Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-05-14 / 19. szám

1932 május 14. UJ BUDA VEST P 9 Monsire mezleten kívánja felfedni a vasár- pénziár az állalexporl és a budapesti piac Hajai! flz intézet vezetősége nagyszabású memorandummal fordult a polgármesterhez a vágoáhat-export katasztrofális helyzete és a budapesti tranzitó-piac létesítése ügyében — Az Uj Budapest tudósítójától — A Vásárpénztár frontján viszony­lag minden csendes és nem is vár­ható, hogy a fővárosi zárószámadás törvényhatósági tanácsi és közgyű­lési tárgyalása előtt szőnyegre ke­rüljön az agyoncsépelt vásárpénz­tári téma. A viszonylagos csendes­ség ezen időszakát arra használja fel a Vásárpénztár igazgatósága, hogy memorandummal forduljon a polgármesterhez, azt kérvén, hogy a szaktestületek képviselőinek bevo­násával tartson értekezletet, ame­lyen a budapesti vágó állatvásárok mai helyzete, az ország vágóállat és állati termékek forgalmával és ex­portjával kapcsolatosan, esetleg a budapesti tranzitópiac kérdésével együtt megvitassék. A Vásárpénz­tár erre az értekezletre meg kívánja hivatni a mezőgazdaság és az állat­kereskedelem képviseleteit, a hus- iparosok két ipartestületét, továbbá az érdekelt minisztériumokat is. A Vásárpénztár ezen akciója nemcsak a főváros szempontjá­ból igen érdekes, hanem orszá­gos jelentőségű is és szorosan belekapcsolódik azokba a kon­ferenciákba, amelyek a nyugati négy nagyhatalom képviselői között folynak a dunai államok eddigi rideg gazdasági elzárkó­zásának megszüntetésére, vagy legalább ennek enyhítésére. Függetlenül attól — mondja a Vá- sárpénztár memoranduma —, hogy mi lesz ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye, foglalkoznunk kell azzal az eshetőséggel, hogy a dunai államok között ezek a gazdasági tárgyalások mégis megindulnak. Kétségtelen, hogy függetlenül e tár­gyalások eredményétől, Magyaror­szágnak, de különösen Budapestnek nemcsak földrajzi elhelyezkedése folytán is jelentékeny szerepe lesz, hanem a Balkán-államokénál sokkal nagyobb kulturális, gazdasági, ipari, forgalmi és technikai fejlettsége kö­vetkeztében is. érdekében szükséges adatok, vélemé­nyek és javaslatok beszerzését és a teendőkre vonatkozólag a főváros állásfoglalásának kialakulásait. Az elmúlt évi állat és állat: ter­mék-kivitel szomorú számadatait sorakoztatja fel ezekután a Vásár­pénztár memoranduma. Az elmúlt évben már csak 271.590 darab jószá­got, mintegy 82,000.000 pengő érték­ben vittek ki az országból, az előző évi kivitelnek csak a felét, a buda­pesti piacról pedig az elmúlt évben már csak 7976 darab szarvasmarhát vittek külföldre. 1930-ban a buda­pesti piacra felhozott szarvasmarha darabonkénti átlagértéke 476 pengő volt. 1931-ben az átlagsuly növeke­dése ellenére az átlagérték már csak 376 pengő, 1932-ben pedig hasonló átlagsuly mellett mindössze 285 pengő. A borju-ár a folyó évben az elmúlt esztendeihez viszonyítva 57.6, a sertés-ár dl százalékkal esett! Ezek a szomorú adatok indokolttá teszik, hogy a főváros az érdekelt szaktestületek fontos tájékoztató adatait és panaszait összefoglalva, megfelelő és megokolt javaslatokkal forduljon a kormányhatósághoz. A Vásárpénztár nem kíván elébe­vágni az összehívandó értekezlet ál­lásfoglalásának, mégis szükséges­nek tartja, hogy már előzetesen is a javaslatok egész sorozatát terjessze a polgármester elé. Ebből a szem­pontból^ a legsürgősebbnek tartja a Vásárpénztár a budapesti sertéspiac érdekében a nagy mennyiségben felgyülemlett zsir- és szalonnakész­letek elhelyezése céljából, hogy a cseh-magyar kereskedelmi szerződés, amely 1930 december 5-én megszűnt, mielőbb létrejönne és abban a ma­gyar érdekek is védelmet kapnának. Az osztrák-magyar uj kereske­delmi szerződésre vonatkozóan, amely felmondatott, az időközben szerzett tapasztalatok