Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-07-30 / 30. szám

X. évfolyam 30- szám ^ ^ ***>'' Budapest, 1932 julius 30 UJ BUDAPEST k.Fe^nspnuTIKAJ BPest*xvNyilxr*~ Egész « Fél évre ­Egye»_ . 30 pent» . . . . IS pengő 9 fillér yigiMBMi FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOR D« Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Kant Ivor-utca 9. Telefon: Ant. S28—23. Postalakarékp. chequeszámla : 30913 —: wttift, d————i Wollt Károly éles nyilatkozata a városházi bürokráciáról es a nagybankok proiitehes OnceinságárOI Egyetlen percig sem szakág kesleheiniOk azoknak, akik felelős pozícióban nmek — Ha a fővárosnak van pénze a nEv megvásár­lására, tudnia keif a szükségmunkák fedezetéről is gondoskodni — Zuglóban és Angyalföldön fog megkezdődni azonnali építkezés kötelezettségével fővárosi lelkek olcsó kiárusítása Haragszik a környék A kánikula szenzációmentes at­moszférájában egyre több szó esik a főváros és annak közvetlen kör­nyéke között felmerült látszólagos vagy valóságos ellentétekről. Ez a környékbeli városok és községek népgyülésének kedvenc vesszőpari­pája, ezt a témát harsonázza állan­dóan a budapesti és a környéki sajtó. A HÉV átvételével kapcsola­tosan a vicinális viteldijainak eme­lésére vonatkozó állítólagos tervek, az őstermelői árusításnak a piaco­kon való hatósági meg rendszabályo­zása, a közmunkáknál budapesti illetőségű munkásoknak a környé­kiekkel szemben való előnyben- részesitése a leggyakoribb panaszok, körítve természetesen a hangulat- keltő frázis-mártással: Budapest nem, törődik a környékkel, Buda­pest ellensége a környéknek, Buda­pest szisztematikusan kínai fallal zárja el magát a környéktől. Irigység és gyűlölet, türelmetlen nagyravágyás és túlfűtött lokál­patriotizmus az indítói ezeknek a népgyülési szónoklatoknak és hang­zatos újságcikkeknek. A környék. a maga leromlott gazdasági viszo­nyaival, munkanélküli tömegeivel, megtépázott életlehetőségeivel és nyomasztó adósságaival elkeseredet­ten veszi tudomásul nagyobbik nő­vére az, általános válság közepette is magasabbrendü élet standardját, hasonlíthatatlanul nagyobb város- kulturájáit és a világváros egyéb természetszerű adottságait. A sok reménytelennek látszó panasz mé­lyen azonban ott ég váltó zhat atlan és nem fogyó izzással a régi vágy: vajha megszűnne az önálló lét, és a környék minden városa és köz­sége a fővárosba kebelezve indul­hatna uj virágzás felé! Nagy-Budapest eszméje azonban, fájdalom,, megvalósithatatlanabb, mini valaha és e pillanatban nem állunk távolabb Rákosi Jenő húsz­milliós magyarjától, mint a két­milliós Budapesttől. Sem a főváros­nak, sem az országnak, legkevésbé azonban az érdekelt közületeknek nincs ma pénzük arra, hogy a fő­város fejlettebb és előrehaladottabb rendszerébe kapcsolják a közmüvek­től mentes, de pótadóval és adós­sággal túlterhelt környéket! Nagy- Berlin és Nagy-Páris kialakulása nem erőszakos cselekedet, hanem természetes evolúció volt: nincs a környékbeli városoknak és közsé­geknek az az egységes frontja, amely belátható időn belül Nagy- Budapest kialakulását bármilyen erőszakkal megvalósíthatná! Szánakozva nézzük a különféle hadszíntereken folyó uszító háborút, ez nem árt a fővárosnak, még ke­vésbé használ a környéknek. Buda­pest a budapestieké és vicinális ér­dek soha nem lehet ur a budapesti városházán. Nincs