Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-09-10 / 36. szám

1932 szeptember 10, HJ BUDAPEST 3 Az ősz nagy kérdőjelei Petrovácz Gyula nyilatkozata — Az Uj Budapest tudósítójától — E héten tartotta első ülését a fő­város törvényhatósági tanácsa, amelynek napirendjén egész sereg folyó ügy szerepelt. Liber alpol­gármester felhatalmazást kért arra, hogy a városszéli telepítés ügyében beérkezett pályatervek fölött dönt­sön és a döntés alapján megtehesse azokat az intézkedéseket, amelyek a városszéli telepítés megindításá­hoz szükségesek. Úgy a városszéli telepítés, mint általában a fővárosi sziikségmunkák iránt általános ér­deklődés nyilvánul meg, annál is inkább, mert a városházi zsűri most vizsgálja felül a beérkezett ajánla­tokat és a felülvizsgálás eredménye alapján most készítik elő a válla- latbaadás iránti döntést. Ebben a zsűriben helyet foglal Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő és tanácstag, a Keresztény Községi Párt vezető tagja is, akihez azzal a kéréssel fordultunk, hogy fejtse ki a szükségmunkák megindítása kö­rüli jelentésekről a maga vélemé­nyét és egyben jelölje meg azokat a feladatokat, amelyek az ősz folya­mán a városházi adminisztrációra várnak. Petrovácz Gyula a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Nincs sürgősebb feladat, mint a szükségmunkák megindítása. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy készpénz nélkül rendkívül nehéz probléma a szükségmunkák ügye. A fővárosnak pénze nincsen és pe­dig abból a sajnálatraméltó okból, hogy a bankok kereken megtagad­ták a fővárosnak készpénzkölcsön nyújtására vonatkozó kérésnek a teljesítését. Ilyen körülmények kö­TATÁR BÉLA TANÁCSNOK­NAK, a Terézváros népszerű elöl­járójának, aki hónapok óta betegen fekszik az egyik budai szanatórium­ban, állapota örvendetesen javul. Minden remény megvan arra, hogy az érdemes elöljáró rö­vid időn belül áitveheti hivatala vezetését. & MÉG 1922-BEN TÖRTÉNT, HOGY EGY ÉLELMES BÉCSI KERES­KEDŐ, Stux Maximilián körleve­let intézett Európa összes államai­hoz. Levelében Stux ur felhívta a figyelmet Bécs centrális fekvésére abból a szempontból, hogy a volt császárvárosba a világ minden tá­jából sereglenek az idegenek, akiket azután megfelelő propagandával az érdekelt államok saját hazájuk meg­tekintésére csábíthatnak. A körle­vélben a bécsi kereskedő azon véle­ményének adott kifejezést, hogy he­lyesen teszik az európai államok, ha idegenforgalmi irodát állítanak fel Ausztria fővárosában, ezek az ide­genforgalmi irodáik centrumai lehet­nek az egyes országokba irányuló idegenforgalmi propagandának. Stux Maximilián levele elérkezett Budapestre is, ahonnan, külföldiről lévén szó, udvarias levél ment Bécs- be, hogy köszönik a felhívást, alka­lomadtán majd a főváros hatósága foglalkozni fog a dologgal. Amikor azután az elmúlt esztendőben K o- v ác s h ái z y tanácsnok kezdeménye­zésére felállították Bécsben az ide­genforgalmi irodáit, Stux ur levelet intézett S i p ő c z polgármesterhez, bejelentvén igényét az iroda igazgatói állására, annál is inkább, mert övé az érdem, hogy a bécsi iroda felállításának gondolata egyáltalában felmerült. A város- gazdasági ügyosztály Stux levelére azt védaszolta, hogy a főváros nem zött csak áruhitel igénybevételéről lehet szó, azt pedig nem kell külön kiemelnem, hogy áruhitel igénybe­vétele nem, olcsó módja az építke­zésnek. — Háromféle szükségmunka indul meg: a csatornaépitkezés, a város­széli telepítés és az útépítés. A csa- tornaépitkezésekre kiirt pályázat járt le először. Általános felzúdulást okozott mindenfelé, hogy a bankok a kisiparosoknak nem voltak hajlandók hitelt nyújtani és igy megtörténhetik, hogy csatornázási munkákat ki­zárólag nagyvállalkozók, vagy legalább is tőkeerős középiparo­sok kaphatnak. Figyelembe kell venni azt a körül­ményt is, hogy ezeknél a munkála­toknál, nem elsőrendű szakemberek­kel és