alapján olyan módosítást javasol viszont a Vásár- pénztár, hogy a magyar állatexport ne volna a teljes bizonytalanságnak kiszolgáltatva, amikor most hétről- hétre kisebb állatkontingenst en­ged be az osztrák kormány és a beviteli engedélyt nagyrészt nem magyar kereskdők kapják. A mai szigorú valuta és deviza- korlátozásokat az állat-export érdekében enyhíteni kell, mert az eddigi clearing-egyezmé- nyek nem elégítik ki az igényeket. Legalább a magyar pengő ellenében való vásárlást meg kellene engedni. A budapesti piac érdekében vissza kell állítani a fuvardíjkedvezmé­nyeket és visszatérítéseket. Igen fontosnak tartja a Vásárpénztár ha most, amikor már a dunai államok vámuniójáról is beszél­nek, legalább a tranzitó-forga- lomnak és ezzel együtt Buda­pestnek megfelelő elhelyezkedé­se is megvitathatnék. Ideje lenne, amire most már kü­lönben gazdasági leromlottságunk és a nagyhatalmak is kényszeríteni fognak, hogy engedjünk a merev elzárkózást politikától és legalább kísérletképpen bizonyos kontingen­sen belül engednék meg a tranzitó- forgalrnat. Az ország feldarabolása előtt az elszakított országrészek a budapesti piacra hozták fel állatfeleslegü­ket és ha ezt mesterségesen meg nem akadályoznák, ezentúl is ide kerülne ez az anyag, mert Budapest ennek a természetes piaca. A háború előtt Buda­pest volt az Ausztriába és a kül­földre szánt vágóállat legfontosabb gyiijtőtelepe. Budapest volt Európa legnagyobb zsir-piaca. A Vásárpénz­tár véleménye szerint a Jugoszlá­viával és Romániával megindítandó gazdasági tárgyalások során gondos előrelátással ezt a jövőre is lehetne és kellene is biztosítani, mert ennek ellenében iparcikkeink találnának ott elhelyezést. A változott gazda­sági helyzet valószínű, hogy a me­zőgazdasági érdekeltségek nem fog­ják ellenezni a budapesti tranzitó- piac tervét, mert az alkalmas volna a. magyar mezőgazdaság érdekeit is szolgálni, sokkal inkább, mint a mai 'gazdasági elzárkózás. A Vásárpénztár által javasolt nagyszabású értekezlet összehívá­sára a pünkösdi ünnepek után rö­videsen sor kerül, annak rendezésé­vel és vezetésével a polgármester a közélelmezési ügyosztályt fogja meg­bízni. A Vásárpénztár okos és nagy- íontosságu kezdeményezése min­den valószínűség szerint sorom­póba fogja állítani nemcsak a főváros, hanem az ország összes erőit és tényezőit is, kétségtele­nül megfelelő elismerést bizto­sítva a Vásárpénztár koncep­ciózus akciójának. Magyarországnak, de Budapest­nek is minden irányban előre fel kell készülnie ezekre a sors­döntő tárgyalásokra. A Vásárpénztárt alapszabályai kötelezik, hogy a közgazdaság, kü­lönösen a közélelmezés általános elvi jelentőségű kérdéseivel foglal­kozzon és ezért arra kell törekednie, hogy a marhavásáron a már szer­vezett állatkereskedést fenntartsa és fokozza, a főváros szabad sertés- vásár piacán pedig úgy a belföldi, mint a külföldi forgalomban a ser­téskereskedést szervezze és fejlessze. Ebbéli minőségben állapítja meg a Vásárpénztár végrehajtó bizottsága, hogy a magyar állat és állati termé­kek exportja teljesen elakadt és emiatt az állatárak annyira le­morzsolódtak, hogy az állathiz- íalás úgyszólván az egész or­szágban szünetel, sőt talán egyes állatfajoknál már a depe- koráeió veszélye is fenyeget. Ez okból tartotta szükségesnek a Vásárpénztár a polgármester figyel­mét felhívni arra, hogy szükséges­nek tartja a közeljövőben várható nemzetközi tárgyalásokhoz főleg az állatforgalom és a budapesti piac Dr. Pajor-szanatórium, Vili. Vas-ucca 17 Uj osztályt létesített 7.— és 9.