akadálya azonban annak, hogy Sipőcz polgármester vezetésével, aki amúgy is elnöke a városok kongresszusának, értekez­letre üljenek össze a környék pol­gármesterei, megbeszélendő azokat az ellentéteket, amelyeknek kölcsö­nös jóindulaton alapuló kiküszöbö­lésével helyreállhat a béke. A sze­retet jegyében várja Budapest a kö­zeledést, amikor talán olyan pro­blémák is megoldhatók, amelyek tekintetében ma kiegyenlithetetlen- nek látszanak az ellentétek! Buda­pest nem haragszik, nem is hara­gudhat eltévelyedett és félrevezetett kistestvéreire, akik mégis csak hú­súnkból való hús. vérünkből való vér, magyar atyánkfiái! — Az Uj Budapest tudósítójától — Minden oldalon pártkülönbség nélkül nagy elismeréssel találkozik a fővárosi pártok vezetőiből kikül­dött 7-es bizottság működése. A 7-es bizottság, amely Wolff Károly elnöklóse és irányítása mellett foly­tatja tárgyalásait, legutóbbi ülésé­ben konkrét határozatokat hozott a nyári inségmunkák megindítása ügyében. Az ülésen általános felhá­borodást keltett az a bejelentés, amely szerint a kormány nem tartja időszerűnek az Erzsébet su­gárút megnyitásáról, a 10 millió pen­gős inségmunkák megindításáról szóló közgyűlési határozatokat pedig még mindig nem hagyta jóvá. Fel­merült az az aggodalom is, hogy a jóváhagyás elhúzódása, valamint a bürokratikus adminisztrálás miatt esetleg csak a,z ősz folyamán lehet szó valamelyes inségmunkáknak a megindításáról. Az Uj Budapest munkatársa ebben az ügyben, amely ezer és ezer munkanélküli családot érint a legközelebbről, beszélgetést folytatott Wolff Károllyal, a Ke­resztény Községi Párt vezérével, a 7-es bizottság elnökével. Mindenek­előtt az iránt érdeklődtünk, hogy — mint a kiküldött inségbizottság elnökének — milyen tervei vannak az in ség munkálat ok megindításának megsürgetése. valamint a megindí­tott akció további folytatása tekin­tetében. Wolff Hóról!!, a Keresztény Községi Párt elnöke a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az inségmunkálatok megindí­tásának utjából minden akadályt a legsürgősebben el kell hárítani. En­nek a feladatnak a teljesitése a városházi adminisztráció vezetőire vár. Szükségesnek tartom hangsú­lyozni', hogy a magam részéről, mint a kiküldött 7-es bizottság elnöke, nem fogok eltűrni semmiféle amerikázást. Még olyan védeke­zést sem fogadok el, hogy az inségmunkálatok megindításá­hoz szükséges fedezet nem áll rendelkezésre. Nekem ugyanis az a véleményem, hogy ha meg tudták vásárolni a HÉV-et és tudnak gondoskodni majd évről évre a HÉV gazdálkodásában mutatkozó deficitnek a fedezésé­ről, akkor tudjanak gondoskodni olyan fedezetnek az előteremté­séről is. amelyből a munkanél­küliek ezreinek kell kenyérkere­seti lehetőséget nyújtanunk. Őszintén meg kell jegyeznem azt is, hogy a legnagyobb mértékben föl va­gyok háborodva a budapesti bankok eljárása fölött. Ezek a bankok most mutatják ki igazán, hogy működésűkben kizá­rólag az öncéluság vezeti őket és nem óhajtanak a nemzet egyetemes érdekei számára közgazdasági vo­natkozásban megfelelő eszközöket rendelkezésre bocsátani. Csak a, profitot nézik és akkor, amikor in­ségmunkák meginditásáról van szó, a legridegebben elzárkóznak. An­nál feltűnőbb a bankoknak ez a viselkedése, mert maguk a bankok is elismerik Budapest székesfőváros száz százalékos hitelképességét. Ma­guk a bankok hangsúlyozzák, hogy