Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-04 / 22. szám
IX., évfolyam 22. szám Budapest, 1932 junéus 4 ZU BUDAPEST Tek.Fővárosi Nyilvános Könyvtór Bpest.IVcGr.Károlyi u. 8. 9 KÖZGAZDASÁG! Előfizetési érák: Egész évre .......... 30 pengő Fél évre ..........................................15 pengő Eg yes szám éra 60 fillér i FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR D» i Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV-, Kaas Ivor-utcé 9. Telefon: Auf. 828-23. Postatakarékp. chequeszémla: 30913 Európa második legnagyobb kSznti közlekedési vállalata lesz az Mábnszdzemmel és a Hév-vei egyesített Beszkárt közlekedési mammnt-flzeme A beolvadó vállalatok megtartják jogi különállóságukat, egyelőre műszaki és pénzügyi vezetésüket veszi át a Beszkárt — Jelentős változások várhatók az uj nagy Beszkárt igazgatóságának összeállításánál A Keresztény Községi Párt évtizedekre kiható fontosságú alkotása a közlekedési vállalatok egyesítése A besározott tóga A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságában az összeférhetetlenségi javaslat felett folyó vitában Wolff Károly jellemezte a legtömörebben és legklasszikusabban az összeférhetetlenséget. Az összeférhetetlenség — mondotta Wolff — a politikai tisztesség kérdése, ezt alapelvként kellene törvénybe iktatni és az eseteket általában ez alá vonni. Valóban: ha valahol, az összeférhetetlenségi esetek vizsgálatánál kell elővenni azt a bizonyos mérleget, amelyen a mérés alkalmával könnyűeknek találtattak bűnösöknek mondandók ki a politikai tisztesség ellen elkövetett vétségben is és ezért besározott tógájukkal együtt el kell tiinniök a fórumról. A képviselőházi bizottság előtt folyó vita aktuálissá teszi a városházi összeférhetetlenség problémáját is, amelyet tökéletlenül oldott meg az uj fővárosi törvény. Az 1930 : XVIII. t.-c. 26. §-a a gyakorlati életben elhalványodott, jelentősége nincsen, az összeférhetetlenségi bizottság talán meg sem alakult, holott köztudomás szerint igen gyakran előfordul, hogy egyik vagy másik bizottsági tag eljárása törvényes tisztázásra szorul a tekintetben, hogy nem került-e a bizottsági tag összeférhetetlen helyzetbe. Nem kívánunk ez alkalommal konkrét eseteket felsorolni, elvi szempontból vizsgáljuk a kérdést, nem célunk a szenzációkeresés. Tény: a gyakorlati élet elöntötte a fővárosi törvény összeférhetetlenségi szakaszainak szűk kereteit, az összeférhetetlenség megszigorítása helyett, amely a törvényhozó célja volt, az egész vonalon az összeférhetetlenség lagymatag kezelését észlelhetjük. A törvény kimondja, hogy a székesfőváros tisztviselői kötelesek minden tudomásukra jutott kizáró okot, vagy összeférhetetlenségi esetet a polgármesternek bejelenteni, aki az ügyet azonnal átteszi az igazoló választmányhoz. Feleslegesebb és kevesebb figyelemre méltatott szakasza nincs az uj fővárosi törvénynek! Tegye a kezét, a szivére a fővárosi tisztviselő, aki sorainkat olvassa: nem fordult-e elő hivatalos működésében az uj fővárosi törvény életbeléptetése óta olyan eset. amikor az összeférhetetlenséget látta nyilvánvalóan fennforogni? Viszont eszébe juthatott-e, eszébe mert-e jutni, hogy a hivatalos működése közben tudomására jutott összeférhetetlenségről a törvény értelmében jelentést tegyen a polgármesternek? Nem akarunk általánosítani, készséggel koncedáljuk. hogy a, bizottsági tagok túlnyomó nagyrésze