szakmunkásokkal fogunk ta­lálkozni, hanem a vállalkozók kény­telenek a munkálatokat a főváros által kijelölt munkanélküliekkel vé­geztetni. A megoldásnak ez a módja külön tiz-százalékos drágulást je­lent, amit a szociális terhek tételé­nél kell elkönyvelni. Olyan áruhitelt vesz itt fel a főváros, amit csak a munka befejezésétől számított há­rom esztendő alatt fog havi rész­letekben visszafizetni. Számításba kell tehát venni az interkaláris ka­matokat is. Mindezek figyelembe vétele mellett meglepetéssel lehet megállapítani, hogy az áruhitel- ajánlatok nem sokkal drágábbak, mint a készpénzajánlatok. Relative ugyanis nem számítanak fel túlsá­gosan magas kamatot, amely kide­rül abból is, hogy a készpénzértékben benyújtott ajánlatok és az áruhitel-ajánla­tok között csak 8—10% a diffe­rencia. Most azon törjük a fe­jünket, miként lehetne a kisvál­fogja őt semmiféle minő­ségben alkalmazni, az idegen- forgalmi iroda felállításának a gon­dolata szabadalmazva nincs. Tévedés azt hinni, hogy Maximi­lián barátunk megelégedett a fővá­ros városgazdasági ügyosztályának válaszával. Gyorsan kiváltotta sze­génységi bizonyítványát és 120.000 schilling erejéig keresetet indított Budapest főváros ellen, azon a cí­men, hogy őt, az eszme feltalálóját, igazgatóul kellett volna a magyar fővárosnak a bécsi forgalmi irodá­ban alkalmaznia, legalább 1000 schil­ling havi fizetéssel és legalább tiz esztendőre. Hasonlóképen szegény- jogon beperelte Stux ur Svájcot, Olaszországot, sőt az orosz szovjetet is, amelyekkel szintén közölte tiz évvel ezelőtt felfedezését az idegenforgalmi irodák létesítésére vonatkozóan. Ezek az államok, mi­után felállították Bécsben idegen- forgalmi kirendeltségüket, szintén el­felejtették őt igazgatóul alkalmazni. Még tavasszal volt ebben az ügy­ben az első tárgyalás, a bíróságnál, amelyen a fővárost dr. Maurus Deutsch bécsi ügyvéd, a bécsi magyar követség jogtanácsosa kép­viselte. Ezen a tárgyaláson a 120.000 schilling erejéig indított per tár­gyának értékét, a bíróság az osztrák jogszabályok értelmében, legalább 1500, de maximálisan 50.000 schil- lingre tette, vagyis a per értékével együtt a főváros bélyegzési és ille- tékezési költségét lényegesen leszállította. A jövő hét elején tartandó tárgyaláson, amelyen a fő­város képviseletében K ov ác s- h ázy tanácsnok és F ei gier Ká­roly tiszti ügyész is megjelenik, most már érdemlegesen is ítélkezni fog az osztrák bíróság, minden való­színűség szerint, elutasítva alaptalan keresetével a ki­tűnő Stux urat... lalkozókat is bekapcsolni, bár hangsúlyoznom kell, hogy nem hasznothajtó vállalkozásról van szó, hanem a szó igazi értelmé­ben vett szükségmunkáról. Amikor ezek a kérdések a hetes bizottság elé kerülnek, lehetetlenség lesz egy szerre eldönteni az összes problémákat. Azért emelem ki ezt a tényt, mert nézetem szerint min­den rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni abból a célból, hogy a csatornázási munkálatok még szeptember havában megindul­hassanak. — Ugyanez a véleményem az út­építési munkálatok megindítását illetően is, amelyekre nézve a pályá­zat éppen tegnap, szeptember kilen­cedikén járt le, itt kevés rizikóval dolgozik a főváros, mert a költségek leg­nagyobb része megtérül. Kizárólag nemes burkolatot készí­tenek a vállalkozók és azok költsé­geit a főváros kiveti az érdekelt háztulajdonosokra. A városszéli te­lepítés ügyében kiirt pályázat csak számszerűleg járt nagy eredmény­nyel, összesen ugyanis 186 konkrét pályatervet nyújtottak be, ezek kö­zül azonban a legtöbb tulteszi ma­gát a pályázati feltételeken. Egy­szerűen tultették magukat a pályá­zók, úgy a telekszabályozási vona­lakon és egészen önkényes helyszín- rajzokat készítettek, de tultették magukat a már meglévő és a fási- tott részben szereplő utakon is, nem beszélve arról, hogy a pályá­zók négyötöd része még a beépítendő 150 köbméter területnagyságot se tartotta