Budapest bonitása mindenek fölött áll. Már egyedül e tény alapján is meg lehetett volna követelni a ban­koktól, hogy a kért kölcsönössze­get az inségmunkák megindításához adják meg. — A bankok azonban ezt a köl­csönt megtagadták, az inségmunka- akció megindítására azonban igy is módunk nyílik, amennyiben áruhitel formájában fogjuk ezt az akciót lebonyolítani. A főváros összesen 9 millió pengőt fordít erre a célra csatorna- és út­építések formájában, a tizedik mil­liót a MABI adja. A MABI által adott 1 millió pengőből szükséglaká­sokat és tisztviselő-lakásokat fogunk építeni. Ugyancsak itt kell megem­lítenem, hogy a főváros az építke­zési tevékenység föllenditése érde­kében telkeket fog olcsón áruba bocsá­tani azok számára, akik hajlan­dók és képesek azonnal épít­kezni. A telekkimutatásokat most készítik az illetékes városházi ügyosztály­ban és e kimutatások alapján a 7-es bizottság legközelebbi ülésén fog­juk megjelölni azt a területet, ahol ezeket az olcsó telkeket kiárusítjuk. Minden valószínűség szerint a Zug­lóban és Angyalföldön fog a fővá­ros ilyen telkeket építkezési célokra eladni. Ennek az akciónak a lebo­nyolításával az a célunk, hogy a tisztviselő és családi házépítési te­vékenységet föllenditsük. Egészen olcsón adjuk el ezeket a telkeket készpénz, vagy részletfizetés mellett. Az egyetlen föltétel az lesz, hogy a vásárló azonnal építsen. Egyetle2i cél lebeg tehát szemünk előtt: minél több munkaalkalmai teremteni és minél több munkaalka­lom teremtésére lehetőségeket nyúj­tani magánosok számára. — Ami a csatorna- és útépítési munkálatok megindítását illeti, erre á legrövidebb időn belül sor kerül. Egyelőre 1,600.000 pengő erejéig ha­tároztunk el csatorna- és útépítési munkálatok megindítását. Azok, akik keveslik ezt az összeget, nem ismerik a helyzetet. Mi a közgyűlés által megszavazott 10 millió pengős hitelösszeget teljesen föl akarjuk használni, egyelőre azonban nem lehetett nagyobb összeg erejéig ha­tározni, mert csak ilyen mértékig készültek el az útépítési és csator­názási részletes tervek. Az illetékes ügyosztály készíti- a további részle- tes terveket is és e tervek bemuta­tása után kerül sor újabb és újabb ut- és csatornaépítési miinkálatok kiadására. Különböző ajánlatokat tettek az érdekeltségek a. fővárosnak, de a 7-es bizottság arra az állás­pontra helyezkedett, hogy az egész vonalon ragaszkodik a nyilvános versenytárgyaláshoz. A nyilvános versenytárgyalást azon­nal kiírja a főváros polgármestere, mihelyt a belügyminisztertől meg­érkezik a jóváhagyó leirat. — A polgármester urnák, illetve a polgármester urat helyettesitő Bor­vendég alpolgármester urnák most nem lehet sürgősebb fel­adata, mint a belügyminiszté­riumban kiharcolni a 10 millió pengő inségmunka-határozatnak azonnali jóváhagyását. A 7-es bizottság legutóbbi ülésén általános meglepetést keltett az a bejelentés, hogy az Erzsébet sugárút megnyitása is azért késik, mert a belügyminiszteri jóváhagyás még nem történt meg. Megdöbbenéssel hallgattuk ezt a bejelentést is épp úgy, mint azt, amely az inség- munka-határozat végrehajthatatlan­ságára vonatkozott. A mai súlyos időkben az admi­nisztrációnak sokkal gyorsab­ban kellene dolgoznia. Rendkí­vül nagy baj az, hogy az ilyen határozatoknak a jóváhagyása sokáig elhúzódik. Ilyen körülmények között képtele-

Next

/
Thumbnails
Contents