maradéktalan becsülettel viseli mandátumát a közgyűlési teremben. Ám éppen a túlnyomó többség erkölcsi integritása teszi szükségessé a mesz- szemenő disztinkciót: kiválasztását a tiszta búza közé sodródott konkolynak! Az összeférhetetlenségi törvény az országgyűlési képviselőket illetően kétségtelenül rendet fog teremteni, szükség van azonban arra is, hogy a fővárosi törvénynek a gyakorlatban be nem vált összeférhetetlenségi paragrafusait megfelelően módosítsa a törvényhozás. Talán kevésbé szigorú szakaszokat, de azoknak az életben való gyakorlatibb alkalmazását várjuk ettől a novelláris módosítástól, hogy Wolff Károly megállapításához híven az összeférhetetlenség kérdése egyben a, politikai tisztesség kérdése is lehessen a városházán! — Az Uj Budapest tudósítójától. — A tör vény hatás ági tanács csütörtöki ülésén tárgyalta le a polgár- mester előterjesztését, a Beszkárt részvénytársasági formában való megmaradásáról és a székesfővárosi Autóbuszüzemnek a Beszkárt üzemkezelésébe való átadásáról. A jövő héten a Helyiérdekű immár eliiité- zettnek tekinthető problémáját tárgyalja le a törvényhatósági tanács, e három ténykedésével megvalósítva1 a nagyszabású koncepciót a főváros közlekedésének egyesítéséről. Budapest mai és jövőbeli közlekedése, városfejlesztése és városrendezési politikája szempontjából korszakos jelentőségű 1932 junius hava. Az elmúlt tiz esztendő két nagy várospolitikai eseménye a Közúti megváltása és a Községi Takarék megalapítása mellé a triász harmadik tagjául méltán sorakozik a Beszkárt és az Autóbuszüzem egyesítése, kapcsolatosan a HÉV megvásárlásával. Ha egyebet nem cselekedett volna az utolsó tiz esztendőben a városháza guvernementális pártja, a Keresztény Községi Párt, mint hogy létrehozta ezt a három, jelentőségében és hatásaiban mérhetetlenül fontosságú alkotást, már ezzel is örökre és felejthetetlenül emlékoszlopot állított magának Budapest történetében. A nagy elvi elhatározások tehát megszülettek: a legfontosabb probléma most a törvényhatósági tárnics határozatainak a gyakorlati életben való alkalmazása, az egyesítést kimondó előterjesztésnek a közlekedési üzemek életében való praktikus keresztülvitele. Kétségtelen, hogy az egyesítés egyelőre csak formailag vihető keresztül, hosszú esztendők fognak eltelni, amig homogén együttessé válik a három, eddig egymással konkurráló és ellentétes célkitűzéseket követő Beszkárt, Autóbusz- üzem és HÉV. Mindezen túlmenően azonban senkinek sem érdeke, hogy az egyesítés megrázkódtatásokat jelentsen bármelyik vállalat életében, az egyesítésnek — legalább átmenetileg — más közvetlenebb célja nem lehet, mint az, hogy o közlekedés- politika legfőbb irányítása, az anyagbeszerzés és a három vállalat forgalmának harmóniába hozása egy kézbe kerüljön. Senki se várjon tehát máról holnapra hatáskörmegvonásokat, leépítéseket, még kevésbé azonban uj állások szervezésének lehetőségét, hanem inkább azt a közlekedési, anyagbeszerzési és pénzügyi racionalizálást, amely az egyesítésből származó előnyök révén nagy anyagi és erkölcsi hasznot jelent a három-négy vállalat közös tulajdonosának: a főváros közönségének. illetékes helyen érdeklődött az Uj Budapest munkatársa aziránt, hogy a törvényhatósági tanács csütörtöki, a Beszkárt és az Autóbuszüzem egyesítését kimondó határozata után hogyan fog kialakulni gyakorlatilag az egyesítés technikai keresztülvitele. Különös