— pengő napi ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással. A külőnszobák árai is lényegesen leszállítva. Vizkurák, Zander, orthopädia, bélfürdő stb. bejáróknak is. nek megfele ö bérfizetési tasakot, levélboritékot, papírzacskót gyárt és les- pÄCR E levelboriték- és II Budapest, VII.. Garai- II Telefon: olcsóbban szállít * UtfH La papirzacskógyára || utca 36. sz. (Saját ház) || J. 333-01 Mintázott árajánlattal szo'gáíok ________________ HY PERUL szájvZ | ——1—M tabletta ideális száj - és toroköblögető J YIT Á C és Jiövezfimestef UllAö BUDAPEST, á »rnn III., Bécsl-ui 121. A11 U 5 Telelőn: 62-7-qt. ndifszi síremléken PIOTTL CS SERÉNY Szobrászon MQhO-. gipsz- és mennuezel DiuoháK Budapest, un.. Egressu-ut 23. Tel.: Zugit) 61-37. ü ALAPÍTÁSI EV 1910 BUDAPESTI BÉLYEGTŐZSDE Budapest, IV. Kossuth Lajos-u. 7 TELEFON: 890—63. Legújabb nagy árjegyzékünk 20 fill, levélbélyeg ellenében, mely az első vásárlásnál levonható. CALDEROIMI ÉS TÁRSA lálszerészeh Budapest, V., Vörösmarty-tér 1. felelőn: Aut. 811-45. S zemüvegek, orresiptetők, lor- gnettek, színházi- és verseny­látcsövek a legjobb kivitelben. Fénuhépészetl cíkhek. A Székesfővárosi Segitöalap szállítója. fl korházi üzemen sorsa Megszüntetés helyen eredeti rende:teie- séneh adieu vissza a muszeriizemet es a Gyúgyszerlizemel — Az Uj Budapest tudósitójától — Mint lapunk más helyón megírjuk, a pünkösd utáni első közgyűlésen újjá­alakuló üzemi bizottság első teendője a Községi M ü s z e r ü z e in és a K ö z- ségi Gyógyszerüzem üzleti gesz­tiójának a helyszínen való felülvizsgá­lása és ezzel kapcsolatosan a két üzem további sorsáról a polgármesterhez, ille­tőleg a törvényhatósági tanácshoz inté­zendő előterjesztés lesz. A Keresztény Községi Pártban általá­ban az a hangulat, hogy s o m a M fi­sz e r ü z o m-e t, sem a Gyógyszer- üzemet nem szabad teljes egé­szében megszüntetni, mert mind a két üzem mellőzhetetlen és anyagilag nagyfontosságu szerepet tölt be a fővárosi kórházak anyag és gyógyszer­ellátásánál. Ellenben mindkét üzemnél — ez a megállapítás elsősorban a Müszerüzemre vonatkozik — száz százalékig kor észt ül kell vinni az iparosság azon köve­telését, hogy a Miiszerüzem összes úgynevezett házi üzemei, ja­vít'óm ü helyei és egyéb függ­vényei megszűnjenek. A Községi Müszerüzemet a főváros ta­nácsának 1913-ban létrejött határozata állította fel, azzal a célzattal, hogy a kórházaknak és az egyéb egészségügyi intézményeknek műszer és orvosi segéd­eszköz, kötszer, fehérnemű, mindennemű leltári és fogyasztási cikkei lehetőleg a közvetítő kereskedelem ki­kapcsolásával, közvetlenül a ter­melőtől, kedvező viszonyok kihasználá­sával beszerezze, azokat raktá­rozza és a rendelések szerint kiszállítsa. A Gyógyszerüzem 1919- ben keletkezett azzal a céllal, hogy a főváros kórházainak és jóléti intézményeinek gyógysze­rekkel való gazdaságos ellá­tásáról és a gyógyszereknek előirás szerint való elkészí­téséről gondoskodjék. Mindkét üzemre az a megoldás fog ki­alakulni, hogy azok a jövőben egye­sitett formában semmi egyéb­bel ne foglalkozzanak, mint anyagbeszerzéssel, illetőleg az elkészített gyógyszereknek a kórházak részére való kiosztásával. A főváros sok­ezer beteget befogadó kórház komplexu­mának ilyenfajta központi beszer­ző és szétosztó szervre, illető­leg raktárra szüksége van, és így nem látszik semmi akadálya annak, hogy a húsz esztendő óta a Müszer­üzemre rárakodott kis házi üzemek és javítóműhelyek levakar á- s á v a 1, eredeti rendeltetése szerint köz­hasznú tevékenységet fejtsen ki a két üzem. HUTTER ÉS SCHIMINTZ RT. Budapest, X., Gyämröi-ut 30. Telefon : J. 37-9-36. Drótkerítések. Sodronyszövetek, sodrony- fonatok, kályhák, tűzhelyek, lyukaszt tt lemezek. Kerti bútorok. BUDAPEST 8ZÉKESFÖVÁEOS Szent Gellert Gyűgvfürdöje • rél Bósfflrdö rádióakti▼ hévforrásai. A tagtflkéletesebben berendezett ryógy- lntézet, IasapkezeUaek, vizgyógyintézetek, szén­sav aa- éa sóstfördők, gyógytorna (Zan­der), forróiig- és villanykezelések, in- hal a tórium, pneumatikus kamra stb.

Next

/
Thumbnails
Contents