nagy problémáinak megoldását, az első őszi hideg szél azonban eszünkbe juttatja a természeti törvényt, hogy nyárra ősz és őszre tél következik: ez a tél pedig minden eddiginél súlyosabbnak Ígérkezik az iparos-társádalom számára. Sőt, ahogy a főváros jövő évi költségelőirányzatát lapozgatom, azt is látom, hogy a tél ez alkalommal szokatlanul hosszú lesz: nem három hónapig, hanem tizenöt hónapig fog tartani a főváros (iparossága számára, amelynek segítségére ez a költségvetés bizony nem tartalmaz munkaalkalmat, vállalkozási lehetőséget jelentő tavaszi napsugarat! Ami a .költségvetésből kimaradt... Külön kötetet lehetne Írni róla, vaskosabbat és terjedelmesebbet, mint S i p ő c z polgármester jelentése. Ez a költségelőirányzat a maga programmtalanságával az iparosok közmunka és vállalkozási lehetőségeit illetően szomorúbb minden eddigi költségvetésnél. A folyó kiadások keretébe tartozó fenntartási munkálatokat és apró vállalkozási alkalmakat illetően pedig iparos-szempontból sem tartalmazza az immár mellőzhetetlenné vált rendelkezéseket. Ugyan ezen az utóbbi bajon a törvényhatósági tanács és a közgyűlés jóindulatával lehet segíteni, még pedig könnyen, hogy ha már pénz nincsen nagyobb közmunkákra, a rendes beszerzések körébe tartozó szállítások és a javítási közmunkák legalább az a r r a egyedül illetékes kisiparos kezébe jussanak! A fővárossal kapcsolatosan e tekintetben az iparosság legfőbb panasza a generál-kiírások szaporítása. Ezek a generál-kiírások csak a nagyvállalkozóknak kedveznek, korántsem a kisiparosságnak, amely a minél kisebb tételekben való kiírást szereti. Klasszikus példa volt a nagy tételekben való kiírásra az ut- és csatornaépítési pályázat, amely a kisiparosok elől hermetic c zárta el az érvényesülési lehetőséget. Ugyanilyen generál-vállalkozási tendenciát látok az in ség akcióknál, ahol — mint azt a törvényhatósági tanács legutóbbi ülésén cl is mondottam — a vasárnaponkénti (ili.OOÖ darab süteményt ugyanannál a pékiparosnál szerzik be, holott azt öt-liat kisebb iparosnál rendelhetnék meg. Ugyancsak panaszlom, hogy az inséginunka-akció számára szükséges ruhanemüeket a főváros a saját foglalkoztató műhelyében akarja megva r- r a t n i, a kisiparosság kizárásával. Vigyázat, itt megint valamifé le ü z c- m e c s k c van készülőben, a legszegényebb kisiparososztály rovására! Az uj költségvetés tárgyalása kapcsán a kisipar védelmét és szere t e t é t kérem a város uraitól és törvényhatósági bizottsági tagtársaimtól. Akár péksüteményről, akár szük- séglakás-épitésről, akár útépítésről van szó, a kisipar támogatása elengedhetetlen, mert a kisiparos-osztály g e r i n e e a f ő v á ros polg á r s á g á n a k, őre és támasztéka minden rendfenntartó mozgalomnak. Adja I s t e n, hogy az Ami a költségvetésből kim a- r a d t... ciinü vaskos kötet egye t- len újságcikké zsugorodjon össze!