tekintettel arra, hogy amennyiben az előzetes megállapodások stádiumában lévő HÉV-tranzakció is létrejön, ennek a vádlcdatnak műszaki és pénzügyi igazgatása is a Beszkárt kezébe kerül. — A Helyiérdekű átvétele kapcsán előálló helyzetről — mondották illetékes helyen az Uj Budapest munkatársának — e pillanatban nem nyilatkozhatunk, mert a tranzakcióra a törvényhatósági tanács még nem tette rá a pecsétet. Kétségtelen azonban, hogy azok az irányelvek, amelyeket a főváros közlekedési ügyosztályának vezetői és a Beszkárt igazgatóságát az Autóbuszüzem beolvasztásával kapcsolatosan szem- előtt tartanak, fokozott mértékben fognak érvényesülni a Helyiérdekű esetleges beolvadásánál is. — A beolvadó vállalatok jogi különállása belátható ideig megmarad. Az Autóbuszüzem és a Helyiérdekű önálló jogi személyiségére vagyonkezelési, nyugdijszabályzati, de üzemtechnikai okokból is szükség van. Az Autóbuszüzem helyzete a jövőben olyasforma lesz a Beszkárt kebelében, mint ma a siklóé, vagy a fogaskerekűé, viszont a Helyiérdekű átvétele esetén a Budapesti Helyiérdekű Vasutak R. T. jogi helyzete a Besz- kárthoz viszonyítva a Bur-vas- ut, vagy a pestszentlőrinci vasút jogi helyzetéhez lesz hasonlatos. Hangsúlyozottan jelentjük ki, hogy ez a formai különállás egyáltalában nem jelenti azt, hogy a beolvadó vállalatoknak bármilyen egyéb vonatkozásban az önállóságuk megmaradna: közös lesz a műszaki vezetés, amely Tóbiás igazgató, a forgalmi vezetés, amely Patz igazgató és a pénzügyi vezetés, amely Sztankovits igazgató kezeibe kerül. Közös lesz természetszerűleg a vállalatok anyagbeszerzése, személyzeti ügyeinek intézése is. — A törvényhatósági tanács csütörtöki ülésén elfogadott polgár- mesteri előterjesztés bejelenti, hogy a Székesfővárosi Autóbuszüzemnek a Beszkárt üzemkezelésébe való átadása 1932 julius hó elsejével történik meg. Ugyanez az időpont aktuális a Helyiérdekű átvételének technikai lebonyolítását illetőleg is, — feltételezve természetesen, hogy az üzlet perfektuálódik. A Helyiérdekű a tranzakció lebonyolítása után rendkívüli közgyűlést fog összehívni, amelynek során a megbízatásukról leköszönő igazgatóságba és felügyelőbizottságba uj tagokat választ az uj részvénybirtokos: a főváros közönsége. Hogy kik lesznek az uj igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai, arra vonatkozóan az uj fővárosi törvény értelmében a törvényhatósági tanács dönt. Julius elsejével viszont megszűnik az Autóbuszüzem igazgatósága, tekintettel arra, hogy a Beszkárt kezelésébe adott üzemnek külön igazgatóságra szüksége a jövőben természetszerűleg nincsen. A három nagy vállalat egyesítése után a Beszkárt lesz a berlini B. V. V. után Európa második legnagyobb közúti közlekedési vállalata. A Beszkártnak ma 10.750, az Autóbusz- üzemnek 1000, a Helyiérdekű vasútnak 1680 alkalmazottja van. A bárom egyesitett vállalat alkalmazottainak száma 13.830 lesz. A Beszkárt pályahossza 205 kilométer, a Helyi- érdekűé 150 kilométer, az Autóbusz- üzemé 87.5 kilométer. Az uj nagy Beszkárt pályahossza ezek szerint 355 kilométer lesz, vagyis akkora, mint Csonka-M agyarország leghosszabb vasútvonala. Megemlítjük még, hogy az egyesítés kapcsán a Beszkárt igazgatóságának összetételében jelentős változások várhatók. A Beszkárt üzemviteli formájának megváltoztatását az az elgondolás vetette fel, hogy a részvénytársasági forma nem alkalmas arra, hogy a