be. Az elbírálás ilyen körülmények között rendkívül nehéz és ez a magyarázata annak, hogy a zsűri e héten nem tudta feldol­gozni az összes beérkezett pálya­terveket. A városszéli telepítés mindenesetre alkalmas lesz arra, hogy igen sok kisiparost foglalkoztasson. Ennek a szükségmunkának a költségei ugyan­is készpénzben rendelkezésre álla­nak, itt tehát nincsen szükség hite­lezésre. Alapozási és felfalazási munkák még az ősz folyamán meg­indulhatnak, a tavasz folyaméin mindenütt be lehet fejezni az épít­kezést, ez végeredményben tehát azt jelenti, hogy egész télen át lesz dolguk a legkülönbözőbb foglalko-1 zásu kisiparosoknak. — Ami a városházi adminisztrá­ciót, másfelől az őszi feladatot illeti, ezek között első helyen kell meg­említeni az üzemi problémák sürgős meg­oldását. Semmi esetre sem szabad megenged­nünk, hogy a belügyminiszter az autonómia meghallgatása nélkül hozza meg a maga döntését a fő­városi üzemek sorsára nézve. A bel­ügyminiszter által engedélyezett újabb kéthónapos határidő október végén jár le, addig minden egyes üzem felülvizsgálását befejezzük és a polgármester az üzemi szakbizott­ság javaslatainak meghallgatásával elkészíti a maga előterjesztését, amely a közgyűlésen kerül a bel­ügyminiszter elé. Pártunknak általában az a fel­fogása erről a kérdésről, hogy a kisiparosságot oktalanul fojto­gató üzemek versenyét meg kell szüntetni, arról azonban nem mondhat le a főváros, hogy tömegszükségletek kielégítését a maga üzemeire bízza, azokra az üzemekre, amelyekben a fővá­Zongorák pianinók, harmóniumok, új és keveset használt állapotban, mélyen leszállított árakon, minden tekintetben megbízható jótállás mellett. Javítások, hangolások szakszerűen végeztetnek. Kedvező részletfizetés. aranuKoszorus mesternél. Rákóczi-ut 19. félemelet. ros közönségének hatalmas ér­tékei feküsznek. — Az őszi feladatok között szere­pel a Centrálé és a főváros viszo­nyéinak végleges rendezése is. A polgármester felhatalmazást kért arra, hogy a közvetlen tárgyaláso­kat megindíthassa, ezek a tárgya­lások szeptember havában megin­dulnak és a polgármester azok ered­ményéről jelentést készít, amely a törvényhatósági tanács elé kerül. Nekem az a véleményem, hogy a fővárosnak át kell vennie a maga tulajdonába a centrálét, mert semmi értelme sincs an­nak, hogy legnagyobb fogyasz­tónak álljon be és akkor, ami­kor az áramtermelés kétharmada részét maga veszi igénybe, ugyanakkor ne kapja meg a tu­lajdonjogot is. Azzal a felfogással szemben, hogy továbbra is csak áramvásárlási szerződést kössünk, a legélesebben szembeszállók, mert úgy látom, hogy a főváros érdekeit, — ahhoz már a Centrálé érdekkörébe mindenképen bele kell kapcsolódnunk, — csak úgy védhetjíik meg, ha nem vásár­lók, hanem tulajdonosok leszünk. — Az őszi feladatok között szere­pel az uj elöljáróságok felállításának az előkészítése. Az uj törvény értelmében négy elöl­járóságot kellene még építeni, erre azonban fedezet hiányában aligha kerülhet sor, arra azonban, hogy Zuglóban és Lágymányoson leg­alább előljárósági kirendeltséget lé­tesítsünk, feltétlenül kell fedezetet találni. Ezt a két kerületet ugyanis nem lehet zavartalanul másként igazgatni, mint egy-egy előljárósági expozitura felállításával. Uj sze­mélyi kiadást, e két kirendeltség felállítása nem jelent, mert hiszen az adminisztráció mai létszámából jut tisztviselői karra a kirendeltsé­gekre is. Ezekben jelölte meg Petrovácz Gyula a városházi adminisztráció legsürgősebb teendőit. Ez a pro­gram nemcsak őszre, hanem egész télre elegendő munkát ad möidazok számára, akik Budapest Székesfő­várost igazgatják. Padozati munkák elsőrangú kivitelben szlavóniai tölgy- és bükkparkét, táblaparkét egy­szerű és* díszes kivitelben, aszfaltparkét és hajópadlók Pestszentlőrinci Parkétgyár és Göz- förész Részvénytársaság, Budapest, V., Rudolf-tér 1. Telefon: Aut. 21-2-44

Next

/
Thumbnails
Contents